Nincs gáz

2009-01-08

Az ukrán-orosz gázvita rövid időre itthon is háttérbe szorította a gazdasági válság hatásainak elemzését, de csak a vita témája, és nem a jellege változott. Az ipar novemberben éves szinten több mint tíz százalékkal esett vissza, ez pedig a vártnál nagyobb recessziót valószínűsít. A Monetáris Tanács a várakozásokkal ellentétben hétfői – nem kamatdöntő - ülésén nem csökkentette az alapkamatot. 

Monetáris politika 

A Monetáris Tanács a várakozásokkal ellentétben hétfői – nem kamatdöntő - ülésén nem csökkentette az alapkamatot. Simor András azonban egy nyilatkozatában ezúttal is jelezte, hogy az MNB továbbra is elkötelezett az alacsonyabb ráta mellett, de csak abban az esetben ha az nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Az elkövetkező időszakban újabb vágások következhetnek, de várhatóan csak a kamatdöntő ülések alkalmával.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - Még egy gyengébb forintárfolyam esetén is a 3 százalékos cél alá lőhet a jegybank. Ez, illetve a recessziós kilátások egyaránt alacsonyabb kamatszintet indokolnak, a csökkentésnek azonban nem szabad veszélyeztetni a pénzügyi stabilitást.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Gazdasági válság
Gázellátás
Reformok



Az orosz-ukrán gázvita rövid időre még a gazdasági válság ügyét is háttérbe szorította, a héten minden politikai erő kifejtette álláspontját a kérdésben. A kormány ezen ügy kapcsán is cselekvőképességét akarta bizonyítani, maga a miniszterelnök próbált határozottan fellépni diplomáciai szinten is. A Fidesz tétlenséggel és hibás lépésekkel vádolta a szocialistákat, valamint élesen bírálta az orosz vezetést, és a Nabucco vezeték fontosságát hangsúlyozta. Hasonlóan nyilatkozott Kóka János is. 

A kormány láthatóan nem akarja veszni hagyni a válság kezelése kapcsán szerzett lendületet, minden megszólalásukban a strukturális reformok szükségességét hangsúlyozzák, kiegészítve azzal, hogy tanulva a korábbi hibákból tanulva a cselekvést ezúttal széles körű társadalmi egyeztetés előzi majd meg. A szocialisták az EP-választásokig hátralévő időszakban várhatóan a költségvetési felelősségre és a kompetenciára próbálják majd alapozni kommunikációjukat, és legalább az önkormányzati reform kapcsán látható eredményeket próbálnak majd produkálni.
A válság beköszönte óta vélhetően a Fidesz is lemondott az előrehozott választások lehetőségéről, így céljuk az MSZP hiteltelenségének folyamatos bizonyítása lesz. A párt az EP választásokat – hasonlóan a tavalyi népszavazáshoz - igen heterogén táborának összetartására próbálja majd felhasználni. A szocialisták esetleges reformkezdeményezéseit azonban inkább szakmai alapon, esetleg konkurens javaslatokkal fogják támadni, hiszen a párt a kompetencia versenyt sem szeretné elveszíteni.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
/gázellátás
- Magyarország Európában a harmadik-negyedik helyet foglalja el a tárolt gáz mennyiségét illetően. Most összesen napi 70 millió köbméter körüli gázmennyiségre van szüksége az országnak, amit nagyjából fedezni tudunk, de a probléma az, hogy egy időben mennyit lehet kivenni a tartalékokból.
- Ezek műszaki és nem mennyiségi problémák. A lakosságnak és a közüzemeknek nagyjából 40 millió köbméter gázra van szükségük naponta, ezt reményeink szerint a legrosszabb esetben is tudjuk biztosítani. A lakosság számára akár tavaszig elegendőek a meglévő készletek. Az is feladatunk, hogy az üzemeknek tudjunk gázt adni, mert akkor lehet dolgozni, akkor van munka, akkor van bér.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke
/IMF-hitel
- A Nemzetközi Valutaalap minden országnak a szervezet általános hitelfeltételei szerint nyújt kölcsönt, a kamat tehát nem alku tárgya.
- A Nemzetközi Valutaalap az igénybe vett hitelre napi kamatot számít fel, amelynek nagysága megtalálható a szervezet honlapján. A napi kamat az IMF hivatalos valutáját, az SDR-t alkotó valuták átlag kamataként alakul ki.
A nemzetközi pénzintézet ezen felül kamatfelárat számít fel, attól függően, hogy a lehívott hitel hogyan aránylik a kölcsönt igénylő országnak az IMF alaptőkéjében vállalt részesedéséhez (kvóta). A kamatfelár a kvóta 200 százaléka felett 100 bázispont, 300 százaléka felett 200 bázispont.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
/reformok
- Az idei év legfontosabb feladata a világgazdasági válságkezelés mellett hosszú távú társadalmi, gazdasági megállapodás megkötése.
- Javunkra kell fordítani a vihar erőit annak érdekében, hogy a nagy átrendeződés után Magyarország jobb pozícióba kerüljön.
- A reformok diktálta tempó nem lehet gyorsabb annál, mint amit az ország még követni tud.
- Elengedhetetlen egy évekig tartó (széles körben támogatott) adóreform-folyamat elindítása, hogy csökkenjenek a munkára rakódó terhek, és az állam inkább a vagyont, a fogyasztást sarcolja jobban.
- Hosszú távon biztosítani kell a nyugdíjak kifizethetőségét és a nyugdíjkassza egyensúlyát, valamint folytatni kell az erről szóló politikai, társadalmi és szakmai vitát.
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője
/gázellátás
- A gázvita kapcsán kialakult helyzetben mindenki számára világossá vált, milyen következményekkel jár régiónk kritikus mértékű kiszolgáltatottsága az Oroszországból érkező földgázszállításoknak.
- Minden egyes hónap, amelyet az Európai Unió további tétlenséggel tölt, meghosszabbítja régiónk függését az orosz gázmonopóliumtól, és egyúttal súlyosan veszélyezteti a magyar háztartások és vállalatok ellátásának biztonságát. - A kereskedelmi partnerek közötti vita hátterében az húzódik meg, hogy saját monopolhelyzetét Oroszország erőteljes politikai-gazdasági érdekérvényesítésre, a tranzitország szerepét Ukrajna pedig alkudozásra próbálja felhasználni.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
/gazdasági kilátások
- A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni.
- 2009 attól függően lesz Magyarország számára sikeres, vagy sikertelen esztendő, hogy az emberek képesek lesznek-e elérni olyan politikai változást, amely gazdaságpolitikai változást is magával hoz majd. Ha minderre nem kerül sor, akkor 2009 komisz esztendőként marad meg az emlékezetükben.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
/gazdasági kilátások
- Az elhibázott és arrogáns kormányzati politika a fizetésképtelenség szélére sodorta az országot. A kapkodás pedig drágább átmeneti megoldást szült. Pakisztán már 3 százalékos kamat mellett vehette fel az IMF készenléti hitelkeretét, nekünk ez még 5 százalékkal sikerült. A lehívható összegek egyre magasabb kamattal terheltek. Az sem mindegy, hogy e keretet csak a lejáró adósság megújítására vagy az államháztartás hangsúlyozottan reformok melletti stabilizálására használjuk. Levegőhöz kell juttatni a gazdaságot, mert a vállalkozások nélkül nem kerülhet stabil növekedési pályára az ország. S végül azt végképp nem tartom "elegánsnak", hogy a kormány az IMF gyakorlatában szokatlan 17 hónapos időtartamra nyittatta meg a hitelkeret lehívásának lehetőségét, s a következő kormányzatnak csupán a visszafizetés kétes dicsőségét szánta.
- A most elfogadott költségvetés konzerválja az amúgy is problémákkal teli magyar gazdaság további gyengülését, a piac szűkülését, a versenyképesség csökkenését, a strukturális problémák elmélyülését. Az ország külföldi finanszírozási igénye rendkívül magas marad.
Veres János, pénzügyminiszter
/gazdasági kilátások
- Csak akkor tudunk tartósan egyensúlyőrző növekedési pályát elérni, ha számos további reformot végigviszünk, beleértve a szociális rendszer és az önkormányzati rendszer reformját, folytatva a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát biztosító változtatásokat, valamint az adórendszer átalakítását a versenyképesség javítása érdekében.
- A költségvetés mindkét oldala megalapozott. Persze érhetnek minket meglepetések is. A világgazdaságban válság van, hetente újabb prognózisok látnak napvilágot egyes országok várható gazdasági teljesítményéről. Az EU is arra kényszerült, hogy őszi prognózisát a télen újraszámolja. Erre nekünk is készen kell lennünk.
- Az elemzők attól féltek, hogy a választások közeledtével az a fiskális szigor, amely 2006 óta jelentős egyensúlyjavulást eredményezett, számottevő mértékben oldódni fog. Ez a félelmük még inkább növekedett a kisebbségi kormányzás elkezdését követően. Most úgy látom, az elmúlt hónapokban hozott döntések hatására, ilyen félelmek nincsenek napirenden. A kormány 2010-ben is egyensúlyjavulással számol, azzal, hogy a 2009. évi 2,6 százalékos GDP-arányos hiány azt követően 2,5-re, majd 2011-ben 2,2 százalékra mérséklődik. Ismét elindul a növekedés, mégpedig azért, mert a 2009-es visszaesést követően 2010-ben már nemcsak az export bővülhet, hanem a fogyasztás és a beruházások is. Eközben az infláció alacsony szinten marad, gyakorlatilag árstabilitás lesz.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

Az elemzők leginkább a magyar gazdaság közép- és hosszú távú lehetőségeivel foglalkoztak, bár többen megjegyezték, hogy a tervezettnél várhatóan nagyobb recesszió erős kockázatot jelent a költségvetés bevételi oldalán. Távolabbra tekintve nagyrészt egyetértettek abban, hogy strukturális átalakítások nélkül Magyarország nem állítható sikeres növekedési pályára.

Elemző Legfontosabb állítások
GKI konjunktúraindex - Az októberi majd novemberi történelmi mélypont után decemberben tovább esett a GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke.
- Az üzleti várakozásokon belül az ipari és szolgáltatói konjunktúraindex értékének esése az elmúlt hónapokéhoz képest érezhetően lassult, az építőipari index pedig még kissé emelkedett is novemberhez képest. Az iparban az elmúlt és a következő időszak termelésének valamint a rendelésállománynak – ezen belül az exportnak – a megítélése is romlott, a saját termelésű készletek állományáról alkotott vélemény azonban kedvezőbb lett. Az árváltoztatási szándék nem változott, a foglakoztatási viszont gyengült.
- A globális válság a vállalatokat elsősorban a kereslet csökkenése révén érinti, amire főként takarékossággal reagálnak.
- A GKI fogyasztói bizalmi index értéke 2008-ban májustól (rendkívül alacsony szintről) szeptemberig lassú növekedést mutatott. Októberben a mutató értéke zuhant, majd az év utolsó két hónapjában tovább csökkent. Különösen a várható munkanélküliség megítélése romlott, miközben a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai kevésbé lettek kedvezőtlenek, a rövidtávú megtakarítási képességet mutató index értéke pedig novemberhez képest nem változott. Az év utolsó hónapjában az inflációs várakozások sem változtak.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke - A magyar gazdaság szerkezete, meghatározó külföldi kitettsége miatt a világgazdasági krízis alakulásától függ, hogyan alakul majd a 2009-re elfogadott büdzsé további megvalósíthatósága.
- Az elfogadott jövő évi büdzsé eleget tesz annak, amit a fiskális kritériumok teljesíthetősége szempontjából elvár az országtól az Európai Unió, illetve a külföldi befektetők csoportja, azonban a hiánycél teljesíthetősége a GDP-t tekintve már napjainkban is a vártnál nagyobb áldozatokkal járt.
- Ha csupán a nominális konvergenciát vesszük alapul, akkor Magyarország közeledett az Európai Unió átlagához, ha viszont a reálgazdaság felzárkózását, azaz a reálkonvergenciát nézzük, az elmúlt években messzebb került az ország az uniós átlagtól. Végső soron a "reálkonvergencia" alapján lehet majd megítélni a csatlakozás előnyeit, azt, hol tart Magyarország az EU átlagához közeledésben.
- Az elfogadott költségvetés a kiadási oldalon lényegében elment addig a pontig, ameddig szervezeti változtatások nélkül, lefaragásokkal, egyes szociális vívmányok szűkítésével el lehetett menni.
- A kiadási oldalon a kormányzat által várt 1 százalék körüli gazdasági visszaesésnél nagyobb recessziót, 2,5-3 százalékos szintig még technikailag lehet kezelni, még megoldható a finanszírozás, bár ez jelentős gondokat okozna például az önkormányzatok finanszírozásában.
- A mostani magyarországi kamatszint jelentős terheket rak nemcsak a gazdaságra, hanem az igen jelentős adósságállomány finanszírozása miatt a központi büdzsére is.
- A központi büdzsé szerkezetét minél előbb érdemben át kell alakítani, a valós megtakarítások nem azonosak a végrehajtott finanszírozás-kurtítási lehetőségekkel, ezek megoldásai gyakorlatilag kifulladtak. Amikor 2009 tavaszán elkezdődik majd a 2010-es költségvetés körvonalainak meghatározása, minden bizonnyal egy új szerkezetű, új metódusú központi büdzsében kell gondolkodni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - A válság egyre inkább a gazdaság „mély szöveteiben” okoz károkat, a pénzügyi szférában tapasztalható bizalmatlanság lassan átterjed a vállalkozó szférára, növekszik a társadalmi válság veszélye.
- 2009-ben a költségvetési törvény teljesülése esetén már korrekció nélkül is jócskán 3 százalék alatt lehet az euró bevezetése és a nemzetközi pénzügyi bizalom szempontjából különösen fontos magyar államháztartási hiány.
- Az Országgyűlés a vállalkozások hátrányára fogadta el a készpénzes fizetés korlátozását, amivel ésszerűtlenül korlátozzák a készpénzes forgalmat. Ez a sorban állások és a körbetartozások további növekedését idézheti elő. Ismét bevezetik a többször megbukott napi leltárkészítést, ami teljesíthetetlenül növeli az adminisztrációs terheket az érintett vállalkozásoknál. Ezeket az intézkedéseket haladéktalanul vissza kellene vonni.
- Az exportban még rejlenek ki nem aknázott lehetőségek a magyar cégek számára, részben az új uniós tagországok, részben Oroszország és egyes balkáni országok irányában. Várható, hogy megtorpan a lakossági hitelállomány növekedése, a trenden fordítani kell, mielőbb szükség lenne a megtakarítások növelésére. Ennek előfeltétele a bizalom helyreállítása lehet egy közmegegyezésre alapozva.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója - Magyarországon jelenleg nincs lehetőség adócsökkentésre.
- A magyar kormány gyorsan reagált a pénzügyi válság kirobbanására, és nem is tudott mást tenni, mint az IMF segélyhez folyamodni.
- Lépni kell, ha a költségvetés bevételei kisebbek lesznek a vártnál. Ha a kormány most, év közben hozzányúl a költségvetéshez, azt jelenti, hogy gyorsan reagál a gazdasági válság kihívásaira.
- Európa sok országa az elmúlt években komoly kiadáscsökkentő intézkedéseket hozott és mérsékelte az államháztartás hiányát. Ezek most megengedhetik maguknak, hogy állami kiadások növelésével ösztönözzék a gazdaságot. Magyarország ezt nem teheti meg, sőt, tovább kell faragnia a hiányt, hiszen a külföldi befektetők jelezték, hogy nem hajlandóak finanszírozni a kormány költekezését.
- A kamatszint csak úgy mérsékelhető, hogy ne veszélyeztesse az ország külső adósságának finanszírozhatóságát, illetve a forint árfolyamát. Vizsgálni kell, hogy egy-egy, az irányadó kamatláb mérsékléséről szóló döntésre hogyan reagál a piac, aztán továbblépni.
Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatásvezetője - A szlovák belépés után legközelebb már a közép-európai országok egy csoportja csatlakozik majd az eurózónához.
- Szlovákia egy nemzetközileg is kedvező időszakban valósította meg azokat a gazdasági reformokat, amelyek rövidtávú eredményét most is élvezi, és amely lehetővé tette az euróra való átállás. A mostani, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben az amúgy is legnehezebben teljesíthető kritérium, az államháztartási hiány lefaragása még inkább megterhelő lehet az ország számra.
Magyarországon ezt a munkát mindig is nehezítette a politikai elit azon része, akik hajlamosak a túlköltekezésre.
- A kritérium mindenesetre sokáig megakadályozta, hogy Magyarország belépjen az euró bevezetésének előszobáját jelentő ERM II-es rendszerbe. Ide még ebben az évben sem, legfeljebb 2010-ben kerülhetünk be, azaz ezután minimum két évvel, leghamarabb 2012-ben lehet eurón.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

A napvilágot látott adatok közül a legfontosabb, és egyben a legaggasztóbb, hogy az ipar éves alapon több mint tíz százalékkal esett vissza novemberben, a válság beköszönte utáni első teljes hónapban. A költségvetési és az államháztartási hiány ugyanakkor az előzetesen tervezettnek megfelelően alakult.

Mutató fajtája Adatok
Ipari termelői árak, KSH - Az előző év novemberében az ipari termelői árak az előző havinál 0,1 százalékkal, míg az egy évvel korábbiaknál 7,1 százalékkal voltak magasabbak.
- Az ipar belföldi értékesítési árai 2008 novemberében az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkentek, míg a 2007. novemberivel összehasonlítva 10,8 százalékkal emelkedtek.
- Az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz viszonyítva, 2008 novemberében csökkentek először a 2007 januárja óta tartó folyamatos havi áremelkedések után.
- Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2008 novemberében az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal, 12 havi összehasonlításban 4,4 százalékkal emelkedtek. A magyar fizetőeszköz egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 2,8 százalékkal, a dollárhoz képest 7,8 százalékkal gyengült, a 2007. novemberivel összevetve az euróhoz mérten 4,2 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 20,3 százalékkal értékelődött le.
Kormányzati szektor, KSH - A kormányzati szektor 2008 III. negyedévi hiánya 65,5 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 1,0 százaléka.
- A 2008 harmadik negyedévi hiány az egy évvel korábbinál 150,0 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,4 százalékponttal alacsonyabb. A kormányzati szektor bevételei a harmadik negyedévben 2993,8 milliárd, kiadásai 3059, 3 milliárd forintot tettek ki.
- A kormányzati szektor 2008 első három negyedévében számított bevétele 8.937,0 milliárd forint, kiadása 9.346,8 milliárd forint, hiánya 409,8 milliárd forint volt.
- A bevételek az első három negyedévben együttesen 7,8 százalékkal emelkedtek 2007 azonos időszakához képest, ami elsősorban a jövedelemadó-bevétel jelentős, 11,4 százalékos növekedésének tudható be.
- 2008 első három negyedévében együttesen 3,2 százalékkal nőttek a kiadások az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiadások közül jelentősen növekedtek a pénzbeni társadalmi juttatások (9,8 százalékkal).
Államháztartás finanszírozási igénye, KSH - Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,7 százalékát, 765 milliárd forintot tett ki a 2008 harmadik negyedévével záruló egy évben.
- Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága az utolsó négy negyedév GDP-jének 65,6 százalékát, 17293 milliárdot tett ki a 2008 szeptemberével záruló egy évben.
- 2008 harmadik negyedévében az államháztartás bevételei meghaladták a kiadásokat, így a központi finanszírozási képesség a negyedéves GDP 0,3 százalékát, 19 milliárd forintot ért el.
Folyó fizetési mérleg, MNB - A folyó fizetési mérleg hiánya a harmadik negyedévben 2,492 milliárd euró, szezonális hatásoktól megtisztítva 2,157 milliárd euró volt, az első kilenc hónapban a deficit összege 6,074 milliárd eurót tett ki.
- A negyedéves adatok alapján 2008. III. negyedévében a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya), a második negyedévi 1,82 milliárd euróról 2,365 milliárd euróra nőtt, a szezonális hatások kiszűrésével 1,535 milliárdról 2,182 milliárd euróra emelkedett, ami a GDP 7,8 százaléka.
Ipari termelés, KSH - Az előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző hónaphoz képest (szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazítva) novemberben 2.1%-kal csökkent. Éves alapon (munkanaphatástól megtisztítva) 10.1%-kal zuhant a termelés.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695