Kell-e még a nadrágszíj?

2008-06-04

Egyre több párhuzam fedezhető fel kormány és ellenzék gazdaságpolitikájában, annak ellenére, hogy már a Fidesz tartja elkerülhetetlennek a gazdaság élénkítését megelőző konszolidációt, míg a kormány szerint az ország túl van a nehezén. Meddő egyetértés mutatkozik a munkahelyteremtés, a munkabarát adórendszer, a szakképzés témájában, sőt közös ellenségképet is sikerült találni a jegybank személyében. Monetáris politika 

Egy kommunikációs hiba közös közlemény kiadásra késztette a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyminisztériumot, ami tisztázta, miként is kell értelmezni a 3 százalékos inflációs cél körüli toleranciasávot. 

A múlt heti kamatemelés tovább erősítette a forintot, gyengítette viszont a kormány és a jegybank korábban harmonikus viszonyát: kedden Simor András az Országgyűlés költségvetési bizottságában volt kénytelen megvédeni kamatpolitikáját, ami egy monetárispolitika-gyorstalpalóhoz hasonlított leginkább. Az euró-forint árfolyam ha áttöri a lélektaninak számító 240 forintos határt, akár további 10-15 forintot is erősödhet, elemzők azonban óvatosan nyilatkoznak ennek esélyéről.

Nyilatkozó Nyilatkozat
A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium közös közleményéből - A Magyar Nemzeti Bank és a kormány 2005 augusztus 22-én állapodott meg az MNB 2007-től érvényes középtávú inflációs céljának kijelöléséről, melyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határoztak meg. A folyamatos érvényű cél legfontosabb előnye, hogy kiszámítható környezetet biztosít a gazdasági szereplők számára, segíti az inflációs várakozások lehorgonyzását, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az infláció tartósan alacsony, az árstabilitásnak megfelelő szinten maradjon.
- A középtávú inflációs cél kijelölésekor az előre nem látható, átmeneti inflációnövelő hatások miatt a jegybank és a kormány egyetértett abban, hogy az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a 3 százalékos céltól legfeljebb ą1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index elfogadható az árstabilitás szempontjából. Ez az utólagos értékeléskor értelmezhető toleranciasáv azonban nem engedi meg, hogy a jegybank ne a 3 százalékos cél elérése érdekében folytassa monetáris politikáját illetve, hogy ne reagáljon a már megismert inflációs hatásokra.
Simor András, az MNB elnöke - A jegybank monetáris tanácsának döntései az inflációs folyamatokat a tapasztalatok szerint a következő 5-9 negyedévre befolyásolják, azaz az mt jelenleg praktikusan a 2009-es és 2010-es inflációs trendet tudja befolyásolni. Mivel 2009 első felében az infláció várhatóan magasabb lesz, mint a jegybank által korábban meghatározott 3 százalékos cél, mindenképp szükség volt a kamat további emelésére. A jegybankot március óta az késztette egy százalékpontos kamatemelésre, hogy a bérinfláció és a növekvő energiaárak folyamatosan beépülnek a költségekbe.
- Vitatható az a nézet is, hogy a forint túlságosan erős lenne az euróval szemben, hiszen a jelenlegi 242 forintos euró-árfolyam megegyezik a 2002-es árfolyammal. Az euró/forint árfolyamot trendszerűen szemlélve az elmúlt 5-6 évben stabil volt, szemben a környező országok - mint például Csehország vagy Szlovákia - devizáival, amelyek rendre felértékelődtek a közös európai fizetőeszközzel szemben.
- Emellett egyik országban sem okozott a felértékelődő helyi deviza olyan exportproblémákat, amelyektől most a szocialista politikusok a kis- és középvállalkozásokat féltik.
- Magyarország azért nem határozott meg euró-bevezetési céldátumot, mert erre a magyar gazdaság nem érett meg; a korábban kihirdetett, egyúttal elvétett céldátumok helyett akkor határoz meg a jegybank új időpontot, ha azt jó eséllyel be is tudjuk tartani.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője - Rövid távon az euró/forint árfolyam akár a 220-230-as szintet is elérheti, az erősödésnél azonban meghatározó, hogy a mostani 240 forintos lélektani határt át tudja-e törni. Az eltörölt lebegtetési sáv alsó szélét jelentő 240 forint környékén ugyanis óriási kötésállomány, opciós pozíció épült ki, ennek megfelelően nagy csata várható a következő időszakban a kereskedők között. Ha a 240-es támaszszintet áttöri a forint, akkor lefelé már nincs olyan szint, amely feltétlenül megállítaná.
- A jegybank eszközei korlátozottak: egyrészt élhet a verbális intervencióval, de sokkal valószínűbb, hogy devizapiaci intervencióval fog a forint további erősödésének megálljt parancsolni. Az alapkamathoz az inflációs kockázatok miatt legfeljebb ősszel, de inkább az év végén nyúlhat legközelebb az MNB, akkor indíthatja lefelé a jelenlegi 8,5 százalékos szintről. A jegybank számára jelenleg a 240-245 forintos euróárfolyam elegendő ahhoz, hogy a kitűzött inflációs célt el tudja érni, ezért egy esetleges újabb erősödési hullám esetén törekedni fog arra, hogy ebbe a sávba térítse vissza a magyar fizetőeszközt. A fenti forgatókönyv azonban akkor következhet be, ha a globális hangulat továbbra is optimista marad.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője - Az erős szintről megjósolhatatlan a forint mozgása, elsősorban a külső hangulati tényezők az irányadók ebben a kérdésben. Az árfolyamot az elmúlt időszakban a globális hangulat javulása és a fejlett részvénypiacok javuló teljesítménye befolyásolta. A szlovák korona múlt csütörtöki felértékelése szintén a forint malmára hajtotta a vizet, bár ez a hatás elsősorban pszichológiai volt. - Az árfolyamot befolyásoló hazai tényezők közül következetes és szigorú kamatpolitikáját említhetjük. Az elmúlt hónapokban összesen 100 bázispontos kamatemelésre került sor, ami növelte a forinteszközök hozamfelárát, így szintén támogatta a forintot. A még mindig magas infláció, párosulva az alacsony, jelenleg egy százalék körüli GDP-növekedéssel azonban a jövőben is veszélyforrást jelent a forint számára, még akkor is, ha az ország külső és belső pénzügyi egyensúlya egyre szilárdabb. Az igazi rizikófaktort azonban a politikai stabilitás jelenti.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Gazdasági növekedés
Adócsökkentés
Új Tulajdonosi Program
Kampányfinanszírozás


Orbán Viktor kiszivárgott szavai után gazdaságpolitikai szólamcsere történt kormány és ellenzéke között: míg a miniszterelnök szerint Magyarország túljutott az egyensúlyteremtés nehézségein, a Fidesz – míg korábban arról beszélt, hogy a gazdaságélénkítés és a költségvetés rendbetétele egymással párhuzamosan, egymást kiegészítve zajlik majd egy Fidesz-vezette kormány gazdaságpolitikájában – már elkerülhetetlennek tartja, hogy fiskális konszolidáció előzze meg a gazdaságélénkítő programot (a pártelnök után Varga Mihály is így nyilatkozott). 

Ugyanakkor egyre több a hasonlóság is: a két vezető politikai erő között megindult a gazdasági szereplőkkel való egyeztetési verseny, amit saját kormányképességük bizonyítására használnak ki. Következtetéseik között is több az egyezés, mint az eltérés: több munkahely, jobb szakképzés, munkaterhek csökkentése. A részleges egyetértés azonban nem jelent együttműködést, még azokban a témákban sem, amelyekben korábban látszott a megállapodás lehetősége: ma már szinte biztosra vehető, hogy sem a közpénzügyi törvénycsomag-, sem a kampányfinanszírozás átalakításának ügyében nem találnak közös nevezőt a pártok.

 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök-pártelnök, MSZP / gazdasági növekedés

- Az erőfeszítések eredménye most már nemcsak számokban tükröződik vissza, hanem a hétköznapok során is érzékelhetővé válik. Az elmúlt két esztendő az egyensúly megteremtését szolgálta, a következő kettő az új növekedés időszaka lesz.
- A cél, hogy a kormány 2010-ig a szociális biztonság megőrzését ötvözze a gazdasági növekedés ösztönzésével. Ehhez munkahelyeket kell teremteni, érdekeltté tenni az embereket a munkavégzésben, valamint képessé is tenni őket erre. Ehhez munkabarát adó- és járulékrendszerre van szükség. Nem támogatható, hogy az adórendszer átalakítását összekössük a szociális kiadások megnyirbálásával, azt viszont igen, hogy a szociális segélyezést munkavégzéshez kössük.

Bajnai Gordon, gazdasági és fejlesztési miniszter / gazdasági növekedés

- Olyan országot csinálni, amely néhány év múlva képes tartósan öt százalék körüli gazdasági növekedésre, mert csak úgy tudunk érezhetően közeledni, ha évente nagyjából két százalékkal gyorsabb a növekedésünk az uniós átlagnál. Még így is húsz év kell ahhoz, hogy elérjük az uniós gazdasági teljesítmény átlagát.
- Persze a magyarok hajlamosak belesüppedni a reményvesztettségbe, vagy ölbe tett kézzel várni a csodát. Ez a sajnálatos „tradíciónk” jelenleg is komoly gátja a felzárkózásnak.
- Az ötszázalékos növekedés útjában álló legnagyobb akadály az országnak a munkához való viszonya. A foglalkoztatásban való lemaradásunk oka főképp az alacsony képzettségűek inaktivitása. Nekik sok esetben nem éri meg dolgozni: minimálbéren kevesebbet kapnak, mint amennyi a szociális segély. Eközben a képzett munkaerőből már hiány van. A kormánynak elsődlegesen a munkahelyteremtéssel, a munkára ösztönzéssel kell törődnie, és ehhez kapcsolódóan a szakképzéssel, oktatással – minden mennyiségben.
- A GDP-nek hat és fél százalékát költjük a vállalkozások adminisztrációjára. Ugyanez három és fél százalék az unióban. Ha az adminisztrációs költségeket visszaszorítjuk, akár 750 milliárd forintot is megtakaríthat a hazai vállalkozói szféra. Ezenkívül szükségesnek

Veres János pénzügyminiszter / Új Tulajdonosi Program

- A lakossági megtakarításokat ösztönző és a polgárosodást erősítő Új Tulajdonosi Program keretében nyújtott kedvezmények 2009-ben egyensúlyi oldalon nem okoznak feszültséget a konvergenciaprogram megvalósításában, sőt az első évben félmilliárd forintnyi pozitív hatásuk lesz a költségvetésre.
- A hiányt növelő tétel 2009-ben mindössze 698 millió forint, a hiányt csökkenő tétel ezzel szemben 1,21 milliárd forint egy szakértői modell alapján. A modellben egy 100 milliárd forint kapitalizációjú céget vettek alapul. A részvények 25 százalékénak értékesítésével számoltak, amelyek egyharmada kerülhet kisbefektetőkhöz. A modell az összes feltétel teljesítését, és a maximális kedvezmény igénybe vételét feltételezte. Az aktívum 2010-ben 1,133 milliárd forint lehet, 2015-re pedig egyensúly alakul ki.
 - A programban részt vevő cégek részvényeinek 25 százalékát értékesítik lakossági és intézményi befektetőknek. A kormány által februárban bejelentett ÚTP részvényjegyzése 2009 első negyedében az Állami Autópálya-kezelő Zrt., illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő ingatlanokból szervezett alap részleges privatizációjával indul. A kormány tervei szerint ezt követi a programban a Szerencsejáték Zrt., a regionális vízművek, a Magyar Posta, legvégül pedig a Magyar Villamos Művek Zrt. részvényjegyzése és tőzsdei bevezetése.

Kóka János / adócsökkentés

- Az adócsökkentés olyan, mint a szeretet: minél többet kínálunk belőle, annál jobb lesz mindnyájunknak. Nem baj, ha más is beszél róla. Én három év alatt ezermilliárdos adócsökkentést javasoltam a Parlamentben. Ezt akarja Matolcsy György, ugyanennyiről beszéltek nemrégen az Oriens-tanulmány szerzői. Nem vetélkedek az elsőségért. Az MDF is elköteleződni látszik az adócsökkentés mellett. Persze nem elég beszélni az adócsökkentésről, számításokat is le kell tenni az asztalra. A kormányzó szocialisták kivételével szinte mindenki látja: adócsökkentésre van szükség. Különben lemaradunk, és olyan rossz gazdaságpolitikai utat választunk, mint azt 1985 körül tettük. Nem lehet tovább halogatni.
- Az állam működési költségeiben van még 1-200 milliárd forint tartalék, a segélyrendszer célzottabbá tételében nagyjából ugyanennyi. A gazdaság fehéredése, az általunk januártól javasolt 20 százalékos, majd 2011-ig fokozatosan 18 százalékra csökkenő egykulcsos adórendszer dinamizáló hatása és a fölöslegessé váló kedvezmények megszüntetése együttesen kiteszik a hiányzó százmilliárdot. (Részlet a Figyelőnet interjújából.)

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / gazdasági fordulat

- A válságjelenségek tüneti kezelése helyett a gazdaság strukturális problémáinak felszámolására kell koncentrálni. Akkut problémaként jelentkezik az államháztartás súlyos egyensúlytalansága, ami hosszabb távon elszívja a beruházási forrásokat a gazdaság szereplői elől. Komoly problémát jelent a kormány hiteltelen gazdaságirányítása, amelyet többek között kamatfelár formájában fizet meg az ország. A kiszámíthatatlan adókörnyezet, amelyet évközi adóemelések, illetve pár hónapos eltéréssel homlokegyenest más adóprogramok törvénybe iktatása jellemez, szintén az általános bizalmatlanságot erősítette.
- A Fidesznek világos a programja: első lépésként a hitelességet kell visszaállítani a széles társadalmi konszenzus megteremtésével, azt követően a fiskális konszolidációt, majd sikeres gazdaságélénkítő programot kell végrehajtani, amely megteremti az euró bevezetésének feltételeit.

Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke / építőipari termelés

- Közel 200 milliárd forinttal csökkent az építőipar idei teljesítménye, ennek oka, hogy késik a politika által beígért uniós projektek indulása. Az építőipar idei teljesítménye várhatóan 1800 milliárd forint lesz, jóval alacsonyabb a múlt évi 1963 milliárdnál.
Tóbiás József, az MSZP országgyűlési képviselője / kampányfinanszírozás - A Fidesz eddigi összes kérését beemeltük a szövegbe. Nyitottak vagyunk a további tárgyalásokra, 2010-től már az új működési modell szerint kellene a pártoknak elszámolniuk a kampányköltségeikkel. Ám nem az „olcsó-drága vitát” kell lefolytatni, hanem a közpénzek elköltését szükséges átláthatóvá, nyilvánossá, elszámoltathatóvá tenni. A benyújtott javaslat ennek megfelelt, s ebben legutóbb megállapodás is volt.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője / kampányfinanszírozás - A Fidesz kidolgozott javaslata a parlament előtt van, s arról szól, hogy miként lehet olcsóbbá tenni a választások lebonyolítását A Fidesz jelenleg, egy megszorításokkal teli időszakban semmi olyan elképzelést nem tud támogatni, amely megemelné a jelenlegi állami támogatást, de nyitottak vagyunk a további egyeztetésre.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a második félévben akár a 3,5%-ot is elérheti a gazdaság növekedése, ami éves szinten 2,5-3%-ot jelent. Az OTP elemzési központja nem ennyire optimista: mivel az agrárium teljesítményének pozitív hatását várhatóan kioltják a fogyasztási oldal kockázatai, az intézet tartja a 2 százalékos növekedési prognózist. A Deloitte elnök-vezérigazgatója a szélsőségesen szolidáris magyar adórendszer radikális megváltoztatása nélkül nem lát esélyt a tartós növekedési pályára állásra.

Elemző Legfontosabb állítások
GKI és Erste Bank - A magyar gazdaság 2008. I. negyedévében összehasonlítható adatok alapján az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,9%-kal fejlődött. Ez nagyon alacsony ütem, de megfelel a vártnak és valamivel gyorsabb a 2007. véginél. Az ipari termelés és a kivitel dinamikusan nő, az építőipar és a kiskereskedelem visszaesése pedig lassult. A teherszállítás teljesítményének növekedése érezhetően mérsékeltebb lett, a személyszállításé viszont kissé gyorsult. A beruházások 4,8%-os visszaesése alapvetően az állami fejlesztések visszafogásának következménye, a mezőgazdasági, kereskedelmi és szállodai beruházások – igaz, alacsony bázishoz képest – 20-50%-kal bővültek.
- Az év egészében a tavalyi 1,3% után 2,5-3%-os, de a második félévben már 3,5% körüli növekedés várható. Ez alapvetően a 2007-ben visszaesést elszenvedő ágazatok stabilizálódásának köszönhető, miközben a növekedés tavalyi fő hordozója – az ipar – még veszthet is lendületéből. A tavalyi rossz termés után már átlagos időjárás esetén is különösen gyors fejlődés várható a mezőgazdaságban. A dinamikát javítani fogja az is, hogy más – tavaly és az év elején még visszaeső ágazatok – így az építőipar, a kereskedelem és a közszolgáltatások – teljesítménye is legalább stagnálni, sőt inkább növekedni fog. Az építőiparban érdemi változás a II. félévtől már erőre kapó EU-támogatású infrastrukturális fejlesztések beindulásától várható. A kereskedelemben a reálkeresetek lassú emelkedése előbb-utóbb a forgalom szerény növekedésében is éreztetni fogja hatását. A közszolgáltatások esetében pedig a tavalyi csökkenés után idén a vizitdíj eltörlése következtében is emelkedő orvos-beteg találkozások száma még növelheti is a kimutatott egészségügyi GDP-t, miközben az oktatás esetében inkább csökkenés valószínű. Mindez még a romló európai konjunktúra következtében lassuló ipari termelés esetén is valószínűvé teszi a növekedési gödörből való kilábalást, ami nemzetközi összehasonlításban az EU átlagánál már gyorsabb, de az új tagállamokénál lassúbb fejlődést jelent.
- Az áruforgalmi egyenlegben ez első negyedévben aktívum keletkezett, az év során azonban inkább csak egyensúly várható, mivel a lassan, de élénkülni kezdő beruházási és fogyasztási keresletnek behozatali vonzata lesz. Az államháztartás hiánya az első négy hónapban lényegesen kisebb volt a tavalyinál. Az infláció 2007 decembere óta havi 0,2 százalékponttal (de áprilisban csak 0,1 százalékponttal) lassult. 2008 átlagában 6-6,5%-os, az év végén 5% körüli áremelkedés várható.
- Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése egyelőre az OÉT által javasolt 5-7,5%-os sáv felső értékénél jóval magasabb, közel 11%-os, ami az első negyedévben kb. 2%-os reálkereset-emelkedést jelentett. A bruttó keresetek emelkedése a tizenharmadik havi fizetés felének tavalyi kifizetését nem számolva a költségvetési szektorban is hasonló. Az év egészében az átlagos reálkeresetek 1%-kal emelkednek, de ezen belül a költségvetési szektorban inkább csak stagnálnak.
- A régió kedvezőbb pénzügyi megítélése valamint a magas és többször megemelt jegybanki alapkamat miatt a forint rendkívül erős. Az év során elkerülhetetlen lesz a kamatok csökkentése.
Kondora Szilárd, az OTP elemzési központ munkatársa - Úgy számolunk, hogy mivel az idei évben a szakértők szerint a 2004-es évhez hasonlóan jó termés várható, akkor a várhatóan kiugró idei terméseredmények akár 3,1 százalékig is feltornászhatnák a GDP idei dinamikáját (amennyiben minden más ágazat a várnak megfelelően teljesít).
A rendkívüli terméskilátások ellenére sem emelte azonban az idei GDP növekedésre korábban tett 2 százalékos előrejelzését az OTP elemzési központ. Ez azzal magyarázható, hogy a belföldi felhasználásban komoly kockázatok rejlenek, így a fogyasztói bizalom, a kiskereskedelmi volumen, a háztartások végső fogyasztása és a beruházások is komoly visszaesést hozhatnak az év végéig. De összességében arra lehet számítani, hogy a mezőgazdasági kiugró növekedés és az említett kockázatok hatásai nagyjából kiegyenlítik egymást. Ezért nem változtattak a 2 százalékos prognózison.
Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója - A bevezetés hozadéka nem annyira a foglalkoztatásban, sokkal inkább az adófizetési hajlandóság javulásában lenne tetten érhető, mivel az egységes adókulcs csökkentheti a szürke jövedelmek arányát. Az egykulcsos adórendszer bevezetése azonban önmagában még nem jelenthet általános gyógyírt a magyar gazdaság összes bajára.
- A hazai adórendszer világviszonylatban is szélsőségesen szolidáris, vagyis addig, amíg a jelenleg 1,5 millió főre tehető, minimálbéren vagy annak legfeljebb a kétszeresén bejelentett munkavállalónak legalább az a hányada, amely vélhetően több pénzt visz haza az aktuális minimálbérnél, egyáltalán nem veszi ki a részét az adóbefizetésekből, addig az állam kénytelen lesz továbbra is azokat megsarcolni, akiknek munkaadója előírás- és szabályszerűen jelenti be a mindenkori keresetét.
- A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ma Magyarországon továbbra is aggasztóan alacsony az aktivitási ráta, a munkavállalási kedv. Az emberek egy része úgy gondolja, hogy neki valójában nem éri meg dolgozni addig, amíg a segélyek felvételére és kiegészítő, eltitkolt jövedelmeire támaszkodva magasabb havi bevételt könyvelhet el annál, mintha bejelentett alkalmazottként vállalna munkát.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

A legfrissebb demográfiai adatokkal ellentétben a munkaerőpiac helyzete csak látszólag javult február-áprilisban. Az első negyedévi 8 százalékos mutatóhoz képest 0,3 százalékponttal visszaesett ugyan a munkanélküliségi ráta, ez azonban főként az idénymunkák beindulásával volt összefüggésben; a foglalkoztatottak létszáma pedig közel 52 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A 2007. utolsó negyedévi biztató folyamatok után ismét visszaestek a beruházások.

 

Mutató fajtája Adatok
 Beruházás,
KSH (2008. I. negyedév)
- A 2008 I. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene – az előzetes számítások alapján – 4,8%-kal csökkent a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 809 milliárd forint volt. A nemzetgazdasági beruházások mértéke az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított index szerint – 1%-kal esett vissza.
Népmozgalom,
KSH (2008. I. negyedév)
- Az előzetes adatok szerint 2008 első három hónapjában 23 994 gyermek született, 1,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az elhunytak száma 34 357 volt, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent 2007 január–márciusához képest. A természetes fogyás 10 363 fő volt, kevesebb az egy évvel korábbinál. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 38 ezer fő volt.
Foglalkoztatottság és munkanélküliség,
KSH (2008. február-április)
- A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,1%-a, a 15–64 éveseknek 61,0%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,6%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 850 ezer volt, ami közel 52 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,2%-nak felelt meg, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
- A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 323 ezer volt, ami 7,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,2 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő márciusban: EU-15: 6,9%, EU-27: 6,9%, Magyarország: 7,8%.)
- A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya 17,3%-a volt, egy százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,0%-nak felelt meg.
- A munkanélküliek 47,3%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap.
Ipari termelői árak, KSH (2008. április) - Az ipar belföldi értékesítési árai 2008. áprilisban az előző hónaphoz képest 1,0%-kal, a 2007. áprilisival összehasonlítva 11,8%-kal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés árai az előző hónaphoz viszonyítva 1,0%-kal csökkentek, az egy évvel korábbihoz képest 2,6%-kal nőttek. Összességében az ipari termelői árak az előző hónaphoz viszonyítva gyakorlatilag nem változtak, az egy évvel korábbinál 6,5%-kal magasabbak voltak.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695