Robin Hood hozhatja a költségvetést

2008-11-12

A héten továbbra is a válság kezelése maradt a legfontosabb gazdaságpolitikai téma, a pártok közötti frontvonalak azonban megmerevedtek, a politikát a válság előtti logika határozza meg. A Robin Hood adó elfogadása biztató a kormány számára a költségvetési szavazás előtt, azonban a mostani igen szavazatok száma akkor kevés lenne.  

Monetáris politika 

A jegybank továbbra is aktív maradt a pénzpiaci válság hazai kezelésében, a kormánnyal szorosan együttműködve próbálja megakadályozni a további turbulenciák kialakulását. Pozitív fejlemény, hogy a héten napvilágot látott adatok szerint az infláció csökkeni kezdett a legutóbbi hónapban. A témában nyilatkozó elemzők szerint a folyamat tartós lehet, így éves szinten idén valamivel hat százalék fölé, jövőre három százalékot meghaladó inflációra számítanak. A kedvező fejlemények ellenére az Monetáris Tanács a piaci bizonytalanságok miatt várhatóan csak később kezdi meg az alapkamat csökkentését.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - Azok az elemzők, illetve spekulánsok, amelyek az elmúlt hetekben vicces nyilatkozatot tettek Magyarország jövőjével kapcsolatban, komoly mennyiségű pénzt buktak a magyar hatóságok határozott stabilizáló intézkedései nyomán.
- A szerteágazó pénz- és tőkepiaci válságnak lehetnek másodlagos, harmadlagos hatásai is Magyarországon, és ezekre is fel kell készülnie a gazdaságpolitikai döntéshozóknak.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője - A friss adat megerősíti, hogy az infláció jelentős csökkenési trendben van. Ezt a folyamatot segítheti a recessziós gazdasági környezet is (mérséklődő importált infláció, illetve eső nyersanyag-árak). Emiatt a novemberi inflációs jelentésben az MNB már azt prognosztizálhatja, hogy a 3%-os cél alatti inflációra van kilátás közép távon. Ez kamatcsökkentést tenne indokolttá, de a továbbra is törékeny piaci hangulat miatt az MNB várhatóan egyelőre még kivár az enyhítéssel.
Ambrus Gábor, a 4Cast elemzője - A jelenlegi piaci környezetben nem különösebben foglalkoznak a befektetők az inflációval és az állampapírhozamok alakulásának sem sok közük van hozzá. A mai adatközlés szerint az infláció szerkezete nagyon jó, és csak az inflációt tekintve azonnali kamatcsökkentésre lenne lehetőség, de a magyar jegybank figyelme egyelőre másra irányul, a pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatos kockázatok ugyanis egyelőre még magasak.
Bartosz Pawlowski, a Toronto Dominion Bank elemzője - A közelmúltban jelentősen gyengülő forintnak csak csekély hatása volt egyelőre az inflációs folyamatoknak. Az éves alapú maginfláció idén először csökkent 5.0% alá, és a piaci szolgáltatások árindexe is fokozatosan mérséklődik. Alapesetben a Magyar Nemzeti Bank 10% alá csökkenti a jelenlegi 11.5%-ról az irányadó rátát 2009 során, de ha az általa kalkulált 1%-osnál nagyobb lesz a recesszió jövőre Magyarországon, akkor akár 300-400 bázispontos összes kamatcsökkentés is lehet jövőre. Az első enyhítés időpontja a pénz- és tőkepiacok megnyugvásának idejétől függ.
Gárgyán Eszter, a Citi elemzője - Az üzemanyagok 3.2%-os havi árcsökkenése, a visszafogott hatósági áremelés segítette az októberi dezinflációs folyamatot, miközben a piaci szolgáltatások ármozgása javítja a maginflációs kilátásokat. A közelmúltbeli forintgyengülés hatása meglátszik a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeknél, így továbbra sem elhanyagolható az esetleges forintgyengülésből fakadó inflációs kockázat. Idén decemberre 4.7%-ra, jövő decemberre 3.3%-ra mérséklődik az éves alapú infláció Magyarországon, abból kiindulva, hogy az euróval szemben 260-280 között mozog majd (várhatóan továbbra is volatilisen) a forint. Egyelőre szigorúak maradnak a monetáris kondíciók Magyarországon a kedvező inflációs kilátások mellett is.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője - A várakozásoknak megfelelően az élelmiszerek és az olaj árának esése támogatta a dezinflációt. Az év egészére 6,3 százalékos átlagos inflációt várok, a következő hónapra 4,9, majd decemberre 4,8 százalékot feltételezve.
- A dezinfláció jövőre is folytatódik, éves átlagban az index 3,4 százalékra csökkenhet és nem kizárt, hogy decemberre 3 százalék alá essen. A jövő évi adatokat a forint árfolyama is befolyásolja, de az infláció gyenge forint mellett is 4 százalék alatt lesz 2009-ben.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője - Bár az árfolyam ingadozása óvatosságra int, a 255-265 forint közötti euró árfolyam importár növelő hatását ellensúlyozza az olaj és az élelmiszerek árának csökkenése. Az októberi inflációban meghatározó a bázishatás, az egy évvel korábbi sokkok - élelmiszer, olaj - most tűnnek el a fogyasztói árakból.
 - Az októberi, gyenge árfolyam még nem tükröződik az árakban, a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt csak 0,1 százalékkal drágultak. A ruházati cikkek átlag feletti drágulásában azonban már elképzelhető, hogy a szezonalitás mellett az árfolyam is szerepet játszott.
- A reálgazdasági folyamatok jövőre nem fűtik az inflációt, ami 2009 végére várhatóan megközelíti a 3 százalékot. Abban az esetben, ha az árfolyam a 270-280-as szinten beragadna, ennél magasabb lenne a fogyasztói árak éves növekedési üteme.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Gazdasági válság
IMF-hitel
Költségvetés



A gazdaságpolitikai viták frontvonalai megmerevedni látszanak a válság beköszöntése óta. A kormány és Gyurcsány Ferenc lendülete továbbra is tart: megegyeztek a bankok egy részével a devizahitelek átütemezéséről, az IMF hitelkeretből finanszírozott 600 milliárd forintos bankmentő csomagot jelentettek be és elfogadták a Robin Hood adót. A kisebbségi kormány cselekvőképtelenségéről tehát aligha lehet beszélni, az intézkedések tartalmi része viszont minden bizonnyal a politikai viták meghatározó eleme lesz az elkövetkező időszakban. A Robin Hood adó elfogadása a kormány számára jó előjel a költségvetési szavazás előtt, azonban a most igennel szavazók száma akkor nem lesz elegendő. 

A Fidesz szintén nem változtatott kommunikációján, sőt a válság megjelenésekor látott gesztusok – részvétel a nemzeti csúcson, a miniszterelnök felszólalásának meghallgatása - mára teljesen elveszni látszanak, a párt célja a kormány és Gyurcsány Ferenc teljes elszigetelése. Ez rövidtávon veszélyes lehet, hiszen a válságos helyzetben a választok inkább összefogást és konstruktivitást várnak: ezt mutatja, hogy Sólyom László népszerűsége jelentősen esett a nemzeti csúcs bojkottálása miatt. Vélhetően Gyurcsány Ferenc a következő időszakban folyamatosan egyeztetést kezdeményez majd a legnagyobb ellenzéki párttal, hiszen ezek elutasításával akarja bizonyítani a Fidesz destruktívítását. 

Az MDF és az SZDSZ jelenleg elutasítja a költségvetés megszavazását. Az SZDSZ az adótörvényeket kritizálja, és hamarosan saját javaslattal áll elő. Várhatóan a közeljövőben további egyeztetéseket folytat majd a szocialistákkal ennek kapcsán, mely végén továbbra is nagy az esély a megegyezésre és a büdzsé közös elfogadására.


Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetóje
/adóreform
- A adó-törvényjavaslat több sebből vérzik, hiszen szigorít, és nem enyhít, ráadásul bonyolultabbá is teszi a rendszert. Még most sem késő visszavonni, és olyan új javaslatot beterjeszteni, ami ténylegesen enyhíti a vállalkozások terhein.
- Magyarországon az állam tradicionálisan túladóztatja mind a polgárait, mind pedig a cégeket, és az adóalanyok rendre megpróbálják elkerülni az adót. A magyar cégek, a polgárok azért csalnak, mert nincs más választásuk, hiszen ha befizetnék az adót, akkor nem tudnának megélni, a cégek tönkremennének. Bizalmatlanságra sem egy működő gazdaság, sem a társadalom nem tud építeni. A hatóságok most abból indulnak ki, hogy a vállalkozó csal, és ennek megelőzése érdekében válik egyre bonyolultabbá az adórendszer. Ám éppen e bonyolultság okán lehetetlenné válik az adókövetés, és ebből az ördögi körből nem lehet kilépni.
James Morsink, Az IMF európai igazgatója
/IMF-hitel
- A nemzetközi pénzintézet a készenléti hitelért cserébe kérte a bankrendszer támogatását, a költségvetési hiány csökkentését és az infláció elleni fellépést. - Az IMF-fel való megállapodás célja, hogy elősegítse a magyarországi pénzpiacokra nehezedő nyomás gyors csökkenését, támogatva ugyanakkor a hosszú távú gazdasági célokat, megteremtve az államháztartás és a bankszektor reformját elősegítő feltételeket.
Veres János, pénzügyminiszter
/bankmentő csomag
- Ma Magyarországon három bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB felel meg a bankmentő csomag követelményeinek: e pénzintézeteknek éri el szavatoló tőkéjük a 200 milliárd forintos értékhatárt.
- A Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB jogosult a megállapodásban rögzített feltételek igénylésére. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám, hogy megkapják-e, azt majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el.
- Ha a bankok megkapják a tőkejuttatást, akkor az állam tulajdonossá válik, a nem szavazó részvényeken túlmenően irányítási jogokat is kap.
- A tőkejuttatást nemcsak tőzsdén jegyezett bankok kérhetik, az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értékmeghatározás dönti majd el, hogy mely bankok tartozhatnak majd e körbe. A feltétel az, hogy a bank 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkezzen, e fölött a limit fölött ma három bank van Magyarországon.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
/bankmentő csomag
- A Fidesznek eddig nem volt tudomása arról, hogy bankmentőcsomag készül, ezért arra várunk választ a kormánytól, hogy valóban a magyar adófizetők kontójára felvett IMF-hitelkeretből akarja-e megsegíteni a többségben külföldi tulajdonú, Magyarországon működő pénzintézeteket.
- Nem egészen értjük, hogy mi történik a kormányzatban, hiszen eddig arról értesültünk, hogy az emberek vannak bajban, mert az árfolyamváltozás miatt megdrágultak a hiteleik, most pedig azt halljuk, hogy a bankok vannak bajban, és hogy ezeket a bankokat abból a hitelből kell megsegíteni, amit a magyar állam felvesz.
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese
/költségvetés
- Az Országgyűlés nem egy költségvetési törvényről tárgyal, hanem egy képviselői módosító indítványról, még akkor is, ha ez a képviselő maga a Pénzügyminiszter. A költségvetésnek nincs jövőképe, se víziója. A büdzsé csak egy percköltségvetés, és a jövőre nem kínál megoldást.
- Mivel a költségvetési törvénynek nincs jövőképe, ezért tárgyalni ugyan lehet róla, de elfogadni nem. A semmire nem lehet igent mondani.
- A költségvetés előterjesztője csak arra koncentrált, hogy megfeleljen a valutaalap elvárásainak, és nem gondolta végig, hogy a törvénynek milyen társadalompolitikai következményei lesznek.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
/gazdasági csúcs
- A most csütörtökön megrendezésre kerülő Gazdasági Csúcson más javaslatok mellett arra is javaslatot tesz a kormány, hogy a versenyszférára jellemző szabályrendszer legyen érvényes ezentúl az államra is, ha fizetési késedelembe esik.
- Ha az állam a megadott határidő alatt nem fizet, akkor minden külön eljárás nélkül az állam is késedelmi kamatot fizessen.
- A cél az, hogy a várhatóan elhúzódó gazdasági válság időszakában az állam a megrendelései kapcsán nagyobb biztonságot adjon a gazdaság szereplőinek
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke/gazdasági válság - Magyarországot nem a nemzetközi pénzügyi válság sodorta bajba, az csak rávilágított az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikájára.
- A kabinet úgy növelte az államadósságot, hogy a forrásokat nem gazdaságélénkítésre fordította, eközben becsapta a világot és eljátszotta az ország hitelét. Ennek következménye, hogy most csak kedvezőtlen feltételekkel jut hitelhez az ország.
- A kormány hitelből próbált jóléti rendszerváltást végrehajtani, eközben a felvett forrásokból semmit sem fordított az ország gazdaságának élénkítésére.
- Jövőre az országnak egy 2500 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagra lenne szüksége, az összeg felét adócsökkentésre kellene fordítani.
- Az országban évente 200 milliárd forint megy el korrupcióra, egy világbanki elemzésből pedig kiderül: Magyarországon olyan sok felesleges bürokratikus szabály van érvényben, hogy azok három év alatt legalább 7 százalékkal fogják vissza a gazdasági növekedést. A GDP 1 százalékos növekedéséből 100 milliárd forintos bevétele származik a költségvetésnek. - A valutaalap 25 milliárd dolláros hitelkeretével olyan adósságot veszünk a nyakunkba, amelyet még unokáink is nyögni fogják. A nemzetközi támogatással Magyarország még nincs kint a vízből: az államcsődöt ugyan elkerültük, de továbbra is nagy a munkanélküliség, szociális válság van és csökken az életszínvonal.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A héten megszólaló elemzők egyetértettek abban, hogy Magyarország helyzete az IMF-hitellel rövidtávon stabilabb lett, azonban hazánk továbbra is kockázatosnak számít. A legtöbben már recessziót várnak jövőre, így a kormány legfontosabb feladata az akut válság elhárítása után a 2009-ben jelentkező reálgazdasági és társadalmi problémák kezelése.

Elemző Legfontosabb állítások
Tóth Gyula, az Unicredit elemzője - Az adósminősítés stabil kilátása azt mutatja, hogy a hitelminősítők felismerik a Magyarországnak nyújtott külső pénzügyi segítség fontosságát. Az IMF csomag csökkentette az ország kockázatát.
Papp Zsolt, a KBC Securities elemzője - Az IMF/EU csomag nem orvosolja az ország alapvető problémáit, egy áthidaló finanszírozást biztosít, amíg a piacok helyre nem állnak. Az eddig bejelentett kormányzati intézkedésekkel és a pénzügyi piacok teljes összeomlásának elkerülése esetén Magyarország elkerülheti a masszív árfolyamleértékelődést és az államcsődöt. Hazánk azonban továbbra is sérülékenyebb maradhat a régiós társaihoz viszonyítva.
- További negatív hírek hiányában a forint az elkövetkező hetekben a 255-265-ös sávban mozoghat. A mai forintpiaci reakciók is azt támasztják alá, hogy a hazai fizetőeszköz árfolyama komoly mértékben függ a külső sokkoktól, ezért az MNB-nek a közeljövőben nem lesz lehetősége kamatvágásra.
GKI Gazdaságkutató Zrt. - A radikálisan megváltozott világgazdasági körülmények között a magyar gazdaság is teljesen új pályára kerül. E pálya fő jellemzője, hogy a belső és külső pénzügyi egyensúly – kényszerűen – még a korábban szándékoltnál is erőteljesebben javul, viszont a gazdaság lényegében stagnál, a munkanélküliség nő, a foglalkoztatás és az infláció csökken.
- A pénzügyi egyensúly javulásában egyaránt szerepe lesz a lakossági nettó megtakarítás emelkedésének, a vállalkozói szféra EU-támogatások bővülésénél kisebb beruházás-bővítésének, de 2009-ben a döntő tényező az államháztartás hiányának a GDP körülbelül 2,5 százalékára való visszaszorítása lesz.
- A gazdasági növekedés a tavalyi 1,1 százalék után idén gyorsul, de csak 2 százalék közelire, majd 2009-ben 0,5 százalék körülire csökken.
- Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt – a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százalékos (az év végén 5 százalék körüli), 2009-ben 3,9 százalékos (az év végén 3,5 százalék körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozó, de már jellemzően erősödő. Az év végén 260 forint alatti, 2009 átlagában 250 forintos euróárfolyam valószínű.
Felcsúti Péter, a Bankszövetség elnöke - Ha tapintatosan fogalmazok, a bankszektor nem kezdeményezte ennek a megállapodásnak (a devizahitelesek terheinek átütemezése) a létrehozását, ha kevésbé tapintatosan fogalmazok, akkor azt mondanám, hogy a kormány erőteljes szorgalmazására, ráhatására egyeztünk bele abba, hogy egy ilyen formális megállapodást létrehozzunk. - A banki hitelportfoliók már ma sem javulnak, az ügyfelek fizetőképessége és fizetési hajlandósága az elmúlt hónapokban a válság előrehaladtával romlott. Ilyen körülmények között a bankoknak az a feladatuk, hogy betéteseik és tulajdonosaik védelmében mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a kinnlevőségeiket képesek legyenek beszedni.
Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója - Azok az államok, amelyek az első körben hozzá tudtak jutni a Nemzetközi Valutaalap forrásaihoz, gyakorlatilag biztonságban vannak.
- Az IMF-nek készenléti segélyezésre 350 milliárd dollár áll rendelkezésére, ami le van kötve. Ahhoz, hogy a második-harmadik hullámot kezelni tudja, a nemzetközi szervezetnek 1000 milliárd dollárt kellene a tőkepiacról bevonnia.
- A válság négy síkon bontakozik ki, amelyek egymással összefüggenek, ugyanakkor a folyamatok sebessége és következményei jelentős eltéréseket mutatnak. Ezek a következők: globális pénzügyi (bank-) válság; ennek globális makrogazdasági következményei; a nyomukban felerősödő társadalmi feszültségek; táptalaj kialakulása a populista, demagóg, esetenként kifejezetten durván nacionalista és szélsőséges nézeteknek.
- Alapvető feladat a makrogazdasági recesszió elmélyülésével párhuzamosan kidolgozni azt a stratégiát, amely alkalmas lehet a negatív hatások mérséklésére. Ahhoz, hogy e hatások mérsékeltek legyenek, még a válság elején meg kell kezdeni a társadalmi párbeszédet.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének  ügyvezető elnöke - Jó hír, hogy Magyarország elkerülte a pénzügyi összeomlást. Jöhetett volna a 420 forintos euró és az államcsőd, de nem jött. A politikai hibák következményeit a lakosság és a munkavállalók kell, hogy megfizessék.
- A magyar kereskedelem minősége nagyot fejlődött az elmúlt években. Korszerű és sokszínű lett. Az államnak meg kell oldania, hogy a kisvállalkozások évi legfeljebb nyolc százalékos kamatra kaphassanak kölcsönt. Magyarország ne szégyelljen ütközni az Európai Unióval a kisvállalkozások védelme érdekében.
- A kereskedők jövedelemcsökkenése elbocsátásokat von maga után. Az államnak bele kell szólna a gazdaság folyamataiba, akkor is, ha ezzel konfliktusba keveredik az Európai Unióval. A magyar kereskedők legyenek büszkék munkájukra. A politika, a nemzeti morál és az értelmiség fölzárkózhatna a kereskedőkhöz.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - Nem tudni még, hogy milyen mély lesz a mostani gazdasági válság, de akár gyorsan le is csenghet.
- Az elsődleges feladat a krízis minden eszközzel történő tompítása. A válság a kereskedelmet sem fogja kímélni. A gazdasági liberalizmust szerte a világon trónfosztották.
- A válság egyúttal esély is. El is lehet szúrni, de nyerni is lehet rajta.
KPMG - A legfelsőbb személyi jövedelemadó kulcsok a világban 2003-2008 között átlagosan 2,5 százalékkal 28,8 százalékra csökkentek, mivel a kormányok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt bevételszükségleteik és a munkaerő fokozottabb globális mobilitásának hatása között.
- Az Európai Unió több országában, de különösen Közép- és Kelet-Európában trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen kivétel Magyarország.
Ecostat - A GDP 1,3 százalékos bővülése helyett 0,6 jövőre százalékos csökkenést valószínűsítünk, az idei 1,8 százalékos növekedést követően.
- A külső nemzetközi pénzügyi segítség lehetőségének biztosításával, egy közmegegyezésen alapuló szigorú gazdaságpolitika mellett újabb esély nyílt a magyar gazdaság fenntartható növekedési alapjainak megteremtéséhez. A magyar gazdaság és társadalom fordulóponthoz érkezett, nem csak a világgazdasági válság miatt, hanem azért is, mert nem lehet élni azokkal a monetáris és fiskális lehetőségekkel, amelyek az elmúlt években tompították a külső sokkokat. Ilyen eszköz volt a 2001-es világgazdasági recesszió hatásit tompító, 2002-es fiskális élénkítés.
- A szigorú fiskális politika az egyik oldalról hozzájárulhat a hosszú távon fenntartható egyensúly megteremtéséhez, a másik oldalról viszont tovább rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A szigorú monetáris politika és a magas alapkamat segítik a forint stabilitását, de visszafogják a gazdaság növekedését.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

A napvilágot látott gazdasági adatok közül örömre adhat okot a mérséklődő infláció és a vártnál jobban teljesítő külkereskedelem. Ugyanakkor rossz hír, hogy az ipar megkezdte a megjósolható mélyrepülését.

Mutató fajtája Adatok
Infláció, KSH - A fogyasztói árak októberben 0,2 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
- Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Októberben a szezonálisan kiigazított maginfláció 4,6 százalékos volt éves összehasonlításban, miközben szeptemberhez képest 0,2 százalékkal nőtt.
- A fogyasztói árak 2008 szeptemberében 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 szeptemberében, miközben a havi index változatlan maradt. Tavaly októberben a fogyasztói árak 0,8 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Külkereskedelem, KSH - A külkereskedelmi mérleg január-szeptemberben az előzetes adatok szerint 166 millió euró aktívumot mutatott, szemben az egy évvel korábbi 215 millió eurós hiánnyal.
- Első becslés alapján szeptemberben a külkereskedelmi mérleg 141 millió euró aktívumot mutatott, ami az egyenleg 102 millió eurós romlását jelenti 2007 szeptemberéhez képest.
- A kivitel értéke január-szeptemberben 55 929 millió eurót, a behozatalé 55 763 millió eurót tett ki, míg szeptemberben a kivitel 6 724 millió euró, a behozatal 6 583 millió euró volt.
- A szeptemberi kivitel 78, a behozatal 69 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország.
Államháztartási hiány, PM - Az államháztartás ez év októberében - önkormányzatok nélkül - 11,6 milliárd forint hiánnyal zárt.
- A szaktárca 13,5 milliárd forint hiányt várt októberre. Az év elejétől október végéig az államháztartás hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - 742,6 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. A Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzésében 744,5 milliárd forinttal számolt.
- Szeptemberben az államháztartás deficitje 58,4 milliárd forint volt, az első kilenc hónap összesített hiánya 731 milliárd forintot tett ki, ez a GDP 2,7 százalékával egyenlő.
Ipari termelés, KSH - Az ipari termelés szeptemberben munkanaphatástól megtisztítva 5,3 százalékkal, kiigazítás nélkül 0,7 százalékkal csökkent az előzetes adatok alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- A termelés volumene az év első kilenc hónapjában 3,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben 2,4 százalékkal csökkent.
- A termelés volumene az idén az év első nyolc hónapjában 3,6 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az év első nyolc hónapjában az ipari export 5,4 százalékkal emelkedett, ezzel szemben augusztusban 7,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához mérten. Az ipari termelés tavaly szeptemberben 6,2, munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695