Pénzügyi- és MDF-válság a Parlamentben

2008-10-14

Az elmúlt másfél hét parlamenti vitáit a gazdasági világválság belpolitikai hatásai mellett az MDF-frakció végül be nem következett megszűnésének kérdése határozta meg. Eközben a kisebbségi kormány tagjainak leszavazása rendszeressé vált a Házban, ám a mára Magyarországon is nyilvánvalóvá vált pénzügyi válság, és a válságra adott politikai válaszok feledtették a kabinet parlamenti támogatottságának instabilitását. Így pártpolitikai szempontból és rövid távon a válság a kormánynak kedvezett. A krízis megerősítette Gyurcsány Ferenc pártelnöki és miniszterelnöki pozícióját, és növekedett a költségvetés elfogadásának esélye is.

Prognózis

Az őszi ülésszak aktuális hetét is a gazdasági válság nyomán indult politikai vita, valamint az MDF ügye határozza meg. A kormány bejelentette, hogy átdolgozásra visszavonja a költségvetést (ami a rendszerváltás utáni Országgyűlés történetében még sosem fordult elő), s hogy ugyanezt teszi az adótörvényekkel is, ám azok helyett már nem is nyújt be újat (!). A kormány eközben egyre intenzívebben igyekszik a többi pártot is bevonni a válság kezelésébe, meglehetősen nehéz helyzetbe hozva ezzel elsősorban a kormánnyal való együttműködéstől eddig mereven elzárkózó, ám egyszerre kormányzati kompetenciát felmutatni is igyekvő Fideszt. Gyurcsány Ferenc ugyanis a nemzeti csúcstalálkozó összehívásával konszenzusteremtő szerepben próbálhatja meg újrarendezni politikáját. A költségvetés mind valószínűbbé elfogadtatása – hiszen arra elsősorban az SZDSZ egyre nehezebben mondhatna nemet – pedig stabilizálhatja a miniszterelnök pozícióját akár 2010-ig.

A Fidesz számára értelemszerűen dilemmát jelent, hogy válsághelyzetben egyszerre legyen konstruktív ellenzék (a választók, a külföld és a piaci szereplők felé egyaránt), és egyszerre legyen a válságból profitálni tudó ellenzék. A dilemmát jól mutatja, hogy a hétfői napon hosszú idő óta először fordult elő, hogy a Fidesz frakciója nem vonult ki, amikor a miniszterelnök napirend előtt szólásra emelkedett. Később pedig Orbán Viktor bejelentette, hogy részt vesz a kormányfő által összehívott nemzeti csúcstalálkozón – igaz csak azért, hogy ellenezze a kormány által javasolt válságkezelő programot.

Az MDF képviselőcsoportja Lengyel Zoltán korábbi fideszes, majd független képviselő belépésével menekült meg. Az, hogy az MDF vállalta a frakcióhoz csatlakozott képviselő botrányos politikai előéletéből fakadó kockázatot, jól mutatja, mennyire fontos egy párt számára, hogy frakcióként vehessen részt a parlamenti munkában. A képviselőcsoporti státusz fenntartása a Házszabályban biztosított olyan előnyökkel jár, mint az összes bizottságban való tagság joga (azaz a frakciólétszámnál nagyobb számú bizottsági hely), a Házbizottság ülésein való szavazati jog, a napirend előtti felszólalás joga, az interpellációk és a kérdések során a biztos szóhoz jutás, vagy éppen a vezérszónoki körökben való felszólalási lehetőség (a frakcióknak nyújtott időkeretekről nem is beszélve).

A frakciójogok tehát a parlamenti működés fontos sarokpontját jelentik, hiszen a magyar Országgyűlés Házszabálya (de sok esetben az Alkotmány is) alapvetően frakcióelvű, a média hírszelekciós gondolkodásáról nem is beszélve, mely gyakran kizárólag a napirend előtti felszólalásoknak, így elsősorban a képviselőcsoportok vezetőinek és helyetteseiknek biztosít felületet. A független képviselők helyzete tehát nemcsak az érdekérvényesítés, hanem a nyilvánossághoz való eljutás szempontjából is nehéz. Ráadásul a jelenlegi szabályozás mellett nemigen van lehetőség parlamenti „technikai csoportosulások” létrehozására sem, mert a Házszabály megköveteli, hogy a frakciótagok egy adott párthoz tartozzanak (kivéve, ha már létező frakcióhoz csatlakozik egy független képviselő).

Javaslatok állapota

Javaslatok állapota a Házban 

Javaslat Javaslat tartalma Állapot és várható szavazatok
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656) A közbeszerzési rendszer egyszerűsítése és a nyilvánosság növelése a deklarált cél. A kizáró okok fenn nem állását csak annak kell igazolni, aki megnyeri a pályázatot. Az alacsony árú javaslatoknál külön indoklás kérése lesz kötelező, érvénytelennek kell az ajánlatot nyilvánítani, ha az ágazati költségekre nem nyújt fedezetet (munkabér, járulékok stb.). A javaslat bevezeti a projekttársaság intézményét, és egyéb garanciális elemeket is tartalmaz. Október 20-21-én szavaznak a módosítókról. Az ellenzék a bizottságokban tartózkodott. A plenáris vitában a Fidesz azt jelezte, hogy a megfelelő finomhangolások után elfogadható a javaslat. A bevezetés ritmusát tekintve még az MSZP sem egységes.
Egyes adó- és járulék törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291) A jövő évi adótörvényeket tartalmazza. Visszavonva – a kormány nem nyújt be újat helyette.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308) Az ún. Robin-Hood-adót tartalmazza. Október 20-21-én várható a részletes vita. Az MSZP szavazata biztosnak tűnik.
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949) Az új polgári törvénykönyv integrálná a korábbi polgári jogi szabályozást és a korábbi családjogi szabályozást is. Belekerülnek olyan, a gyakorlatban már létező intézmények is, mint a lízing és a faktoring. Október 20-21-én folytathatják az általános vitát, mivel ezen a héten nem került rá sor a Fidesz kezdeményezésére. A Ptk. „sima feles” törvény. Fidesz jelenlegi „nem” szavazatát várhatóan nem befolyásolja majd az Alkotmánybíróság hamarosan várható döntése a bejegyzett élettársi kapcsolatról.
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883) A javaslat szerint a támogatási jogosultság mezőgazdasági vagyoni értékű joggá válik. Az egységes mezőgazdasági támogatás nem a tulajdonosoknak, hanem vérhatóan azoknak kedvez, akik ténylegesen megművelik a földet. Október 13-14-én szavaznak a módosítókról, rá egy hétre várható a zárószavazás. Az MSZP várhatóan támogatja, a Fidesz elutasítja a javaslatot.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat + ÁSZ-jelentés (T/6133, illetve T/6133/1) A kormány alkotmányos kötelezettsége benyújtani ezt a törvényt, valamint a költségvetést minden évben. Október 13-14-én kerül sor a részletes vitára, két héttel később szavaznak a módosítókról. MSZP-támogatás várható, a Fidesz elutasítása biztos.
A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat (T/6147) A javaslat pontosítja, hogy mi minősül minősített adatnak, és milyen körülmények között és időszakban kell felülvizsgálni a minősítéseket. Október 20-21-én lezárják az általános vitát. A hírek szerint a Fidesz már nem támogatja, így elfogadása kérdéses
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6071) Rendelkezik a kifizetés rendjéről (tárgyévben, decemberben kell kifizetni). Nem 12 hónapos munkaviszony esetén rendelkezik az arányosításáról. Október 13-14-én szavaznak a módosítókról, 20-21én zárószavazás várható. Az egyik bizottságban az ellenzék nemmel szavazott, a másikban tartózkodott.
Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217) Kisebb módosítások: rendelkezik például az összbüntetésbe foglalásról, a kettős házasság vagy regisztrált élettársi kapcsolat büntetőjogi következményeiről, módosítja a büntetés végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet. Október 13-14-én lezárják az általános vitát, két hétre rá várható a részletes vita.
A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról (T/6218) Várhatóan nagy vitát kiváltó javaslat, mely a közösség tagja elleni erőszakról, a gyülekezési jogról, a szabálysértési törvény módosításáról is szól. Több bűncselekmény tényállását átfogalmazza, pontosítja. Sok esetben már a bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli. Október 13-14-én lezárják az általános vitát, két hétre rá várható a részletes vita.
Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat (T/6219) A javaslat a csoporthoz tartozó személyek személyhez fűződő jogait védelmezi, garantálja a polgári jogi keresetindítás lehetőségét, figyelemmel az AB egy 2008-as határozatára. Október 13-14-én lezárják az általános vitát, két hétre rá várható a részletes vita.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosításáról (T/6514) Az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítási összeghatárát 13 millió forintig emeli a jelenlegi hatról. A javaslatot már el is fogadták, kihirdetés előtt áll. Minden frakció támogatta.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695