Nincs koalíció, van költségvetés

2008-11-26

A héten a parlament elfogadta a költségvetés keretszámait, ami egyértelmű siker Gyurcsány Ferenc és a kisebbségi kormány számára is. A jegybank a várakozásokkal ellentétben fél százalékot vágott az alapkamatból, mert csökkent a forintra nehezedő nyomás, és az inflációs pálya is alacsonyabb a korábban tervezettnél.  

Monetáris politika 

A Monetáris Tanács hétfői ülésén az alapkamat 50 bázispontos csökkentéséről határozott. A döntés meglepetést okozott a piacon - előzetesen ugyanis a legtöbb elemző tartást valószínűsített-, de fogadtatása kedvező volt, ráadásul a kis kilengés után a forint is erősödött a bejelentés után. A Tanács tagjai vélhetően úgy látták, hogy a nemzetközi segítség után a hazai fizetőeszközre nehezedő nyomás jelentősen csökkent, az infláció alacsonyabb lehet a korábban tervezettnél, így nincs akadálya a reálgazdasági szempontból hasznos kamatcsökkentésnek.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A Monetáris Tanács előtt három javaslat szerepelt: a kamat tartása, 50 és 100 bázispontos kamatcsökkentés, amelyek közül jelentős többséggel az alapkamat 0,5 százalékos csökkentése mellett döntött a testület.
- Az elmúlt egy hónapban nagyon megváltozott a világ és nagyon megváltozott az MNB világképe is. A most megjelent inflációs jelentés új makrogazdasági pályát rajzolt fel, amelyben a korábbi, 2009-re várt növekedési kilátások jelentősen romlottak.
- Az új prognózis hátterében egyrészt a romló külpiaci konjunktúra áll, másrészt csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága és ezzel együtt a pénz- és tőkepiacokon meglévő likviditás, amelynek következtében a hazai hitelkondíciók romlottak, illetve a pénzkínálat szűkült. Mindez a belföldi kereslet csökkenéséhez vezet, miközben a kormány, összehangolva a Nemzetközi
Valutaalappal, tovább mérsékli a költségvetési hiányt.
- Az ismertetett tényezők a gazdasági növekedés lassulásához, pontosabban egy recessziós állapothoz járulnak hozzá, s ebben a helyzetben az inflációs kilátások alapvetően másként alakulnak, mint egy hónappal ezelőtt. Olyan helyzet alakult ki, amely régóta nem volt Magyarországon, a monetáris politika számára tervezhető időhorizonton nagy valószínűsége van annak, hogy a 3,0 százalékos célt jelentősen alullövi. Ez lehetőséget teremt a monetáris politika számára, hogy jelentősen és fokozatosan lazítsa a monetáris kondíciókat.
- A hétfői, 50 bázispontos kamatcsökkentésnél két szempontot kívánt összehangolni a testület: egyrészt az infláció várható csökkenése lehetővé teszi az alapkamat mérséklését, másrészt mérlegelni kellett azt, hogy az alapkamat csökkentése nem veszélyezteti-e a pénzügyi stabilitást. Az 50 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés a pénzügyi rendszerben, illetve a magyar gazdaságban a jelenlegi helyzetben jelentős kockázattal járhat.
Simor András, az MNB elnöke - A pénzügyi piacokon a bizalomvesztést a Lehman Brothers bedőlése okozta, hiszen addig a pontig volt egy olyan közmegegyezés a piaci szereplők között, hogy ha egy bank csődbe megy és a tulajdonosok el is veszítik a pénzüket, akkor attól még a betétesek valahogy visszakapják a pénzüket. Ebben az esetben viszont nem ez történt és a piac azt a következtetést vonta le, hogy ha már ebben sem lehet bízni, akkor semmiben sem lehet.
- Ebben a rendkívüli helyzetben Magyarország is teljesen kitetté vált annak ellenére, hogy az utóbbi két évben sokat javított egyensúlyi helyzetén, és a sebezhetőségi mutatói (költségvetési hiány, külső finanszírozás igénye) sokszor alacsonyabbak is voltak, mint más országokban. Tehát e tekintetben nem lógunk ki a sorból. Hogy mégis sebezhetővé vált az ország az adósságállományra és a lassú növekedésre vezethető vissza. Ezt azonban kontextusában kell vizsgálni, hiszen nem önmagában a belső-, az állami- illetve a külső adósságállomány a magas, hanem azzal együtt, hogy Magyarország növekedése emellett viszonylag lassú és a piac nem is nagyon látja, hogy ez az ütem fel fog gyorsulni.
- Napjainkra világossá vált, hogy elodázhatatlan a strukturális problémák megoldása, olyan reformok megvalósítása, mint a szociális vagy az adóreform. Az idő ketyeg, a számla meg nő.
Király Júlia, az MNB alelnöke - Szeretnénk csökkenteni, mert mi sem gondoljuk, hogy a mostani magas kamatok ideálisak lennének, de a további lépések a pénzügyi stabilitás megőrzése mentén következnek majd be.
- Olyan gyakorisággal és mértékben csökkentjük a kamatokat, amelyek továbbra is megőrzik a magyar pénzügyi rendszer stabilitását.
Barclays Capital - Váratlan, de nem rossz hír az MNB fél százalékpontos kamatcsökkentése.
- A piac által nem várt csökkentés fő tényezői közé tartozik a forint jelentős stabilizálódása, ennek oka pedig az, hogy a befektetők bizonyos mértékben leépítették a forintra október első felében felvett rövid - vagyis gyengülésre játszó - pozíciókat, miután a nagy IMF-EU pénzügyi csomag nyomán csökkent a zabolátlan további gyengülés kockázata.
- Emellett már az októberi 3,00 százalékpontos kamatemelés óta is romlottak a nagy gazdasági erőcentrumok kilátásai, és ezzel együtt az inflációs kilátások is jelentősen enyhültek.
- Az euróövezeti és a magyar kamatszint közötti különbözet várható növekedése is kamatcsökkentésre sarkallhatta a magyar jegybank Monetáris Tanácsát, jóllehet ez a különbözet önmagában nem játszik nagy szerepet a forint stabilitásában.
Goldman Sachs - A Nemzetközi Valutaalap éber pénzügypolitikát tanácsolt Magyarországnak arra az időre, amíg a zajlik a globális szabadulás az adósságpiaci termékektől. Az IMF kifejezetten említette a készenléti csomaghoz fűzött elemzői jelentésében, hogy el kell kerülni az idő előtti enyhítést.
- Mindazonáltal a forint stabilizálódása az IMF-csomag után, valamint a hazai és az euróövezeti növekedés meredek lassulása a jelek szerint elégséges volt az MNB számára a meglehetősen gyors kamatcsökkentési lépéshez.
- A ház 4,00 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést vár a következő 12 hónapra. Ennek időzítését a bizonytalan nemzetközi környezet miatt nehéz megjósolni, azonban a várt enyhítés zömét a magyar jegybank nagy valószínűséggel a következő hónapokban végrehajtja.
- Mindez függ a globális piaci viszonyoktól és az IMF-programtól; ha bármelyikben kedvezőtlen fejlemények történnek, az későbbre tolhatja a kamatcsökkentéseket. Az általános irány azonban egyértelmű, és jelentős mozgástér kínálkozik az agresszív monetáris enyhítésekre.
Dresdner Kleinwort - Az MNB lépése kiszámított szerencsejáték. Nem kétséges, hogy a legutóbbi gazdasági aktivitási adatok egyenesen katasztrofálisak. Mindazonáltal az infláció még az MNB által most módosított előrejelzés alapján sem tér vissza jövőre a 3 százalékos célhoz, és az ilyen környezetben végrehajtott kamatcsökkentés azzal a kockázattal jár, hogy csorba esik a Monetáris Tanács hitelességén.
- A kockázatkerülési hajlam továbbra is nagy, és a következő hónapok minden egyes újabb kamatcsökkentésével növekszik a pénzügypolitikai hibázás kockázata.
- 2009 harmadik negyedének végére 8 százalékig csökken a magyar jegybank kamatszintje, és akár már a decemberi ülésen döntés születhet egy újabb fél százalékpontos kamatcsökkentésről. Ebben a környezetben a forintra érvényesülő kockázat a gyengülés felé hat, aminek potenciálisan kedvezőtlen hatásai lehetnek a rövid távú inflációs kilátásokra, úgy tűnik azonban, hogy az MNB már a 2010-es inflációra irányítja át figyelmét.
4cast - Az inflációs kilátásban jóval kisebb súllyal van jelen a kamatszint és az árfolyam, mint a zuhanó nyersanyagárak. Egyes elemzők most már 35 dolláros olajat is jósolnak, és a többi nyersanyagféle is jelentősen gyengül; ebben a környezetben az inflációs előrejelzések rendkívül biztosaknak látszanak, sőt a kockázatok - főleg 2009-re - egyértelműen lefelé hatnak.
Barta György, a CIB Bank elemzője - Meglepő és bátor lépés volt a kamatdöntést. Ez az első lazító lépés a kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra történő mérséklése mellett. Utóbbi a likviditást növeli a piacon.
- A kamatfelár a fejlett gazdaságok jegybankjainak kamataihoz képest arányaiban megmarad, hiszen az Európai Központi Bank után a svájci jegybank is drasztikus kamatvágás mellett döntött, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.
Eppich Győző, az OTP Bank elemzője - Nagy meglepetésnek a kamatcsökkentés, amit az inflációs várakozások csökkenése indokolt. A döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a reálgazdaság megsegítésének szándéka is. Magyarország külső finanszírozási igénye 2009-ben csökken, rendelkezésre áll az IMF és az Európai Unió hitelkerete, így nem kell aggódni a forint gyengülése miatt, ami szintén indokolhatta a kamatvágást.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője - Nagy meglepetést okozott a kamatcsökkentés, ugyanakkor az 50 bázispont nem jelent szignifikáns különbséget. A jegybank döntését egyrészt az tette lehetővé, hogy a közelmúltban számos jegybank erőteljes kamatvágást hajtott végre, másrészt pedig, hogy az MNB lefelé módosította inflációs várakozásait.
- A nemzeti bank kizárólag az inflációs célt követné, akár nagyobb mértékű kamatcsökkentés mellett is dönthetett volna, azonban rövid távon a pénzpiaci stabilitás fenntartása a legfontosabb.
- A tartalékráta csökkentésével a jegybank a hitelexpanzió irányába próbálja befolyásolni a bankokat. A tartalékráta az Európai Unió országaiban 2 százalék körül van, így már régen napirenden volt a magyarországi csökkentés.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Gazdasági válság
Monetáris politika
Költségvetés



A héten az országgyűlés megszavazta a költségvetés keretszámait: miután az SZDSZ korábban bejelentette, hogy támogatja a büdzsét, így a voksolás mentes volt az izgalmaktól, néhány apró kivételtől eltekintve a kormány érvényesítette akaratát. A szavazás siker Gyurcsány Ferenc számára, a miniszterelnök rövidtávon megerősödve kerül ki a válságból. Bizonyította működőképességét a kisebbségi kormány is, mely mind az MDF-fel, mind az SZDSZ-szel képes volt bizonyos ügyek mentén konszenzusra jutni. A kabinet az elkövetkező időszakban várhatóan a válsághangulat fenntartására törekszik, és tavasszal ismét napirendre kerülhet a reformok ügye. Ezek sikere továbbra is kétséges, a szocialisták célja azonban a kudarc felelősségének a Fideszre való áthárítása lesz.
Az SZDSZ megszavazta a költségvetést, azonban a koalíció újraalakítása nem merült fel. A liberális párt a következő időszakban várhatóan újra bizonyítani akarja majd ellenzékiségét, így több ügy kapcsán is látványosan konfrontálódik majd a kormánnyal. Ez felértékeli az MDF parlamenti szerepét.
A gazdasági válság paradox módon a Fidesz számára bizonyult kedvezőtlenebbnek, hiszen felborította a korábban tapasztalt, számukra kedvező status quo-t, kiszámíthatatlanná téve a politikai környezetet. Ennek megfelelőn a legnagyobb ellenzéki párt óvatosan politizál az utóbbi időszakban, sokféle (egyes esetekben egymásnak is ellentmondó) üzeneteivel igyekszik nem beszűkíteni saját későbbi politikai lehetőségeit. Akárcsak a jelentős recessziót előrevetítő mondatok, úgy Orbán Viktor alapkamat vágást követelő nyilatkozata is inkább a "jövőnek" szól, hiszen idővel valóban jelentősen csökkeni fog a ráta. Az azonnali, jelentős csökkentés ugyanakkor jelen helyzetben (Járai Zsigmond véleménye szerint is) irreális javaslat, így rövidtávon a felvetés csökkentheti a Fidesz gazdaságpolitikai hitelességét.


Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője
/szegények bankja
- Meg kell teremteni egy olyan, közösség által finanszírozott, de szolidáris alapon az állam által is támogatott pénzintézet feltételeit, amelyet esélyek bankjának hívnánk.
- A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő, az uzsoratevékenységgel kapcsolatos törvénymódosítás megfelelő szankciókat biztosít, de nem elégséges, hogy megnyíljanak az emberek. A polgárok nehezen jelentik fel az uzsorásokat, mivel rajta kell kapni őket, tényeket kell produkálni, és ha valaki kiesik az egyik rendszerből, egy másik, uzsorás kezébe kerülhet, még rosszabb feltételekkel.
- Elfogadhatatlan, hogy legálisan, hatalmas nagyságrendű teljes hiteldíjmutatókkal dolgoznak bizonyos pénzintézetek. Meg kell vizsgálni, hogy ennek a korlátozását a pénzintézeti törvény módosításával meg tudjuk-e oldani.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/gazdasági válság
- Jelen állás szerint nem kell a gáz árát emelni, néhány napon belül meglesz a végleges döntés.
- Az SZDSZ okosan és felelősen, az ország érdeke szerint döntött, amikor beállt a költségvetés elfogadása mögé. Együttműködés volt és lesz is a két párt között, de nem hinném, hogy 2010-ig új koalíció jöhet létre.
- Az a kérdés először, hogy mihez lehet kérni a társadalmi támogatást. Számára azonban karácsonyig az adótörvények és a költségvetés a legfontosabbak. A tavasznak viszont valóban az a kérdése, hogy felépíthető-e egy társadalmi koalíció egy második reformhullám érdekében.
- Nem kell túl sok önkormányzati hivatal, ám, hogy meddig lehet ezen az úton elmenni, azt nem tudni. A Fidesz ül ma az önkormányzatok többségében. A kétharmados törvény rajtuk múlik majd.
Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
/gazdasági válság
- A héten bejelentettek szerint a közeljövőben 1760 munkahely fog csoportos létszámleépítéssel megszűnni, az előző héten bejelentett 1400 után.
- Ez a folyamat gyorsulni fog, és rövid távon nem várható változás, azaz arra kell számítani, hogy a következő hónapokban romlani fog a helyzet.
- Először a bérbe adott munkavállalóktól válnak meg a vállalkozások, és igyekeznek megtartani jól képzett szakmunkásaikat. A kormány a kis- és közepes vállalkozásoknak célzott támogatást ad a munkahelyek megtartására és újak létesítésére. Az uniós forrásokból annyi pénzt csoportosítottunk át, amennyi 100 ezer munkahely megtartásához és 20 ezer munkahely létrehozásához elegendő az 5-50 embert foglalkoztató vállalkozások.
- Regionális válságkezelő alapokat állítunk fel, hogy ha egy térségben sok munkahely szűnik meg, akkor a kormány egyfajta katasztrófasújtott övezetté nyilváníthatja azt, majd meglévő uniós, illetve hazai forrásokkal megpróbálja megtartani vagy újraindítani a munkahelyeket.
- Az MSZP választmánya támogatta a kormány hatpontos válságkezelő csomagját, és javasolta szerkezeti reformok elindítását is. Rövid távú válságkezeléshez az eszközök a kormány kezében vannak, de ahhoz, hogy Magyarország ebből a válságból erősebben jöjjön ki, mint ahogy belement, lényeges változtatásokat kell végrehajtania. Ehhez szükség van az MSZP-n kívüli más parlamenti erők támogatására is
Veres János, pénzügyminiszter
/gazdasági válság
- Ma úgy látja mind a kormány, mind a jegybank, hogy jövőre a hiánycél teljesülését követően megteremthető annak a feltétele, hogy az ERM-2 árfolyamrendszerbe történő belépésről szóló tárgyalások megkezdődjenek.
- Az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd eurós hitel első részletéhez decemberben juthat hozzá Magyarország, a lehívás pedig négy ütemben történhet majd. Ez a hitel azonban a vállalkozások segítésére nem használható, arra a Gazdasági csúcson kihirdetett 6 pontos programban szereplő 1400 milliárd forintos keret szolgál.
- Az Európai Unió tavasszal, illetve ősszel értékeli majd a magyarországi makrogazdasági folyamatok addigi alakulását, és az EU értékítéletétől függően lehet majd megkezdeni a tárgyalásokat arról, hogy Magyarország mikor lépjen be az ERM-2 rendszerbe.
- Az IMF által nyújtott 12,5 milliárd eurós készenléti hitelének első hányadát leghamarabb 2009 első negyedévében használhatja fel Magyarország. Ezt a kormány az ország lejáró devizaadósságának megújítására akarja felhasználni.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke/gazdasági válság - A plafontörvény hatalmas eredmény, de csak félsiker: szükség van az adórendszer átstrukturálására, majd - amint lehetőség nyílik rá - adócsökkentésre is.
- A liberális párt olyan szisztémát képzel el, amelyben csak a kiemelkedő jövedelemhez tartozna magas kulcs, az adófizetők nagy százaléka alacsony kulccsal adózna. A munkát terhelő adók és járulékok mielőbbi csökkentését is elkerülhetetlen.
- Hazánk hosszabb távú biztonságának érdekében szükséges az euró mielőbbi bevezetése. Ki kell jelölni egy reális céldátumot, és ahhoz tartania kell magát az országnak. 2012 ilyen cél lehet.
- A közös fizetőeszköz bevezetése érdekében nem szerencsés kérni az uniótól a kritériumok enyhítését, hiszen az elvárások Magyarország javát szolgálják. Ellenben az euró előszobájának tekintett ERM II árfolyamrendszerbe való 2009-es belépéshez elengedhetetlen a politikai lobbit.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke/monetáris politika - A Fidesz felszólítja a jegybankot, illetve a kormányt, fontolja meg a jegybanki alapkamat azonnali és radikális csökkentését. Erről a párt keddi elnökségi ülésén döntött.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke/költségvetés - A tegnapi nap folyamán a parlamenti többség elfogadta a költségvetés sarokszámait, mely költségvetéssel mindenki rosszul fog járni jövőre.
- Magyarország nem az európai utat követi a válságkezelésben, hanem pont az ellenkezőjét teszi mindennek, mint amit a többi európai állam.
- Egyértelműen látszik, hogy megint azokon spórol a kormány, akik nem tehetnek arról, hogy az elmúlt néhány évben hibás gazdaságpolitikát folytatott a kormányzat, s így ismételten az orvosok, tanárok, ápolók, kis- és középvállalkozások és nyugdíjasok fognak rosszul járni.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

Az akut válsághelyzet enyhülése abból is érezhető, hogy a héten megszólaló gazdasági elemzők már inkább az ide vezető okokat elemezték, és a gazdaságot fellendítő strukturális reformokat sürgettek. Abban minden szakértő egyetért, hogy a költségvetési hiány nem növelhető, így először a kiadásokat kell lefaragni, és csak azután van lehetőség adócsökkentésre.

Elemző Legfontosabb állítások
Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója - Az exportorientáció növelése Magyarország egyetlen esélye a recesszió legyőzésére.
- Az exportnak vannak még tartalékai, különösen az új uniós tagországok, valamint Kína, Oroszország és a Nyugat-Balkán felé. Azonban szerkezeti reformokra, a lakossági megtakarítások növelésére is szükség van, ami viszont társadalmi összefogást feltételez.
- A válság új szakasz az EU történetében, de az átalakulás esélyeként kell felfogni. Remélem, hogy a kihívást az EU kormányai megértik és megfelelő válaszokat adnak rá.
- Még mindig nem foglalkoznak azonban eléggé a hosszabb távon jelentkező, szociális következményekkel, és szembe kell nézni azzal is, hogy a válságok kiváló táptalajt teremtenek a könnyű álmoknak, a demagóg populizmusnak és nacionalizmusnak. A globális válság globális válaszokat igényel, összeurópai élénkítő programokra, a monetáris integráció mellett fiskális integrációra is szükség lenne, a nemzeti szinten megragadó programok hatékonysága ugyanis jóval alacsonyabb.
Pellényi Gábor, az ICEG Európai Központ tudományos munkatársa - A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 2009 végére teljesülni fog ez ad majd lehetőséget egy erőteljes kamatvágási ciklus megkezdéséhez. Az MNB-nek vigyáznia kell arra, hogy a nemzetközi megítélés, a kockázati prémium hogyan alakul, alapvetően a piaci bizonytalanság visszaszorulása határozza meg, hogy mikor kezdődhet a kamatcsökkentés. A túl korai mérséklés következetlennek mutathatja az MNB-t és árfolyamcsökkenést idézhet elő.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke - A tapasztalatok nem igazolják, hogy az alapkamat és a piaci kamatok között közvetlen kapcsolat van. A piac maga áraz, a jegybanki alapkamat sokkal inkább egy iránytű, mint a piaci aktusok árazási centruma. Valójában, amikor a jegybank alapkamatot emelt, a kereskedelmi bankok már bőven 10 százalék feletti betéti kamatokat kínáltak, az állampapírpiacon pedig bőven 11-12 százalék feletti hozamokat lehetett látni. Tehát a jegybank nem sokkal többet csinál, mint a piaci várakozásokat a saját kamataiban megjeleníti.
- A jegybank nem csinálja, hanem legfeljebb jól olvassa a piacot, s ilyenkor mondják azt, hogy a jegybanki politika hiteles. Ha a jegybank rosszul olvassa a piacot, és idő előtt kamatot csökkent, a piac büntetni fog.
Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnöke - Előbb a költségvetési kiadásokat kell mérsékelni, és csak azután lehet belekezdeni nagymértékű adócsökkentésbe. E nélkül felborulhat az egyensúly, ezt pedig a pénzügyi válság miatt nem szabad megkockáztatni. A helyzetet az üzleti szféra, úgy tűnik, tudomásul vette, egy éven belül azonban haladéktalanul meg kell kezdeni az adóreformot. Igaz, a gazdasági szereplőknek jelenleg az a legnagyobb gondjuk, hogy elvesztik a megrendeléseket, és eltűnnek a piacról.
Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke - Egy kamatcsökkentés előtt feltétlenül szerkezeti átalakításra van szükség. Egy komplett csomagot kell elfogadni, mely tartalmazza a költségvetési kiadások, a parlament, és a minisztériumok felére csökkentését, és az önkormányzati rendszer átalakítását.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

A gazdasági válság egyre inkább érezteti hatásait a reálgazdaságban is: ezt mutatja, hogy szeptemberben már visszaesett a kiskereskedelmi forgalom is.

Mutató fajtája Adatok
Kiskereskedelmi forgalom, KSH - A kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok alapján szeptemberben 1,6 százalékkal, az első kilenc hónapban 2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, szezonálisan és naptárhatástól megtisztítva 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest.
- Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2008. január-szeptemberben 4548 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, ebből szeptemberben 545 milliárd forintot.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695