Mindenki új szakaszt nyitna a gazdaságpolitikában

2008-06-10

Az elmúlt héten folytatódott a jegybank és a kormány között az inflációs célról kialakult vita, amit a közeljövőben elképzelhető kamatemelések tovább élezhetnek. Az MSZP célja továbbra is Orbán Viktor kiszivárgott beszédének napirenden tartása, míg a Fidesz leginkább már a kormányzásra készül. Fodor Gábor SZDSZ-elnökké választása rövid időn belül nem jelenti a kisebbségi kormányzás végét, azonban a párt kommunikációjában kisebb szerep juthat majd az adócsökkentésnek.

Monetáris politika 

Az elmúlt héten Veres János újfent az inflációs célkitűzés jogosságát vitatta, mindezt azzal indokolva, hogy a korábban elfogadott háromszázalékos cél ma már nem reális. Ezzel tovább folytatódott a jegybank és a kormány közötti vita, azonban a Fidesz ezúttal nem szólalt meg a kérdésben. Az MNB a korábbiakhoz hasonlóan a felvetésre ezúttal is az inflációs cél melletti elkötelezettség hangoztatásával reagált, melyhez jó alapot jelentett, hogy az IMF egy héten megjelent elemzésében szintén a kamatemelési ciklus indokoltságát hangsúlyozta. A közeljövőben reális esély van az alapkamat további növelésére, ami tovább élezheti a kormány és a jegybank közötti vitát.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A jelenlegi 3%-os inflációs cél módosítása lerombolná a monetáris politika hitelességét.
- Elhúzódik az infláció mérséklődési folyamata, és nagyon komoly felfelé mutató inflációs kockázatokat látunk.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke - A jegybank az IMF által vázolt makroképppel és kilátásokkal, a jelenlegi monetáris kondíciókra vonatkozó jelzéssel, illetve a javasolt három gazdaságpolitikai prioritással messzemenően egyetért.
- Megítélésünk szerint az elmúlt három hónapban megtett (összesen 100 bázispontos) kamatemelés hozzájárulhat a dezinflációs folyamat folytatódásához.
- Az IMF-hez hasonlóan a jegybank is úgy látja: jó esély van arra, hogy ezen alappálya feltételei mellett az inflációs cél közelébe érjünk a monetáris politikai időhorizonton.
- Egyértelműen és szilárdan elkötelezett a monetáris tanács a 3%-os cél policy horizonton (2009-re) való eléréséről, így a fentiekből következően továbbra is nyitva maradt az ajtó a jegybanki kamatemelés(ek) előtt.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Gazdasági helyzet
Adócsökkentés
Inflációs cél
Nyugdíjak


A gazdaságpolitikai viták alapvetőn nem vettek új irányt az elmúlt időszakhoz képest. Az MSZP továbbra is napirenden próbálja tartani Orbán Viktor korábban kiszivárgott beszédét, annak jól kommunikálható elemeivel próbálja hagyományos bázisát –nyugdíjasok, budapestiek - újra megszólítani, valamint igyekszik az előző kétéves szakaszt lezárni, és a gazdaságpolitikában is egy új fejezetet nyitni, mely már a növekedésről, és nem a megszorításokról szól. 

Eközben a Fidesz szinte kizárólag saját következő kormányára koncentrál: Orbán Viktor egy nyilvános előadáson többek között arról beszélt, hogy a mostani gazdasági válság a legsúlyosabb a rendszerváltás óta, így kormányra kerülésük esetén az első két évben a kormány feladat ennek kezelése lenne - akár külső szakértők bevonásával - valamint szükség van társadalmi érdekcsoportokkal való kiegyezésre is. A párt célja továbbra is saját kormányzóképességének bizonyítása, valamint a lakosság felkészítése az esetleges népszerűtlen intézkedésekre.
 
Fontos eseménye volt az SZDSZ elnökválasztása is, melyet Fodor Gábor nyert meg. Korábban Kóka János legfontosabb üzenete volt az adócsökkentés, mely vélhetően Fodornál is fontos, de kevésbé hangsúlyos szerepet kaphat. Jelen pillanatban nehéz megjósolni, hogy az új elnök merre mozdul majd, de azt már kijelentette: a Gyurcsány-kormányban nem kívánnak szerepet vállalni.
 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
/gazdasági helyzet

- Az OECD tavaszi előjelzései megerősítették a magyar kormány prognózisait: az év második felétől elkezdenek megtérülni az elmúlt két év áldozatvállalásai, és a gazdaság növekedése visszatér a reális teljesítőképesség környékére.
- Az OECD elismeri: Magyarországon az áldozatok árán végrehajtott egyensúlyteremtés kezdi meghozni gyümölcsét. Már az idén, a második félévtől érzékelhető lesz a gyorsulás, amely jövőre is folytatódni fog.
- Magyarországnak az nem kedvez, hogy Európában lassul a növekedés, hiszen ott vannak a legfontosabb exportpiacok, de ennek ellenére gyorsulni fog a magyar gazdaság, és ezt erősítette meg az OECD is. Az Európai Unió átlagához képest már jövőre 1,5-2 százalékponttal nagyobb növekedés várható, ami érzékelhető felzárkózás lesz.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
/nyugdíjak

- Aki azt mondja, hogy nem kíván mást adni, mint a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, az egyetlen dologban teremt csak biztonságot; a reménytelenségben. Ez azt jelenti, hogy aki nyugdíjba megy, onnantól kezdve csak abban lehet biztos: élete végéig már nem fog több jutni a közösből.
- Ma a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos értéke egy hónapban 82 ezer forint. Ha az elmúlt hat évben kizárólag az inflációval növeltük volna a nyugdíjakat, akkor ez az összeg ma 58 ezer forint lenne.

Budai Bernadett, kormányszóvivő
/béremelés

- Jövőre legalább 4%-os béremelés várható a közszférában és a konvergenciaprogram keretein belül lehetőség szerint félhavi illetményt is kaphatnak a dolgozók.
- Jövőre ismét egy összegben, legkésőbb december 20-ig megkapják a közszféra dolgozói a 13. havi fizetést

Veres János, pénzügyminiszter
/inflációs cél

- A 3 százalékos célt akkor határoztuk meg, amikor az euróövezet országaiban az árnövekedés üteme nem érte el a 2 százalékot, most azonban a 3 százalék feletti dinamika miatt irreális elvárás, hogy Magyarország ragaszkodjon a korábbi célkitűzéshez.
- A maastrichti kritérium alapján az euróövezethez csatlakozni kívánó országokban a három legalacsonyabb inflációt felmutató tagország inflációs szintjénél másfél százalékkal magasabb árnövekedési ütemet kell elérni. Ez az érték mostanra megközelíti a 4 százalékot.
- A fogyasztói árnövekedés gyorsulása miatt két terület is korrekcióra szorul; egyrészt a nyugdíjakat kell az inflációhoz igazítani, másrészt a közszférában dolgozók is többletjuttatásokra számíthatnak, hogy a keresetük megőrizze vásárlóerejét.
- Az állampapírpiaci hozamok emelkedése többletterhet jelent a költségvetésnek, a kiadások növekedése pedig elviheti a jövő évi adócsökkentések jelentős részét. A hozamok szempontjából nem mindegy, hogy a jegybanki alapkamat hány százalékon áll, de a hozamok ettől a szinttől gyakran elválnak, hiszen az alapkamat csak irányt mutat a piacnak.

Burány Sándor, az MSZP budapesti szervezetének elnöke/beruházások

- Ha Orbán Viktor, a Fidesz elnöke gazdasági válságról beszél, akkor nem gondolkodhat a beruházások befagyasztásán.
- Orbán Viktor nem a tényekből indul ki, ezért beszél gazdasági válságról. Ezzel szemben a nyugdíjak és a bérek vásárlóereje növekszik, gyorsul a gazdaság és erős a forint is.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke/gazdasági helyzet

- Magyarországon egy rendkívül súlyos gazdasági válság van, és ez nem fog egyik napról a másikra megszűnni. A rendszerváltás óta ilyen mély gazdasági válságban Magyarország még nem volt. Tizennyolc év óta a magyar politikai elit ilyen nagyságrendű kihívással még nem találta magát szemben, mint manapság.
- A Bokros-csomag okozta szociális nehézségekkel szemben most azért is rosszabb a helyzet, mert az emberek időközben felélték minden tartalékukat, és szociális válságba kerültek. Ma ez a bizonyos gazdasági és szociális válság együttesen a családokat rosszabb anyagi, felmérések szerint rosszabb lelki és pszichés állapotban találja, mint akkor, amikor a rendszerváltás hozta nehézségekkel, majd az 1994-98 között tartó „újszocialista” gazdaságpolitikával kellett megküzdenie az országnak. Mindezt egy közbizalmi válság is tetézi, mert kiszámíthatatlan és bizonytalan állapotokat, egymás kölcsönös átverését látják a politikai közéletben.
- A közbizalom helyreállítása érdekében, a válság kezelése szempontjából fontos szerepet játszó társadalmi csoportokkal, érdekképviseleti szervezetekkel kell egyezséget kötni. Lehet, hogy ezeknek az egyezségeknek a tartalma nem lesz annyira vonzó, mint azt a választási kampányok szlogenjeitől ezt eddig elvártuk, de propagandisztikus választási kampány ígéretek helyett valójában megállapodások láncolatát kell létrehozni. A következő időszaknak az a feladata, hogy több ilyen megállapodás szülessen meg.
- Bármikor is lesznek a következő választások, és bárki is nyeri azt meg, a választások után válságkezelő kormányt kell alakítani. Nem egy hagyományos, a rendszerváltás eddigi kormányaitól megszokott politikai kormányt, hanem parlamenti többségi támogatással rendelkező, de válságkezelő kormányt.
- A jelenlegi kormány visszavitte az országot az adósságcsapdába, mert míg 1998-ban az államadósság mértéke 58 százalék volt a nemzeti össztermékhez mérve, 2002-ben pedig 53 százalék, mostanra elérte a 67-68 százalékot.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

Az elemzések a kormány-jegybank vitában alapvetően az MNB mellett foglaltak állást. A Dresdner Kleinwort arra hívta fel a figyelmet, hogy nőtt Gyurcsány Ferenc idei távozásának esély, utódja a piacpárti Bajnai Gordon vagy a populistább Szili Katalin lehet. Az IMF elemzésében három célt jelölt meg a gazdaságpolitikai számára: az inflációs cél elérését, a költségvetési konszolidációt valamint a banki kockázatkezelési gyakorlat javítását. 

Elemző Legfontosabb állítások
Goldman Sachs - A kormány és az MNB nézeteltéréseinek ellenére sem valószínű a magyarországi inflációs cél emelése, de nem hasznos az erről folyó nyílt vita.
- A magyar pénzügyminisztérium is tudatában van annak, hogy ha nyílt konfrontációba bocsátkozik e kérdésben az MNB-vel, az nem szolgálná az alacsonyabb jegybanki kamatokkal kapcsolatos célkitűzést, sőt ezzel ellentétes hatást is elérhet. Nem gondoljuk, hogy (a pénzügyminisztérium) idáig elmenne.
- A konfrontáció lehetőségének nyílt felvetése is már emelhette a magyar piacon igényelt kockázati prémiumot, bár a deviza- és az adósságpiacon tapasztalt jelentős mozgásoknak valószínűleg külső okai voltak, mint például az euróövezeti jegybank kemény hangvételű nyilatkozata és a pozícióleépítések.
- Várhatóan a jelenlegi inflációs cél megmarad, és az MNB a pénzügypolitika további szigorításával próbálja azt teljesíteni. A ház 9 százalékon várja az MNB-kamatszint tetőzését.
Dresdner Kleinwort - Jóllehet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormánykoalíció felbomlása óta hangsúlyozza, hogy a kisebbségi kormány tovább tudja vinni az ügyeket a szokásos rendben, és megerősítette szándékát és képességét a költségvetési célok elérésére, a politikai háttér azonban tovább romlott, és komoly mértékben emelkedett annak valószínűsége, hogy Gyurcsány Ferenc már az idén távozik.
- Az elhúzódó gyenge gazdasági növekedésből, valamint a nagyon alacsony támogatottságból az következhet, hogy a szocialisták valószínűleg ezúttal egy érzékelhetően populistább vezetőt pártolnának.
- A leginkább piacpárti választás Bajnai Gordon gazdasági miniszter lenne, mivel ő arról ismert, hogy a változásokra összepontosít a napról napra történő politizálás helyett, és őt az SZDSZ is üdvözölné. Bajnai független gondolkodásmódja ugyanakkor nem illeszkedne jól az MSZP többsége által jelenleg megfogalmazott vágyakhoz.
- A lehetséges mezőny másik szélén Szili Katalin házelnök áll, a legnépszerűbb szocialista politikusok egyike. Szili Katalin szókimondó ellenzéke Gyurcsány Ferencnek, és a négy lehetséges vezetőjelölt - rajta kívül Gráf József, Bajnai Gordon és Kis Péter - közül a legpopulistább.
- A szocialisták az alacsony támogatottság miatt elleneznék az előrehozott választásokat, azonban ezt a fejleményt sem lehet kizárni. Ha egy esetleges előrehozott választáson a Fidesz győz, a jelenlegi körülményekre tekintettel arra kényszerülne, hogy drámai mértékben visszafogja populáris ígéreteit, a gazdaság gyenge állapota miatt.
Merrill Lynch - A magyar inflációs pályát egyrészről a továbbra is erősen felfelé tartó energiaárak, másrészről a már belépő kedvező éves bázishatások befolyásolják, ezek kiegyensúlyozó hatása miatt csak kis mértékű, stagnáláshoz közeli a várt múlt havi gyorsulás.
- A magyar gazdaságban mutatkozó, változatlanul példátlanul széles, GDP-arányosan mínusz 2 százalékos kibocsátási rés és a kedvező bázishatások kombinációja révén az infláció jövőre 4 százalék környékére lassul, de a ház most már azzal számol, hogy a dezinfláció üteme lassabb lesz az általa eddig vártnál, a meredeken tovább dráguló nyersanyagok miatt.
IMF - A teljes és a maginflációs mutató emelkedése, a bérnövekedés tendenciája, valamint az inflációs várakozások emelkedése miatt helyénvaló volt a központi bank monetáris politikai szigorítása, a jövőben pedig az irányadó kamat - részben a világgazdasági fejleményeknek az alapvető inflációs folyamatokra gyakorolt nyomása következtében - további emelkedése lehet szükséges.
- A fogyasztói árindex 3%-ra történő csökkentésére irányuló célkitűzés az elkövetkező két év folyamán elengedhetetlen a makrogazdaság stabilitása szempontjából.
- További költségvetési konszolidációra van szükség a Konvergencia Programmal összhangban, a stabilitás megőrzését és a növekedést támogató adó és kiadási oldali reformok mentén.
- A banki kockázatkezelési gyakorlatot javítani kell, a pénzügyi védőhálót a pénzügyi felügyeleti szerveknek meg kell vizsgálniuk, és tesztelniük kell azokat.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője - Az első negyedévi növekedés kizárólag az exportnak köszönhető. A tavaly megkezdődött folyamat folytatódik, amelyet az export gyorsuló növekedése mellett az import lassuló bővülése jellemez.
- A külkereskedelmi mérleg az év egészében kedvezően alakulhat és az áruforgalmi aktívum akár az 1 milliárd eurót is meghaladhatja 2008 végén, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
- Az első negyedévi erős külső konjunktúra lassulni fog ugyan, de nem esik vissza jelentősen. Az export növekedési üteme tehát várhatóan lassul, az alacsony belföldi kereslet és beruházások miatt azonban az import növekedési üteme is csökkenhet.
- Bár nem várható, hogy az év egészére jellemző lesz az első negyedévi 5,4 százalékos visszaesés a beruházásoknál, a tavalyi bázist több olyan tényező is növeli, amelyre az idén nem lehet számítani. A feldolgozóipari kapacitások szűkössége miatt tavaly megugrottak a feldolgozóipari beruházások, idén ez már nem várható.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője - Az exporton kívül keresleti oldalon minden szektor teljesítménye romlott. Csökkentek a beruházások és stagnált a fogyasztás. Ez mindig a kormányzati kiigazítás hatása.
- Ha a feldolgozóiparban is elmaradnak a beruházások, az a szektor teljesítményében is tükröződik majd előbb-utóbb. Ennek ellenére, ha a nettó export tovább tud nőni, a GDP 2 százalék felett bővülhet az idén.
Ecostat - Az idén októberben a fogyasztói árak várhatóan 5,5 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál. Ugyanebben az időszakban a termelői árak szintje 7 százalékkal haladhatja meg az előző év azonos időszakit.
- Az idén októberben a költségvetésben 5,8 százalékos, a versenyszférában pedig 8 százalékos keresetemelkedés várható az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 7,3 százalékkal növekedhet.
- A kiskereskedelemben a nyári hónapokban valamelyest gyorsulhat a bővülés üteme, októberre a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet.
- Az idén októberben az ipari belföldi értékesítés 2,9 százalékkal, az exportértékesítés 8,6 százalékkal, míg az ipari termelés 6,1 százalékkal bővülhet az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és munkanaphatástól tisztított indexek alapján.
GKI Konjunktúra-index - Májusban az üzleti bizalmi index valamivel a márciusi szint fölé is emelkedett. Az iparban áprilishoz képest javult a termelési kilátások és a rendelésállományok megítélése. Az elmúlt időszak termeléséről és a készletekről alkotott vélemény ugyan kissé romlott, de a kedvező változások hatása erősebb volt. Az exportrendelések megítélése nem javult, a foglalkoztatási szándék pedig romlott. Mérséklődött viszont a tervezett áremelések mértéke és a köre is.
- Az építőiparban a termelési helyzet megítélése valamelyest tovább romlott, a rendelésállomány minősítése és a foglalkoztatási várakozás viszont enyhén javult. Áprilishoz képest a válaszolók áremelési tervei is kissé visszafogottabbak lettek.
- A kereskedelmi bizalmi index értéke 2008 első negyedévében folyamatosan nőtt, majd az áprilisi visszaesést követően májusban ismét javult. Az eladási pozíció megítélése, a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozás és a készletszint megítélése egyaránt javult a megelőző hónaphoz képest. Viszont a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke az előző havi jelentős csökkenést követően emelkedett.
- A szolgáltató szférában a várható üzletmenet megítélése valamint a foglalkoztatási hajlandóság egyaránt jelentősen javult áprilishoz képest, a várható forgalom megítélése azonban kissé visszaesett.
Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke - A 4-5 százalékos gazdasági növekedést két év alatt elérheti az ország, a gazdaság stabilizálásához viszont legalább 4-5 év kell.
- A mostani kormányzat nem erre törekszik, gyökeresen ellenkező döntéseket hoztak, ám ennél is lényegesebb azonban, hogy a drasztikus és fontos lépések megtételéhez nagyobb társadalmi támogatottság kell, ez pedig hiányzik.
- Az adórendszerrel kapcsolatban először azt kell eldönteni, mi a célunk. A gazdaság fellendítését helyezzük-e előtérbe, vagy a gazdasági növekedést feláldozzuk az igazságosság érdekében. Mert ha az előbbit szeretnénk elérni, akkor előnyös az egykulcsos adórendszer, ám ha társadalmi elégedettséget szeretnénk, akkor például családi adózásban kell gondolkodni.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

A napvilágot látott gazdasági mutatók némileg kedvezőbb képet mutattak, mint az elmúlt időszak adatai, azonban érdemi javulás semmilyen téren nem következett be: a bruttó hazai termék az első negyedévben 1,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, nagyrészt a továbbra is jól teljesítő exportnak és iparnak köszönhetően.

 

Mutató fajtája Adatok
Bruttó hazai termék, KSH - A bruttó hazai termék az idén az első negyedévben 1,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A GDP a naptári hatás kiszűrésével 0,9 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban éves bázison. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 0,3 százalék volt, szezonális kiigazítással. A növekedés húzóereje továbbra is az ipar hozzáadott értékének emelkedése, ezen belül a feldolgozóipar változatlanul dinamikus exportbővülése volt.
- A mezőgazdaság teljesítménye az előző év alacsony szintje után 6,3 százalékkal haladta meg a tavalyi első negyedévet. Tovább folytatódott az építőipar visszaesése, ahol a hozzáadott érték 20,2 százalékkal csökkent.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke az első negyedévben összességében a nemzetgazdasági átlagnál lassabban, 0,9 százalékkal nőtt.
- A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 1,1 százalékkal csökkent, elsősorban a kormányzattól származó természetbeni juttatások folytatódó visszaesése miatt, míg a háztartások fogyasztási kiadása a korábbi negyedévekben tapasztalható mérséklődés miatt 0,4 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás 5,2 százalékkal csökkent. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként a végső fogyasztás 1,6 százalékkal mérséklődött.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedévben tapasztalható növekedés után újra visszaesett, 5,4 százalékkal mérséklődött.
Külkereskedelmi mérleg, KSH - Az idén január-áprilisban a külkereskedelmi mérleg 86 milliárd forint aktívumot mutatott, ami az egyenleg 164 milliárd forintos javulását jelenti a 2007 január-áprilisi 78 milliárd forint passzívumhoz képest.
- Az idén az első négy hónapban a kivitel 6394 milliárd forintot, a behozatal 6.309 milliárd forintot tett ki.
- Forintban az export értéke 19 százalékkal, az importé 15 százalékkal, euróban az export 15 százalékkal, az import 12 százalékkal nőtt a 2007 azonos időszakához képest.
- Az idén áprilisban - az első becslés szerint - a kivitel értéke 1637 milliárd forintot, a behozatalé 1625 milliárd forintot ért el. Forintban az export 27, az import 22 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. A kivitel euróban 23, a behozatal 18 százalékkal bővült 2007 áprilisához viszonyítva.
- A külkereskedelmi mérleg áprilisban 12 milliárd forint aktívumot mutatott, ami az egyenleg 51 milliárd forintos javulását jelenti 2007 áprilisához képest. Magyarország az áprilisi kivitel 78 százalékát, a behozatal 69 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le.
Ipari termelés, KSH - Az ipari termelés 2008 áprilisában az előzetes, szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított index szerint 1,4 százalékkal nőtt az előző havihoz képest, és – munkanaptényezővel korrigálva – 6,7 százalékkal emelkedett a 2007 áprilisi szinthez képest.
- Az ipari termelés márciusban a szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított index szerint 2,6 százalékkal maradt el az előző havitól, és – munkanaptényezővel korrigálva – 4,3 százalékkal emelkedett a 2007 márciusi szinthez képest. Korrekciók nélkül az éves növekedés 1,9 százalék volt.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695