Gazdasági válság és politika: csúcs ez az érzés

2008-10-15

Az egyre erősödő gazdasági világválság Magyarországon is felborította a pártok korábbi stratégiát: rövid távon Gyurcsány Ferenc került előnybe, hiszen nemzeti csúcs összehívásával lehetőséget kapott arra, hogy újrarendezze a politikai stratégiáját, és nőtt a költségvetési elfogadásának esélye. A nehéz időszakban némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt hónapban végre csökkent az infláció, és az ipari termelés is némileg növekedett.

Monetáris politika 

A jegybank eddig nem kényszerült semmilyen konkrét lépésre az egyre jelentősebb gazdasági válság következtében, így inkább nyilatkozatokkal próbálják nyugtatni a piacokat, és jelezni, hogy a látszólagos passzivitás ellenére az MNB ura a helyzetnek. A megszólaló elemzők egyetértettek abban, hogy hiba lenne a mostani helyzetben egy esetleges kamatemelés –amit egyébként nem is tervezett a jegybank-, hiszen az nem segítene a forinton és makrogazdasági hatásai is hátrányosak lennének.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - Nincs fundamentális alapja a forint gyengülésének, a Magyar Nemzeti Bank figyeli a folyamatokat, a forint árfolyamát, ha szükségesnek tartja, a rendelkezésre álló eszközökkel beavatkozik.
Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management elemzője - Múltbeli példák mutatják, hogy a forint védelmében végrehajtott monetáris szigorítás a szándékolttal ellenkező hatást is kiválthat: A kamatemelés nem lenne jó ötlet, jelenleg erre korlátozott is az esély.
- A magyar pénzügypolitika elsődleges meghatározó tényezője az euróövezeti üzleti ciklus hanyatlása, és a pénzügyi szektorra nehezedő, növekvő nyomás. Ennek alapján az a valószínű, hogy az MNB-kamatcsökkentés mértéke a következő 12 hónapban akár 2-3 százalékpont is lehet.
Christian Keller, a Barclays Capital elemzője - Az MNB-kamatemelés nem segítene, a jelenlegi helyzetre inkább az jellemző, hogy a magyar jegybank egyelőre nem tud kamatot csökkenteni, jóllehet a pénzügypolitikai enyhítés, tisztán ciklikus makrogazdasági meggondolásokból, indokolt lenne. Az esetleges kamatemelés ráadásul lassuló inflációs környezetben történne. A jelenlegi helyzetben a piac egyébként sem a hozamelőnyt keresi, vagyis még további negyed vagy fél százalékpontnyi kamattöbblet nem lenne hatásos. Most nem kamatemelésre van szükség, hanem bizalomerősítő intézkedésekre, olyanokra, amelyeket a kormány éppen tesz is például a kötvénypiac támogatásával.
- Egyértelmű, hogy a forinttal történtek késleltetik a magyarországi kamatcsökkentést. Nemrég a piac még azt várta, hogy a pénzügypolitikai enyhítés még az év vége előtt elkezdődhet, azonban ez most nyilvánvalóan lekerült a napirendről ... sőt talán 2009 első negyede is így jár.
Michal Dybula, BNP Paribas bankcsoport elemzője - A térség teljesen eltérő gazdasági alapmutatókat produkáló országainak, Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Romániának a fizetőeszközei egyaránt gyengültek, ami azt mutatja, hogy a kiszáradóban lévő dollár- és eurólikviditás miatt a piacon bármi áron keresik az eurót és a dollárt.
- Az EKB minapi, soron kívüli fél százalékpontos kamatcsökkentése – amelyet az EKB az amerikai Federal Reserve-vel, a Bank of Englanddel és több más vezető nyugati jegybankkal összehangolt akcióban hajtott végre –, valamint a (várható) további kamatcsökkentések Közép- és Kelet-Európában is az enyhítés felé hatnak. A legutóbbi nagy árfolyamgyengülések azonban azt jelentik, hogy a térségi jegybankok, köztük az MNB, nem fogják azonnal követni az EKB-t. Rövid távon nem várható jegybanki kamatmozgás Magyarországon, jövőre 1,00-1,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés következhet, abban az esetben, ha enyhül a globális likviditási prés szorítása és véget ér a piaci felfordulás. Egy kamatemeléssel a jegybank komoly stagflációt kockáztatna jövőre. A ház így sem vár 1,2 százaléknál gyorsabb magyarországi GDP-növekedést 2009-ben.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
Hitelpiaci válság
Adócsökkentés



A gazdasági válság nyilvánvaló hazai megjelenése érezhetően új helyzetet teremtett, és felborította a pártok korábbi stratégiáját. A krízis rövid távon használhat Gyurcsány Ferencnek, hiszen leváltása lekerült a napirendről, és lehetősége van újra határozott vezetőként mutatkoznia. A miniszterelnök célja a kisebbségi kabinet működőképességének bizonyítása, valamint felelősség lehető legnagyobb szétterítése: erre szolgál az általa összehívott nemzeti csúcs, és látványos kompromisszumkéssége. A költségvetési visszavonása várható volt, azonban némileg elkéstek vele – a Fidesz már múlt héten ezt követelte - és az újraszámolt 2 százalékos növekedési prognózis továbbra is túlzottan optimistának tűnik. Az elmúlt hetek eseményei alapján nőtt az esélye a költségvetés elfogadásának: az SZDSZ láthatóan visszakozott korábbi határozott elutasító álláspontjától, legfőbb céljuk a jelenlegi helyzetben, hogy a párthoz köthető költségvetési plafon belekerüljön a törvénybe. 

A Fidesz rövid távon nehéz helyzetbe került a válság kapcsán, hiszen a miniszterelnök-váltás, és az előrehozott választások esélye is jelentősen csökkent, ráadásul kénytelenek voltak némileg oldani a miniszterelnök elszigetelésén. A párt érthető okokból nem akar osztozni Gyurcsány Ferenccel a felelősségben, így bár részt vesz az egyeztetéseken, de nem támogatja a kormány terveit. Elsődleges céljuk annak a bizonyítása, hogy a Fidesz hatékonyabban tudná kezelni a válságot.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke/pénzügyi válság - Mindenki elmegy (a nemzeti csúcsra), aki meghívót kapott, én is kaptam. Ritka alkalomról van szó, de Magyarországot komoly veszély fenyegeti, ez pedig nem a pénzügyi válság, hanem a gigantikus megszorító csomag, amit a kormány rakott össze.
- A kormány a lehető legrosszabb választ akarja adni a pénzügyi válságra, be akarja fagyasztani a béreket, és következésképpen a nyugdíjakat, valamint el akarja halasztani az adócsökkentést, ami nem erősíteni és védeni fogja az országot, hanem tovább fogja gyengíteni.
- A válságra adott kormányzati válasz komoly fenyegetés, ezt ki kell védeni. Összefogásra van szükség a kormány megszorító csomagja ellen.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/pénzügyi válság
- Nem alakultak ki sorok a bankok előtt, mert sikerült megőrizni a magyar pénzintézetekbe vetett bizalmat. Sikerült visszaverni a forint és az OTP elleni támadást, ami azt mutatja, hogy a lépések elégségesek voltak.
- A jegybankelnök, bankszövetség elnöke és a biztosítók elnöke is arról beszélt, a korábban megtett lépések sikeresek voltak és a korábban bejelentetteken felül újabb intézkedést jelenleg nem várnak a kormánytól.
- A jelenlegi helyzetben talán könnyebb megállapodni hosszabb távú ügyekről, mint máskor. Az SZDSZ erősen érvel a kiadási plafon mellett és mi is tettünk egy lépést a szabad demokraták felé, amikor azt javasoltuk, a törvényjavaslatot építsék be a mások által megfogalmazottak kezdeményezésekbe. Egyúttal javasolom, hogy a kormány a Fidesz felé is tegyen lépést és építse be a Költségvetési Tanács javaslatát.
- Most nem presztízsvitát kellene folytatni, hanem a három kidolgozott törvényjavaslatból kellene egy jó törvényt kell csinálni.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/pénzügyi válság
- Magyarország elsőként szervezte meg a régióban a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió támogatását azért, hogy ne kelljen soha igénybe venni.
- Szükség van arra, hogy azok, akik az országot támadják, lássák, hogy Magyarországnak erős szövetségesei vannak, s nincs egyedül.
- A támadás visszaverése egyrészt annak volt köszönhető, hogy rendkívül gyorsan sikerült megtenni az első lépéseket csütörtökön este, majd pénteken bejelentettük azt a tervezetet, amely a hosszú távú védekezést szolgálja. Harmadrészt Magyarország Kelet-Közép-Európában elsőként vette fel a kapcsolatot az IMF-fel és az Európai Unióval.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője
/pénzügyi válság
- A szlovákok már korlátlan garanciát vállaltak a bankbetétekre, amikor Gyurcsány Ferenc még blogot írt, felelőtlen, pánikkeltő magatartással vádolva a Fideszt.
- Gyurcsány Ferenc kezében van a válság kezeléséhez szükséges eszközök 80 százaléka, az a 20 százalék, amihez konszenzus kell, pedig megvan, rendelkezésre áll az azonnali lépésekhez szükséges támogatottság. Hiszen egyetértettek a költségvetési tanács felállításában, a büdzsé és az adótörvények visszavonásában. Az ellenzéki pártok az MSZP és a kormányfő kivételével egyetértettek az adócsökkentés szükségességében is.
- Gyurcsány Ferenc azt mondta, meglepődött a spekulánsok támadásán a magyar gazdaság és költségvetés ellen. Nem igazán kellett volna, hogy meglepje, ez ugyanis nem tíz, vagy tizenöt napja kezdődött; a folyamatok, amelyek ide vezettek, hat évvel ezelőtt kezdődtek. Ha 2002 májusától felelős kormányzati és költségvetési politika lett volna, 2007 januárjától euróval fizethetnénk, ahogy Szlovéniában.
Dávid Iboly, az MDF elnöke
/pénzügyi válság
- Nincs ma a világon olyan ország, ahol ne működne együtt az ellenzék a kormánnyal abban, hogy a gazdasági, pénzügyi válsággal szembeni harc eredményes legyen.
- Eredményes akkor lehet ez a fellépés, ha garantálni lehet, hogy meg tudják védeni a betéteseket, a megtakarításokat, a devizahitellel rendelkező több mint egymillió család biztonságát, a munkahelyeket és a nyugdíjak vásárlóértékét.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke
/költségvetés
- A kormány az elmúlt héten több olyan intézkedést hozott, amelyekkel gyorsan kíván reagálni a nemzetközi pénzpiaci válság Magyarországot érintő hatásaira. Ezek érintik a már parlament előtt lévő adótörvény javaslatokat, valamint a jövő évi költségvetés tervezetét.
- A kormány úgy gondolja, hogy mivel az ország stabilitása fontos nemzeti érdek, így az ennek biztosítását szolgáló intézkedéseket valamennyi parlamenti párt támogatni fogja.
- Ennek jegyében került sor vasárnap a Pénzügyminisztériumban a parlamenti pártok képviselőivel való megbeszélésre. A megbeszélést követően a tárca választ vár arra, hogy az adótörvények esetében a pártok a módosító indítványokon keresztül megoldhatónak tartják-e a kormány által javasolt változásokat vagy új törvényjavaslatot látnának szívesebben. Ez esetben azonban a javaslat sürgősséggel történő tárgyalását is támogatniuk kellene.
- A kormány szeretné visszavonni az adócsökkentési indítványokat, meghagyva a kifehérítést és az adóegyszerűsítést szolgáló kezdeményezéseket. A közpénzügyi törvényjavaslatba illesztené be a kormány az SZDSZ javaslatát költségvetési plafonra vonatkozóan. Így a szigorúbb költségvetési szabályok életbe lépéséig ez biztosítaná az államadósság növekedésének fékezését.
Veres János, pénzügyminiszter
/pénzügyi válság
- A válság közvetlenül nincs hatással Magyarországra, a közvetett hatása viszont jelentős mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Amivel biztosan számolni kell, hogy nehezebb és drágább lesz hitelhez jutni, és jelentősen lassul majd a gazdasági növekedés is.
- A 2009-es költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági mutatókat újra kell számolni, úgy, hogy az eredményszemléletű hiánymutató nem lehet nagyobb a GDP 3,2 százalékánál. A korrigált makropálya kisebb növekedési mutatót és fogyasztást tartalmaz majd, ami valószínűleg kisebb inflációval jár együtt.
- A magyar bankrendszer stabil, betartja a prudenciális szabályokat, de nem tudja függetleníteni magát a pénzpiaci folyamatoktól. A kormány viszont mindent lehetséges eszközt felhasznál annak érdekében, hogy stabilizálja a pénzügyi rendszert.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/MSZP-SZDSZ együttműködés
- Az MSZP és az SZDSZ közötti stratégiai együttműködés nemzeti érdek. Belátható időn belül a napi taktikai, rövid távú együttműködésnél mélyebb, közös cselekvésre van szükség a két párt között, és ezt már az MSZP többsége is belátta.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnök
/MSZP-SZDSZ együttműködés
- Az SZDSZ kiindulási pontnak és tárgyalási alapnak tartja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 12 pontos gazdasági javaslatát, de nem tekinti elegendőnek, ezeknél jóval határozottabb lépéseket vár el a kisebbségi kormánytó.
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője
/pénzügyi válság
- A takarékos állami gazdálkodásról szóló úgynevezett plafontörvény lehet az eszköze annak, hogy egyszerre csökkenjen a költségvetési hiány és az adóteher.
- Ez a törvény arról szól, hogy bizonyos szinten korlátozni kell az állam kiadásait. Ha tudjuk, hogy mennyi lesz az állam kiadása és bevétele, akkor kiszámítható lesz, mennyivel csökkenthető a deficit és egyben az adó is.
- Ha a költségvetési plafontörvényt azon a szinten határozzák meg, amelyet az SZDSZ javasol, akkor lesz tér a tervezettnél nagyobb hiánycsökkentésre és az adó mérséklésére is.
- A nemzetközi pénzügyi hitelválság mellett Magyarországon növekedési krízis is van. Márpedig ha nem növekszik a gazdaság, akkor nem jönnek létre új munkahelyek, és az állam nem tud megfelelő szolgáltatásokat nyújtani az állampolgároknak.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A magyar gazdaság számára is nehéz hetekben a megszólaló elemzők örömmel vették tudomásul, hogy legalább az inflációs trendben bekövetkezni látszik a várt fordulat, hiszen augusztusban megindult a csökkenés: a nyilatkozó szakértők szerint az inflációs cél egy-két éven belül elérhető, és a jegybank 2009 elejétől várhatóan megkezdi a kamatcsökkentési ciklust. A hozzászólók szerint a kormány reakciói a válságra legalábbis nem elhibázottak, azonban a valódi változást hozó döntések eddig újfent elmaradtak.

Elemző Legfontosabb állítások
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője - A várakozásokon aluli fogyasztói árnövekedés egy dezinflációs folyamat kezdetét jelzi, amelynek eredményeképpen 2009 végére akár négy százalék alá is csökkenhet az éves infláció.
- A szeptemberi alacsonyabb növekedés oka elsősorban a szolgáltatások, és ezen belül is az üdülési szolgáltatások árainak csökkenése, azonban fontos hatás a belső és a külső inflációs nyomás mérséklődését is, valamint, hogy a gázáremelés hatásai csupán a novemberi fogyasztói árindex-változásban jelennek majd meg. A tavalyi magas bázis is közrejátszott abban, hogy szeptemberben csökkent az árak növekedésének üteme, mivel 2007-ben a legtöbb fogyasztási termék ára jelentősen emelkedett.
- A kedvező inflációs adatok következtében, kamatpolitikáját tekintve kivárásra játszhat az MNB ebben az évben, ezért 2009-ben összesen 100 bázispontos kamatcsökkentést várok a jegybanktól. Ha a kedvező piaci környezet megmarad, akkor a három százalékos inflációs cél már 2010 tavaszára elérhetővé válhat.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője - A jelenlegi adatok tükrében akár 2009 második felében három százalékra csökkenhet az éves infláció mértéke.
- A nyersanyagok valamint az üzemanyagok világpiaci árának csökkenése, valamint Magyarország exportpartnereinek recessziós kilátásai, egyaránt bizakodásra adnak okot a jövő évi infláció ütemét tekintve.
- Idén végére öt százalék körüli lehet az éves infláció, emellett az év végéig nem várható a jegybanki alapkamat megváltozása, szemben a jövő évvel, amikor már negyedévenkénti 25 bázispontos kamatcsökkentés is könnyedén bekövetkezhet. A kamatcsökkentés feltétele, hogy javuljon Magyarország kockázati mutatója, tehát a befektetők nyerjék vissza bizalmukat a magyar piac iránt. Magyarország hitelminősítésének javulására már akár a következő évben sor kerülhet.
Capital Economics - A Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt pénteken bejelentett intézkedések sora.
- A magyar piacok hétfői fellendülése a befektetői kockázatvállalási hajlam általános javulásának, s nem a Valutaalap nyilatkozatának eredménye.
- Jóllehet a magyar makromutatók javultak az elmúlt években, Magyarország a jelek szerint a múltbeli tékozlás árát fizeti. Az államháztartási és a folyómérleg-hiány most már egyaránt lefelé tart, ám a devizaalapú hitelezés a bruttó küladósságot a GDP-érték 90 százaléka fölé emelte, és ez, valamint a belpolitikai bizonytalanság kikészíti a befektetőket.
GKI Gazdaságkutató Zrt. - A gazdasági fejlődés külső feltételei lényegesen romlanak, a belpolitikai helyzet bizonytalan, a gazdasági helyzet viszont, főleg az egyensúly, ha szerényen is, de javul.
- A világgazdaságot sújtó energia-, nyersanyag- illetve mezőgazdasági ársokk ugyan 2008 őszére a lassuló világgazdasági növekedés és a jó agrártermés hatására veszített erejéből, de az árszint tartósan magas. Viszont az amerikai jelzálogpiacról kiindult pénzügyi válság a korábban feltételezettnél mélyebb, kiterjedtebb és elhúzódóbb. A kormányok és jegybankok lépései arra valószínűleg elegendők, hogy a pánikot csillapítsák, de az így keletkezett nagy összegű többletkiadás a következő évek adóprogramjaiban és inflációjában meg kell, hogy jelenjen. Mindez recessziós veszélyt okoz az EU-ban is, nyilvánvalóan rontva a magyar gazdasági fejlődés lehetőségeit.
- A kormány által év közben csökkentett, a GDP 3,8 százalékát kitevő deficitcél teljesülése reális, sőt, még alacsonyabb is lehet. Az áruforgalmi egyenleg I. félévi aktívuma a romló világpiaci konjunktúra, a hazai beruházási és fogyasztói kereslet emelkedése következtében eltűnik. A külső finanszírozási igény 4,9 milliárd euróra (a GDP 4,4 százalékára) csökken.
- Az infláció 2008-ban lassan csökken (augusztusban 6,5 százalék volt). Az év utolsó hónapjaiban azonban – főleg a magas élelmiszerárak bázisba kerülésével – az árindex viszonylag gyors esése valószínű, az év végén 5,5 százalék körüli, éves átlagban 6,5 százalékos infláció várható.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke - A kormány jövő évre tervezett adócsomagjával és az államháztartási hiány csökkentésével helyes irányba próbál indul.
- A magyarországi vállalatok egyre kisebb mértékben részesülnek a belföldön rendelkezésre álló jövedelemből, míg az államháztartás részesedése, a kormányzati kommunikációval szemben 17,2 százalékról 20 százalékra emelkedett 2005. és 2007. között. A gazdasági növekedés gyorsítása érdekében a vállalkozásoknak nagyobb, az állami szférának pedig kisebb arányban kell részesülnie a magyarországi jövedelmekből.
- A kormánynak a pénzügyi válság kezelésére alkalmas költségvetést kellene készítenie, és ezzel egy időben meg kellene kezdeni a lakosság felkészítését egy elhúzódó gazdasági válságra. A kormányt terheli a felelősség, amiért csak optimista világgazdasági környezetet figyelembe vevő terveket készített, és elmulasztotta egy válságforgatókönyv készítését.
Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója - Óvatos és megfontolt lépés volt az adójavaslatok visszavonása; pozitív, hogy a kormány arra fókuszál, hogyan lehet az egyensúlyt helyreállítani és az államadósságot csökkenteni.
- Bár az adórendszer átalakítása sok mindenre megoldást adhatna, a pénzügyi válság teremtette új helyzetben erre csak akkor kerülhetne sor, ha az államháztartás kiegyensúlyozott volna, és nem sérülékeny.
- Remélem, az intézkedések nem merülnek ki az adójavaslatok visszavonásával, s legalább a kiadások csökkentése terén intézkedésekre kerül sor. A pénzügyi válság kellő kényszerítő erőt gyakorol, hogy a további reformlépések megtörténjenek.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

A héten napvilágot látott gazdasági adatok közül a legfontosabb, és egyben a legbiztatóbb, hogy augusztusban csökken kezdett az infláció. Szintén optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt hónapban az ipari termelés is minimálisan növekedett.

Mutató fajtája Adatok
Lakáshitelek, KSH - Idén, az év első felében több mint 71 ezer lakáshitelt engedélyeztek a folyósító pénzintézetek, közel 450 milliárd forint értékben. A hitelek száma 21 százalékkal, a jóváhagyott összeg nyolc százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest.
- A tavaly első félév végi 51 százalékról 52 százalékra tovább emelkedett a devizaalapú lakáshitelek aránya a teljes hitelállományon belül. Az első félévben engedélyezett hitelek összegének már 90 százalékát a devizahitelek adták. Emiatt a 15-ről 8 százalékra mérséklődött az államilag támogatott lakáshitelek aránya, minthogy a devizaalapú hitelekre nem vehető igénybe állami támogatás.
Infláció, KSH - Az év első kilenc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Szeptemberben az „alapdrágulás”, a maginfláció 5,0 százalékos volt éves összehasonlításban, miközben augusztushoz képest nem változott. A változatlan adótartalmú árindex ugyancsak az augusztusi szinten maradt, 12 hónap alatt pedig 5,7 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói-árindex havi mutatója sem változott, míg a 12 havi árindex 6,4 százalék volt.
- A fogyasztói árak 2008 augusztusában 6,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 augusztusában, miközben júliushoz képest 0,3 százalékkal csökkentek. Tavaly szeptemberben a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Mezőgazdasági árak, KSH - Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén augusztusban 2,7 százalékkal haladta meg a 2007 augusztusit, a növekedés jelentősen elmaradt az előző havi 12,8 százalékos és az egy évvel korábbi 18 százalékos emelkedéstől is.
- A növényi termékek árszínvonala augusztusban éves bázison 4,6 százalékkal csökkent a júliusi 9,1 százalékos növekedés után, az élő állatok és állati termékek árszínvonala pedig 12,4 százalékkal nőtt, míg az előző hónapban 17,6 százalékkal emelkedett.
- A mezőgazdasági árak az idén az első nyolc hónapban 17,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 16,7 százalékkal, az élő állatok és az állati termékek árai pedig 18,2 százalékkal emelkedett.
Ipari termelés, KSH - Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelés augusztusban 0.8%-kal nőtt.
- A havi alapon mért növekedés ellenére az éves változást kifejezező mutató tovább csökkent, termelés volumene 1.8 százalékkal maradt el a tavaly augusztusitól.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695