Vita a 20 milliárdról

2008-10-29

A hét elején bejelentett 20 milliárd eurós lehívható hitelkeret rövidtávon stabilizálta a magyar gazdaság helyzetét, a spekulációs támadások vélhetően véget értek. Politikai szempontból a válság kényszerpályára állította a kormányt, viszont mégis stabilizálta helyzetét. A Fidesz továbbra is teljesen elutasítja a kormány válságkezelő intézkedéseit, ami a választók körében ugyan lehet népszerű, de a legnagyobb ellenzéki párt hitelességét megrendítheti a piaci szereplők körében. 

Monetáris politika 

A jegybank a múlt szerdán egy rendkívüli kamatdöntés során egyszeri, háromszáz bázispontos kamatemelés mellett döntött, azaz közvetlen és határozott beavatkozással akarta megállítani a forint elleni spekulációs támadásokat. A hazai fizetőeszköz árfolyama ennek ellenére a hosszú hétvége során sem stabilizálódott, viszont a hétfőn bejelentett nemzetközi segítség hatására dinamikusan erősödni kezdett. A kormány részéről többen jelezték, hogy a 21 milliárdos hitelkeretről szóló megállapodás létrejöttében nagy szerepe volt az MNB és a kabinet példás együttműködésének.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A kamatok emelésére azért volt szükség, hogy nehezebb legyen a forint elleni spekuláció. Egyszerűen nem várhattunk tovább.
- Magyarországnak most újra vonzóvá kell válnia a befektetők számára, és ezt szolgálja a költségvetési hiánynak a kormány által bejelentett, további csökkentése is. Ezáltal Magyarország már jövőre teljesíti a maastrichti követelményeket, amelyek elméletileg lehetővé teszik a csatlakozást az euróövezethez.
- A legtöbb gazdasági mutató Magyarországon sokkal jobb, mint Izlandon. Magyarország alapvetően helyes úton jár, ezért is kap segítséget a nemzetközi intézményektől, köztük a Nemzetközi Valutaalapól vagy az Európai Központi Banktól.
- az 1990-es években még nagyon jól ment az országnak, de aztán önelégülté vált, többet és többet költött annál, mint amennyit megkeresett.
- A jelenlegi helyzetben a kiadások növelése a magas költségvetési hiány miatt egyszerűen nem engedhető meg, ellenkezőleg, azok csökkentésére van szükség. Most elsősorban a szociális kiadásokon kell spórolni, és ezek közé tartoznak a nyugdíjak is. Ezen túlmenően a közszolgálati szférában be kell fagyasztani a béreket, azok reálértékben nem emelkedhetnek.
- Magyarországon 2009 végére, 2010 elejére a mai 6 százalékosról 3 százalékra csökkenhet az infláció. Mivel a maastrichti követelményeknek hosszú távon kell megfelelni, az euró bevezetése nem az elkövetkező hetek, illetve hónapok, hanem csak a jövő év témája lesz.
Simor András, az MNB elnöke - A ma bejelentett összesen 20 milliárd eurós hitelkeretről szóló megállapodás nem tartalmaz semmilyen olyan feltételt, amely érdekében a Magyar Nemzeti Bank eddig ne lett volna elkötelezett.
- A csomag egy hitelkeret, amely a kormány rendelkezésére áll, felhasználásáról lehívásáról ennek megfelelően a kormány fog dönteni. A hitelkeret lehívása után a befolyó deviza a Magyar Nemzeti Bank számlájára kerül és a devizatartalékokat fogja növelni.
- A keretnek lesz olyan része, amely a bankrendszer számára lesz elérhető, erről a következő napokban várható pontos ismertetés.
- A pénzügyi csomag rendelkezésre állási díja 0,25 százalék éves szinten. 2010 március végéig lehet igénybe venni, kamatköltségei 5-6 százalék között mozognak.
- A monetáris politikának ebben az új helyzetben át kell majd gondolnia, hogy melyik irányba kell majd haladnia.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Gazdasági válság
IMF-hitel
Költségvetés



Az elmúlt hét gazdaságpolitikai vitáit teljesen uralta a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank által hazánknak nyújtott 20 milliárd eurós hitelkeret bejelentése. A nemzetközi segély eredményeként a hét elején dinamikusan erősödött a forint és a BUX is, azaz vélhetően véget értek a spekulációs támadások. A kormány mára végleg túljutott a korábban megalapozatlannak látszó optimizmuson: belátta, hogy a válsággal szembe kell nézni, azt elkendőzni nem tudja, így már inkább határozott fellépéssel akar új támogatókat szerezni. A 2009-re bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések érzékenyen érintik a szocialisták tradicionális bázisát is, így a kabinet számára kulcskérdés annak tudatosítása a választókban, hogy ez részben külső kényszer volt, másrészt ha nem teszik meg, akkor mindenki rosszabbul járt volna. A miniszteri bérek, a kommunikációs költségek és az autó-, telefon és bútorbeszerzések leállítása kommunikációs szempontból hasznos lépésnek tűnik, hiszen rengeteg lehetséges ellentámadást semlegesít, azonban azt a tévképzetet kelthetik a választókban, hogy ezek valóban fajsúlyos összegek.

A Fidesz nehéz helyzetbe került a válság erősödésével, hiszen korábbi, az előrehozott választások követelésére alapozott taktikája most rövid távon nem alkalmazható. Ráadásul a párt nem akarja hagyni, hogy Gyurcsány Ferenc egyedüli válságkezelőként tűnhessen fel, ezért részt vesz az egyeztetéseken, de eközben a miniszterelnök elszigeteltségét sem akarja oldani, így továbbra is megmaradt merev, elutasító álláspontja. A párt arra alapozza kommunikációját, hogy az ország a rossz szocialista kormányzás miatt jutott ebbe a helyzetbe.

A két kispárt az egyeztetések miatt több szereplési lehetőséget kap, azonban az álláspontjuk ebben a válságos időben kevésbé fajsúlyos, saját témákkal egyelőre nem tudtak jelentkezni. A költségvetés megszavazásának egyre nagyobb az esélye, az SZDSZ ma már leginkább a hozzá köthető plafontörvény bekerüléséért harcol.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
/IMF-hitel
- A legrosszabbra kell készülni, vagyis egy recesszióval küszködő európai környezetre, amelyben az ország GDP-je jövőre 1 százalékkal csökken, a hiánycél pedig 2,6 százalék.
- A kormány nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra jövő évi béremelésére és a 13. havi bér automatikus kifizetésére. A kormány azt is javasolja a társadalmi igazságosság jegyében, hogy 2009-ben a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek járjon, és ennek összege ne legyen több 80 ezer forintnál.
- Emelett arra utasítjuk az állami vagyonkezelőt, hogy tíz százalékkal csökkentse az állami vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját, és az állami vállalatok vezetői ne kapjanak jutalmat, prémiumot, 13. havi juttatást. Le kell állítani azokat a kormányzati kommunikációs költségeket, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban az ország számára életbe vágó döntésekkel, illetve a központi igazgatás autó-, telefon- és bútorbeszerzéseit.
- A növekedést biztosíthatná, ha létrehozzuk a stabilizációs és reformalapot, már jövőre csökkentik a munkát terhelő járulékot az adórendszeren belüli átcsoportosítással, és létrehozunk egy ezermilliárd forintos növekedési alapot.
- A válság leginkább a munkahelyeket veszélyezteti, az ellen kell védekezni, hogy tömegesen kerüljenek utcára emberek.
Budai Bernadett, kormányszóvivő
/13. havi nyugdíj
- Kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány javaslata szerint az emberek, a vállalkozások és az ország gazdaságának biztonságát szolgáló stabilizációs lépések részeként a 13. havi nyugdíjat csak azok kapnák, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ahogyan a kormányfő is hangsúlyozta kedden, ez nem érinti a rokkantnyugdíjasokat.
- A 13. havi nyugdíjat érintő másik javaslat azonban a rokkantnyugdíjasokat is érinti. Eszerint az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők 13. havi rokkantnyugdíját - ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjasok esetében - 80 ezer forintban fogják maximálni 2009-től.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője
/IMF-hitel
- Az MSZP támogatja a kormányfő által bejelentett intézkedéseket, és az európai intézményekkel és a IMF-fel kötendő megállapodást is, mert ennek léte védőhálót jelent, függetlenül attól, hogy Magyarország az ajánlott rendelkezési keretből mennyit vesz igénybe.
- Egy ilyen helyzetben a parlamenti képviselők bére és juttatásai se emelkedjenek jövőre, illetve ismét tegyenek lépéseket a képviselői költségtérítések, például a lakásbérlet ügyének rendezésére.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke
/IMF-hitel
- Az ellenzék kész arra, hogy az ország megmentése érdekében együttműködjön, de ennek megvan a megfelelő rendje, nem lehet megkerülni a parlamentet. Az Európai Központi Bankhoz fordulás teljesen kézenfekvőnek és maximálisan támogatandó, de az IMF-támogatás igénylését már rendkívül elgondolkodtató, mert ilyen kereteket a harmadik világ kiszolgáltatott országai szoktak kapni, és Magyarország lesz annak a kétes dicsőségnek a részese, hogy az unió első országaként köt ilyen szerződést. Ha ez komoly szándék, akkor pontosan kellene tudni, milyen feltételrendszerrel vállaljuk.
- Válságkezelő kormányra van szükség és arra, hogy a miniszterelnök visszaadja megbízatását, mert annak az esélye szinte zéró, hogy Gyurcsány Ferenccel kilábal az ország a válságból.
Hargitai János, a KDNP frakcióvezető-helyettese
/IMF-hitel
- Féloldalas és kevés, amit a kormány a pénzügyi válság hatásainak csökkentése érdekében tesz.
- A családok, egzisztenciák kárára nem lehet stabilizáció, és a közszféra nem éli túl, ha nem kap jövőre 13 havi fizetést. Az európai intézményekhez fordulás helyes, de a valutaalapot el kell kerülni.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnök
/IMF-hitel
- A kormány által tervezett intézkedések jelentős része elkerülhetetlen. Támogatjuk az IMF-fel kötendő megállapodást, de annak részleteit is meg kell ismernünk.
- Az irány helyes lehet, de nem átmeneti kezdeményezésekre, hanem reformértékű lépésekre van szükség, például az önkormányzati rendszer terén.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke
/IMF-hitel
- Az IMF-megállapodással kapcsolatban vannak megválaszolatlan kérdések, például nem tudni, mik a valutalap követelései.
- Szeretnénk tisztán látni, Magyarország számára milyen előnyökkel és hátrányokkal jár bekerülni az IMF és az EKB támogatotti körébe.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke/IMF-hitel - A kialakult helyzet miatt nem osztható meg a felelősség a kormány és az ellenzék között. A bizalmi válság és a kormány hiteltelensége miatt kell Magyarországnak 400 milliárd forint kockázati felárat fizetnie, ha hitelesebb vezetése lenne az országnak, akkor ezt meg lehetne spórolni.
- Az IMF-fel kötendő megállapodást a parlament költségvetési bizottsága előtt kellett volna megtárgyalni, zárt ülésen. A valutaalappal kötendő megállapodással Magyarország olyan csoportba kerül, ahol Izland, Ukrajna, Fehéroroszország és Pakisztán van.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
/IMF- hitel
- Magyarország volt már korábban azon a pórázon, amit IMF-segélynek neveztek, ezért pontosan tudjuk, hogy az a szuverenitásunk egy részének az elvesztését jelenti, s hogy a gazdaságpolitikánk alakításában elveszítjük az önállóságunkat.
Veres János pénzügyminiszter
/költségvetés
- A kormány a beterjesztett költségvetési javaslatban foglalt 1,2 százalékos növekedési prognózisához képest azzal a lehetőséggel is számol, hogy a GDP jövőre stagnál vagy csökken.
- Nem szándékozunk új költségvetést beterjeszteni, a prognózisoknak megfelelő változtatásokat a parlamenti vita során módosító javaslatokkal megoldhatónak tartjuk.
Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
/IMF-hitel
- A kormány gyorsan cselekedett, a biztonságra törekedett a segítségkérés közben is és rövidtávon is olyan intézkedésekről döntött, amelyek hosszútávon is jók lesznek.
- A ma bejelentett, 20 milliárd eurót kitevő pénzügyi csomag a mindent elsöprő pénzügyi válságot egyértelműen meg tudja állítani, megállító akadályt képezhet.
- Arra szeretnénk törekedni, hogy Magyarország levonja ennek a válságnak a tanulságait. A ma bejelentett csomag abban segít, hogy úgy jöjjünk ki a válságból, hogy Európa egyik legversenyképesebb gazdasága leszünk középtávon.
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője
/költségvetési plafontörvény
- Ma már egyértelmű, hogy a korábban gondoltnál is nagyobb szükség van a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény szigorú formájának elfogadására, hiszen a nemzetközi gazdasági válság hatásai mára hazánkban is kézzelfoghatóak, napról napra erősebbek, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ország megőrizze stabilitását.
- Az SZDSZ által kezdeményezett plafontörvény eredetileg az adócsökkentést szolgálta volna, mára azonban már biztosan látszik, hogy a háztartások és a vállalkozások biztonságának legfőbb záloga lehet, amely az összeomlástól mentheti meg az országot.
- A költségvetési plafontörvény szükségességét bizonyítja az IMF állásfoglalása is, mert a szervezet a Magyarországnak nyújtandó segítségért cserébe elvárja a törvény elfogadását.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A megszólaló elemzők szerint a hét elején bejelentett hitelkeret a magyar gazdaság rövidtávú problémáit megoldotta, az államcsőd esélye teljesen elmúlt, és vélhetően a spekulációs támadások is véget érnek. Egyetértettek abban is, hogy a váratnál nagyobb összeggel a nemzetközi szervezetek erejüket és elkötelezettségüket akarták demonstrálni, mert így akarták megakadályozni a válság átgyűrűzését a régió más országaiba.

Elemző Legfontosabb állítások
Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője - A csomag hatására várhatóan csökken majd a forint, a részvények és az állampapírok nemzetközi elutasítottsága. A forint erősödése már most tapasztalható, akárcsak a vezető részvények árfolyam-emelkedése. A tőzsdei fellendülés az elkövetkező egy-két napban kitarthat, míg az állampapírpiacon lassabb hatás várható.
- Összességében a csomag bejelentésével eltűnt az a rés, ami a magyar gazdaságot kiemelkedő sebezhetősége miatt elválasztotta a többi fejlett országtól.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője - A mentőöv biztosan elégséges ahhoz, hogy az államcsődtől való félelmeket eloszlassa.
- Amíg a nemzetközi helyzet érdemben nem javul, nem várható, hogy tartós fellendülés lesz a magyar gazdaságban. - A nagy mértékű árfolyammozgások azt mutatják, hogy ideges a piac, eufóriából depresszióba esik, majd vissza.
Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója - A jövő évben a magyar mezőgazdasági termelés volumene várhatóan mintegy 5-10 százalékkal mérséklődik.
- A kedvezőtlen piaci viszonyok hatására a magyar agrárexport is mérséklődik. Ez a tendencia már az idén is érvényesül, annak ellenére, hogy az idei első hét havi adatok értékben némileg meghaladják a tavalyi hasonló időszakot.
- A múlt évben a magyar agrárkivitel elérte a 4,8 milliárd eurót, ami kiemelkedően jó eredménynek számít. A mostani visszaesés a piacok beszűkülése, és a jelenleginél alacsonyabb árak miatt következett be.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke - Nagy a valószínűsége annak, hogy 2008-2009-ben a magyar gazdaság letér a konvergenciaprogramban szereplő fejlődési útról, és az egész Európai Unióra jellemző recessziós pályára kerül. A külső és belső egyensúly - kényszerűségből - a szándékoltnál is jobban javul, a gazdaság stagnál, a munkanélküliség azonban nő.
- Az Európai Központi Banktól és az IMF-től várható források a devizatartalékokkal együtt olyan összegre rúgnak, amelyek akár hosszabb időn át is lehetővé teszik az államadósság finanszírozását új piaci hitelek felvétele nélkül is. Így a forint elleni spekulációs támadás értelmetlenné válik, középtávon a piacok megnyugvása valószínű.
- Az idei év végére a forint az euróval szemben már 260-as szint közelébe, majd jövőre ez alá erősödhet, és azzal számolnak, hogy a pénzpiac stabilizálódását követően a jegybank rendkívüli kamatvágásokról dönt. Nem kizárt, hogy a jegybanki alapkamat 2009 végére 6-7 százalékra csökkenhet az előrejelzés szerint.
UniCredit Bank - A 25 milliárdos csomag lényegében megduplázza Magyarország kvázi nemzetközi tartalékait, bár a hivatalos magyar jegybanki kimutatás ezt nem fogja tartalmazni.
- A 25 milliárdos csomag nagyjából fedezi a devizában fennálló, 1 éven belül lejáró külföldi adósságot, más megközelítést alkalmazva nagyjából összhangban van a magyar háztartások banki devizabetéteinek és devizahiteleinek különbségével.
Gárgyán Eszter, Citi Bank elemzője
- A mintegy 25 milliárd eurónyi egy éven belül lejáró külső adósság nagy része olyan adósság, amelyet a külföldi anyabankok újabb hitelek, illetve a vállalati szektor működőtőke-beáramlás keretében újrafinanszíroz, így a Magyar Nemzeti Bank szeptember végi 17.4 milliárd eurós nemzetközi tartalékai is komoly mértékűnek számíthatnak.
- Ebből a szempontból vizsgálva a ma bejelentett 25 milliárd dolláros nemzetközi hitelkeret igen jelentősnek tűnik és erősen demonstratív szerepű (is) lehet a spekulatív megfontolású befektetőknek. Egyúttal azon véleményeket támasztja alá, hogy Magyarország túl nagy a nemzetközi közösség szemében ahhoz, hogy egy pénzügyi válság során elbukjon (mint Izland).
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője
- A csomag elegendő a magyar gazdaság rövid távú túlélőképességével kapcsolatos aggodalmakat hűtéséhez. A megállapodás keretében hozott intézkedések a pénzügyi válság közepette egyfajta katalizátorként működhetnek, illetve nyugtathatják a befektetői kedélyeket.
- A váratlanul magas összeg csökkentheti azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Magyarország komoly pénzügyi problémákkal küzd.
- A kormány intézkedései nem javítják a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját és strukturális változásokkal sem járnak. Bár egyelőre nem tudjuk a részleteket, nagyon fontos lenne a hazai bankszektor megerősítése.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője - A bejelentett csomag összege jóval nagyobb a vártnál, aminek köszönhetően erősödhet a hazai piacba vetett bizalom. Mind a megegyezés ténye mind a segély nagysága mérsékelheti az egy éven belül lejáró adósság visszafizetésével kapcsolatos aggodalmakat.
Lars Christensen, a Danske Bank elemzője - A pénzügyi válság kirobbanása óta ilyen jelentős összegű hitelt még egyetlen ország sem kapott. Bár Magyarország nem ingyen kapja a hitelt és annak szigorú feltételei vannak, a magyar piacin folyamtok stabilizálódása várható.
- Az Ukrajnának nyújtott hitelkeret (16.5 milliárd dollár) nagyságához hasonlóan az is meglepetést okozott, hogy Magyarországnak ilyen jelentős összegű segélyre van szüksége. Ez azt jelzi, hogy a pénzügyi válság a korábban vártnál sokkal súlyosabb áldozatokkal jár Kelet és Közép Európában. Az EU-tól kapott közvetlen segély pedig arra utal, hogy az EU attól tartott, hogy ha kitörne a válság Magyarországon, akkor az igen gyorsan átgyűrűzne a többi kelet-közép európai országba is.
- A következő napokban és hetekben az EU és az IMF újabb mentőcsomagokat jelenthet be, a kelet és a közép európai országok közül ugyanis a balti államok, Románia és Bulgária is jelentős egyensúlytalanságokkal küzd.
Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője
- Kockázatvállalási szempontból jó hír, hogy a csomag összege meghaladja a várakozásokat. Ez minden bizonnyal pozitív meglepetést okoz a piacokon. A csomag azért is fontos, mert jelzi, hogy az EU, hogyan viszonyul az újonnan csatlakozott államokhoz, amit a többi tag számára pozitívum.
- Politikai körökben széleskörű támogatást élvezhet egy költségvetési felügyeleti szerv felállítása és egy hosszú távú kiadási plafon megállapítása. Ezek csökkenthetnék a költségvetési kiadások GDP arányos szintjét.
- A csomag azon túlmenően, hogy növeli a középtávú ERM2 tagság esélyét, valamint csökkenti a likviditási és árfolyamleértékelődési kockázatokat, segít abban, hogy az ország strukturális szempontból jobb helyzetben maradhasson.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

A héten napvilágot látott gazdasági mutatók közül aggasztó, hogy a munkanélküliség – mely várhatóan a legérzékenyebben reagál majd a gazdasági válságra - már a harmadik negyedévben is nőtt.

Mutató fajtája Adatok
Munkanélküliség, KSH - A munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra nőtt 2008 harmadik negyedévében, az előző negyedévi 7,6 százalékról; egy éve 7,2 százalék volt a munkanélküliek aránya.
- A munkanélküliek száma a harmadik negyedévben 328 ezer volt, 20 800-zal több, mint egy évvel ezelőtt, és 8500-zal nőtt az előző negyedévvel összevetve.
- A 15-74 éves népességben a foglalkoztatottak száma 3 millió 924 ezer, az előző negyedévinél 55 800-zal több, viszont 23 100-zal kevesebb mint a tavalyi év harmadik negyedében. A munkaerőpiacon a 15-74 éves korosztály 55,2 volt jelen akár munkavállalóként akár álláskeresőként és ez 2006 negyedik negyede óta a legmagasabb arány.
- A munkanélküliek 50 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap.
Kormányzati szektor hiánya és adóssága, KSH - A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2007-ben az előzetes adatok alapján 1260,8 milliárd forint volt, a GDP 5 százaléka, a hiány 134 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,5 százalékponttal alacsonyabb a 2008. áprilisban publikáltnál.
- A különbség elsősorban az EU-transzferek, a pénzügyi tranzakciók, valamint a felhalmozási kiadások (az előzetes adatokhoz viszonyított) adatrevíziójából és eltérő módszertani elszámolásából adódik.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695