Egyre távolabb a Megegyezéstől

2008-09-09

A volt koalíciós pártok minél többet vitatkoznak a miniszterelnök Megegyezés című programjáról, annál távolabb kerülnek a megegyezés lehetőségétől, Gyurcsány Ferenc vélhetően kisebbségből próbál majd meg a parlamentben támogatást szerezni elképzeléseihez. Eközben a magyar gazdaság továbbra sem tud egyértelműen kilábalni a válságból, az exportpiacokon tapasztalható recesszió miatt a növekedés vélhetően kisebb lesz a vártnál.

Monetáris politika 

A monetáris politika szempontjából a legfontosabb nyilatkozatott Simor András, az Nemzeti Bank elnöke tett: ebben jelezte, hogy nem tartja feltétlenül szükségesnek az euró bevezetésének pontos céldátumát meghatározni. Mindez azt vetíti előre, hogy jövőre, az erről szóló tárgyalásokat követően sem jelölnek ki egy konkrét célévet.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A kormánynak és a jegybanknak nem feltétlenül kell szigorú euróbevezetési céldátumot meghatároznia.
- A jegybank álláspontja szerint a mielőbbi euróátvétel a jobb, de céldátumot akkor érdemes kitűzni, amikor a belépéshez előírt kritériumok teljesítéséhez már elég közel vagyunk.
- Egyetértünk azzal, hogy erre a kérdésre 2009 első felében visszatérhetünk, de ez nem jelenti azt, hogy elmondhatjuk, "x éven belül" bevezetjük az eurót.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
Adómérséklés



A miniszterelnök Megegyezés című írása generálta események továbbra is teljes mértékben meghatározták a gazdaságpolitikai vitákat, a héten napvilágot látott –egyébként fontos- gazdasági adatoknak szinte semmilyen visszhangja nem volt a pártok körében. Az elmúlt napokban jellemzően minden párt egyre biztosabban képviselte múlt héten még gyakran csak ad hoc jelleggel kialakított álláspontját. Gyurcsány Ferenc írása vélhetően inkább üzenet volt az SZDSZ-nek a tárgyalások megkezdésére, azonban a liberális párt elutasítása után két dolog is egyértelművé vált: egyrészt az egyre kilátástalanabb helyzet ellenére a miniszterelnök továbbra sem kíván távozni a posztjáról, és tárgyalások híján ehhez a programhoz próbál majd meg többséget szerezni a parlamentben. Az SZDSZ ezt továbbra sem tartja elfogadhatónak, a párt egyre inkább kőbe vési, hogy Gyurcsány Ferenccel nem kívánnak együttműködni. A szakértői kormány javaslata alapvetően kampánycélokat szolgál, inkább a miniszterelnök eltávolítása melletti érv, mint megoldás az utána következő helyzetre.
A Fidesz próbálja magát távol tartani a volt koalíciós partnerek vitájától: vélhetően az előrehozott választások megszavazására –az MSZP és az SZDSZ támogatottsága miatt- továbbra is kevés esélyt látnak. Egy új miniszterelnök megválasztása szintén nem érdekük, hiszen akkor saját maguk dobnák el a Gyurcsány Ferenc személye jelentette támadási felületet. A párt inkább a higgadt, kormányzóképes erő szerepében mutatkozik ezekben a hetekben, erre utal, hogy míg a koalíciós pártok az adóreformról vitatkoznak, addig Matolcsy György és Varga Mihály is a Fidesz kész koncepciójáról beszélt a héten.


Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Matolcsy György, volt gazdasági miniszter
/adóreform
- Meg kell fontolni a többkulcsos munkaadói járulék bevezetését, ahol a felső kulcs 20 százalék, a középső 10-15 százalék körüli, az alsó pedig nulla százalékos lenne
- Egymillió új munkahelyet kellene teremteni Magyarországon, és ehhez teljes körű adó- és járulékreformra van szükség. Vannak olyan javaslatok, amelyek szerint a személyi jövedelemadó lehetne egykulcsos, ahogyan Közép- és Kelet-Európában Magyarországon kívül már szinte mindenhol, a munkaadói járulék tekintetében viszont több kulcsot kellene megkülönböztetni.
- Egy jelentős járulékcsökkentés után a munkaadói járulék mai 29 százalékos szintje 20 százalékra mehetne le, ami nagyjából a munkavállalók egyharmadára, mégpedig a legjobban képzett, legkapósabb munkavállalókra vonatkozna. Ezzel szemben állna egy nulla százalékos kulcs, amely érvényes lehetne a több mint egy éve munka nélkül lévőkre, a 18 és 24 év közötti korcsoportra, illetve az 55 év felettiekre, valamint olyan kistérségekben is alkalmaznák, ahol 20 százalék feletti a munkanélküliség. A középső 10-15 százalék körüli kulccsal pedig el lehetne ismerni annak a munkavállalói rétegnek az értékét is, amely nem a legkapósabb, de nem is tartósan munkanélküli. a kulcsok közötti átjárhatóság és a nulla százalékos kulcsba tartozás időtartama megállapodás kérdése lehetne, a kormánynak erről a munkaadókkal, a munkavállalókkal, az önkormányzatokkal és a politikai ellenzékkel kellene egyeztetnie.
- A Fidesz kiindulópontja az, hogy jöjjön létre egymillió új munkahely 5-10 év alatt, és ehhez minden adó- és járulékreformra szükség van. A közgazdasági szakma ma már teljes körűen kiáll az adó- és járulékreform mellett, míg 2006-ban, amikor a Fidesz először meghirdette ezt a programot, még nem volt így.
Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
/munkahelyteremtés
- Magyarország a fejlettségi mutatókat tekintve a 35-45. helyen áll a világban, a tőkevonzó-képességet vizsgálva a hetedik, az uniós források felhasználását nézve pillanatnyilag az első, de a foglalkoztatási adatokat tekintve az utolsó előtti Európában.
- Itt az ideje, hogy Magyarország arra koncentráljon, hogyan változtatja meg a viszonyát a munkához: képessé kell tenni minél több embert, hogy dolgozni tudjon, ösztönözni kell a munkába állást, és munkahelyeket kell teremteni. Magyarországon ma a történelmünkben páratlan fejlesztési program valósul meg, ennek fő célja, hogy a gazdaság tartósan az unió átlagát meghaladó növekedési pályán haladhasson.
- Ma megint lehetőségünk van, hogy eldöntsük, Magyarország milyen fejlesztési utat választ. A politikai elitnek pedig az a felelősége, képes lesz-e az ország hosszú távú érdekei mentén megépíteni politikáját, vagy ezekkel szemben keresi meg választói bázisát.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/adóreform
- Adó- és járulékcsökkentésre szükség van, de azt nem lehet az állam működőképességének a rovására, a szociális és jóléti biztonság kárára megtenni.
- Az igazi tartalékunk a magyar gazdaságnak abban a húsz százalékában van, amely nem vesz részt a közteherviselésben. A tíz százalékpontnyi feketegazdaság köztehertartalma már több mint ezer milliárd forint, ami pont az az ezermilliárd, amit keresünk.
- Abban próbálunk meg segíteni, hogy szélesebb körben terjedjen el készpénzfizetés helyett az átutalás, a bankkártya, a csekk. Ahol ugyanis szürkében, meg feketében mozog a világ, ott készpénzzel fizetnek, mert nem akarják, hogy nyoma maradjon.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
/gazdasági helyzet
- A Fidesz kormányra kerülésekor az államadósság 58 százalék volt, amelyet 2002-re, a polgári kormány leköszönésekor 53 százalékra sikerült csökkenteni. Ez azért is számít szép teljesítménynek, mert a XX. század történelmében alig volt olyan kormány Európában, amely kormányzása végén ne rosszabb helyzetet hagyott volna maga után, mint amilyenből indult. Ha a Fidesz tovább kormányozhatott volna, akkor Magyarország ma az élbolyba tartozna a térségben.
- Nem az a lényeg, Magyarországon ki a nagyobb Nyugat-, vagy Oroszország-barát, hanem az, ki a leginkább magyarbarát, mert a nemzeti érdek mindennél fontosabb.
- Szükségesnek és fontosnak tartom az orosz energiát Magyarország számára, de először olyan energiavezetéket kell kiépíteni, amely nem Oroszországból jön, s amely csökkenti az oroszoktól való függőséget
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
/adóreform
- A Fidesz két irányban csökkentené az adóterheket: egyfelől lefaragná a munkát terhelő adókat a foglalkoztatás növelése céljával, másfelől bevezetné a családi adózást a katasztrofális demográfiai tendenciák fékezésére.
- Az államnak először a saját háza táján kell rendet rakni, elengedhetetlen az állami kiadások lefaragása és a bürokrácia erőteljes csökkentése.
- Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a piac korántsem old meg minden problémát. A vállalatok között zajló, sokszor késhegyre menő harc teljesen kiszolgáltatottá teszi a lakosságot - hangsúlyozta -, ezért az államnak be kell avatkoznia, és szociális intézkedéseket kell tennie.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A héten napvilágot látott gazdasági adatok az elemzők egységes véleménye szerint arra utalnak, hogy a magyar gazdaság kilábalása az elmúlt évek nehéz helyzetéből inkább fog lassan és fokozatosan, mintsem dinamikusan megvalósulni. Ennek oka, hogy az ország export-piacain erős recesszió figyelhető meg, így az eddig jól teljesítő ágazat visszaesőben van, a belső fogyasztás pedig nem növekszik olyan dinamikusan, hogy ellensúlyozni tudja ezt. Az elemzők ennek eredményeként az idei növekedést 2-2,3 százalék közé várják, és jövőre is a legtöbben csak 2,5 százalékra számítanak. Abban minden megszólaló egyetértett, hogy a középtávon kamatcsökkentésre lehet számítani, ennek pontos időpontjáról azonban megoszlanak a vélemények.

Elemző Legfontosabb állítások
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője - A vártnál legalább 60 millió euróval nagyobb a júliusi 239 millió eurós külkereskedelmi deficit. A helyzet azonban ennek ellenére sem nevezhető drámainak, hiszen a külkereskedelmi mérleg nyereséggel zárhat az év végén, amire már nagyon régen nem volt példa.
- Az előző hónapokban megforduló külkereskedelmi dinamika elsősorban a Magyarország export-piacain tapasztalható recesszióval és az importot élénkítő belső fogyasztás kis mértékű bővülésével magyarázható.
- Az export volumen alakulásában nem várok komoly javulást a jövőben, de a 8 százalékos jelenlegi éves bővülést tartható. Magyarország igyekszik átstrukturálni exportszerkezetét, aminek köszönhetően egyre inkább előtérbe kerülnek a dinamikusan növekvő közép-kelet-európai országok, ráadásul a Magyarországra települő nagy nemzetközi vállalatoknak köszönhetően az exportkapacitás is bővülőben van.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője - Leginkább az export volumen lassulása jelent kellemetlen meglepetést a külkereskedelmi termékforgalom júliusi alakulásában. A kivitel csökkenése mögött egyértelműen az európai piacokon tapasztalható dekonjunktúra áll. Az előző évi export volumen az átlagosnál magasabb bázisszintet jelent, mivel Magyarország 2007. hasonló időszakában rendkívül nagy mennyiségű gabonát exportált az Európai Unió intervenciós készleteibe. A kedvezőtlen európai gazdasági környezet miatt még legalább fél évig biztosan magasabb lesz a magyarországi import az exportnál. Ezt támasztják alá a húzóágazatoknak számító jármű- és elektromostermék-ipar lassuló kiviteli mutatói is.
Goldman Sachs - A múlt hónapban a teljes kosárra számolt, éves összevetésű fogyasztóiár-infláció 6,3 százalék lesz az előző havi 6,7 százalék után. A jó számot elsősorban az élelmiszer-összetevőben belépő kedvező bázishatások és a csökkenő olajárak eredményezik. Az előrejelzés 1,6 százalékos, havi összevetésű élelmiszerár-csökkenést valószínűsít, ami éves összehasonlításban csaknem 2 százalékkal vinné le az élelmiszerárakat.
- A szabályozott körön kívüli szolgáltatási szegmensben a Goldman Sachs londoni szakértői éves alapon szintén jó adatot, 5,3 százalékos drágulást várnak a júliusi 5,4 százalék után, megjegyezve, hogy az MNB valószínűleg ezt tekinti a kosár legfontosabb alkomponensének.
- Hosszabb távon, az év hátralévő részében a szabályozott körbe eső energiaárak emelése jó eséllyel 5 százalék fölött tartja az éves inflációs számokat, de ha az olajárak a jelenlegi szinteken maradnak, az inflációs kilátás jelentősen javulni fog, és akár már az idén lehetséges lesz egy jegybanki kamatcsökkentés.
- Rövidebb távon a globális környezet és a belpolitikai bizonytalanság akadályozhatja a forinterősödést, néhány hónapon belül újabb erősödés várható, ami segítheti a dezinflációt. A Goldman Sachs jelenleg érvényben lévő előrejelzése három és hat hónapi távlatban 230, 12 havi távlatban 225 forintos euróárfolyamot jósol.
Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort elemzője - Főleg az ipari termelés meredek visszaesése jelzi, hogy milyen erős hatást gyakorol az euróövezeti kereslet lanyhulása a magyar gazdaságra.
- Jóllehet a részletes GDP-adatok a hazai keresleti oldal erősödését mutatják – a háztartási és a közkiadások, valamint a beruházások egyaránt nőttek mind negyedéves, mind éves összevetésben –, ezek a számok sem jeleznek tényleges erőt, és a beruházási növekmény teljes egészében készletfeltöltés eredménye volt. A nettó export hozzájárulása a növekedéshez még romlott is, mivel negyedéves összevetésben az importnövekedés meghaladta az exportét.
- Az idei év egészére 2,0 százalékos GDP-növekedést várok, jövőre pedig – szezonális és naptári kiigazításokkal számolva – 2,5 százalékost. Az MNB monetáris döntéshozóinak többsége egyelőre fenntartja óvatos alapállását, és a héja hangvételű retorika még erősödhet is, ha a forint tovább gyengül, vagy a belpolitikai helyzet tovább romlik.
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport elemzője - Bár a növekedés még mindig jobb, mint az első negyedben volt, a számok azonban arra utalnak, hogy a magyar gazdaság kilábalása nagyon lassú lesz; ezt különösen az ipari termelési adatok támasztják alá. Ha egyáltalán lesz további növekedésgyorsulás a két utolsó negyedévben, az jó eséllyel nagyon-nagyon fokozatos lesz csak.
- Jelenleg 2,3 százalékos idei évi, és 3,5 százalékhoz közeli jövő évi GDP-növekeédsi előrejelzést tart érvényben, lefelé mutató kockázatokkal.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője - A második negyedéves ipari termelési adatok kifejezetten gyengék, az 1,8 százalékos csökkenés csalódást keltő, s jól mutatja, hogy a belső kereslet csak nagyon lassan bővül. Egyértelmű az is, hogy a növekedés korábbi húzóerejének számító export is megtorpant, főként azért, mert a nagy európai gazdaságok a második negyedévben drasztikusan lassulni kezdtek.
- A bruttó hazai termék növekedési kilátásait tekintve is elszomorító az adat: így a GDP az év egészét tekintve legfeljebb 2,2-2,4 százalékkal nő. Ez persze gyorsulást mutat a tavalyi 1,3 százalékhoz képest, de szó sincs arról, hogy a gazdaság "rakétasebességgel" kezdene el fejlődni.
- A monetáris politika szempontjából az ipari termelési adat megerősíti azokat a várakozásokat, miszerint nem lesz további jegybanki alapkamat-emelés. Sőt, elképzelhető, hogy már idén, év végén bekövetkezik egy óvatos kamatcsökkentés.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője - Az ipari termelés lassulása főként az euróövezeti visszaesés miatt kezd tartóssá válni. Az európai kilátások nem jók, amit mutat az is, hogy a bizalmi indexek mindenütt lassulnak. Mindez negatívan hat a magyar exportra. A magyar gazdaság még csak az európai recesszió kezdetét érzékeli, s a folyamatnak még koránt sincs vége.
- A második negyedévi 2 százalékos növekedésből egy százalékpontot a mezőgazdasági termelés adott, ám éppen ezért nem túl biztatóak a jövő évi kilátások, hiszen a mezőgazdaság egymást követő években ritkán szokott jól teljesíteni. A korábban közölt jövő évi 3 százalékos növekedés bizonytalanná vált, s inkább 2,5 százalék körüli lesz. - A fogyasztás csak a nagyon lassan nő, amit befolyásol, hogy az idén a reálbér növekedés 0-1 százalék körüli lesz. Ebből adódóan a fogyasztás inkább stagnálni fog, semmint növekedni.
- A magyar lakosság eladósodása egyre több mutató szerint kezd fenntarthatatlan szintűvé válni, amiből az is következik, hogy jövőre kevesebb hitelt vesznek fel az emberek, ami hat majd a fogyasztásukra is.
Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője - Mivel a közelmúltban nyilvánosságra hozott kormányzati adó- és járulékcsökkentési csomag a jövedéki adó emelése miatt néhány tized százalékponttal emelheti a jövő évi inflációt, az elkövetkező hónapokban még bizonyára fennmarad a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai szigora.
- Mivel a Gyurcsány-féle adócsomag egyes évekre vonatkozó mérete kicsi, így korlátozott annak költségvetési egyenlegrontó hatása is. A tervezett intézkedések megvalósításával legrosszabb esetben a 2010-es államháztartási deficit a GDP 4.0%-ára kúszna fel a 2.7%-ra tervezetthez képest.
Tóth Gyula, az UniCredit Bank elemzője - A júliusi előzetes ipari termelési adat is azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaság erősen szenved a gyenge exportteljesítménytől.
- A GDP-növekedési statisztika alapján rossz hír, hogy a nettó export növekedéshez való hozzájárulása lényegében összeomlott. A mai adatok alapján továbbra is életben maradtak a közép távra érvényes magyar kamatcsökkentési várakozások.
Papp Zsolt, a KBC Securities elemzője - Öt egymást követő negyedév negatív hozzájárulása után az idei második negyedévben végre pozitívan járult hozzá a GDP-növekedéshez a lakossági végső. Egyelőre kérdéses, hogy a fogyasztás élénkülése tartós folyamat-e tekintettel a belpolitikai fejleményekre.
- A GDP-statisztika negatív oldala a vállalati beruházási és a nettó export terén látszó folyamatok. A mai adatok mellett továbbra is számítani lehet az év végéig egy 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentésre (8.25%-ra).
Gárgyán Eszter, a Citi budapesti elemzője - A júliusi ipari termelési adatok, illetve a romló nyugat-európai konjunktúra-mutatók alapján arra számítunk, hogy az ipari termelés az év második felében is gyengén teljesíthet. Idén éves átlagban mindössze 2.0%-os, míg jövőre a belső kereslet, mint fő hajtóerő mellett 2.5%-os GDP-növekedésre számítok, de a 2009-es előrejelzésnél a lefelé mutató kockázatok túlsúlya érzékelhető.
- Az MNB idén nem fog kamatot csökkenteni, arra leghamarabb jövő év elején lehet számítani.
Szentiványi Nóra, a JP Morgan elemzője - A júliusi ipari termelési adat nincs összhangban a feldolgozóipari beszerzési menedzser-indexek által sugallt. A GDP-statisztika részletei mellett sem módosítok az idén éves átlagban 2.0%-ra tett növekedési előrejelzésen, miközben a jövőre jósolt 2.8%-os bővülésnél a lefelé mutató kockázatokra kell figyelni.
- Idén nem várható kamatcsökkentés az MNB-től, és jövőre akkor lehet 75-100 bp-os összes vágás, ha a forint nem lesz érdemben erősebb a jelenlegi szinteknél (ha igen, akkor nagyobb vágás is elképzelhető). A 3%-ra becsült potenciális növekedési ütemet 2010 előtt nem valószínű, hogy elérné a magyar gazdaság.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 


A héten napvilágot látott gazdasági adatok, ha nem is drámaiak, de inkább aggodalomra adnak okot. Az eddig húzóágazatnak számító külkereskedelem visszaesőben van –elképzelhető, hogy az év végén mégsem lesz szufficites a külkereskedelmi mérleg-, az ipar termelés volumene egymást követő harmadik hónapban csökkent, és a gazdasági növekedés a második negyedévben csupán 2 százalékos volt.

Mutató fajtája Adatok
Külkereskedelem, KSH - Az idén az első hét hónapban a külkereskedelmi termékforgalom 227 millió euró (52,8 milliárd forint) többlettel zárt, ami az egyenleg 508 millió eurós (123 milliárd forint) javulását jelenti az egy évvel korábbi 281 millió eurós (71 milliárd forint) hiányhoz képest.
- Az idén júliusban az első becslés szerint a külkereskedelmi mérleg 239 millió euró (63 milliárd forint) passzívumot mutatott, ami az egyenleg 123 millió eurós (34 milliárd forint) romlását jelenti 2007 júliusához képest.
- Az idén január-júliusban a kivitel értéke 43,83 milliárd eurót (11.013 milliárd forint), a behozatalé pedig 43,61 milliárd eurót (10.960 milliárd forint) tett ki. A kivitel euróértéke 13 százalékkal, a behozatalé pedig 11 százalékkal növekedett.
- Magyarország a júliusi kivitel 78 százalékát, a behozatal 68 százalékát át az Európai Unió tagállamaival bonyolította le.
Ipari termelés, KSH - Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 júliusában 0,6 százalékkal emelkedett, munkanaphatástól megtisztítva pedig 1,8 százalékkal csökkent.
- Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index júliusban 0,2 százalékkal csökkent. A termelés volumene az év első hét hónapjában 4,9 százalékkal volt magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Bruttó hazai termék, KSH - A bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 2 százalékkal nőtt a felhasználói és termelési oldalra vonatkozó részletes adatok alapján, a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt.
- A GDP az idén az év első felében 1,9 százalékkal nőtt: a növekedés húzóereje az ipar és a mezőgazdaság volt. Az árutermelő ágazatok, mezőgazdaság, ipar és építőipar hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,7 százalékkal nőtt. Ezt elsősorban a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 33,8 százalékos növekedése alapozta meg.
- A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 1,2 százalékkal növekedett. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt. A kormányzattól származó társadalmi juttatások 0,9 százalékkal nőttek.
- A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008 II. negyedévében az előző negyedévhez képest mért gazdasági növekedés 0,6 százalék volt. Ebből a mezőgazdaság 6,4 százalékos, valamint az építőipar 2,6 százalékos növekedése volt a legjelentősebb, a szolgáltatások pedig összességében stagnáltak. A háztartások fogyasztási kiadása 0,5 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások stagnáltak, míg a közösségi fogyasztás 4,0 százalékkal nőtt. Az export 0,6 százalékkal, az import pedig 1,0 százalékkal emelkedett.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695