A plafonnal kezdik a költségvetés építését

2008-09-25

Bár a kormány az egy hónappal ezelőtti piaci konszenzusnak körülbelül megfelelő szintre csökkentette növekedési előrejelzését, a friss gazdasági mutatók alapján a visszavágott érték is nehezen teljesíthetőnek látszik. Továbbra is erősen kétséges, hogy az érdemi kiadáscsökkentést nélkülöző büdzsétervezet megkaphatja-e a parlamenti többség támogatását. A nemzetközi pénzügyi válság nem tartóztatható fel Magyarország határainál, elemzők (és a jegybankelnök) szerint azonban csak közvetett és mérsékelt hatást gyakorolhat a hazai gazdaságra.

Monetáris politika 

Jövő héten veszi kezdetét egy másfél éves időszak, amelynek során a monetáris tanács létszáma a törvényi előírásnak megfelelő 7 főig csökken. Hétfőn már a középutasként számon tartott Kádár Béla nélkül ül össze a monetáris tanács, így ez aligha változtat az elemzői konszenzuson, miszerint – zsinórban a negyedik kamatdöntő ülés után is – az alapkamat 8,5%-os marad.
A héten közzétett augusztusi jegybanki jegyzőkönyv papírformáról tanúskodik: tizenegy tag szavazott a kamatszint tartására, 25 bázispontos csökkenést csak Bánfi Tamás tartott volna célszerűnek.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Dunai Gábor, az OTP elemzési központjának szakértője - Továbbra is lehetségesnek tartunk egy 25 bázispontos vágást a novemberi inflációs jelentés megjelenését követően. Az olajár alatta marad majd az augusztusi jelentésben az alappálya készítésekor használt szintnek, és jelenlegi számításaink szerint a jövő évi output gap (kibocsátási rés) is szélesebb lesz, mint ahogy azt július-augusztusban gondoltuk. A tőkepiacok helyzete szilárdabb lehet addigra, igaz, a béralakulás tekintetében továbbra sem számítunk a monetáris tanács helyzetét (a vágást) megkönnyítő változásra.
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője - A növekedési kilátások romlottak, az olajár tovább korrigált lefelé augusztus óta, de magas a forint és az energiaárak volatilitása, a kockázati prémiumok emelkedtek (globális pénzügyi válság és belpolitikai események is hozzájárulhattak), a bér és a trendinflációs folyamatok nem változtak érdemben. Az év végéig nem nagyon változhat a jelenlegi helyzet, a bérekben inkább csak a jövő év elején lehet mérséklődés.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
Adócsomag
Robin Hood-adó
Nyugdíjemelés



Veres János ismertette a jövő évre tervezett adócsomagot – amelynek megalkotása és bevezetése körül elődje, Draskovics Tibor egyre nagyobb szerepet vállal –, majd a 2009-es költségvetés sarokszámait is. A kevés meglepetést okozó módosítások alig egyszerűsítik az adórendszert, és érdemben nem csökkentik az elvonásokat sem. A miniszterelnök közben igyekszik mindennek politikai támogatást szerezni: a liberálisokkal való egyeztetések újabb fordulóját az óvatos közeledés jellemezte, a legfőbb tartalmi kérdésekben azonban nem közeledtek az álláspontok. A költségvetési plafon mögött a miniszterelnök kétharmados többséget próbál felsorakoztatni (a Fidesz és az MDF nem zárkózott el az indítvány támogatása elől), az érdemi kiadáscsökkentést mellőző büdzsétervezet mégsem valószínű, hogy jelentős változtatások nélkül bírni fogja az SZDSZ támogatását.
A nyilvánosságra került jövő évi adótervezetek közül a Robin Hood-adó kavarta a legnagyobb politikai vihart; az ellenzék támadásainak termékeny talajt adott, hogy mind az érintett szolgáltatók, mind elemzők a többletköltség fogyasztókra való átruházását valószínűsítették.
A költségvetés-tervezet sarokszámai közül a 3 százalékos növekedési adat annak ellenére is túlságosan optimistának tűnik, hogy azt korábbi prognózisához képest a kormány jelentősen (0,4 százalékponttal) visszavágta, a 4,3%-os inflációs várakozás – a 2007-ben az idei évre tervezett 4,5%-kal ellentétben – reálisnak látszik.
Csalódást okozott a miniszterelnök által 2007 őszén felkért háromtagú bizottság, amely megállapította, hogy – a 80-100 milliárd forintos várakozással szemben csupán – mintegy 30-40 milliárd forint költségvetési többletbevétel keletkezett az első fél évben a gazdaság fehéredéséből, ami újabb tanulságul szolgál a Megegyezés című program realitását illetően.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök, MSZP / MSZP-SZDSZ-tárgyalás - Nagyjából létrejött a közös megértés állapota, legalábbis politikai kérdésekben. A két párt (az MSZP és az SZDSZ) közös törekvése 2006 óta a szoros és fegyelmezett költségvetés. Ez lesz az első olyan kormány, amely nem engedi felpuhulni a költségvetést a választások közeledtével. A kiadási oldal számait tekintve középtávú programra van szükség, amelyhez a parlament minél nagyobb többségét igyekszünk megnyerni. Ehhez a közpénzügyi csomag és a plafontörvény jelenthet megoldást.
- Szakértői és parlamenti szinten kell folytatni az egyeztetést, de ez nem jelenti azt, hogy ha szükséges, ne találkozna ismét a két párt felső vezetése.
- A Robin Hood-adó mellett a szavazásig érvelni fogunk.
- A Fidesz áfacsökkentési javaslata szociálisan perverz, mert annak adná a legtöbb támogatást, aki a legtöbbet fogyasztja, és nincs tekintettel a szociális helyzetre.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke / MSZP-SZDSZ-tárgyalás - A szocialisták nyitottak voltak a költségvetési plafonra vonatkozó törvényjavaslatunkra. Arra kértem a kormányt, hogy vessen gátat minden kiadásnövekedésnek, zárolja a szükséges tartalékokat.
- A beterjesztett adótörvényeket az SZDSZ a mostani formában elfogadhatatlannak tartja, a Robin Hood-adó pedig ellentétes a liberálisok ideológiájával.
- A tárgyalás során világossá tettük, hogy az egykulcsos adó irányába kellene lépni, jövőre pedig el kell törölni a vállalati különadót és a szolidaritási adót.
- Nincs visszaút a Gyurcsány-kormányba, de értelmes kérdésekben készek vagyunk együttműködni.
Veres János pénzügyminiszter / adócsomag - Az szja 18 százalékos adókulcsának felső határa 1.7 millió forintos évi bruttó fizetésről 2 millióra emelkedik.
- A természetbeni juttatásokra kivetni tervezett 11 százalékos adóteher végül nem került be az adócsomagba.
- A munkáltatói járulékcsökkentés nem 5, hanem csak 4 százalékpontos lesz (továbbra is havi 140 ezer forintos jövedelemhatárig).
- A különadó megszűnik, a társasági adó 18%-ig emelkedik, és az adókedvezmények közül megmaradnak a foglalkoztatást ösztönzők. Vagyis az eredeti tervhez képest kevésbé szélesedik az adóalap, valamivel kisebb lesz a tehernövekedés.
- A gáz-, olaj-, hő-, villamosenergia termelő cégek 8 százalékos különadót fizetnek (a társasági nyereségadó alapra vetítve) 2009-ben és 2010-ben; a költségvetésnek összesen évi 30 milliárd forint bevétele származik ebből.
Veres János pénzügyminiszter / költségvetés - A jövő héten, a szeptember 30-i határidő előtt beterjeszti a parlamentnek a kormány a 2009-es költségvetési törvénytervezetet, amely a konvergenciaprogrammal összhangban 3.2%-os GDP-arányos deficittervet tartalmaz. A jövő évi büdzsé kellően konzervatívan tervezett, amely nagyértékű tartalékokat is tartalmaz. A 3.2%-os deficitcél a magánnyugdíjpénztári korrekcióval 2.9%-ot, azaz a 3.0%-os maastrichti kritériumnál már alacsonyabb értéket jelent. 1992 óta – egy év kivételével – a jövő évi lesz a legalacsonyabb deficittel jellemezhető év.
- A kormány 3%-os jövő évi GDP-növekedést prognosztizál.
- A feszes gazdálkodás mellett három főbb területen nőnek érdemben jövőre a kiadások: (1) nyugdíjak és nyugdíjminimumhoz kötött ellátások (+5,6%); (2) családtámogatások (az inflációval egyező mértékben, azaz 4,3%-kal); (3) uniós támogatásokhoz biztosítandó költségvetési hozzájárulás (összesen 760 mrd Ft).
- A kormány jövőre 4,3%-os átlagos inflációt tervez az idei évi 6,5% körüli szintről. A bruttó bérek 6,3%-kal, a nettó átlagkeresetek 6,8%-kal emelkedhetnek. Ezek alapján a kormány 2,4%-os reálbér-növekedést tervez 2009-re az idei 0,5% körüli szintről.
- A kormány jövőre a háztartási fogyasztási kiadásoknál 1,9%-os, a közösségi fogyasztás esetén 0,8%-os, az állóeszköz-felhalmozásnál 6,0%-os növekedést tervez, miközben az exportbővülés a nemzetközi piaci környezet romlása miatt 8,0%-os, az importnövekedés 7,6%-os lehet.
Gulyás József, az SZDSZ Országos Tanácsának leköszönő elnöke / költségvetés - A tartalmi kérdésekben nem vagyunk beljebb. Konkrét adó-, és kiadáscsökkentő javaslatokat fogalmaztunk meg. Ezekre viszont érdemi elmozdulást sejtető választ nem kaptunk, kivéve a költségvetési plafont. Én a tárgyalásokon is elmondtam, hogy lehet egy ilyen törvényjavaslatot sétáltatni a parlament előtt (Gyurcsány Ferenc szívesen látna egy ilyen tartalmú kétharmados törvényt, vagy nyitott az ötpárti tárgyalásokra), de a lényeg mégiscsak az, hogy a kisebbségi kormány feje és a mögötte álló párt kész-e a kiadáscsökkentésre, és ennek megfelelően terjeszti be a költségvetést. Ebben nem volt elmozdulás az MSZP részéről.
- Az állam saját magára rendszeresen többet költ, mint amennyit a költségvetésben előirányoz. A központi költségvetés kiadásai 2007-ben közel 450 milliárddal lépték túl a törvényben megállapított előirányzatot. Azt gondoljuk, 2008 utolsó negyedévében ne folytassuk ezt a politikát, és a költségvetés egyensúlyi, fejezeti, továbbá általános tartalékait zárolja a kormány, és ezzel az összeggel csökkentse a hiány mértékét. A magyar államháztartás működését hitelből finanszírozzuk, nem mindegy, mennyiért jutunk ehhez hozzá: ha sikerül az előirányzott 3,8-ról 3,1-3,2 százalékra vinni a hiányt még az idén, akkor olcsóbban jut hitelhez, nemcsak az állam, de a gazdasági szereplők is.
- Azt javasoljuk, hogy a költségvetés kiadási oldalát a 2008-as szinten tervezze a kormány, tudomásul véve persze, hogy vannak olyan területek, ahol indokolt, vagy törvényileg kötelező emelni kiadásokat. De akkor elvárjuk a kormánytól, hogy más területeken vegyen vissza. Így mintegy 400-450 milliárd forint megtakarítható. Az egyharmadát mindenképpen a hiány csökkentésére fordítanánk. Igenis el kell érni, hogy 2009-ben három százalék alá vigyük le a hiánycélt. A többiből pedig végre értelmes léptékű adócsökkentést lehetne elérni - ennél kevesebből nem lehet beindítani a gazdaságot. (Hírszerző-interjú)
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / adócsomag - A kormány múlt pénteken ismertetett adócsomagja semmi olyat nem tartalmaz, ami tartósan emelkedő pályára állítaná a magyar gazdaságot. Az elképzelések nem csökkentik érdemben az emberek terheit, sőt, ha figyelembe vesszük az őszi inflációs kilátásokat, az élelmiszer és az energiaárak további emelkedését, akkor még növekedhetnek is a terhek.
- 2009 a családok számára nehezebb lesz, mint 2008. Érzékelhető, hogy a vállalkozásokat sújtó adóemelések visszavetik a gazdasági növekedést, gyorsuló növekedést nincs mitől várni.
- Az adócsomag nem ad megoldásokat a munkanélküliség egyre magasabb szintjére sem. Tavaly 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.
- A jövedéki adó 10 százalékpontos emelése egészen biztosan nem szolgálja a feketegazdaság arányának visszaszorulását.
- A Robin Hood-adó nem megfelelő eszköze a lakossági energiaárak enyhítésének, a szolgáltatók ugyanis a fogyasztóra hárítanák a különadó okozta terheket. A Fidesz jelen helyzetben is a távfűtés áfájának öt százalékra történő csökkentését tartaná üdvözítőnek, az erről szóló javaslatunkat hamarosan ismét a T. Ház elé visszük.
Daróczi Dávid kormányszóvivő / Robin Hood-adó - Az energetikai cégek nem számlázhatják ki a Robin Hood-adót az embereknek, az nem hárítható át.
A Magyar Energia Hivatal folyamatosan vizsgálja, hogy milyen költségeket próbálnak felszámolni a szolgáltatók. A hatályos jogszabályok ugyanis tiltják, hogy a költségek között az adókat is megjelenítsék a cégek.
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter / nyugdíjemelés - A tervezettnél jóval magasabb idei infláció miatt március után szeptemberben ismét kiegészítő nyugdíjemelésről dönt a kormány. A novemberben esedékes (év elejéig visszamenőleges hatályú) újabb emelés mértéke 1,1%, ami havi szinten átlagosan mintegy 880 forintos többletjuttatást jelenthet. A törvényi kötelezettség miatti őszi kiegészítő nyugdíjemelés mintegy 30 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A vizsgált időszakban felerősödtek a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásaival kapcsolatos viták; a jegybank elnöke és az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója bár máshova teszik a hangsúlyokat, abban egyetértenek, hogy csak közvetett és kisebb súlyú következményekre számítanak, ami nem jelenti, hogy Magyarország érintetlen maradna.
A Világbank - Doing Business 2009 című jelentése szerint Magyarország sokat javított az üzleti környezeten, élenjárt a bürokratikus akadályok lebontásában: mind az új üzleti vállalkozás elindítása, mind az ingatlan bejegyzése OECD-átlag alatti időt vesz igénybe.

Elemző Legfontosabb állítások
Simor András, az MNB elnöke - A napokban Londonban azt mondtam, és most is azt mondom, hogy a nemzetközi pénzügyi válságnak közvetlen, jelentős hatása nem lesz Magyarországra, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a válságnak nem lesz hatása, hiszen egy globális pénzpiac minden szereplőjére hat az a válság, ami a világ legnagyobb gazdaságából, az amerikaiból indult ki.
- A magyarországi hatás legfontosabb eleme, hogy a befektetők számára minden kockázat jelenleg felértékelődik és minden kockázatot magasabb felárral hajlandók hitelezni. Magyarország akkor képes mérsékelni ezt a kockázatot, ha csökkenti az államháztartási hiányt, ahogy azt az elmúlt két évben tette.
- A napokban folytatott londoni tárgyalásokon a befektetők jelezték, hogy az elmúlt két évben Magyarország által megtett költségvetési lépések helyesek, kockázati szempontból Magyarország javult, de nem biztosak abban, hogy a folyamat tartós marad.
- Az államháztartás javuló egyensúlya akkor tehető tartóssá, ha a politikusok döntenének arról a közpénzügyi törvényjavaslatról, amely már a parlament asztalán van. Ez a törvényjavaslat hosszú távú költségvetési szabályokat írna elő, s elfogadása esetén garanciát nyújtana a befektetőknek arra, hogy a korábban folytatott felelőtlen költségvetési politika nem ismétlődhet meg.
- A gazdasági növekedés lassulását a foglalkoztatás bővülésével, illetve a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével lehet ellensúlyozni, aminek előfeltétele a költségvetési kiadások és a költségvetési újraelosztás csökkentése. A jegybanki alapkamat elsősorban nem a gazdasági növekedés serkentésére, hanem az infláció karbantartására szolgál. Az MNB akkor tud kamatot csökkenteni, ha az infláció a megfelelő irányban halad lefelé, és az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok kiszűrhetők.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója - Amennyiben a kedvezőtlen globális szcenárió valósul meg, biztosan érezhető lesz a hatás. A világgazdasági likviditási problémák áttételesen minket is elérhetnek, hiszen a hazai pénzintézetek nem klasszikus forrásgyűjtők, így a hitelkínálat idehaza is beszűkülhet, amennyiben nehezedik a külső forrásokhoz való hozzáférés . Persze ez egy közvetett hatás, és nem olyan drámai, mint amit múlt héten láthattunk, de ha nehéz likviditást szerezni, akkor az idehaza is érezhető változásokat hozhat.
- Azt látni kell, hogy idehaza nincs olyan terület, ahol buborék jellegű állapotok uralkodnának, mint például az USA lakáspiacán. Ugyanakkor az analóg gondolkodás jellemző a piacra: ami az egyik helyen nem megy, azt a másikon se erőltessük. Ilyen alapon pedig például az ingatlanfejlesztéseket „foghatják meg” az anyabankok, illetve a lakáshitelezésben lehetnek jelentős változások. Általános elvként a szűkös források mellett a bankok a kockázati költségekkel korrigált marzsok alapján fogják eldönteni, hogy milyen termékeket és régiókat növelnek tovább, illetve melyeket fognak vissza.
- Ha jövőre két százalék alatt maradna a GDP-bővülés, nem lennék meglepve. (Portfolio.hu-interjú)
Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója - A magyar gazdaságot lassú és romló szerkezetű növekedés jellemzi, de az államháztartási hiány csökken, és az inflációs nyomás is enyhült. Továbbra is 2 és 2,5 százalék közötti növekedés várható, ennél gyorsabb ütemű bővülés azonban kizárt. A fogyasztás 1 százalékos növekedése várható.
- A korábbi 3 százalékos beruházásbővülési prognózist – a kedvezőtlen első fél év után – vissza kellett fogni, most 2 százalékot várunk. Ebben az is szerepet játszik, hogy az EU-s források sokkal lassabban és vontatottabban érkeznek, mint arra korábban számítani lehetett. Az export növekedési üteme is mérsékeltebb lett, de éves szinten még mindig enyhén meghaladja majd az importét.
- A beruházások visszaesése a legaggasztóbb folyamat Magyarországon. Főként a magánszektor beruházásai jelentenek nagy csalódást, ráadásul a konjunktúratesztek kapacitáshiányt mutatnak.
- Jelenleg 0,3 százalékpontos tartalék látszik a büdzsében a bevételi oldalon, de a kiadások is túlteljesülnek, ez utóbbi mértéke megjósolhatatlan. A nemrég megjelent zárszámadás azt mutatja, hogy az állami működés költsége 2002 óta minden évben túllépi a tervezett keretet, ezen a területen semmi változás nem látható.
Világbank - Doing Business 2009 - Magyarországon öt nap alatt el lehet indítani egy új vállalkozást, miközben az OECD-országok átlaga 13,4 nap. Magyarországon egy ingatlan 17 napon belül bejegyezhető, míg az OECD-térség átlagában több mint 30-at vesz ez igénybe. Sokat romlott ugyanakkor a határokon átívelő ügyletek szabályozási környezete.
- A jelentés a 2007. június 1-je és 2008. június 1-je közötti időszak alapján készült. Magyarország a 41. a 181 országot felölelő listán, míg tavaly az 50., 2006-ban a 66., 2005-ben pedig a 60. volt. Magyarország a 13. az üzleti környezetüket e 12 hónap alatt leginkább javító országok listáján.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 


Az emelkedő születésszám miatt, bár továbbra is jelentős, de lelassult a népességfogyás Magyarországon. Az építőipar már tartósnak mondható mélyrepülése és a visszaeső kiskereskedelmi forgalom növekvő kockázatot jelentenek a gazdaság növekedési potenciáljára.

Mutató fajtája Adatok
Népmozgalom, KSH (2008. január-július) - Az előzetes adatok szerint 2008 első hét hónapjában 57 221 gyermek született, 2,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma 76 007 volt, ami 3,9 százalékos csökkenést jelent 2007. január–júliushoz képest. A természetes fogyás 18 786 fő volt, 4634-gyel kevesebb az egy évvel korábbinál. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 35 ezer fő volt.
Építőipar, KSH (2008. július) - Az építőipari termelés volumene 2008 júliusában kiigazítatlan adatok alapján 11,8%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 12,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 2,8%-kal volt kisebb az előző havinál. Az év első hét hónapjában a termelés 10,9%-kal maradt el a 2007. azonos időszakitól.
Kiskereskedelem, KSH (2008. július) - A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2008. júliusban 1,8%-kal, az első hét hónapban 2,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelmi eladások volumene az előző hónap szintjéhez képest 0,1%-kal mérséklődött.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695