Csökkenő infláció

2008-09-18

A héten napvilágot látott augusztusi inflációs adatok a vártnál kedvezőbben alakultak, az elemzők most már az év végéig csökkenésre számítanak. A Monetáris Tanács azonban vélhetően az év végéig kivár a kamatcsökkentéssel, mert a kedvező tendenciák ellenére sok a bizonytalan tényező. A gazdaságpolitikai viták középpontjában továbbra is a jövő évi költségvetés áll, azonban az elfogadásához szükséges parlamenti többség lehetséges összetétele mellett már annak tartalmáról is összetűzések voltak a pártok között.

Monetáris politika 

A jegybank héten megszólaló képviselő két témát érintettek: egyrészt Simor András és Király Júlia is jelezte, hogy az újabb amerikai pénzpiaci válságnak Magyarországon nem lesz komolyabb hatása. Másrészt örömmel vették tudomásul a vártnál kisebb júliusi inflációt, azonban a nyilatkozatok alapján a Monetáris Tanács várhatóan továbbra is kivár, és nem kezd hirtelen kamatcsökkentésbe.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A megfelelő irányba, vagyis lefelé tart már az infláció Magyarországon, és a meredeken csökkenő olajáraknak nyilvánvalóan hatásuk lesz a következő inflációs előrejelzésre.
- A Lehman Brothers befektetési bank bukása azt mutatja, hogy felelősen kell kockázatot vállalni. Ez a magyarországi tőketulajdonosok számára azt a tanulságot hordozza, hogy a napi pénzügyi döntések során nemcsak a napi tényezőket, hanem a hosszabb távú kockázatokat is figyelembe kell venni.
- A magyar bankrendszer általában nem hitelez nem elsőrendű – subprime – adósi körnek, emellett a magyar ingatlanpiacon nem alakult ki olyan árbuborék, mint más gazdaságokban.
Oblath Gábor, a Monetáris Tanács tagja - A legutóbbi júliusi inflációs adatok nem szolgáltatnak elégséges bizonyítékot az infláció lassulásáról, ami megalapozná a kamatcsökkentést. Az infláció lassan, de biztosan közelíteni fog a középtávú 3 százalékos célhoz.
- A bérek előző hónapokhoz mérten gyorsabb júniusi növekedése gondot okoz a döntéshozóknak. Júniusban az átlagbérek emelkedése 9,7 százalékos volt. Ezt a Magyar Nemzeti Bank a gyorsuló infláció jelének tekinti, hiszen eközben a kormány szigorító intézkedésekkel fogja vissza a vállalati profitokat. A béradatokat óvatosan kell kezelni, a kormány adóelkerülést akadályozó törekvése ugyanis nagyobb adózásra késztetheti az embereket, ami a béremelések hamis látszatát keltheti. Sokan kételkednek abban, hogy a béradatok a realitásokat tükrözik.
- Az infláció a kockázatok ellenére a vártnál is erősebben mérséklődhet, amennyiben a hatósági árak emelkedése és a növekvő adóbefizetések révén nem emelkedik az árszínvonal, és amennyiben az olajárak is tovább mérséklődnek. A monetáris politika szempontjából nézve üdvözlendő Gyurcsány Ferenc jövő évi 300 milliárd forintos növekedés ösztönző adócsökkentési csomagja is, amely nem tartalmazza az infláció gyorsulásával járó forgalmi adó emelést.
Király Júlia, az MNB alelnöke - Bár korai még pontosan megítélni, komolyabb megrázkódtatásra sem a magyar fogyasztóknak, sem a piacnak nem kell számítania a hitelpiaci válság napokban megjelent újabb hulláma miatt.
- A válság új, immár ötödik csúcsának közvetlen magyar hatása nem lesz, és áttételes hatásai sem lesznek erősebbek a korábbiaknál. Hasonló kilengéseket láttunk már tavaly többször is, a mostani egy nagyobb csúcs, aminek erős hatása van a tengerentúli és az eurózónabeli pénzpiacokra.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
Adómérséklés



Az őszi ülésszak első ülésnapjának megszólalásai alapján továbbra sem látható az a többség az Országgyűlésben, mely megszavazná a költségvetést: az SZDSZ Gyurcsány Ferenc Megegyezés programját nem támogatja, pedig a szocialisták az eddig történek alapján egyértelműen a Fodor Gábor vezette párt felől várják a szükséges szavazatokat. Ráadásul a miniszterelnök által javasolt Robin Hood adó bevezetését is támadta a liberális párt - hasonlóan a többi parlamenti frakcióhoz - így az álláspontok az elmúlt héten sem közeledettek. 

Az utóbbi napokban a költségvetési tervezet már tartalmi vita tárgyát is képezte. 2009-ben kettő kivételével minden minisztérium kevesebből gazdálkodhat, Veres János nyilatkozata szerint ebből összesen 260 milliárd plusz forráshoz jut az állam, amiből 145 milliárdot fordítanak tehercsökkentésre, kétharmada jut a vállalatoknak, egyharmada a lakosságnak. A kormány továbbra is elhivatottnak tűnik az államháztartási hiány csökkentésében, ami a jövő évet vizsgálva hihető is, hiszen ennek feladásával az elmúlt két év leglátványosabb sikerét tennék tönkre. 

A Fidesz érzékeli, hogy a parlament feloszlatása rövid távon nem valószínű, így inkább a Megegyezés programot és a jövő évi költségvetés-tervezetét támadja. Előbbivel kapcsolatban az első sikertelen  próbálkozás után újra szavaztatni akarják az országgyűlést: a voksoláson a liberálisok nyílván elutasítanák a programot, így a többség hiánya nyilvánvalóvá válna.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Daróczi Dávid, kormányszóvivő
/költségvetés
- Jövőre csökkenek az adók és a járulékok, ez az átlagbér környékén azt jelenti, hogy a polgároknak 60 ezer forinttal több marad a zsebükben, a cégeknek pedig 80 ezer forinttal lesz olcsóbb egy-egy ember alkalmazása.
- A jövő évi adó- és járulékcsökkentés fedezete megvan, a gazdaság kifehérítéséből származó többletbevételek majd csak a 2010-es adóteher-mérsékléshez szolgálnak fedezetül. Emelkednek a reálbérek, nő a fogyasztás, a gazdasági növekedés üteme pedig gyorsul 2009-ben, mindezt nagyon nehéz megszorításnak eladni a Fidesz kommunikációjában
Veres János, pénzügyminiszter
/költségvetés
- A jövő évi adó- és járuléktörvények tervezete szerint összesen 145 milliárd forint tehercsökkenés valósulhat meg, amelyből 100 milliárddal a vállalkozók, 45 milliárd forinttal a lakosság részesedik.
- A tehercsökkenés forrása kiadáscsökkentés, amelynek összege 260 milliárd forint, s amely valamennyi minisztériumi fejezetre kiterjed.
- A konvergenciaprogramban foglalt, jövő évre vonatkozó, GDP-arányosan 3,2 százalékos államháztartási hiányból nem lehet engedni.
Szijjártó Péter,
a Fidesz szóvivője
/gazdasági helyzet
- Tovább folytatódik Gyurcsány Ferenc politikai agóniája, aminek a magyar emberek fizetik meg az árát. Gyurcsány Ferenc továbbra is egy olyan - közpénzből megjelentetett - irománnyal kampányol, amelyről a gazdasági szakértők, a külföldi elemzők és a volt koalíciós partner is egyöntetűen állítják: alkalmatlan Magyarország súlyos válságának kezelésére. Magyarországnak nincs több elvesztegetni való ideje, az előrehozott választás immár gazdasági kényszer.
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője - Az SZDSZ egyhangú döntést hozott arról, hogy hétfőn a parlamentben nem támogatja az MDF-nek a parlament feloszlatására tett javaslatát, mert az nem szolgálja az ország érdekeit.
- Az MSZP-nek és a Fidesznek nincs olyan programja, ami megoldást kínálna az ország problémáira, vagyis a liberálisok Gyurcsány Ferenc Megegyezés című javaslatát sem támogatják. A parlament elé kerülő törvényjavaslatokról az SZDSZ ellenzéki pártként az ország érdekeit szem előtt tartva fog dönteni, és a frakció egységesen fog fellépni.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

Az elemzők mind meglepően jónak nevezték a most megjelent inflációs adatokat, a vártnál jobb eredményt a szezonális élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyag csökkenő árával magyarázták. Az év végéig mindenki további csökkenéssel számol, így megvalósulhat az MNB által várt 5,3 százalékos infláció. A kedvező folyamatok ellenére az elemzők szerint a Monetáris Tanács még kivár, a kamatcsökkentési ciklus az év végén vagy a jövő év elején veheti kezdetét. 

Elemző Legfontosabb állítások
Ernst & Young - 34 országban készített 1186 interjú eredménye alapján a válaszadók 61 százaléka szerint az általuk képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Negyedük állítja biztosan, hogy vállalatánál volt korrupciós eset az elmúlt két évben és majd ugyanennyien ismerik el, hogy kértek tőle vesztegetési összeget egy üzlet megnyeréséhez vagy folytatásához.
- Míg nemzetközi szinten a válaszadók több mint kétharmada elégedett volt a jogszabályi háttérrel és annak hatósági betartatásával, addig Magyarországon (továbbá a térség többi országában és Kelet-Európában is) ettől jelentősen eltért a megkérdezettek véleménye, hiszen alig több mint a felük vélekedett így.
- A hazai megkérdezetteknek csupán 38 százaléka tartja a vesztegetést és korrupciót létezőnek üzleti gyakorlatukban. Ám minden hatodik válaszadó úgy gondolja, hogy a versenytársa korrupt viselkedése miatt már veszített el üzleti lehetőséget.
JP Morgan - Az élelmiszerárak három éve nem látott ütemben csökkentek havi összevetésben, és ez - az üzemanyagárak 4,5 százalékos esésével együtt - nagyobb mértékben hatott lefelé, mint amekkora árfelhajtó erőt a földgázár-emelkedés jelentett a hónap folyamán. Emellett a tartós fogyasztási cikkek deflációja is tovább mélyült a forint ereje miatt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az infláció irányt vett az 5,3 százalékos év végi szint felé, ami jórészt megfelelne az MNB előrejelzésének.
- A javuló magyarországi inflációs kilátás és a gyenge növekedés arra mutat, hogy a jegybank megengedheti magának a pénzügypolitikai kondíciók valamelyes lazítását. A ház módot lát 0,75-1,00 százalékpontos kamatcsökkentésre is jövőre, ha a forint nem gyengül 250 fölé.
Goldman Sachs - Az új inflációs számok alapján már a jövő év elején kamatcsökkentés jöhet, vagy ha a forint jelentősen erősödik és az olajárak nem indulnak ismét felfelé, akár az idei év végén is lehetséges jegybanki enyhítés.
- Ugyanakkor a politikai bizonytalanság - mivel még mindig nem egyértelmű, hogy a kisebbségi kormánynak sikerül-e átvinnie a parlamenten a költségvetést - rövid távon nyomást gyakorolhat a kötvénypiacra.
Dresdner Kleinwort - Az augusztusi inflációs adatok alapján 2008 végén 5,2 százalékig csökkenő éves infláció várható. A ház 2009 végére már csak 2,8 százalék körüli 12 havi drágulási ütemet valószínűsít.
- Amíg a politikai helyzet nem tisztázódik, az MNB Monetáris Tanácsának többsége várhatóan óvatos alapállást fog támogatni, de mivel az inflációs kilátás fokozatosan javul, jövőre a ház jelentős pénzügypolitikai enyhítéssel számol.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője - A havi és az éves adat is kellemes meglepetés, bár az elemőzi konszenzus 6,65 százalék volt és a 6,5 százalékos adat nem jelent túl nagy eltérést. Az infláció mérséklődésének fő oka, hogy az élelmiszerek és ruházati termékek ára, szezonális okok miatt visszaesett. Kedvezően hatott a korábbinál alacsonyabb olaj-, valamint az ebből adódó alacsonyabb üzemanyagár is. Pozitívan alakultak a szolgáltatások árai is, s mindez teljes mértékben ellensúlyozni tudta a lakossági gázáremelés hatását.
- A trendek erősítik azt a várakozást, hogy a következő hónapokban folyamatosan csökken az inflációs nyomás. Szeptemberben még nagyobb lesz a csökkenés, részben a magas bázis miatt és decemberre akár 5,3 százalékra is csökkenhet a drágulás éves üteme.
- Az inflációs adatok erősítik a monetáris politika óvatos derűlátását is, s bár a jegybank a következő hónapokban még kivár, elképzelhető, hogy decemberben már 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, jövőre pedig a kamatcsökkentés tovább folytatódhat.
Kopik Tamás, a GKI kutatásvezetője - A szezonális élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az üzemanyagok árának csökkenése áll az árindex mérséklődése mögött. Az infláció jó eséllyel csökken jövőre is. Az idei kedvező mezőgazdasági terméseredmények hatására ugyanis az élelmiszerárak emelkedésének lassulására lehet számítani. Szintén a fogyasztói árindex csökkenését vetíti előre a nyersanyag- és energiaárak jövőre várt mérséklődése.
- Jövőre a választások közeledte miatt, az állami és önkormányzati szervek által meghatározott árak esetében is az ideinél visszafogottabb növekedésre lehet számítani.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke - A Pénzügyminisztérium honlapján lévő adótörvény-módosítások egyetlen csoport esetében sem növelik, illetve csökkentik különösebben a terheket, azaz csak kicsit jók, vagy kicsit rosszak az embereknek.
- Az elképzelések alapján most az látszik bizonyosnak, hogy a lakosság, ezen belül a közepes jövedelműek valamivel jobban járnak mint korábban, s a járulékok csökkentése miatt javul a helyzete a kis- és közepes vállalkozásoknak is. A multinacionális cégeknek a javaslat ugyan ad egy keveset, de ezt a társasági adó emelésével kompenzálja.
- A mintegy 300 milliárd forint hatású adócsomag a nemzetközi pénzvilág számára is elfogadható és hiteles, mivel ekkora nagyságrendű változás az, amit felszisszenés nélkül el tudnak fogadni.
- Minden olyan lépés üdvözlendő, ami a gazdaság fehérítését szolgálja, így például az is, ha a vállalati kör adóelkerülésének mérséklésére fix összegű egészségügyi járulékot vezetnének be.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 


A héten napvilágot látott adatok közül optimizmusra adhat okot, hogy végre megtörtént a trendforduló, és az infláció csökkeni kezdett augusztusban. Az ipari termelés a visszaeső export miatt továbbra is rosszul teljesít. A reálkeresetek 0,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Mutató fajtája Adatok
Agrárinfláció, KSH - A mezőgazdasági termelői árak júliusban 12,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növényi termékek árszínvonala 8,1 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké pedig 17,6 százalékkal nőtt.
- Az agrártermékek 2008 első hét hónapjában bekövetkezett, az előző év azonos időszakához viszonyított 20,3 százalékos termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 20,8 százalékos, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 19,6 százalékos emelkedéséből adódott. Júniusban az árak 21,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
- Az idén júliusban a gabonafélék termelői ára az előző év júliushoz viszonyítva 10,5 százalékkal emelkedett. A búza ára a márciusi kilogrammonkénti 64,6 forintról júliusban 37,5 forintra mérséklődött, s 6,4 százalékkal volt a tavalyi júliusi árszint alatt.
Ipari Termelés, KSH - Az ipari termelés júliusban 1,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva munkanaphatástól megtisztítva, míg korrekciók nélkül 0,6 százalékkal emelkedet.
- Az előző hónaphoz képest az ipari termelés szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazítva 0,2 százalékkal csökkent.
- Az első hét hónapban az ipari export 7,1 százalékkal, júliusban pedig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ipar január-júliusi belföldi értékesítése összességében 1,8 százalékkal, júliusban 0,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelés az idén júniusban 0,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan adattal.
- Az előző év azonos időszakához képest Magyarország területi egységei közül az ipari termelés 2008 első hét hónapjában a legnagyobb mértékben, 7,7 százalékkal Közép-Magyarországon bővült.
Infláció, KSH - A fogyasztói árak az idén augusztusban 0,3 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
- Az év első nyolc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Augusztusban az "alapdrágulás", a maginfláció 5,8 százalékos volt éves és 0,3 százalék havi összehasonlításban. A változatlan adótartalmú árindex egy hónap alatt 0,3 százalékos csökkenést, 12 hónap alatt 6,4 százalékos növekedést mutatott.
Bérek, KSH - A január–júliusi reálkereset – a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett – 0,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- Január-júliusban a bruttó átlagkeresetek összességében 8,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Júliusban a bruttó átlagkeresetek 7,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.
- Január-júliusban a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 945 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,7 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1 százalékkal emelkedett.
- Január-júliusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 700 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89.600 forintnak, a szellemi foglalkozásúaké 155.500 forintnak felelt meg. A nettó kereset így átlagosan 7,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,3 százalékos, a költségvetési szervezeteket pedig 5,4 százalékos növekedés jellemezte.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695