Stratégiai kérdéseken töprenghetnek a pártok az uborkaszezonban

2008-06-27

Miközben a politikusok lassan átállnak a nyári üzemmódra, és némileg visszafogják aktivitásukat, a nyilvánosságban egyre több az inkább stratégiai kérdésekkel kapcsolatos találgatás. A Fidesz és az MSZP támogatottságának esetleges csökkenése, illetve növekedése, valamint az SZDSZ új elnökének stratégiája állnak a politikai viták középpontjában, miközben a kisebbségi kormány továbbra is saját pozíciójának stabilizálásával van elfoglalva. Az idei uborkaszezon jelentősége éppen abban rejlik, hogy a nyáron kialakult politikai környezet és közhangulat határozhatja meg, hogy a Gyurcsány-kormány sorsát várhatóan eldöntő őszi parlamenti ülésszakra a pártok milyen stratégiával érkeznek.

Miután Orbán Viktor zárt körben, egy, Kéri László politológus által szervezett beszélgetésen tett kijelentései nyilvánosságra kerültek, sokan várták a politikai erőviszonyok megváltozását. A Fidesz elnöke ugyanis olyan kormányzati politikát vázolt fel, amely amellett, hogy a nyugdíjak mindig érzékeny politikai problémájára tapintott rá, elsősorban a befektetők és a nemzetközi közvélemény bizalmának elnyerését célozta meg. A reformokból éppen kihátráló kisebbségi Gyurcsány-kormány a kiszivárgott mondatokkal kapcsolatban hosszú idő után lehetőséget látott az ellentámadásra, valamint szociális érzékenysége megjelenítésére, és a nyugdíjasokat megcélzó kampányba kezdett, a Fidesz pedig védekezni kényszerült. A rákövetkező közvélemény-kutatások szerint a vitának volt hatása, mert csökkent a távolság az MSZP és a Fidesz támogatottsága között, mégsem beszélhetünk azonban arról, hogy jelentősen megváltozott volna a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt mozgástere. 


A Fidesz kockára tette szavazótáborát

A Fidesz népszerűsége hónapok rekordokat döntöget, és a párt – a közvélemény-kutatásokban legalábbis – olyan támogatói bázissal rendelkezik, amely könnyen jelenthetné, hogy a párt egy közeljövőben tartott választáson egyedül is megszerezné a stabil kormányzáshoz szükséges többséget. Nem valószínű ugyanakkor, hogy ez kétharmados többséggé erősödhetne, arészben a magyar választási rendszer, részben pedig a ma még magukat bizonytalannak valló szavazók lehetséges döntései miatt. A Fidesz ugyanakkor felismerte, hogy, ha el kívánja kerülni az olyan éles konfliktusokat, amelyekkel a Gyurcsány-kormány 2006 után szembesült, akkor a választási győzelem reményében már saját kormányzását is elő kell készítenie, és legalább jelzésszerűen távolodni kell a legutóbbi népszavazás könnyen megfogalmazható és népszerű, ám kormányon teljesíthetetlen politikájától. A Fidesz olyan kockázatot vállal tehát politikájának újraértelmezésével, amely lehet, hogy most visszaveti a pártot a népszerűségi listákon, de növeli mozgásterét egy esetleges kormányrakerülés után. Orbán Viktor emellett igyekszik hangsúlyozni, hogy nem a Fideszen múlik az általa szükségesnek tartott előrehozott választások lehetősége. A Fodor-Orbán találkozó a Fidesz elnökének szempontjából arról szólt, hogy láttassa: pártja bármilyen összefogásra hajlandó a kormány leváltása érekében. Miután azonban éppen a Fidesz volt az a párt, amelyik szavazói számára az utóbbi években az SZDSZ-t – például az egészségügyi reform kapcsán – a legfontosabb ellenféllé tette, a találkozót saját támogatóinak is magyarázni kényszerül a párt.

A Fidesz az elmúlt hetekben tehát párhuzamosan két oldalról is kockáztatta szavazótáborának csökkenését, és két oldalról is védekezésre kényszerült, hiszen mind a nyugdíjasokat, mind saját támogatóinak törzstáborát is meg kellett nyugtatnia. A kockázatvállalás ugyanakkor stratégiai szempontból racionális volt, hiszen a Fidesz képes volt bővíteni politikai mozgásterét.



MSZP: a kivárás stratégiája 

Mivel a Fodor-Gyurcsány találkozó után az SZDSZ új elnöke kijelentette, hogy nem látja a koalícióba való visszatérés lehetőségét, erősödhet Gyurcsány Ferenc helyzete a szocialisták között, hiszen ezek szerint már a miniszterelnök-csere sem garantálhatja a stabil parlamenti többséget számukra. A miniszterelnök helyzetét stabilizálhatják továbbá pártján belül a párt számára látszólag kedvező közvélemény-kutatási adatok változásai, és azt elmúlt napokban bejelentett gazdasági sikerek (Daimler-Benz, Innovációs Központ) is.

Az MSZP szempontjából így – a kisebbségi kormány működtetése érdekében – az lehet a racionális törekvés, hogy kiszámítható cselekvési programot határozzanak meg, ügyenként, szakpolitikai döntésenként előre megszerezve valamelyik parlamenti párt támogatását a szükséges többséghez. Egy ilyen programot jelenleg azonban nem csupán az akadályoz, hogy az MSZP nehezen talál támogatókat a parlamentben saját elképzeléseihez, hanem az is, hogy egyelőre nem látható a szocialisták stratégiája. A kormányfő és a szocialisták vezetői az SZDSZ-re várva arról beszélnek, hogy az egykori koalíciós partner külső támogatásában bíznak, de eközben olyan – baloldaliságukat hangsúlyozó – ügyek irányába mozdultak el, amellyel talán visszaszerezhetnek néhány csalódott szavazót, de amelyek az SZDSZ számára alig támogatható politikát jelentenek.

A Daimler kecskeméti beruházása, valamint az Európai Unió innovációs központjának Magyarországra telepítése láthatóan olyan ügyekké váltak, amelyekre a kormány a fejlesztéspolitika sikerességének kommunikációját igyekszik építeni, de önmagában ezzel aligha lehet biztosítani a kormányzóképesség látszatát, ami pedig érdemben járulhatna hozzá a szavazók megszólításához. Középtávon is kérdéses, hogy a fejlesztéspolitika, az uniós források felhasználása milyen mozgásteret ad majd a kisebbségi kormány számára, hiszen a Daimler esetében is érzékelhető, hogy a sikerek választói elismeréséért a kormánynak mindig az érintett – jelen esetben Fideszes vezetésű – önkormányzattal kell konkurálnia. Az MSZP tehát egyelőre kivár, és zárt ajtók mögötti egyeztetéseken igyekszik megtalálni saját – a többi szereplőtől független – stratégiáját, mely legfeljebb a költségvetési szavazásig biztosíthatja a kisebbségi kormány működőképességél és még így is várható, hogy a kabinet terveit a kisebbségi kormányzásból fakadó politikai kompromisszumkényszer a parlamentben rendre felülírja majd.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695