Olcsóbb lesz-e a kenyér?

2008-07-09

Megcsapta a piacot az eurócsatlakozás szele, holott legfeljebb a céldátum jövő évi meghatározásában bízhatunk. A Fidesz a benzin jövedéki adójának, valamint a távhő és az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére tett - a választók szemében népszerű, a gazdasági elit irányában viszont kockázatos - javaslatával folytatta a kormány hiteltelenítését célzó politikáját.

Monetáris politika 

A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium közös sajtótájékoztatóját követően - ahol az euró bevezetésének technikai feltételeit rögzítő Nemzeti átállási terv első változatát mutatták be - szokatlanul optimista értékelések jelentek meg Magyarország az ERM-II rendszerhez való esetleges 2009-es csatlakozását illetően, annak ellenére, hogy Simor András és Veres János a belépés kezdeményezésének jövő évi esélyéről nyilatkozott csak. Mivel az infláció, a kamatszint és az államadósság mértéke továbbra is távol van a maastrichti kritériumoktól (a hiányadatok kétségkívül biztatóak), legfeljebb a terv elkészülte és az egyeztetések megkezdése tekinthető előremutatónak; a jövő évi csatlakozás nem, a céldátum kijelölése viszont valószínű 2009-ben. Annál is inkább, mivel az elemzőket továbbra is megosztja az infláció leszorításának módja, a várható kamatdöntések kimenetele.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Veres János, pénzügyminiszter  - Az euró bevezetése egyrészt Magyarország kötelezettsége, másrészt érdeke, hogy részt vegyen az Európai Unió valutauniójában. Bár az euró bevezetésének nincs még határideje, de 2009-ben, ha a konvergenciaprogram alakulása megengedi, akkor Magyarország kezdeményezheti a belépést az ERM-II árfolyamrendszerbe, az euró előszobájába, ahol minimum két évig kell tartózkodnia az országnak.
Simor András, az MNB elnöke  - 2009-ben érdemes megfontolni, mikor vezesse be Magyarország az eurót. Jelenleg az országban a készpénzállomány gyorsabban növekszik, mint a GDP növekedési üteme, ezen a jövőben változtatni kell.
- Az euró bevezetése nem pusztán a kormány vagy az MNB, hanem az egész ország ügye, a bevezetés technikai részleteit ezért 8 minisztérium, több mint 10 állami szervezet, 30 civil szervezet javaslatai alapján véglegesítik majd.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője  - A javuló nemzetközi hangulat mellett a kedvező magyar makrogazdasági adatok is közrejátszottak a forintárfolyam erősödésében. A külkereskedelmi mérleg tartós aktívuma, a folyó fizetési mérleg, a külső finanszírozási igény jelentős javulása mind a forint iránti keresletet növeli.
- Nem kizárt, hogy a jegybank már nem emeli tovább az alapkamatot, noha a piac még számít erre. A kamatdöntés ugyanakkor elsősorban a jegybank augusztusi inflációs jelentésében megfogalmazott értékeléstől függ.
Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni közép-európai közgazdásza - A teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció a múlt hónapban 7,2 százalékra emelkedett; az éves maginfláció 6,2 százalékon várható.
- Valószínűsíthető, hogy az emelkedő olajárak az erős forint ellenére a vártnál gyorsabban növekvő közlekedési költségek formájában jelennek meg. Azzal számolunk, hogy a teljes fogyasztói kosárra számolt, illetve a maginfláció valamivel 8, illetve valamivel 7 százalék felett fog tetőzni a következő 3-4 hónapban.
Goldman Sachs - Érdemi inflációcsökkenés csak a nyári hónapok után valószínű, amikor belépnek a kedvező bázishatások az élelmiszer-komponensben, és megjelenik a várhatóan jó termés hatása is. Jó eséllyel a szabályozott körön kívüli szolgáltatási összetevő lesz a júniusi fogyasztói inflációs adat legfontosabb alkotórésze. A Monetáris Tanács ezt a komponenst említette meg a júniusra várt kamatemelés elmaradásának egyik okaként, így érdekes lesz, hogy ennek az elemnek az inflációja érdemben tovább csökken-e.
Merrill Lynch - Az éves infláció júniusban 7 százalék körül maradt, miután az energia- és üzemagyag-áremelkedések jórészt ellensúlyozták a kedvező bázishatásokat, késleltetve a teljes kosárra számolt infláció csökkenését. Vannak ugyanakkor jelei, hogy az alapszintű infláció már lefelé tart. Az éves összevetésű szolgáltatási infláció májusban 5 százalékra - 2006 augusztusa óta a legalacsonyabb szintre - lassult az idei első negyedévi 6-6,5 százalékos szintekről, és a rövid távú folyamatok arra mutatnak, hogy ennek az összetevőnek az inflációja 4,5 százalékra fog tovább csökkenni.
- Tekintettel az alapszintű infláció enyhülésének jeleire és a szupererős forintra, már nem várható további jegybanki kamatemelés, és 2008 végére szóló kamatszint-előrejelzésünket 8,50 százalékra módosítottuk az eddigi 9 százalékról.
JP Morgan - Bár továbbra is alapeseti forgatókönyv a fél százalékpontos idei magyarországi kamatemelés, ha a forint meggyőző módon 230-ig erősödik tovább, és az olajárak csökkenésnek indulnak, az MNB augusztusban valószínűbb, hogy semleges alapállásra helyezkedik.
- Ha azonban az olajár még magasabbra emelkedik, és a forint nem erősödik tovább, az növelné annak az esélyét, hogy az MNB egynél több kamatemelést hajt végre az év végéig. Hacsak addig nem lesznek nagyobb meglepetések az adatokban, a magyar jegybank az augusztusi inflációs jelentést megvárja a következő kamatemeléssel.
JP Morgan
BNP Paribas
- Az első negyedévben még gyenge forint tartotta magasan eddig a teljes kosárra számolt inflációt és a maginflációs ütemet, a mostani forinterősödés azonban jó hír a dezinfláció szempontjából, és a fogyasztói kereslet csökkenése is az áremelkedés lassulására utal. A BNP Paribas ennek alapján az év végére 6 százalék alá süllyedő éves inflációs ütemmel számol.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Tehercsökkentés
 Adóreform
Egészségbiztosítás
 Autópálya-elszámolás



A Fidesz által kezdeményezett tehercsökkentési törvényjavaslat vált a vizsgált hét vezető gazdaságpolitikai vitatémájává. Az Orbán Viktor és Varga Mihály jegyezte kezdeményezés a benzin jövedéki adójának, valamint a távhő és az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentésére irányul, amely számításaik szerint 54 milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést, a kormány ezzel szemben 320 milliárd forintos kiesésről beszél. 

Az akció - amelynek keretében a kedvezőtlen világgazdasági trendektől az embereket megvédeni képtelen erőként állítják be a kormányt - illeszkedik az ellenzéki párt tavasz óta tartó politikájába, amelynek kettős célja a kisebbségi kormány működésképtelenségének és a Fidesz kormányzóképességének párhuzamos bizonyítása. 

A javuló hiányadatot is visszavetheti, ha beigazolódik a Magyar Nemzet értesülése, miszerint a Dunaújváros-Szekszárd közötti M6-os szakasz teljes bekerülési összege (119,6 milliárd forint) költségvetési kiadásnak minősülhet, miután hiba csúszott a PPP-konstrukcióban tervezett projekt megvalósításába.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Veres János pénzügyminiszter / tehercsökkentés  - Jó esély van arra, hogy mind a költségvetésben megfogalmazott, 2008-as, mind a konvergenciaprogramban szereplő 2009-es hiánycélt teljesítse az ország.
- A kormány a jövő évtől érdemi adó- és járulékcsökkentést tervez. Az ehhez szükséges források a költségvetés kiadásának további mérsékléséből, az adórendszer szerkezeti átalakításából, a kedvezmények szűkítéséből és fehérítésből teremthetők elő. Több változaton is dolgozunk, a végső javaslatot augusztus végén terjesztjük a szociális partnerek elé.
- Tavasszal még egy 250 milliárd forint összegű mozgástér volt erre, ebből 120 milliárdot elvitt a márciusi népszavazás miatti állampapírhozam-emelkedés, ami 2009-et terheli. Mégis elképzelhető, hogy akár 250 milliárdosnál is nagyobb mozgástér nyílik meg.
- A Fidesz adócsökkentési javaslatai szakmailag nem megalapozottak, nem reálisak. Az Orbán Viktor és Varga Mihály által ismertetett javaslatokat a PM számszerűsítette, azok együttes hatása összesen 321,9 milliárd forint lenne. Ekkora bevételkiesését kellene más forrásokból pótolni.
- Összehasonlításként: az éves költségvetésből ehhez hasonló összeget, 315 milliárd forintot tesz ki a nyugdíjak másfél havi összege, 313 milliárd forintot az egyéves gyógyszertámogatás és 370 milliárd forintot az éves családi pótlék.
Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, MSZP / tehercsökkentés  - Valaki csúnyán elárulja Magyarországot, valaki eladja a politikusi tisztességet csak azért, mert az elmúlt napokban pár százalékkal csökkent a népszerűsége. Orbán Viktor - bár nem közgazdász - pontosan tudja, milyen hatása lenne a javaslataiknak. Ez csalás, mindannyiunk kontójára.
- A kormány, bár nem rövid távú megoldást kínál, dolgozik azon, hogy enyhítsen az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatti nyomáson.
- Az élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedése miatti nyomáson lehet enyhíteni, de jól meg kell választani ennek eszközeit. A negyedére csökkentett áfa mellett vagy az árakat, vagy az eladott mennyiséget kell a négyszeresére növelni, hogy a költségvetés bevétele ne csökkenjen. Ellenkező esetben például nem jutna forrás egyhavi nyugdíjra. Hosszú távon meg lehet fontolni a fogyasztást terhelő adók kismértékű változtatását, de rövid távú áringadozásokat adóváltoztatással nem szabad kiegyensúlyozni.
Gráf József, földművelési és vidékfejlesztési miniszter / élelmiszeráfa-csökkentés  - Volt az MSZP-SZDSZ kormánynak egy áfacsökkentési akciója. Az volt a tapasztalat, hogy fél év alatt az áfacsökkentést lenyeli a kereskedelem. Beszéltem több közgazdával, akik ugyanezt erősítették meg: szerintük nem az áfát, hanem a vállalkozói adókat kéne csökkenteni.
- De az alapvető élelmiszerek, mint a tőkehús, a liszt és a tej áfájának csökkentése - ahogy az ellenzék javasolta - tárgyalási alap lehet. Ám az élelmiszerárak szabályozásának a legjobb eszköze a termelés növelése. Ha a termelést növeljük, akkor nem fognak az élelmiszerárak az egekbe szökni. Az idén búzából, árpából jó harminc százalékkal több a termés, mint tavaly, kukoricából pedig kétszerese a tavalyinak. A búza és a kukorica ára a tonnánkénti hatvanezer forintról harminc-negyvenezerre megy le. De ez - tekintettel a megnövekedett mennyiségre - nem érinti túlságosan tragikusan a termelőt.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője / élelmiszeráfa-csökkentés  - Lehangoló a miniszterelnök álláspontja. A kormány következetesen nem tud különbséget tenni a lazac és a sertéshús között, vagyis a Fidesz javaslatát úgy kívánja értelmezni, hogy a párt az összes élelmiszer áfáját akarja leszállítani, miközben csak az alapvetőekről volt szó.
- Európa legtöbb országában ismerik is az élelmiszerek többlépcsős áfáját. Így a Fidesz javaslatának hatására összesen 24 milliárd forint bevételkiesése lenne a költségvetésnek. Gyurcsány Ferenc nyilvánvalóan nem érdekelt abban, hogy megvédje a lakosságot az energiaárak és az élelmiszerárak növekedésének hatásától, mert ez az adókon keresztül többletbevételt jelent a költségvetés számára, amit agitációs propaganda célokra akar használni.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke / élelmiszeráfa-csökkentés  - Szerdán házbizottsági ülés van. Én azt gondolom, hogy ott van esély arra, hogy a házelnök asszony, a pártok frakcióvezetői megegyezzenek egymással. A Fidesz keresi az együttműködést ellenzéki és kormánypárti pozícióra való tekintet nélkül minden parlamenti képviselővel. Együttműködést szeretnénk a szocialistákkal is a kérdésben, annak dacára, hogy a javaslatot a kormány elutasította. A helyzet súlyos, és a világgazdaság híreiből látszik, hogy ez még rosszabb lesz.
- A pártelnök július 2-án jelentette be, hogy a Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be a benzin jövedéki adójának, valamint a távhő és az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentésére.
Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője / tehercsökkentés  - A Fidesz múlt heti populista javaslatai ellentétesek azokkal, amelyeket a kiszivárgott információk szerint Orbán Viktor mondott körülbelül másfél hónapja egy zártkörű beszélgetésen. Felelős gazdaságpolitikára van szükség, és ezzel nincs összhangban az, amit az elmúlt héten a legnagyobb ellenzéki párt vezetői hangoztattak.
- A munkát terhelő adó- és járulék csökkentésével kellene megalapozni a magyar gazdaság jövőjét. Az SZDSZ álláspontja szerint nem szabad ötletszerűen előállni voksszerző javaslatokkal. Meggyőződésünk, hogy a Fidesz ezekről nem egyeztetett a gazdasági élet szereplőivel.
Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke / egészségbiztosítás  - Elkészült az egészségbiztosítás új koncepciója, a kormány rövid időn belül tárgyalja. A dokumentum mérsékelt reformpolitikára tesz javaslatot.
- A regionális egészségbiztosítási szervezetek nagyobb önállóságot kapnak a finanszírozási szerződések megkötésére, az egészségbiztosítás egésze pedig nem alakul át társasággá.
Miután a kormány elfogadja a fő irányt, azt követően szakmai, politikai egyeztetések lesznek a koncepcióról.
- A Világbank szakértői szerint a versengő biztosítók modellje nem véd a költségrobbanástól, mivel a gyógyszer- és az élőmunka-ráfordítás alig fékezhető. Szigorú teljesítménymérésre, elszámoltathatóságra és nyilvánosságra, valamint egységes kockázatközösségre van szükség. Óvatosan kell bánni a magántőkével, de a magánszektornak van helye és szerepe az egészségügyi ellátásban.

Elemzői kommentárok és gazdasági mutatók
Elemzői kommentárok 

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a belső és külső egyensúly is jelentősen javul, a reálkeresetek az üzleti szférában emelkednek, míg az infláció és a kamatszínvonal továbbra is magas.

Elemző Legfontosabb állítások
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése - Az államháztartás hiánya az év első öt hónapjában az éves előirányzat 40%-át sem érte el, ami lényegesen alacsonyabb a szokásosnál. A külkereskedelmi mérlegben az első négy hónapban - a cserearány-romlást okozó energiaár-növekedés ellenére - 330 millió euró aktívum keletkezett, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az infláció viszont a tavalyi nagyon magas szintről csak igen lassan mérséklődik. Az első öt hónap átlagában 6,9%-os áremelkedés történt, április végére az index 6,6%-ra ment le, májusban pedig 7%-ra ment fel. A világméretű áremelkedés nyomán az infláció már a térség szinte mindegyik országában - Szlovákia és Lengyelország kivételével - azonos vagy magasabb a magyarnál.
- Idén az államháztartási deficit várhatóan kisebb lesz a törvényben jóváhagyottnál (4% helyett 3,8%). Így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér (ahhoz - a nyugdíjpénztári korrekcióval - 3,6%-os hiány tartozik), sőt akár teljesítheti is ezt a maastrichti kritériumot!! Azonban ezzel is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb államháztartási hiány az EU-ban. A költségvetési kiigazítás megkezdésétől az idei évig végbemenő egyenlegjavulás több mint 40%-a a közterhek növekedéséből, 20-20%-a a bér- és a dologi kiadásokból, illetve 15%-a a beruházási kiadások visszafogásából adódik.
- A külgazdasági egyensúly tovább javul. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya az I. negyedévben - az EU-támogatások élénkülése következtében - látványosan, 0,6 milliárd euróval csökkent, s 0,6 milliárd euróval növekedett a külföldi működő tőke beáramlása is. Az év egészében a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2%-ára csökken (a tavalyi 4%-ról).
- Az infláció fő hajtóereje 2008-ban már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5%-ra, az év végi árindex pedig 5,5%-ra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs (dezinflációs) pálya is feljebb tolódott.
- Mivel az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot, idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.


Gazdasági mutatók 

A prognosztizáltnál valamivel magasabban zárt a júniusi államháztartási hiány. A külkereskedelmi termékforgalom dinamikusan, az ipari termelés éppen hogy nőtt; a gazdaság egyik legkritikusabb pontjára rámutatnak a friss munkapiaci adatok.

Mutató fajtája Adatok
Külkereskedelmi termékforgalom,
KSH (2008. január–április)
 - 2008 áprilisában a külkereskedelmi forgalom volumenbővülése - a márciusi jelentős mérséklődés után - mind az exportban, mind az importban meghaladta az év első három hónapjában mért szintet: a kivitelé 24 a behozatalé 18%-kal volt több, mint egy évvel korábban.
- 2008. január-áprilisban a kivitel volumene 17, a behozatalé 12%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg 88 milliárd forint (341 millió euró) aktívumot mutatott, ez 166 milliárd forint (648 millió euró) javulást jelent a 2007. január-áprilisi 78 milliárd forint (307 millió euró) passzívumhoz képest.
A kormányzati szektor adatai,
KSH (2008. I. negyedév
)
- A kormányzati szektor 2008. I. negyedévi hiánya 174,4 milliárd Ft volt, ez a negyedéves GDP 2,6%-a.
- A hiány a 2007. I. negyedévinél 316,9 milliárd Ft-tal, GDP-arányosan 5,2 százalékponttal alacsonyabb. A csökkenés a bevételek 261,9 milliárd Ft-os növekedése és a kiadások 55,0 milliárd Ft-os mérséklődése eredőjeként alakult ki.
Előzetes adatok az ipari termelés változásáról, KSH (2008. május) - Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 májusában 2,2%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 4,7%-kal nőtt. A termelés volumene az év első öt hónapjában 6,9%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index májusban 0,7%-kal csökkent.
Álláskeresők száma, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (2008. június) - A nyilvántartott álláskeresők száma június végén 415,6 ezer fő volt, ez májushoz képest 2,1 százalékos csökkenés, míg az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos növekedés.
- A nyilvántartott álláskeresők száma az idén márciustól mutat mérséklődő tendenciát, a csökkenés egy hónap alatti üteme a szezonális munkák beindulása miatt áprilisban és májusban volt a legmagasabb, júniusra kissé mérséklődött.
- A pályakezdő álláskeresők létszáma márciustól csökkent, számuk júniusra 36,2 ezer főre mérséklődött, ami az összes nyilvántartott álláskereső 8,7 százaléka. A nyilvántartásba júniusban 51,3 ezer fő lépett be, ez a létszám 31,2 százalékkal több mint májusban, és 13,8 százalékkal magasabb a tavaly júniusban belépők számánál.
Államháztartási hiány, Pénzügyminisztérium (2008. június - A nyilvántartott álláskeresők száma június végén 415,6 ezer fő volt, ez májushoz képest 2,1 százalékos csökkenés, míg az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos növekedés.
- A nyilvántartott álláskeresők száma az idén márciustól mutat mérséklődő tendenciát, a csökkenés egy hónap alatti üteme a szezonális munkák beindulása miatt áprilisban és májusban volt a legmagasabb, júniusra kissé mérséklődött.
- A pályakezdő álláskeresők létszáma márciustól csökkent, számuk júniusra 36,2 ezer főre mérséklődött, ami az összes nyilvántartott álláskereső 8,7 százaléka. A nyilvántartásba júniusban 51,3 ezer fő lépett be, ez a létszám 31,2 százalékkal több mint májusban, és 13,8 százalékkal magasabb a tavaly júniusban belépők számánál.
- A Pénzügyminisztérium 281,2 milliárd forintos előrejelzésével szemben 297,2 milliárd forintos hiány keletkezett júniusban az államháztartásban. Ezzel az első félévben az államháztartás hiánya - pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül - 722 milliárd forintot tesz ki, ami az aktuális éves hiányprognózis 66,8%-a.
- Júniusban a központi költségvetés 307,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, a tb-alapok 8,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 1,6 milliárd forintos többletet értek el.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695