Fidesz-MSZP koalíció a jegybank ellen

2008-05-29

A piaci várakozásoknak megfelelően a Monetáris Tanács hétfői ülésén 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, ennek ellenére a kamatpolitika jövőbeli alakulása továbbra is bizonytalan. Orbán Viktor zárt körben elhangzott beszéde felpörgette a gazdasági vitákat, de nem módosított érdemben a pártok korábbi stratégiáján: a Fidesz a kormányzóképességét akarja bizonyítani, az MSZP megpróbál új szakaszt nyitni a kormányzásban, míg az SZDSZ az adóreform mentén távolodna a kormányzástól.

Monetáris politika 

A Monetáris Tanács a piaci várakozásoknak megfelelően hétfői ülésén 25 bázisponttal, 8,5 százalékra emelte az alapkamatot. A döntés csak másnap eredményezett kismértékű forinterősödést, gyorsabbak és meglepőbbek voltak viszont a politikai reakciók: az MSZP egyes politikusai már múlt héten óva intették a jegybankot az emeléstől, a hétfői döntést azonban Varga Mihály is kritizálta, mondván, hogy így növekszenek az államadósság kamatkiadásai. A nyilatkozat célja vélhetően –az utóbbi idők kommunikációs stratégiájába illeszkedve- a Fidesz kormányzóképességének és felelősségének bizonyítása volt. 

Miközben a hétfői döntés előre megjósolható volt, annál nagyobb a vita a következő időszak monetáris politikáját illetően: maga Simor András is hangsúlyozta, hogy a közeljövőben tartás, csökkentés és növelés is elképzelhető, és a megszólaló elemzők között sem volt domináns álláspont a kérdésben. Jelzésértékű lehet ugyanakkor az MNB fél éven belüli inflációprognózis-módosítása: míg tavaly novemberben még 2009. első negyedévére várta az árstabilitásként értelmezett 3%-os szintet, addig a friss jelentés ennek bekövetkeztét csak 2010 első negyedévére vetíti előre. Az újrarajzolt inflációs pálya növeli a további kamatemelések esélyét.


Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke - Három kamatdöntési alternatíváról szavazott mai ülésén a monetáris tanács: az irányadó ráta (8.25%) szinten tartásáról, annak 25 bázisponttal történő csökkentéséről, illetve emeléséről. Az inflációs várakozások magas szinten beragadásával kapcsolatos aggodalmak miatt a tanács biztos többséggel a 25 bázispontos kamatemelést támogatta.
- A monetáris tanács nem kívánja magát elkötelezni se egyik, se másik irányba, ugyanúgy lehetőség van további kamatemelésre, mint arra, hogy további szigorítás nem történik
- Bár a monetáris politika időhorizontja szempontjából releváns időhorizonton az inflációs előrejelzés nagyon messze van a céltól, a tanács továbbra is erősen elkötelezett abban, hogy közelebb hozza a tényadatokat a középtávú inflációs célkitűzéshez. Szigorú monetáris kondíciókat kell tudnunk fenntartani ahhoz, hogy közelíteni tudjuk a jövőbeli inflációt a középtávú célhoz.
- A költségsokkok elhúzódnak, így folyamatosan nő annak veszélye, hogy az inflációs várakozások olyan szinten ragadnak be, ami nem egyezik az inflációs céllal, és ez az, ami a monetáris tanácsot aggasztja.
- Úgy tűnik, hogy az infláció világszinten nagyobb problémát jelent, mint amit a legtöbb fejlett piaci jegybank az elmúlt hónapokban gondolt.
- Azt gondoljuk, hogy a forinterősödésben vélhetően a kamatemeléseknek is lehetett szerepük, de ennek mértékét nem tudjuk felmérni. Elképzelhető, hogy a forint erről a szintről tovább fog erősödni, de ennek csak egyik oka lehet a jegybanki alapkamat mértéke.
- Az árfolyamsáv megszűnésével az árfolyam továbbra is fontos tényezője a monetáris politikának, csak más szempontból. Ma megálljt számunkra nem a sávszél jelent, hanem az inflációs célkövetés logikája jelenthet.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke - A Magyar Nemzeti Bank tudatosan kitart a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett, ami nem jelent feltétlenül további kamatemelést, ha árfolyamoldalon garantált a dezinfláció.
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője - A mai kamatemelés a szigorítási ciklus végét jelentheti. Az MNB megtette amit tehetett, a többi a piacon múlik.
Anders Svendsen, a Nordea Bank koppenhágai elemzője - A legutóbbi kamatmeghatározó ülés óta az általános megítélés valószínűleg nem változott, a gazdaságot továbbra is lassú növekedés és az inflációs nyomás enyhe mérséklődése jellemzi.
Jaroslaw Janecki, a Societe General varsói elemzője - A szigorítási ciklus hamarosan véget érhet, de nem zárható ki egy újabb 25 bázispontos kamatemelés lehetősége sem.
Dresdner Kleinwort - További negyed-fél százalékpontnyi kamatemelés valószínű még az idén, ha a költségoldali sokkok súlyosbodnak, vagy ha a belpolitikai környezet hirtelen romlana, ami ismét elriasztaná a befektetőket a kockázatvállalástól.
- 2009 elejétől nagy pénzügypolitikai lazítás veszi kezdetét Magyarországon.
JP Morgan - A kamatemelést kísérő MNB-nyilatkozat előremutató része végre elismeri a legutóbbi forinterősödés dezinflációs hatását, mivel arra történik benne utalás, hogy szükséges az általános pénzügypolitikai kondíciók szigorának fenntartása, és nem arra, hogy pusztán kamatemelések révén tovább kell szigorítani.
Molnár Albert, országgyűlési képviselő, MSZP - A döntés az ország számára káros, drága és értelmetlen. Káros, mert fékezi az exportot, erősíti az importot, drága, mert tovább növeli az adósságszolgálat terheit, értelmetlen, mert az államháztartást a jelenlegi kötvényaukciókon is tudtuk finanszírozni.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke - Az alapkamat-emelés súlyosan érinti az államháztartást, hiszen nőnek az államadósság kamatkiadásai, és emiatt egyre nehezebb helyzetbe kerül a gazdaság. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan a kormány rossz gazdaságpolitikája, de a Fidesz szükségesnek tartja a monetáris tanács vezetőinek meghallgatását arról, mik az okai a meredek jegybanki kamatemelésnek, mi várható ezután és meddig emelkedhetnek még a kamatok.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
Adóreform
Gazdasági növekedés
Gazdasági programok


Az elmúlt héten Orbán Viktornak egy zártkörű rendezvényen elhangzott beszéde uralta a gazdaságpolitikai vitákat: a Fidesz elnöke ezen információk szerint arról beszélt, hogy hatalomra kerülése esetén az első két évben válságkormányzásra lenne szükség, mely keretében többek között felülvizsgálnák a nagy állami beruházásokat, és reálértéken befagyasztanák a nyugdíjakat. A Fidesz legfőbb célja továbbra is a párt kormányzóképességének bizonyítása, az elmúlt időszakban már inkább a kormányzásra készülnek fel, és nem a kormány támadására helyezik a hangsúlyt. Szintén fontos eseménye volt, hogy Orbán Viktor egyeztetett a gazdasági szervezetek vezetőivel: bár konkrét tervek ott sem hangzottak el, mégis jelzésértékű volt, hogy egy hosszútávú tízéves munkahelyteremtő programot ajánlott a megbeszélés résztvevőinek. 

A héten megszólaló szocialista politikusok egységesen az elmúlt időszak lezárását és egy új kezdetét hangsúlyozták: a párt célja, hogy a megszorítások időszakától elszakadjon, a kisebbségi kormányzás teremtette új helyzetet pedig megpróbálják ebből a szempontból korszakhatárnak felhasználni. Az SZDSZ eközben továbbra is az adóreformra koncentrál, Kóka János már most az ennek megvalósulásához kötötte a jövő évi költségvetés megszavazását, a kijelentést azonban inkább a párt elnökválasztásának közeledte motiválhatta.

 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök-pártelnök, MSZP / gazdasági növekedés

- A szembenézés éve után 2008 a gazdaság éve, a trendforduló éve, ettől kezdve már nem az államháztartás egyensúlya a kérdés, hanem a növekedés.
- A ciklus második két évének központjába a munkahelyteremtés, a munkára ösztönzés kerül. A beruházásra, befektetésre, munkavégzésre irányuló szabályokat újra kell gondolni. Ehhez pedig az adó- és járulékrendszer átalakítására, a szociális segélyezési rendszer jó néhány elemének újragondolására, az oktatás és a szakképzési rendszer megújításának folytatására van szükség.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke/gazdasági helyzet

- A Fidesz részéről egy új egyezséget ajánlott a magyar üzleti élet képviselőinek. A Fidesz gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az a gondolat áll, hogy tíz év alatt hozzanak létre egymillió új legális munkahelyet.
Erre önmagában egy kormány képtelen, ehhez szükség van az üzleti élet támogatására is. Jó esély van arra, hogy a választásokat követően komoly megállapodások jöhetnek létre a parlament, a politika és az üzleti élet között, amelynek középpontjában az egymillió munkahely megteremtése áll majd.
- Magyarországon a sikeres kormányzáshoz szükséges közbizalom megszűnt. Ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen, újra kell építeni a bizalmat. A bizalom újraépítésnek egyetlen lehetséges módja van: az előrehozott választás. Minél hamarabb, annál jobb. Mi azt kérjük a szocialistáktól: menjetek el, és mindenkinek jobb lesz.
- A nyugdíjasokat mindig meg fogjuk védeni. Megvédtük őket a vizitdíjtól és a kórházi napidíjtól, és meg fogjuk őket védeni a vásárlóerejük csökkentésével szemben is. A nyugdíjasok és a Fidesz között létrejött egy megállapodás, amely a népszavazás teljességében meg is mutatkozott. Úgyhogy mi számítunk rájuk, és ők is számíthatnak ránk.
- Minden beruházásra szükség van, de csak értelmes, az ország érdekeit szolgáló áron.

Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter / gazdasági növekedés

- Számos ponton sikerült közös álláspontra jutni a meghatározó munkaadói szervezetek, gazdasági kamarák képviselőivel. Egyetértés volt abban, hogy a közös cél, nevezetesen az ország versenyképességének erősítése érdekében össze kell fogniuk a gazdaság és a politika szereplőnek. El kell érni, hogy az éves növekedési ütem meghaladja az uniós átlagot, ez legalább 5 százalékos GDP-bővülést jelent. Csak így lehet elérni, hogy gazdaságunk felzárkózási pályára álljon.
- Nélkülözhetetlen a közteherviselés arányainak megváltoztatása, olyan adó- és járulékrendszer kell, aminek révén csökkennek a munkaadók foglalkoztatási terhei. Ugyancsak halaszthatatlan dereguláció: el kell érni, hogy érezhetően csökkenjen a bürokrácia és a vállalkozások ezzel kapcsolatos kiadása. Közös döntésre vár, miképpen lehet módosítani a gazdaságfejlesztés eszközrendszerét, s mindezek mellett olyan gazdaságpolitikára van szükség, amellyel a foglalkoztatást lehet ösztönözni.

Veres János pénzügyminiszter / költségvetés

- Teljesíthető az idei államháztartási hiánycél, a féléves deficit várhatóan jobb lesz az időarányosan tervezett mértéknél és év végén a GDP 4 százalékán belül marad.
- A 2008-as makrogazdasági folyamatokban látszik, hogy lezárult a kiigazítás legnehezebb, első szakasza, tovább javul az egyensúly, gyorsul a növekedés, lassul az infláció, és kedvezően változnak a jövedelmek, kismértékű fogyasztásbővülés várható.
- Az állami beruházások szerepelnek a konvergenciaprogramban és lassításuk, megszüntetésük akár 1 százalékkal is csökkentené a GDP bővülési ütemét.

Kóka János, az SZDSZ elnöke/adóreform

- 1000 milliárdos adócsökkentésre és ezzel párhuzamosan hasonló mértékű kiadáscsökkentésre van szükség Magyarországon. Liberális közgazdászműhelyekben készült el az a szabad demokrata növekedési program, amelynek az egyik végkövetkeztetése, hogy három év alatt 1000 milliárd forinttal szükséges csökkenteni az állam kiadásait annak érdekében, hogy egy 1000 milliárdos adócsökkentésre sor kerülhessen.
- Állapodjunk meg mindenekelőtt az 1000 milliárdos adócsökkentés szükségességében, és kérjük fel a kormányt, hogy mutassa be a kiadáscsökkentés lehetőségeit. A mi javaslatainkat letettük az asztalra, a továbbiakban is szívesen tárgyalunk róla.
- Itt persze az ellenzéknek is van felelőssége, hogy megtörjük azt az ördögi kört, amelyben minden egyes adócsökkentési javaslat elvérzett, mert a kiadáscsökkentési lehetőségek puszta felvetése is forró krumpliként dobálódott az ellenzék és a kormány között.

Kóka János, az SZDSZ elnöke/költségvetés

- Az SZDSZ-nek a koalíción belül az adóreform ügyében nem volt semmiféle mozgástere, most azonban lehetősége van arra, hogy kemény, világos és érthető feltételeket szabjon.
- Az egyik fontos feltétel ahhoz, hogy az SZDSZ ellenzéki pártként egyáltalán elgondolkodjon a költségvetés megszavazásán, a jelentős adócsökkentés és adóegyszerűsítés.
Kiss Péter kancelláriaminiszter
/gazdasági helyzet
- Jövőre már biztosan csökkenhet az élőmunka terhe, de a kormány azon dolgozik, hogy esetleg már az idén is tegyen könnyítő lépéseket. A konvergencia-program sikere 2009-re mindenki által láthatóvá válik, tehát nem indokolt, hogy az egyensúly érdekében további megszorítások jöjjenek, a termelődő többletet pedig az élőmunkát terhelő adó és járulékcsökkentésre lehet fordítani.
- A második negyedévtől dinamikusan bővülhet a gazdaság, még nem a 3-4 százalékos sávban, de már jól érzékelhető lesz az elmozdulás.
- Alacsony gazdasági növekedés és erős a valuta mellett más hasonló országokban kamatot csökkentenek és nem kamatot emelnek. A magas alapkamat felelős az erős forintért, nem pedig a sáveltörlés.
Székely Tamás egészségügyi miniszter / egészségbiztosítás - Olyan koncepció kidolgozását tervezzük, amely megnyugtató módon rendezi az egészségbiztosítás kérdését, hatékonyabbá teszi az egészségbiztosítási rendszer működését, megteremti a biztonságos és minőségi betegellátást. A koncepció célja a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése a finanszírozási és a hozzáférési rendszerekben, a szolgáltatók rugalmas és felelős gazdálkodásának megteremtése és a biztosítói szerep erősítése.
- Az egészségbiztosítási törvény is számos olyan elemet tartalmazott, ami továbbra is az alapelvek között szerepel, így például az osztatlan nemzeti kockázatközösség, szolidaritás, hozzáférhetőség. Ezek fenntartása továbbra is elsőrendű cél.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

A héten a legtöbb elemző a hétfői kamatemeléssel foglalkozott, de részben ebből a szempontból is fontos a Fitch Ratings által kidolgozott inflációs sebezhetőségi lista: ezen Magyarország a 41. helyen található, ami azt jelenti, hogy nem tartozik az inflációs sokkoktól súlyosan veszélyeztet államok közé, azonban a Visegrádi országok közül így is a legrosszabb helyezést ért el.


Elemző Legfontosabb állítások
Goldman Sachs - Az energiaárak további emelkedése várható, ami Magyarországon jövőre is inflációs nyomással jár, az erősödő forint ellenére. A 2009-re kitűzött 3 százalékos inflációs cél mind távolabb kerül az elérhetőségtől; a ház felfelé módosított saját becslése 4 százalék körüli jövő év végi éves fogyasztói inflációval számol.
- A ház az idei magyarországi éves átlagos inflációra adott saját prognózisát az eddigi 5,8 százalékról 6,1 százalékra, a 2009-es átlagos magyar inflációs prognózist 3,5 százalékról 4,3 százalékra emelte.
- A Goldman Sachs kamat-előrejelzése szerint az MNB a jelenlegi 8,50 százalékról még fél százalékponttal emeli tovább alapkamatát. A piac ezt még nem árazza, mivel egyelőre változatlan kamatszintet vár. A Goldman Sachs központi forgatókönyve azonban az, hogy a ház által várt további emelések a következő három hónapban megtörténnek, bár a forint erősödése ezt késleltetheti.
Fitch Ratings - A magyar gazdaság nem tartozik az inflációs sokkoktól leginkább veszélyeztetett feltörekvő térségi országok közé.
- Nem a gazdasági lassulás, hanem az emelkedő infláció a feltörekvő gazdaságok előtt álló legnagyobb adóskockázati kihívás, mert ha az inflációs nyomást nem sikerül kordában tartani, az a teljes makrogazdasági stabilitást megingathatja.
- A több alapvető kritérium – a pillanatnyi tizenkét havi inflációs ráta, a mostani drágulási ütem és az egy évvel ezelőtt mért ráta különbsége, az 1995-2007 közötti időszak inflációs kilengései, a tavalyi GDP-arányos folyómérleg-hiány, a jelenlegi rövidtávú reálkamat-szint, a pénzügypolitikai kondíciók 2007 óta bekövetkezett változása és a GDP-arányos beladósság – alapján kidolgozott inflációs sebezhetőségi index szerint Magyarország a 41. helyen áll. Az első 5 helyezett: Ukrajna, Kazahsztán, Bulgária, Lettország és Litvánia. A térségi EU-államok közül a ház Csehországot (55.) és Szlovákiát (57.) találta a legkevésbé veszélyeztetettnek az inflációs sokkoktól; Lengyelország az 51. helyre került.
Csaba László közgazdász - Kisebb veszteség lenne a 4-es metró leállítása, mint a beruházás folytatása.
- Olyan kényszerpályán vagyunk, amelyen, ha nem változtatunk semmit, akkor biztos, hogy leülünk és stagnálni fogunk. Ma Magyarországon növekedési és bizalmi válság van, amelyekhez hamarosan foglalkoztatási válság is társulni fog.
- A változtatás feltétele egy új összetételű kormány, amelynek van többsége és felhatalmazása arra, hogy leküzdje a válságot.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

Aggodalomra adhat okot a héten napvilágot látott gazdasági mutatók közül a kiskereskedelemi forgalom csökkenése: az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal esett vissza, míg az egy évvel ezelőttinél 3,7 százalékkal volt alacsonyabb márciusban.

 

Mutató fajtája Adatok
Kiskereskedelem,
KSH (2008. március)
- A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 3,7%-kal, az első negyedévben 3,1 %-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,6%-kal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint..
Szállítási teljesítmények, KSH (2008. I. negyedév) - 2008 első negyedévben az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmény 2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szállított áruk tömege viszont 2%-kal csökkent. A helyközi személyszállításban az utasok száma és az utaskilométerben mért teljesítmény egyaránt 2%-kal emelkedett.
- Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma – 7%-os növekedés eredményeként – 1,7 millió fő volt. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma közel 4%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384