Publicisták az MSZP és az SZDSZ vitájáról

2008-09-16

A véleményformálókat erősen megosztotta az MSZP és az SZDSZ közötti tárgyalások kérdése. Míg egy részük erőteljesen kritizálta az SZDSZ-t, és sürgette a megegyezést a kormánypárttal, addig mások inkább Gyurcsány Ferencet és az MSZP-t bírálták. Többségük ugyanakkor szkeptikus maradt az SZDSZ elszántságával szemben.

A baloldali újságírók többsége úgy látja: a kormány nagy valószínűséggel ki fog tartani, és a kormányfő többséget szerez a költségvetéshez, az SZDSZ csak taktikai

> Publicisztikák
Sebes György: Pártpróba ( Népszava, 2008.09.09) 
Aczél Endre: A magyar „Wnde” –II. ( Népszabadság, 2008.09.09)
Fodor Gábor: Nem törődünk bele a látszatpolitizálásba ( Népszabadság, 2008. 09. 09)
Kis Ferenc: A zsaroló végjátéka ( Magyar Nemzet, 2008. 09. 09. ) 
Heti Válasz: Árnyékgyurcsány ( Heti Válasz, 2008. 09. 11.)
Bayer Zsolt: A közös bűn ( Magyar Hírlap 2008. 09. 11) 
Csontos János: Korrupciós költségvetés? ( Magyar Nemzet, 2008. 09. 10.) 
Tamás Ervin: Menni fog ( Népszabadság, 2008.09.11.) 
Radnóti Sándor: Kormánypárt ellenzékben ( Népszabadság, 2008.09.11.) 
Németh György: Gyurcsány 7.0 ( Magyar Nemzet, 2008.09.09) 
Simon Zoltán: Kormányzás rövid távon? ( Népszava, 2008.09.10) 
Sebes György: Lehetőségek ( Népszava, 2008.09.11.) 
Németh Péter: Vége a háborúnak? ( Népszava, 2008.09.12.) 
Mészáros Tamás: Orbán türelme ( 168 óra, 2008.09.11)

okokból ragaszkodik az úgynevezett "szakértői kormány" ötletéhez.

Fodor Gábor ugyanakkor élesen bírálta a kormányt és a kormányfőt írásában, látszatpolitizálással vádolva meg az MSZP-t, és kijelentette: nemet kíván mondani a sodródásra. Radnóti Sándor egy Fidesz-kormány elkerülhetetlenségére hívta fel a figyelmet.

A jobboldali publicisták szerint azonban a szakértői kormány ötlete „fából vaskarika” és mindenképen előrehozott választásokra van szükség. 

















Publicisztikák I.

Sebes György: Pártpróba ( Népszava, 2008.09.09)

„Ha most fogadni kellene, arra tennénk nagyobb tétet, hogy a szocialisták - a jelenlegi kormányt támogatva - megpróbálnak parlamenti többséget szerezni Gyurcsány Ferenc programjához.”



(...) Nem engedhetik meg… maguknak, hogy "meghajoljanak" a Fidesz követelése előtt (előre hozott választás) vagy újra hagyják, hogy az SZDSZ kormányfőt cseréltessen velük (új kormány). (…)

(...) Gyurcsánynak ismét sikerült meglepnie őket, amikor rendkívüli kongresszust kezdeményezett. A maga szempontjából persze magyarázható a párt- és miniszterelnök javaslata. Ne csak jelképesen, nyilatkozatokkal, hanem a legmagasabb szintű döntéssel álljon személye és programja mellé a párt. (...)

(...) A természetes szövetségesre, az SZDSZ-re - mint pártra - a jelek szerint a továbbiakban csak úgy számíthatnak, ha feladják magukat. Mással kell tehát próbálkozni. Az idő sürget, az ország nem várhat.(...)

Aczél Endre: A magyar „Wende” –II. ( Népszabadság, 2008.09.09) 

„ma Magyarországon nincs programverseny, hanem hatalmi-kormányzati "mechanizmusok" küzdenek az egyre párásabb szorítóban. Új kisebbségi kormány, de Gyurcsány nélkül? Új koalíció, de az SZDSZ sóhajai szerint és megint csak Gyurcsány nélkül? A "szakértői" kormány névre hallgató őrület, amelyik még sehol sem vált be?”


(...) a Fidesz, amelyik a közvélemény-kutatások szerint minden lehetséges időpontban megtartott előre hozott választáson győzne, valójában mit tenne az adókkal és a szociális juttatásokkal, netán az egészségüggyel, senki sem tudja. Ehhez képest bátorítóan szilárd a választótábora.(...)

(...) Az SZDSZ azzal tündököl, hogy mindent kézből viszszaver, ami Gyurcsánytól jön, de önmaga se tudja, hogy 2oo6-os választási programját (a kemény változat) vagy a szocikkal rá egy évre kötött koalíciós novellát lebegtesse-e (…)

(...) Gyurcsánynak tehát, amikor okos, diplomatikus, ám kissé álszent logikával a "végsőkig" kitartani látszik az MSZP és az SZDSZ koalíciója, mi több, sorsközössége mellett, voltaképp csak egy praktikus feladatot kell megoldania. Elegendő SZDSZ-es képviselőt állítani a maga (és az ezúttal feltehetően megint összezáró MSZP-frakció) oldalára ahhoz, hogy meglegyen az a bizonyos "parlamenti többség" a sorsdöntő pillanatokban - például a költségvetés megszavazásakor. (...)

Fodor Gábor: Nem törődünk bele a látszatpolitizálásba ( Népszabadság, 2008. 09. 09) 

„tévedés azt gondolni, hogy a választók akkor szavaznak egy pártra, ha konfliktuskerülő, ha tartózkodik a komoly változásoktól, a nehéz államférfiúi döntések meghozatalától, ha a középszer programját megvalósító politikát folytat…a bátorság nemcsak helyes a politikában, hanem kifizetődő is.”


(…) Hiába váltott miniszterelnököt a kormány, Gyurcsány Ferenc 100 lépése megmutatta, a koalíció legalábbis a 2006-os választások utánra halasztotta az érdemi lépések megtételét. 2006-ban - a rendszerváltás után először - a kormányzó koalíciót a választók újraválasztották, így újabb esélyt kaptunk a már halaszthatatlan érdemi cselekvésre az ország érdekében. Úgy tűnt, mind Gyurcsány Ferencben, mind a koalíció pártjaiban meglesz a kellő eltökéltség a szükséges lépések megtételére. (...)

(...) Senkinek ne legyen kétsége: a költségvetési egyensúly megteremtése tárgyában a koalíciónak nem volt választási lehetősége, egy esetleges Orbán-kormánynak éppúgy ezt az utat kellett volna választania, mint nekünk.(…)

(…) Nem történtek meg azok a szerkezeti reformok, amelyek a tartós kiadáscsökkentést megalapozhatták volna, végre növekedési pályára állítva az országot. Nem valósult meg az egészségügyi reform, de nem pusztán és nem elsősorban a népszavazás vagy saját tévedéseink, hanem a szocialista párt kihátrálása miatt. Mindezt véglegessé és egyértelművé Gyurcsány Ferenc akkor tette, amikor a koalíciós konfliktusok, a megrendült hitelesség és közbizalom okait és következményeit rosszul felmérve menesztette Horváth Ágnes… Nem történtek meg azok a szerkezeti reformok, amelyek a tartós kiadáscsökkentést megalapozhatták volna, végre növekedési pályára állítva az országot. Nem valósult meg az egészségügyi reform, de nem pusztán és nem elsősorban a népszavazás vagy saját tévedéseink, hanem a szocialista párt kihátrálása miatt. Mindezt véglegessé és egyértelművé Gyurcsány Ferenc akkor tette, amikor a koalíciós konfliktusok, a megrendült hitelesség és közbizalom okait és következményeit rosszul felmérve menesztette Horváth Ágnes… kilépett a koalícióból. (...)

(...) az SZDSZ-nek súlyos a felelőssége azokban a hibákban, amelyeket a hat évig közösen kormányzó koalíciós pártok elkövettek…éppen ebből a felelősségből következik a döntésünk.(…)

(…) Nagy árat fizetett azért az ország (és nem mellékesen az MSZP és az SZDSZ), hogy évek óta beletörődünk a látszatpolitizálásba, az érdemi változtatások elodázásába. Az SZDSZ felelőssége most, hogy nemet mondjon a további sodródásra, mert "Magyarország évei drágák." (…) 

Kis Ferenc: A zsaroló végjátéka ( Magyar Nemzet, 2008. 09. 09. )

„A politikus, ha tehetséges, meg tudja szerezni a hatalmat, a jó politikus le is tud mondani róla”


(...) Gyurcsánynak eszében sincs lemondani a hatalomról. Ehelyett ismét a végső menedékként egyszer már bevált taktikához folyamodik: saját pártját próbálja zsarolni, és igyekszik megosztani a kudarc felelősségét a szocialista frakcióval. (...)

(...) Gyurcsány Ferenc helyzeténél, valószínű bukásánál azonban sokkal fontosabb kérdés az: mi jöhet utána?(..) A Fodor Gábor által imamalomszerűen ismételt szakértői kormány – túl azon, hogy fából vaskarikának tűnik az átpolitizált Magyarországon – legfeljebb időhúzásra lenne jó. Ez pedig kizárólag a szabad demokraták érdeke, akik jelenleg egy-két százalékos támogatottsággal rendelkeznek, így egy közeljövőben rendezendő parlamenti választáson kevés esélyük lenne megugrani az ötszázalékos küszöböt. (...)

(…) A Fidesznek mint legnagyobb ellenzéki erőnek – Orbán Viktor hét végi szavaihoz hűen – a magyar érdekeket kell mindenek elé helyezni. Ez pedig nem lehet más, mint a választók kezébe adni végre a döntést (…) 

Heti Válasz: Árnyékgyurcsány (Heti Válasz, 2008. 09. 11.) 

„Gyurcsány Ferenc már csak árnyék. Játszik velünk. Nem érdemes ugrani rá. El kell venni a fényt előle”


(...) Engedelmeskedjen-e a Fidesznek - a kormányfő interpretációjában a fasizálódó Magyarország szálláscsinálójának, a radikalizálódó populizmus megtestesítőjének -, és maga is kardoskodjon az előre hozott választások mellett? Alázkodjon meg a kormányzati munkában hibát hibára halmozó, kenyéradó gazdájához mégis hálátlan SZDSZ előtt, és nyisson teret az Isten tudja, mit is jelentő szakértői kormánynak? Vagy folytassa valódi alternatíva nélküli áldásos tevékenységét, s a haza üdvére vigye végbe Megegyezés címen közreadott dolgozatát? (...)

(...) az ország és a parlament után saját frakciójában is elveszíthette többségét, és helyben maradásához pártja talpasaihoz kellett fordulnia. (…)

(..) nem miniszterelnökhöz illő cselekedet. A kormány első emberét az különbözteti meg a többitől, például tőlünk, hogy választáson kipróbált, többséget szerzett és hitelesített programja van, amely legitimálja minden vele összhangban lévő cselekedetét, s amely biztonságot nyújt vállalt munkájának elvégzéséhez. Ezért hívják őt a végrehajtó hatalom fejének. (...)

(…) Kormányzás helyett most is csak kampányol a miniszterelnök. Fizetett hirdetéssel, pártos hűségnyilatkozatokkal, tömegmozgalom-szervezéssel, az antiszemita-kártya kijátszásával. Szótömeggel. Hamis alternatívák felállításával. Álkérdésekkel. Egészen addig, hogy a szocialista párt tagjai mondják meg, menjen-e vagy maradjon a helyén (...) 

Bayer Zsolt: A közös bűn ( Magyar Hírlap 2008. 09. 11) 

„hogy szélesedik a kör, amelyet tűzön-vízen át összetart a közös bűn”


(...) Gyurcsány Ferenc magabiztosan jelentette ki, hogy meglesz a parlamenti többség az adótörvények és a költségvetés megszavazásához. Ez a magabiztosság nem indokolt a jelenlegi helyzetben (..)legalábbis elgondolkodtató (…)

(...) minimum két következtetést vonhatunk le: Gyurcsány Ferenc egyáltalán nem magabiztos (...)de mi van akkor, ha Gyurcsány Ferenc magabiztossága és határozottsága az adótörvények és a költségvetés ügyében valódi? Akkor Gyurcsány Ferenc tud valamit, amit mi nem tudunk. Például tudja már, hogy megvan neki a szükséges parlamenti többség (...)

(...) miért lenne elképzelhetetlen, hogy szavazatokat vásárol? (…) Ez (is) állhat a feltűnő magabiztosság hátterében. Hogy Gyurcsány már tudja, volt, akit meg lehetett venni. S ha volt, akkor már meg is vették (…) 

Publicisztikák II.

 Csontos János: Korrupciós költségvetés? ( Magyar Nemzet, 2008. 09. 10.)

„Végvergődés. Így jellemezhető leghívebben a makacs gyurcsányi utóvédharc, hogy még egy kicsit és még egy kicsit meghosszabbítsa ingatag lábakon álló országlását”


(…) az MSZP készül látványkongresszusra; nem csupán Orbán Viktor jelenti ki, hogy a parlament önfeloszlatásának a híve (merthogy „a régi, elvtársias megoldások messzire vezetnének”); hanem titokban Fodor Gáborék is kampányfőnököt választottak (...)

(…) az SZDSZ választási hadjáratát az a Horn Gábor irányítja majd, aki a tavaszi népszavazás estéjén oly ékesszólóan jelölte ki a Gyurcsány Ferenc további politikai karrierjét meghatározó, követendő útirányt (…)

(...) a parlamenti matematika törvényei szerint Gyurcsány számára a game overnek nincsen alternatívája (...) a politika a lehetőségek művészete, vagyis az utolsó pillanatig van benne mód egy kis maszatolásra. (…) A parlamenti matematikában ugyanis nem csupán a frakció-erőviszonyok foglaltatnak benne, hanem az esetleges átszavazások, tartózkodások, jótékony távolmaradások – egyszóval a szavazatvásárlások is (...)

(…) Gyurcsánynak a túléléshez – legkésőbb az igazság óráján, a költségvetési szavazásig – összesen hat plusz képviselőtársát kellene „meggyőznie” (...) megoldott ő már ennél reménytelenebb meggyőzési feladatokat is (...) 

Tamás Ervin: Menni fog ( Népszabadság, 2008.09.11.) 
 
„Menni fog - gondolták a szocialisták korifeusai. Ráadásul szabadabb pályán, hiszen az SZDSZ sem mazochisták gyülekezete, hogy újabb szakítópróbákon újabb szakadásokat idézzen elő, rendkívüli választásra játszva. Menni fog - gondolták a szabad demokratáknál. Minden voksnak megkérve végre az árát, különböző, nem miniszteriális, de stratégiai posztokon megmaradva, az identitást erősítve, a felelősséget minimalizálva. Arccal az adó felé.”


(…) A "tudjuk, merjük, tesszük nélkülük" anabolikája átjárta a szervezet egészét, a népnyúzó Gyurcsányból szociális védőszent lett, aki végre igazi baloldaliként fordulhatott választói felé, lerázva magáról a liberális béklyókat (...)

(...) Mindkét párt más-más választ talált a népszavazási kudarcra. Az egyik leegyszerűsítette azt a miniszterelnök népszerűtlenségére, a másik az egészségügyére és Horváth Ágnesére. Persze ezek túl bombasztikus formulák, ám a zsigeri döntések meghozatalakor a pártok elnökei szemlátomást arra törekedtek, hogy helyzetük erősítését látványos bejelentések szolgálják. Gyurcsány Ferenc azzal aratott osztatlan tetszést övéi körében, hogy menesztette a fiatalasszonyt, Kóka János pedig azzal, hogy a koalíciót (…)

(...) az ellenzéki pártok fenntartásokkal fogadták az újonnan érkezőt, fejére olvasva a múlt bűneit és megelőlegezve a jövőét - mármint, hogy nem kormányt buktatni jött közéjük. Ezzel a már ismerős vád erősödött, mely szerint az SZDSZ az a politikai alakzat, amelyben nem lehet megbízni, mert egyszerre itt is, ott is akar lenni, elveit föladja, székeit kevésbé (..)

(...) Egy olyan teóriát tálalt tehát (Fodor) , amely nem tünteti föl az SZDSZ-t egy előre hozott választás kierőszakolójaként, de szerinte nem is sodorja méltatlan alkukhoz. Ám azt is belátta, hogy fura helyzetbe navigálhatja magát, ha a miniszterelnök elmozdításának szándékával a szocialisták közül olyat segít hatalomra, akivel egy-kettőre több konfliktusa lehet, mint Gyurcsánnyal. Ez vezette rá Fodort a szakértői kormány ezer sebből vérző ötletére (...) 

Radnóti Sándor: Kormánypárt ellenzékben ( Népszabadság, 2008.09.11.)

„ha a miniszterelnök kész tények elé állítja koalíciós partnerét, s politikai fordulatát a legfontosabb liberális tárca miniszterének eltávolításával szimbolizálja, akkor ennek csak a koalíció felmondása lehet a következménye”


(...) fejeződjék már be a politikai végvonaglás, rövidítsük le a hosszú és kínos haldoklás folyamatát, s kezdődjék el, aminek jelenlegi ismereteink szerint nincs alternatívája, az új Fidesz-kormány működése (...)

(...) a szakértői kormány csak duma, s valójában arról van szó, hogy az SZDSZ azzal a föltétellel járulna hozzá a koalíció de facto helyreállításához, hogy létrejöjjön egy olyan kormány, amely - az amúgy is reménytelennek tűnő - politikai túlélés helyett visszatér a reformok politikájához, s azon igyekszik, hogy a választópolgárok - a második két évben rituálissá vált - megudvarlása helyett minél több visszavonhatatlan szerkezeti átalakítást hozzon létre a következő választásokon való kódolható bukásáig (…)

(...) öngyilkos politika, de legalább benne van a nagyszerű halál esélye. És egyedül akkor működhet - legalább mint egy párt opciója -, ha kimondják, hogy mit akarnak. Ezzel szemben sajnos Fodor Gábor szájából csak üres általánosságokat lehet hallani. az SZDSZ nem hallatja szavát (vagy csak olyan halkan, hogy nem jut el hozzám, mindennapi újságolvasó emberhez) klasszikus témáiban, holott a társadalmi válság éppen azokban mutatkozik (…)

Németh György: Gyurcsány 7.0 ( Magyar Nemzet, 2008.09.09)

„A magyar politikai élet összes szereplője elutasította Gyurcsány Ferenc legújabb, immár a hetedik, Megegyezés című dolgozatában foglalt programot. Az nem okozott meglepetést, hogy az ellenzék így tett, az már inkább, hogy a volt koalíciós társ, a Szabad Demokraták Szövetsége - némi hezitálás látszata után - szintén.”


(…) Maximális célja a koalíció helyreállítása volt, a minimális pedig az, hogy ha meg nem is szavazzák, de a házszabály adta lehetőségekkel élve átengedjék a 2009. évi adótörvényeket és a költségvetést. Ezzel újabb egy évig nem nagyon van min megbuknia. Az elemzők meglehetősen egyöntetű véleménye szerint az SZDSZ-nek amennyire érdeke önmagát a Magyar Szocialista Párttól karakteresen elütő, önálló politikai profillal rendelkező pártnak láttatni, épp annyira nem fűződik érdeke az előre hozott választáshoz. E kettő eredőjeként szinte biztosra mondták, hogy teljesülni fog a minimális cél, és a Gyurcsány -kormány kihúzza 2010-ig (...)

(...) a szabad demokraták forgatókönyvüket már azelőtt véglegesítették, mielőtt olvasták volna a Megegyezést. Az abban foglalt program nem eléggé liberális, reformpárti volta csupán ürügy volt. (...)

(...) A balliberális oldal a rendszerváltás kezdetétől a legutóbbi időkig eredményesen rémisztgette a nyugati világot azzal, hogy Magyarországon a jobbközép csupán a szélsőjobb álorcája, az országot csak egy hajszál választja el, hogy ordas eszméik a kormánypolitika szintjére emelkedjenek. És éppen ők a hajszál. (..)E kurzus fenntartásának kétségbeesett kísérlete a szeptember 6-án megalakult Magyar Demokratikus Charta. (...) 

Simon Zoltán: Kormányzás rövid távon? ( Népszava, 2008.09.10)

„Három lehetséges forgatókönyvről beszélt Gyurcsány Ferenc hétfőn. Vagy támogatják a Fidesz előre hozott választásokra vonatkozó kívánságát, vagy elfogadják Fodor Gábor „szakértői kormányra” vonatkozó elképzelését, vagy pedig megpróbálnak a kormányfő programja mögé parlamenti támogatást szerezni.”


(...) a harmadik szcenáriónak van a legnagyobb esélye, hiszen ha összehívják is az MSZP kongresszusát, az várhatóan a Megegyezés program megvalósítására hatalmazza majd fel a szocialisták vezetését. (...)

(...) az SZDSZ nem áll ki kollektíven Gyurcsány és programja mögött és ezért a szocialisták a képviselők egyenkénti megnyerésére kényszerülnek majd. A Fidesz és a KDNP képviselőit nyugodtan kizárhatjuk ebből a sorból, így marad az MDF és az SZDSZ.(…)

(...) Leginkább a liberálisok között lehet találni néhány olyan képviselőt, akinek nem kellene elveivel szembemennie ahhoz, hogy támogassa a kormányfő programját. (…) 

Sebes György: Lehetőségek ( Népszava, 2008.09.11.)

„Fodor Gábor vékony pallón egyensúlyoz. Ő is tudja, többet már nem veszíthet. A kérdés, elég ügyes-e, hogy átjusson a túlsó partra.”


(...) Az utóbbi napokban mindinkább az válik világossá, hogy a - meglehetősen megcsappant - szabad demokrata tagság sem áll egyértelműen mögötte. Sőt, éppenhogy ellenzik, amit az elnök az ő nevükben is csinál. (…)

(...) a parlamenti frakció több tagja is úgy látja, a szakértői kormány "nem járható út", amibe beleértendő nyilván az is, hogy a tárgyalásoknak nem lehet elsődleges feltétele Gyurcsány Ferenc eltávolítása a miniszterelnöki székből. (...)

(...) azt tartotta elsődlegesnek, hogy tisztázzák a politikai kérdéseket és azt is mondta, nem zárkóznak el semmilyen értelmes felvetés elől. Ha ez valóban így lesz, attól még a korábbi kisebbik koalíciós partner nem veszíti el sem önálló arculatát, sem függetlenségét, viszont talán a szocialistáknak sem kell attól tartaniuk, hogy diktálni akarnak nekik. (...) 

Németh Péter: Vége a háborúnak? ( Népszava, 2008.09.12.)

„Vajon milyen hatások alapján lett az SZDSZ elnöke markáns koalíciópártiból határozott koalícióellenes? Miért vált szószólójává a jelenlegi körülmények között inkább blöffként értékelhető szakértői kormánynak, miért cserélte föl, legalábbis csütörtök reggelig a mindig tárgyalásra kész politikus szerepét az ultimátumokban gondolkodó elnökére? Tényleg nem tudom, milyen elemzés eredménye a szakértői kormány, illetve ha valójában csak Gyurcsány Ferenc eltávolításában gondolkodnak, akkor miért épp egy ilyen átlátszó trükkhöz folyamodtak?”


(...) Tudni lehetett, hogy a liberális tagságon belül, de a frakcióban is vannak eltérő vélemények. Tudni lehetett, de hallani kevésbé, egészen e hét elejéig, amikor már egymás után szólaltak meg azok, akik másfelé navigálták volna az SZDSZ hajóját. (...)

(...) hányan fogadják el Horn Gábornak azt a kijelentését, amely szerint az előrehozott választások inkább jelentenek megoldást, mint a költségvetés megszavazása? Hányan gondolják úgy, ahogy a volt államtitkár, hogy ennek legfeljebb annyi a következménye, hogy nyolc hónappal előbb kerül hatalomra a Fidesz? Meggyőződésem, hogy az ilyen mondatok, az ilyen attitűd csak arra alkalmas, hogy az SZDSZ-t támogató és 2006-ban újra a parlamentbe segítő szavazók jelentős része végleg hátat fordítson a magyar liberális pártnak. (...)

(...) Nehéz megjósolni, hogy ezek a szavazók visszahozhatóak-e, hajlandóak-e még egyszer támogatni a hajdan volt társat. Ma ugyanis az SZDSZ máshonnan nem nagyon remélhet új bázist, azok, akik megrögzött szocialistaellenesek, már rég megtalálták a helyüket a Fideszben. (…) 

Mészáros Tamás: Orbán türelme ( 168 óra, 2008.09.11)

„Azt elhiszem, hogy Orbán Viktor türelemre intette a Fidesz holdudvarához tartozó közéleti személyiségeket”


(...) arra biztatta, hogy ne tegyen semmit. Vagyis ne kössön "alkalmi szövetségeket", ne vegyen részt az elkövetkező időszak "politikai adok-kapok" csetepatéiban, s egyáltalán: ne nyugtalankodjon. (...)

(...) a médiapropagandisták nemkülönben azzal szolgálnák a jobboldali nemzet ügyét, ha legalább relatíve, azaz önmagukhoz képest kevésbé ordenáré stílusban szidalmaznák az ellent. Az antiszemita kirohanásokat különösen ajánlatos szüneteltetni, mert minden ilyen harci kürt csak a megalakult Magyar Demokratikus Chartát igazolja vissza; s ha lehetne odahatni, hogy fideszes polgármesterek mostanában ne hívják látogatóba a Magyar Gárdát, az sem ártana a parlamenti jobboldal imázsának (...)

(...) tűzszünetközeli állapot azért ideális Orbán Viktor számára, mert semmi nem tereli el a közfigyelmet a volt koalíciós pártok végzetes egymásnak feszüléséről. Akkor a média sem foglalkozik mással, mint az SZDSZ fenyegető követeléseivel és a szocialisták sarokba szorítottságával, akkor mindenki a "szakértői kormány" mibenlétéről vitatkozik (...)

(...) amikor Fodor azt mondja, márpedig nem Orbán és Gyurcsány között kell választanunk, mert létezik harmadik megoldás is, akkor pontosan tudja, hogy ezzel a talán sokak fülének kedves szöveggel csak áltatja a hallgatóságát. Szakértő miniszterelnök abban az értelemben, ahogyan ő feltételezi, vagyis független politikai entitásként, nem létezik. Akárki legyen kormányon, parlamenti pártháttérre van szüksége. A lényeg tehát igenis a program, nem a személy (...)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695