Beragadt az infláció, csúszhat a kamatcsökkentés

2008-08-13

A 6,7 százalékon beragadt infláció kitolta a kamatcsökkentési várakozásokat és megtörte a júniusban megindult csökkenő tendenciát. Matolcsy György koncepciójában megjelent az áfa emelésének és az ingatlanadó bevezetésének igénye, míg a kormány adócsökkentési terveiből továbbra is csak a szolidaritási adó eltörlése látszik bizonyosnak – ami kétségessé teszi a liberális frakció támogatását.

Monetáris politika 

A 6,7 százalékon beragadt infláció bár 0,1-0-2 százalékponttal meghaladta az előzetes várakozásokat, nem okozott meglepetést a piacon. A közel két éve 6 százalékos szint felett mozgó árindex júliusi szinten maradása beszűkíti a jegybank mozgásterét, amely minden valószínűség szerint érintetlenül hagyja az irányadó rátát augusztus 25-ei kamatmeghatározó ülésén. Várhatóan ennél nagyobb figyelem övezi majd az ugyanekkor megjelenő friss inflációs jelentést, amely meghatározza a monetáris politika további irányát.
Az elemzői reakciókból kiderül, hogy a korábban őszre várt kamatcsökkentésekre inkább a jövő év elején számít a piac, ám ezt a várakozást is felülírhatja a hó végén várható inflációs jelentés.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Quaestor Elemzési Csoport - Megítélésünk szerint a jegybank kivár az irányadó kamat elmozdításával következő 2 döntése során, mivel egymással ellentétes irányú folyamatok hatnak. Az augusztusi kamatdöntéssel egy időben jelenik meg a jegybank stábjának inflációs elemzése. A kamatpolitika további alakulásában további bizonytalanságot rejt, ha a jegybank esetleg módosítja korábbi inflációs célját.
- A dezinfláció megtorpant, a jegybanki várakozásoknál lassabban következhet be a fogyasztói árak mérséklődése, így csökken a tere egy esetleges kamatcsökkentésnek. A külföldi hatásokból eredő inflációs nyomás azonban továbbra is kockázatot jelent, és itthon többek között az októberi újabb gázáremelésnek is negatív hatása lesz. Az elmúlt időszak erős forint árfolyama viszont segíti az inflációs célok elérését.
- A KSH kommentje szerint a feldolgozott élelmiszerek ára kismértékű, a tavaly ősszel látott ütemtől elmaradva, emelkedést mutatott, az elmúlt két hónapban a húsokért többet kellett fizetni, ezt azonban ellensúlyozni tudta a zöldségek árcsökkenése. A szolgáltatások közül a nyaralásért kellett többet fizetni, a csúcsszezon közepette, ami még augusztusban is így lesz. Az erősebb forint hatására az elektronikai cikkek terén kisebb árcsökkenés következett be. Az olajár július végétől mutatott árcsökkenése még nem jelent meg teljes mértékben az adatokban.
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője - A maginfláció 6.0%-ra gyorsulása egyértelműen a feldogozott élelmiszerek árváltozásának eredménye. Az egyetlen meglepő dolog a részletes adatokban az, hogy a távfűtés ára 3,4%-kal drágult havi alapon. Hosszú ideig változatlan jegybanki alapkamatra számíthatunk.
Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője - A tartós cikkek havi 0.6%-os árcsökkenése az erős forint következménye, ez ugyanakkor a nem-tartós cikkek körébe még nem gyűrűzött át. Az egészségügyi szolgáltatások nélküli szolgáltatás-árak éves szinten 6.3%-ról 6.5%-ra emelkedtek, ami óvatos monetáris politikát tesz indokolttá az olajárak jelentős csökkenése, és a forint ereje mellett is.
- Legközelebb jövő év elején várható kamatcsökkentés, és jövő év végére 7.25%-ra mérséklődhet a ráta, feltéve, hogy a meglebegetett áfaemelés nem hoz újabb kínálati sokkot a gazdaságba.
Szentiványi Nóra, a JP Morgan elemzője - Az összes élelmiszer és energiaár-változás nélküli harmonizált inflációs mutató 3.0% alá mérséklődhetett, így jó esély van arra, hogy a jegybank augusztus 25-én megjelenő friss inflációs jelentése 2010-re 3% alatti teljes inflációs mutatót jósol majd. Az MNB örülhet majd annak, hogy a ma közzétett adatok sem utalnak a másodlagos inflációs veszélyekre (kedvező szolgáltatás- és tartós cikk árak).
- Ilyen inflációs kilátások mellett az MNB nem fog intenzív kamatcsökkentéseket végrehajtani, ha maga a forint is gyengül (ami kvázi önmagában is monetáris enyhítést jelent). A JP Morgan alapforgatókönyve szerint csak jövő év elején kezdődik meg a kamatcsökkentési sorozat, és összesen 75 bázispontot tesz majd ki jövőre.
Lars Christenden, Danske Bank koppenhágai elemzője - Bár az adat nagyjából összhangban lett a várttal, az, hogy nem volt dezinfláció júliusban, továbbra sem ad lehetőséget a jegybanknak a kamatcsökkentésre.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Adócsökkentés
Foglalkoztatás
Létszámcsökkentés


A Matolcsy György fémjelezte Növekedéskutató Intézet adóreform-javaslata az eddigieknél is világosabban fogalmazza meg, hogy az élőmunkát terhelő- és a jövedelemtípusú adók csökkentéséhez elengedhetetlen az áfa emelése, illetve az ingatlanadó bevezetése; ez a koncepció azonban továbbra is csak egyike a Fidesz várható gazdaságpolitikai programját adó sorvezetőknek. 

Az SZDSZ továbbra is kivár: a kormány adócsökkentési javaslatáról legkorábban augusztus 21-én tájékoztatja volt koalíciós partnerét. A koncepcióról a szolidaritási adó kivezetésén kívül kevés konkrétum tudható, annak mértéke nem valószínű, hogy meghaladja a 100-200 milliárdos nagyságrendet; érdemi adócsökkentés nélküli költségvetést pedig a liberálisok aligha szavaznak meg.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Veres János pénzügyminiszter / létszámcsökkentés - A központi költségvetési intézményekben dolgozók száma 13 600 fővel csökkent, ami a központi költségvetési szerveknél 6 százalékos létszámcsökkentést jelent. Ennél is többen hagyták azonban el az igazgatást, hiszen az elmúlt két évben a kormány több szervezetnél engedélyezett jelentős létszámnövelést. Az átalakítás meghozta a várt eredményt. Az Új egyensúly programban az igazgatási költségekből még 37 milliárd forintos megtakarítással számolt, ezzel szemben a megtakarítás nettó 46 milliárd forint lett. A központi költségvetési szervek száma a 2006-os 415-ről 176-ra csökkent, s ötödével kevesebb lett a közalapítvány is. Látványos a csökkenés a minisztériumokban, illetve a megyei szintről regionális szintre átszervezett szakhatóságoknál.
Matolcsy György, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Növekedéskutató Intézet igazgatója / gazdasági fellendülés - Az élőmunkát terhelő és a jövedelemtípusú adók csökkentése érdekében a vagyoni és forgalmi típusú adók emelését és az adókedvezmények körének szűkítése ellensúlyozhatná a költségvetésben.
- A magyar gazdaság növekedési motorjának beindítását a foglalkoztatottság növelésén keresztül, nem a megszorításokra épülő gazdaságpolitikával lehet beindítani. Ehhez azonban ki kell törni abból az ördögi körből, hogy túl magas az állami újraelosztás aránya, miközben kevesen fizetnek adót, ezért a vállalatok terhei magasak, ami visszafogja például a beruházásokat. Ahhoz, hogy a vállalati és munkavállalói adó- és járulékcsökkentések a költségvetési egyensúly megtartása mellett legyenek végrehajthatók, csak első lépésben kell népszerűtlen intézkedéseket (áfaemelés, ingatlanadó) végrehajtani.
Filló Pál, az MSZP országgyűlési képviselője / foglalkoztatás - Nem igaz a Fidesz állítása, amely szerint válságos a magyarországi foglalkoztatási helyzet. A közép- és felsőfokú végzettségű emberek esetében a statisztikai adatok az Európai Unió átlagának felelnek meg, vagy még annál is jobbat mutatnak, az igazi probléma az álláskeresők mintegy felét kitevő, nyolc általánost, vagy még annyit sem végzett 235 ezer fő helyzete. Ebben a társadalmi csoportban a férfiak 75, a nők 80 százaléka nem jut munkahelyhez. Ez nem a kisvállalkozások helyzetével függ össze, mivel ők sem szívesen alkalmaznak olyanokat, akik esetleg írni és olvasni sem tudnak.
- Jelenleg 9600-an vesznek részt a Lépj egyet előre továbbképzési programban, amelyre 16,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A résztvevők létszáma 2009 végére 20 ezerre bővülhet. További 8,5, illetve 7,5 milliárd forint van képzésre és továbbképzésre, egymilliárd pedig a fogyatékkal élő, illetve sérült emberek munkába állítására.
- Támogatással ösztönöznénk a mobilitást is olyan emberek esetében, akik azért nem vállalják el a felkínált munkalehetőséget, mert az 15-20 kilométerre van lakhelyüktől. A munkára ösztönzés programjainak végrehajtásában erősen számítunk a családsegítő központokra és a civil szervezetekre
Bernáth Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője / foglalkoztatás - Bárcsak munkahelyekből lenne annyi, mint ahány ígéret ezzel kapcsolatban elhangzott. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a szocialisták kétszer ígértek már 400 ezer új munkahelyet, ehhez képest a regisztrált munkanélküliek száma haladja meg a 400 ezer főt. Több milliárd forint folyt el az adófizetők pénzéből különböző olyan programokra, amelyek gyakorlati eredménye elenyésző. A kialakult helyzetért egyértelműen Gyurcsány Ferenc a hibás.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

Pesszimisták az elemzők a magyar gazdaság növekedési kilátásait illetően, elsősorban a romló ipari adatoknak köszönhetően, amely ágazat húzóereje kifulladni látszik. Ez megnehezíti a közép távú egyensúlyi célkitűzések megvalósítását is, amellyel kapcsolatban – a választási év közeledtével – eleve erősödő szkepticizmus bontakozik ki.

Elemző Legfontosabb állítások
Nigel Rendell, a Royal Bank of Canada Capital Markets elemzője - A mérséklődő jegybanki kamattal, illetve a forint iránti gyengülő külföldi kereslettel kapcsolatos kilátások miatt mérsékelt ütemű további forintgyengülés várható az év hátralévő részében. A forint év végére 245-ig, jövő június végéig 255-ig gyengülhet az euróval szemben a forint számára kedvezőtlen makrogazdasági fundamentumokkal (pl. csökkenő folyó fizetési mérleg hiány, de növekvő portfoliótőke-finanszírozás) összefüggésben.
- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közelmúltbeli jóslata – miszerint mind idén, mind jövőre alacsonyabb lesz az államháztartás GDP-arányos hiánya a konvergenciaprogramban lefektetettnél (4.0%, 3.2%) – túl bátor. A befektetők körében erős a szkepticizmus azzal kapcsolatban, hogy az idei deficitet jövőre valóban tovább lehet-e faragni, mivel közelednek a 2010-es parlamenti választások, és mind a kisebbségben kormányzó MSZP, mind volt koalíciós partnere igen alacsony népszerűségi mutatókkal küzd.
- Az év végéig nem várható kamatcsökkentés, jövőre pedig összesen 100 bázispontos monetáris enyhítés prognosztizálható.
Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője  - A következő években nem lesz kitörési pontja a magyar gazdaságnak, így hosszú távon akár 2-2,5 százalékra is beragadhat a gazdaság növekedési üteme.
- A nettó export ugyan még mindig pozitív, a kivitel dinamikája azonban kezd kifulladni. Fél éve még úgy tűnt, hogy az EU-ban mégsem következik be a 2007-ben várt gyors fékeződés, s a tavalyi év bázishatása hajtotta 2008-at még enyhén élénkítheti a külső kereslet. Most azonban sem a magyar, sem az európai adatok nem biztatóak. A beszerzési és a bizalmi indexek mélyponton vannak, és valószínűleg több uniós ország is technikailag recesszióba került. A magyar kivitel 60 százaléka irányul az erőteljes lassulás sújtotta EU-15-be és további húsz százalék a 2004 óta csatlakozott országokba, amelyek ha nem is olyan látványosan esnek vissza, teljesítményükben szintén érezhető a lassulás.
- Mindez már meg is jelent a magyar ipari adatokban, hiszen az első negyedévi, éves szinten 6,6 százalékos növekedés 3,6 százalékra esett a második negyedévben, s ez a hátralévő fél évben csak súlyosbodhat. Ugyanakkor nincs belső erő a gazdaságban, ami ellensúlyozná a külső viharokat. A fogyasztás éves dinamikája továbbra is negatív maradhat, bár a csökkenő ütem egyre mérsékeltebbé válhat, majd az év hátralévő részében ismét enyhe növekedésnek indulhat. A beruházások okozhatnak még esetleg meglepetést. A termelési oldalon ugyanakkor kieshetnek a tavalyi második negyedévben bekerült fékek – többek közt az egészségügyi reformhoz kapcsolódóan –, s ez segíti majd a szolgáltatások bővülését. A bázishatások okozta növekedés azonban nem jelent valós élénkülést. Egyelőre további reformok hiányában a kormányzati pénzszórás lehetne egyedül a belső hajtóerő forrása, az viszont katasztrofális következményekkel járna.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere - Bár tavasszal úgy tűnt, hogy az idei évet a mezőgazdaság kiemelkedően jó teljesítménye hajtja előre, a betakarított termés kevesebbnek bizonyult a vártnál. Ettől függetlenül így is sokat dobhat a gazdasági növekedésen, a probléma viszont az, hogy a mezőgazdaságra nem lehet trendet építeni. A hosszú távon sokat számító ipari adatok pedig elég szerencsétlenül alakulnak. Jövőre a magánfogyasztás enyhe növekedése és a magára találó építőipar 3,3 százalékra emelheti majd a GDP-növekedési ütemet, azonban még ez is optimista becslésnek számít a piacon.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

A júniusi adathoz hasonlóan 6,7 százalékos fogyasztóiár-emelkedést regisztrált júliusban is a Központi Statisztikai Hivatal az előző év azonos időszakához képest, az egyhavi átlagos infláció pedig 0,1% volt. Bár az előző hónaphoz viszonyítva csökkentek az élelmiszerárak, ez csak az idényáras termékek árcsökkenésének tudható be; az energiahordozók mellett továbbra is az élelmiszerek húzzák felfelé az inflációt.

Mutató fajtája Adatok
 Fogyasztói árak, KSH (2008. július - 2008. júliusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,1% volt, 2007. júliushoz viszonyítva pedig 6,7%-kal növekedtek az árak. Idén, az első hét hónapban, átlagosan 6,8%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
- 1 hónap alatt – 2008. júniushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,7%-kal csökkentek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,4%-os árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,7%-os átlagos árnövekedése következtében. Növekedett a rizs, hántolmányok (3,4%), az étolaj (2,2%) és a sertéshús (1,4%) ára. Ezzel szemben árcsökkenés következett be a cukor (1,6%) és a tojás (1,2%) esetében. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (0,9%), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 7,9%-kal kellett többet fizetni. Átlag felett drágult a háztartási energia (0,8%), ezen belül a távfűtés díja 3,4%-kal nőtt. Szintén átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk (0,6%) és az egyéb cikkek körében (0,3%). Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 1,1%-kal nőtt. A ruházkodási cikkek esetében a nyári kiárusítások következtében 3,5%-os árcsökkenés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,6%-kal kellett kevesebbet fizetni.
- 12 hónap alatt, 2007. júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb értékben, 12,4%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult az étolaj 85,5, a liszt 45,7, a száraztészta 24,2, a tej 22,8, a sajt 20,5, a tojás 20,2, a sertéshús 18,9 és a kenyér 18,3 százalékkal. A háztartási energia átlagot meghaladó 11,8%-os áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 17,7 százalékkal nőtt. Az átlaggal megegyező mértékben drágultak az egyéb cikkek (6,7%) árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,0, a gyógyszer, gyógyáru 2,4%-kal növekedett. A szeszes italok, dohányáruk (6,2%) és a szolgáltatások (4,6%) árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt. A tartós fogyasztási cikkek (1,1%) és a ruházkodási cikkek (0,2%) körében árcsökkenés következett be.
- Az EU 27 tagországában 2008. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3%-kal voltak magasabbak, mint 2007. júniusban. A legkisebb áremelkedést Hollandiában (2,3%), valamint Németországban és Portugáliában (3,4-3,4%), a legnagyobbat Lettországban (17,5%) és Bulgáriában (14,7%) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 6,6%-kal növekedtek az árak 2008 júniusában. 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695