Jövőre a közszférában is 12 hónapos lesz az év

2008-12-17

Az országgyűlés megszavazta a költségvetést és a bankmentő csomagot is, így biztossá vált, hogy a kisebbségi kormány sikerrel vette az első komolyabb akadályt. Az infláció elemzők szerint már jövőre elérheti a középtávú célt, ami egyrészt gyorsabb kamatcsökkentést tesz lehetővé, másrészről komoly kockázatot jelenthet a büdzsé szempontjából.  

Monetáris politika 

Simor András a héten úgy nyilatkozott, hogy az MNB-t is meglepte az infláció novemberi meredek csökkenése, de a Monetáris Tanács továbbra is csak óvatosan vág majd az alapkamatból, mert a bizalom még nem állt helyre az országgal szemben. A megszólaló elemzők szintén pozitívan fogadták a novemberi adatot: véleményük szerint abban az alacsony nyersanyagárak, és a magas bázis játszották a legfontosabb szerepet. A csökkenés jövőre is folytatódhat az importált infláció és a belső kereslet visszaesése miatt, így a Nemzeti Bank középtávú inflációs célja már 2009-ben teljesülhet.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A Magyar Nemzeti Bankot és a piacot is meglepte az, hogy novemberben milyen meredeken csökkent a pénzromlás üteme Magyarországon.
- Ezzel együtt a Magyar Nemzeti Banknak továbbra is nagyon óvatos kamatpolitikát kell folytatnia, mert meg kell győznie a külföldi befektetőket arról, hogy a magyar jegybank tisztában van a kamatcsökkentés kockázataival.
- Ha 2009-ben a külföldi befektetők egyáltalán nem fektetnének magyar állampapírokba, az IMF-hitel akkor is fedezetet jelentene Magyarország külső finanszírozására.
- Az október végi napokban a jegybank 300 bázispontos alapkamat-emelésére szükség volt, hogy kivédjük a forint elleni spekuláció negatív hatásait. Azóta a piac megnyugodott, a forint árfolyamszintje visszatért a nyár végi mértékhez, illetve a korábbi időszakhoz képest mérséklődtek az állampapírpiacon a hozamok.
- A jegybank továbbra is folyamatosan figyeli a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, illetve a hazai gazdaság mutatóit, ezek ismeretében igen óvatosan kezeli a kamatcsökkentés kérdését.
- Nincs pénzhiány a magyar bankrendszerben, sőt az MNB rendelkezésére álló adatok szerint a bankszférában az idei utolsó negyedévben ezer milliárd forinttal több a likviditás, mint a megelőző három hónapban.
- A bankok a jelenlegi körülmények között inkább a lakossági piacot részesítik előnyben, a vállalatok tevékenységének finanszírozását még mindig nagyon kockázatosnak tartják, de a jegybanki adatsorok azt mutatják, van elég pénzük a hazai bankrendszer tagjainak. Éppen ezért az MNB szakértői olyan konstrukciókon gondolkodnak, amelyekkel ösztönözni tudják a hazai hitelintézeteket a vállalkozások, köztük a kis- és közepes cégek pénzellátására.
- A pénzpiaci pletykák ellenére tévhit az, hogy az itteni bankok nyugat-európai, illetve amerikai anyabankjai jelentős forrásokat vontak volna ki a magyarországi bankszektorból. Annyi azonban kétségtelen, hogy kockázatkezelésük szigorodott, napjainkban szigorúbb feltételekkel adnak kölcsönöket vállalkozásoknak, mint azt tették a megelőző időszakokban.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője - A mutató elmarad a 4,6 százalékos piaci konszenzustól és a CIB 4,4 százalékos előrejelzésétől is. Az élelmiszerek esetében alig volt áremelkedés, a benzinár jelentős mértékben csökkent, és a havi árindex a szolgáltatások esetében negatívba fordult át. Mindezek ellensúlyozták a lakossági gázáremelés inflációs hatását.
- Kedvezőek az inflációs kilátások, jövőre az áremelkedési ütem további csökkenése várható. Ennek okai közül kiemelendő az importált inflációs nyomás enyhülése, az olaj- és energiaárak várható további csökkenése, valamint a recessziós környezet miatti gyenge belső kereslet hatása. - Az MNB középtávú inflációs célja már 2009-ben teljesülhet, ami teret engedhet az alapkamat fokozatos csökkentésének.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. makroelemzője - A kedvező áremelkedési ütem elsősorban az üzemanyagárak közelmúltbeli drasztikus esésének, másodsorban pedig a 2007 végén-2008 elején bekövetkező élelmiszer- és energiaár-robbanás miatti magas bázis hatásának köszönhető. A vártnál alacsonyabb mutató az eddigi várakozásoknál is gyorsabb kamatvágást tesz lehetővé.
- Az energia-, olaj- és nyersanyagárak további esése kedvezően hat majd az inflációra csakúgy, mint a belső fogyasztás visszaesése és a magyar GDP várható zsugorodása. Mindezek következtében 2009-ben 3 százalék alá csökkenhet a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon.
OTP Bank - Fontos elem az infláció mérséklődésében, hogy a piaci szolgáltatások igazított éves árnyomása is tovább enyhült. Ugyanakkor a trendinfláció ezzel együtt enyhén emelkedett, ami mögött elsősorban a gyengülő forint hatása áll – ebben a tekintetben a jövő év közepéig-kétharmadáig nem számítunk javulásra.
- 2009-re 1,2, 2010-re 1,4 százalékos éves átlagos inflációt várunk, ami már 2009-re az inflációs cél komoly alullövését ígéri. A novemberi inflációs adat növeli egy újabb 50 bázispontos kamatvágás valószínűségét a monetáris tanács december 22-i ülésén.
Nicholas Kennedy, a 4castweb közgazdásza - Nemcsak az infláció lassulásának ténye, de a dezinfláció szerkezete is igen kedvező. Az olajárak mellett az élelmiszerárak és a szabályozott körön kívüli, piaci szolgáltatási árak egyaránt jelentősen hozzájárultak a drágulási ütem jelentős csökkenéséhez. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy az éves ütemű magyarországi infláció már 2009 első felében a 3,00 százalékos célszintre lassul vissza.
- Az valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank a december 22-ei rendes kamatdöntő ülésen végrehajt még egy enyhítést az e héten bejelentett váratlan, fél százalékpontos csökkentés után, a távolabbi kilátások megítélése azonban a még mindig igen nagy kockázatkerülési hajlam miatt bonyolult.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Gazdasági válság
Adóreform
Költségvetés



A parlament megszavazta a költségvetést: a korábbiakhoz hasonlóan a kormány ezúttal is érvényesíteni tudta akaratát. A  független képviselők mellett ezúttal az SZDSZ szavazott a büdzsé mellett. Az országgyűlés szintén elfogadta a bankmentő csomag néven ismerté vált intézkedéseket, ezt minden frakció, köztük a Fidesz is támogatta. A csomagra szükség volt – az IMF is feltételként szabta - nem feltétlenül a bankok, hanem a reálgazdaság megsegítése miatt. A kormány az eredetileg benyújtott szigorú javaslattal ugyan rövidtávon kudarcot vallott, azonban középtávon elérte, hogy minden párt az intézkedés mögé álljon, és így megosztotta a felelősséget. 

A válság kialakulása óta a két legnagyobb párt láthatóan – és szándékosan - elbeszél egymás mellett. A kormány a krízis beköszöntét arra próbálta felhasználni, hogy a korábbi, nem túl sikeres időszakot lezárja, és kizárólag a probléma megoldására akarnak koncentrálni. Folyamatosan jelentik be a válságkezelő intézkedéséket, és ezzel párhuzamosan megpróbálják részben fenntartani az elmúlt hetekben kialakult pánikhangulatot. A Fidesz ezzel szemben továbbra is arra próbálja kihegyezni kommunikációját, hogy a krízis az elmúlt hat év elhibázott gazdaságpolitikája miatt érintette ilyen érzékenyen az országot, hiszen ezzel akarják bizonyítani: a probléma oka nem lehet alkalmas a probléma kezelésére. Az tavasz legfontosabb kérdése, hogy melyik értelmezés kerekedik felül: ha a kormányé akkor folytatódhat a két nagypárt közötti olló záródása, ha az ellenzéké, akkor a politika visszatérhet a válság előtti logikájához.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
/bankmentő csomag
- A Fidesz a hétfői parlamenti szavazáson támogatni fogja az úgynevezett bankmentő csomagot; egy felelős ellenzéki párt számára most az első és legfontosabb dolog a tűzoltás, azért hogy a válság ne terjedjen szét a gazdaságban.
- 2010 vége felé, amikor a világ elindul kifelé a válságból, Magyarországnak is el kell indulnia felfelé. Ezért javasolta a Fidesz az adócsökkentést, a gazdaságfejlesztési program elindítását és az állami kiadások visszafogását.
- A jövő évi költségvetést nem tudjuk elfogadni, mert az pusztán egy megszorító csomag, de ellenzékként a lakosság érdekében továbbra is javaslatokat kell majd tenniük.
Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
/válságkezelés
- Várhatóan még 4-5 pénzintézet csatlakozik január közepéig, az elmúlt hetekben meghirdetett hitelprogramokhoz a már csatlakozott két bank példáját követve, így 2009 első hónapjaiban javulhat a magyar vállalatok finanszírozás.
- A válságkezelés első lépése a pénzpiacok helyreállítása, amit a munkahelyek megtartásának ösztönzése után a piacok élénkítése, a versenyképes üzleti környezet kialakítása, a foglalkoztatásbővítés és a szerkezeti reformok követnek.
- A kormány az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést fogadott el, amelyek jelentősen javíthatják a vállalatok eredményes működését. A múlt héten bejelentett 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő és vállalkozástámogató csomag, a munkahelyek megtartására irányuló programok, valamint a 2009-es adóátrendezési program és a bürokrácia csökkentése mind hozzájárulhat a magyar vállalatok versenyképességének növeléséhez.
- A gazdaságélénkítés mellett fontos feladat hárulhat a gazdaságdiplomáciára is, mivel kiemelkedő, hogy a magyar vállalatok kijuthassanak a válság ellenére még növekvő piacokra is. Hosszú távon csak a külső kereslet növelésével lehetnek sikeresek a magyar vállalatok. Mivel Magyarország legfőbb exportpartnereinek gazdasága lassul, így olyan növekvő piacokra kell eljuttatni a magyar kkv-kat, amelyek révén hosszú távon nőhet a magyar gazdaság versenyképessége.
Varjú László, a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztérium államtitkára
/válságkezelés
- A kormány öt újabb pályázatot nyilvánított kiemelt projektté szerdai ülésén, ebből négy városrehabilitációs pályázat, egy pedig ipari-logisztikai terület létrehozása.
- A négy városrehabilitációs pályázat, illetve az ipari-logisztikai projekt összköltsége több mint 14,7 milliárd forintot tesz ki, ebből az európai uniós támogatások összege 9,9 milliárd forintra rúg. A beruházások megvalósítását 2010 végére, illetve 2011 közepére várjuk.
Veres János, pénzügyminiszter
/BKV
- A kormány a mai, idei évi utolsó ülésén több más mellett költségvetési tartalékfelhasználási kérdésekről is döntött, így ennek keretében a 2008. évi egyensúlyi tartalékból finanszírozzák a BKV támogatására fordítható 10 milliárd forintot.
- A kormány még a héten átutalja a Fővárosi Önkormányzatnak a 10 milliárd forintot, és az 3 napon belül tovább utalja a BKV-nak.
Veres János, pénzügyminiszter
/államháztartási hiány
- Az elmúlt két év jelentős külső és belső egyensúlyjavulásának eredményeként idén év végére 3.4% alá csökken a GDP arányában az uniós módszertan szerinti államháztartási hiány.
- Az elfogadott 2009. évi költségvetési törvény alapján a ma ismertetett aktualizált konvergenciaprogram jövőre 2.6%-os deficitcélt tűz ki.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/válságkezelés
- A kormány mai ülésén arról döntött, hogy az Európai Uniós operatív pályázati programokból összesen 260 milliárd forintot csoportosít át a gazdasági operatív program keretébe azért, hogy megerősítse a magyar foglalkoztatás mintegy kétharmadáért felelős kis- és középvállalkozások helyzetét.
- A különböző operatív programokból a gazdasági operatív programba való átcsoportosítás nyomán megemelkedő GVOP pályázati keretből többek között technológiai, beruházási, bővítési és exportösztönzési célokra is lehet pénzt igényelni visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásként is.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/bankmentő csomag
- A tegnap elfogadott bankmentő csomag két fő lehetősége közül az egyiket biztosan ki fogjuk használni a következő hetekben-hónapokban, azaz nagyon komoly garanciákat fogunk nyújtani a bankok hitelfelvételeihez.
- Mi ingyen pénzt nem adunk, egy fillért se. Ahova pénzt adunk, azt kamatostul kérjük vissza, mert a közpénz nem arra való, hogy a rosszul gazdálkodó magántulajdonosok kárát mi fizessük ki.
- Bővülni, erősödni fog a PSZÁF jogköre, azért, hogy meg tudjon akadályozni későbbi problémákat.
Keller László, a pénzügyminisztérium államtitkára
/válságkezelés
- Az állam minden lehetséges eszközt megtesz azért, hogy mérsékelje a gazdasági válság hatásait mind a vállalkozók, mind a foglalkoztatottak számára, de az is fontos, hogy a foglalkoztatók ne éljenek vissza bizonyos, rugalmasabbá tett foglalkoztatási szabályokkal.
Veres János, pénzügyminiszter
/konvergenciaprogram
- A hiánycsökkentés a tervek szerint a következő években is folytatódik, így a deficit 2010-re a GDP 2,5 százalékra, 2011-re pedig annak 2,2 százalékára csökken.
- A frissített konvergenciaprogram szerint ugyanakkor a magyar gazdaság csak 2010-től áll növekedési pályára. A GDP volumene jövőre 0,9 százalékkal csökken, 2010-ben pedig a bruttó hazai termék 1,6 százalékkal bővül. Ahhoz azonban, hogy a növekedés üteme a korábbi 4 százalék közelébe emelkedjen, további szerkezeti reformok megvalósítására van szükség .
- A fogyasztói árak a hivatalos várakozás szerint az idén 6,2 százalékkal emelkednek, az infláció jövőre 4,5 százalék, 2010-ben pedig 3,2 százalék lesz.
Navracsics Tibora, a Fidesz frakcióvezetője
/reformok
- Hamarosan vége az évnek, s a Gyurcsány-kormánynak is. A gazdasági növekedés folyamatosan csökken, s lassan kiírjuk magunkat Európa gazdasági statisztikáiból. Válságban élünk: csökken a foglalkoztatottak száma, s nő a munkanélküliség. Az államadósság is folyamatosan emelkedik, a kis- és középvállalkozások pedig az életükért küszködnek. Ebben a helyzetben reformokra lenne szükség, de Gyurcsány nélkül.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 
/gazdasági helyzet
- A szavahihetőség hiánya rengeteg pénzbe kerül: a hozzánk hasonló méretű Csehorszáág a külföldi hitelekért öt-hatszázaléknyi kamatot fizet, mi meg 11-12 százaléknyit. Vagyis a hazug és reménytelennek ítélt kormány önmagában mintegy 500 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Egy választás után megalakuló új kormány számára több százmilliárd forintnyi új forrás lehetősége nyílhat meg 6-12 hónapon belül.
- Négy reformra lenne szükség a válság legyűrése érdekében. Az adó- és járulékreform keretében általános és radikális adócsökkentést kellene végrehajtani. A fejlesztéspolitikai reform azt a célt szolgálná, hogy tízszerezzük meg a kis- és közepes vállalkozások részesedését az európai uniós forrásokból.
- A foglalkoztatáspolitikai reformmal leépíthető a bürokrácia, és rugalmassá tehetők a mafojtogató szabályok. A kormányzati-politikai reform során végre felére kellene csökkenteni az országgyűlési és az önkormányzati képviselők számát, valamint kimondani, hogy a mindenkori átlagbérnél nem lehet magasabb az állami cégek igazgatósái, felügyelőbizottsági tagjainak díjazása.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

Az IMF Magyarországon járt küldöttségének vezetője szerint a magyar helyzet alapvetően stabilizálódott az október eleji állapothoz képest, de továbbra is magasak a kockázatok, és jövőre biztosan recesszió várható. Pozitívnak értékelte az eddigi kamatcsökkentéseket, de egy radikális vágást nem tartana helyes lépésnek.

Elemző Legfontosabb állítások
Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója - Jövőre jelentősen emelkedik a rossz hitelek állománya a lakossági és a vállalati szektorban is. A fedezetlen hiteleken belül a rossz hitelek aránya a jelenlegi 4-5 százalékról 6-7 százalékra is felmehet 2009-ben, s a válság várhatóan eléri majd az ingatlanfedezetes hiteleket is, amelyeknek a mostani 1 százalékkal szemben 2-3 százaléka is bedőlhet.
- Eddig csak a pénzügyi válság hatásait éreztük, a gazdasági válság még előttünk van. A recesszió elkezdődött, de hogy mikor ér véget, az jelentősen függ attól, hogy a hitelezés mikor áll helyre valamilyen szinten. A bankok óriási tőkét veszítettek el, s most a veszteség 12,5-szeresével kevesebb hitelt tudnak kihelyezni, mint korábban. Az elmúlt 10-12 évben megszokott mértékű gazdasági növekedés már nem tud helyre állni rövid, és középtávon sem.
- A devizahitelezés komoly forintkeresletet teremtett az elmúlt években: a 400 milliárd forintnyi törlesztés negatívan, a 800-1000 milliárd forintnyi új hitelfelvétel erősítőleg hatott a forintra. A devizahitelezés azonban ezután nem lesz olyan mértékű, ami a forintot erősen tudná tartani, a svájci frank alapú hitelezés ugyanis eltűnt, s az euró alapú is visszafogott.
- Az üzleti szektorban sem jobbak a kilátások: sok vállalkozás csődbe megy. A multik leállása a beszállítókat is komolyan érinti, fizetőképességük emiatt romlani fog, egyre gyakoribb lesz a késve fizetés. A banki szektor ugyanakkor visszafogja a finanszírozást, vagy csak forintfinanszírozást kínál, amit a cégek nem tudnak kigazdálkodni. A vállalatoknak eddig 2,5-3 százalék közötti leírási veszteséget kellett elszenvedniük mások nem fizetése miatt, ami nem jelentett komoly problémát. Most azonban az óvatosság követelménnyé válik: már nincs biztos partner. A cash flow management miatt a cégeknek ezután sokkal többet kell követeléseikkel foglalkozniuk.
James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetője - Helyes volt az alapkamat eddigi csökkentése, és a további lépéseket is fokozatosan és óvatosan kell megtenni Magyarországon az után, hogy az infláció gyorsabban csökken a korábbi prognózisnál. A kamat azonnali hat százalékra csökkentése nem lenne bölcs lépés.
- A magyar államháztartás hiánya várhatóan teljesül 2008-ban, aránya a GDP 3,4 százalékát éri el, a jövő évi beterjesztett költségvetés pedig várhatóan hozza az előirányzott kiigazítás mértékét. Az államháztartási deficit mérséklődése segít az államadósság stabilizálódásában is.
- A pénzpiaci feltételek általában javultak ez év októbere óta, de a helyzet továbbra is nehéz, a pénzpiaci kondíciók jobbá lettek, de nyomás alatt van a piac. A forint árfolyama nagyjából stabilnak tekinthető, az államkötvények hozamai csökkentek, és a magyarországi leány-pénzintézetes külföldi anyabankjai folyamatosan támogatják a magyarországi leánybankokat. Ezzel együtt a külső finanszírozási feltételek továbbra is nehezek maradnak, 2009-ben pedig még az is elképzelhető, hogy tovább romlanak.
- A magyar gazdasági visszaesés jelei már tapasztalhatóak. Az idei harmadik negyedévben kisebb mértékben, de csökkent a GDP növekedési üteme, és az előrejelzések szerint a gazdasági mérséklődés a negyedik negyedévében folytatódik, sőt 2009-ben visszaesés lesz. Az euróövezeti gazdasági fejlődés sem kecsegtet jóval, az eurózóna és Magyarország más kereskedelmi partnereinek gazdasági visszaesése, a hitelezési feltételek további szigorodása 2009-ben várhatóan a GDP csökkenéséhez fog vezetni.
Járai Zsimond, az MNB volt elnöke - Magyarországon addig nem lesz gazdasági fellendülés, amíg nem kerül sor a strukturális reformokra.
- 1000 milliárd forinttal kell csökkenteni az állam kiadásait. Én egy óra alatt megtalálnék ehhez 100 milliárdot, de egy hónap alatt az 1000 milliárdot is, de nem a 13. havi nyugdíjból. Fele parlamentre, fele minisztériumokra és lényegesen kisebb önkormányzati kiadásokra van szükség. Lehet annyi önkormányzat és képviselő, amennyit akarnak, csak nem kell fizetni nekik. Dolgozzanak társadalmi munkában, nagyobb településeken meg például öt főben lehetne maximálni a fizetett képviselők számát.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

Az idei év első tíz hónapjában még minimálisan emelkedtek a reálbérek a KSH adatai szerint. Az infláció jelentősen visszaesett az elmúlt hónapban, a tizenkét havi érték 2006 óta most volt a legalacsonyabb.

Mutató fajtája Adatok
Bérek, KSH - A reálkeresetek 0,7 százalékkal nőttek az idén az első tíz hónapban - a fogyasztóiár-index 6,5 százalékos növekedése mellett - 2007 január-októberhez viszonyítva.
- Január-októberben a bruttó átlagkeresetek összességében 8,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
- Az alkalmazásban állók száma 2008. január-októberben átlagosan 2 millió 751 ezer volt. Évkezdettől októberig a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 940 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1 százalékkal emelkedett.
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 10 hónapjában 195 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188 700 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 214 700 forintot ért el.
- A 206 400 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 8,5 százalékkal haladta meg az előző év január-októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5 százalékot tett ki.
Mezőgazdasági árak, KSH - Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén októberben 16,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 32,6 százalékkal esett vissza, az élő állatoké és állati termékeké 7,4 százalékkal nőtt.
- Az idén az első tíz hónapban a mezőgazdasági termelői árak 2,9 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Ez a növényi termékek árszínvonalának 6,8 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és az állati termékek árainak 16,1 százalékos növekedéséből adódott.
Ipari termelés, KSH - Októberben az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,2 százalékkal csökkent, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal.
- A termelés volumene 2008 első tíz hónapjában 1,9 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
- Szeptemberhez képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index októberben 1,9 százalékkal csökkent.
Infláció, KSH - A fogyasztói árak novemberben 0,2 százalékkal csökkentek októberhez képest, és 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
- A fogyasztói árak októberben 0,2 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly novemberben a fogyasztói árak 0,6 százalékkal nőttek 2007 októberéhez képest, és 7,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A tizenkét havi inflációs adat 2006 augusztusa óta a legalacsonyabb érték.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695