Az első ijedtség után már a félelem az úr

2009-01-22

A Monetáris Tanács hétfőn fél százalékkal csökkentette az alapkamatot, azaz a reálgazdasági szempontokat fontosabbnak ítélte a forint gyengülő árfolyamánál. A kormány megkezdte a recesszió és a költségvetési hiány elleni párhuzamos küzdelmét: az adórendszer, a szociális juttatások, a munkaerőpiac és az önkormányzatok működése terén akar változásokat elérni, de ebben legfeljebb a kispártok alkalmi támogatására számíthat.  

Monetáris politika 

A Monetáris Tanács hétfői ülésén a várakozásoknak megfelelően az alapkamat félszázalékos csökkentése mellett döntött, de kapott szavazatott a 75 és a 100 bázispontos vágás is. Az MNB ezúttal a reálgazdasági szempontok alapján határozott, hiszen az inflációs nyomás a gazdasági válság kitörése óta jelentősen visszaesett. A mostani döntés ezúttal azt is jelzi, hogy a Jegybank nem a forint gyengülését érzi az elsődleges veszélynek, így a hazai valuta árfolyama akár tartósan is megragadhat a mostani szinten - vagy tovább is gyengülhet.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke - Az infláció idén a jegybanki (3% +/-1%-pont) cél körül lesz, ez megteremti a lehetőségét és a szükségességét a további kamatcsökkentésnek.
- Az elmúlt időszakban bekövetkezett forintgyengülés mértéke nem volt akkora, amely veszélyeztette volna az inflációs célt, vagy a pénzügyi stabilitást, ezért a jegybank napi döntéseit nem befolyásolják. A reálgazdasági és inflációs célok enyhébb monetáris kondíciókat indokolnának, de a mérséklés során tekintettel kell lenni a pénzügyi stabilitásra.
- Szükség lesz további intézkedésekre az idei hiánycél fenntartásához.
- Az ülésen három kamatkimenet is kapott szavazatot: az 50 bázispont mellett a 75 és a 100 bázispontos vágás mellett is álltak tanácstagok.
Dresdner Kleinwort - Az MNB-alelnök kisebbíteni igyekezett a forintgyengülés jelentőségét az inflációs kilátás szempontjából.
- Azonban a magyar gazdaságra jellemző, viszonylag magas inflációs árfolyam-átszűrődési ráta - amely a forint/dollár viszonylatban 5 százalék körüli, a forint/euró páros esetében 7 százalékos - előbb-utóbb elég magasra emelheti további forintgyengülés esetén az inflációs kockázatot ahhoz, hogy az MNB átgondolja jelenlegi enyhítési alapállását.
- Az MNB egyelőre kitart jelenlegi irányvonala mellett, és a lehető leghamarabb megkísérli teljesen leépíteni az őszi vészkamatemelést.
- A Monetáris Tanács februári ülésén újabb fél százalékpontos kamatcsökkentésről születik döntés, és a jegybanki alapkamat az idei első negyedév végére visszaáll a 8,50 százalékos szintre.
Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management főközgazdásza - Sem a gazdaság, sem a piac nem ad túl sok időt az MNB-nek a további kamatcsökkentések szüneteltetésére, mivel a gazdaságra és az árdinamikára egyaránt folyamatos, lefelé ható nyomás nehezedik. A további ütemes kamatcsökkentések elmaradása a jelenlegi recessziós környezetben nagyobb kockázat lenne a forint árfolyam-volatilitása szempontjából, mint az esetleges enyhítési szünet.
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője - A jegybank által tervezett swap piaci változtatások teret adhatnak az MNB-nek egy nagyobb kamatcsökkentésnek is, de a valóban lényeges, a reálgazdaság számára is érezhető monetáris enyhítésekhez a költségvetési politika komolyabb erőfeszítéseire lenne szükség.
Martin Blum, az UniCredit Bank bécsi stratégája - A régiós (török, lengyel) jegybankoknál láthatóan óvatosabb a kamatcsökkentések mértékében az MNB, amely a magyar gazdaság nagyfokú devizahitel-kitettségével, így a forint újabb hirtelen gyengülésének elkerülési szándékával függ össze.
- Várhatóan az MNB óvatos hozzáállása a következő hónapokban is megmarad, így a forint relatív felülteljesítő maradhat a régióban a többi országban várhatóan továbbra is intenzív kamatvágások devizagyengítő hatása miatt.
Lars Christensen, a Danske Bank elemzője - Az MNB mai egyébként nem meglepő kamatdöntése alapján világos, hogy a jegybank fokozatosan akarja mérsékelni irányadó rátáját az infláció lassulásával, illetve a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan.
- A forint közelmúltbeli gyengülése korlátozhatja az MNB kamatvágási mozgásterét, mindenesetre a magyar jegybank várhatóan a következő hónapokban is folytatja a kamatok nem agresszív - csökkentését.
Raffaella Tenconi, a Wood & Co főközgazdásza - A teljes kosárra számolt éves infláció az első negyedév végére visszasüllyed a 3 százalékos hivatalos célra, majd az idei év legnagyobb részében már ez alatt lesz.
- Az MNB alapkamata az év végére 6 százalékra csökken a jelenlegi 10 százalékról. A térség folyómérleg-hiányainak feszesebb finanszírozhatósága miatt a következő hónapokban is valószínűleg erős lesz a kockázatkerülési hajlam, ami a forintot további árfolyam-gyengülési nyomásoknak teheti ki. Ebben a környezetben a Monetáris Tanácsnak csak nagyon fokozatos pénzügypolitikai enyhítéshez szabad folyamodnia.
Christine Li, a Moody's Investors Service közgazdásza - A csütörtöki adatok lehetővé teszik, hogy az MNB fő gondja most már ne az infláció, hanem a gyengülő gazdaság felkarolása legyen.
- A magyar GDP-érték az idén 1,7 százalékkal csökken, és a romló gazdasági kondíciók a jelenleginél sokkal alacsonyabb jegybanki kamatszintet indokolnának, a forint legutóbbi kilengései miatt azonban csak fokozatos pénzügypolitikai enyhítés várható az MNB részéről.
- A magyar GDP-érték az idén 1,7 százalékkal csökken, és a romló gazdasági kondíciók a jelenleginél sokkal alacsonyabb jegybanki kamatszintet indokolnának, a forint legutóbbi kilengései miatt azonban csak fokozatos pénzügypolitikai enyhítés várható az MNB részéről.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Reformok
Költségvetés
Gazdasági növekedés



Az IMF elnöke múlt heti látogatásán hivatalosan elégedettségét fejezte ki  a magyarországi folyamatok kapcsán, azóta a kormány mégis aktív munkába kezdett a költségvetésben keletkező rés betömése és a Valutaalap által is elvárt szerkezeti reformok végrehajtása érdekében. A nyilatkozatok alapján a szocialisták négy területre kívánnak koncentrálni: adórendszer, szociális ellátás, munkaerőpiac és önkormányzatok. Kiszivárgott hírek szerint a kabinet megfontolja az ÁFA vagy a benzin jövedéki adójának emelését, esetleg valamilyen vagyonadó kivetését, de felmerült az alanyi jogon járó családi pótlék megszüntetése is. Ezek mindegyike politikailag nehéz döntés a kormány számára, éppen ezért a megszorításokat a kormány valamilyen pozitív döntéssel - járulékcsökkentés, szja sávkitolás - egy csomagban próbálja majd elfogadtatni. Ősszel - amikor az ijedtség volt az úr - a választók a felmérések szerint elfogadni látszottak az egyes megszorítások hírét, azonban egyelőre kérdés, hogy a mostani, inkább aggodalom uralta időszakban miként fognak reagálni. 

Az önkormányzati reform a kétharmados többség miatt meglehetősen kilátástalannak tűnik, de a másik három felsorolt területen a kormány megszerezheti a két kisebb parlamenti párt támogatását. Az MDF és az SZDSZ hasonló helyzetben van: egyiküknek sem érdeke a kormány megbuktatása, és mivel a Fidesz már így sem tekinti őket partnernek, így viszonylag könnyen váltogathatnak a "kritikus" és a "felelős" ellenzéki pozíció között. A politikai logika alapján azonban nem érdekük egyszerre ugyanabban a szerepben mutatkozniuk, így a kormány a költségvetéshez hasonlóan várhatóan egyes ügyek mentén köt majd egyezségeket. 

A Fidesz egyre kisebb hangsúlyt fektet a kormány hitelességének kikezdésére,  legfőbb céljuk már egyértelműen a szakmai kompetencia megkérdőjelezése. A párt általában bírálja a megszorító intézkedéseket, és az adócsökkentést állítja be az egyetlen lehetséges megoldásként.


Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
/gazdasági kilátások
- A gazdasági válság egész Európára kiterjedő váratlan mértékű mélysége miatt Magyarországon, mint valószínűleg minden más európai országban, szükség van a tervek kiigazítására és az elodázhatatlan változtatások megtételére.
- Ahhoz, hogy az ország ki tudjon kapaszkodni a gödörből és tartósan növekedni tudjon, alapvető és lényeges, hosszú távon ható változtatások kellenek, méghozzá azonnal.
- Volt, aki úgy vélekedett, hogy a régió egyes országaiban kialakulhat egy újabb valutaválság. Én erre az válaszoltam, hogy Magyarország finanszírozása, tehát az, hogy az állam fizetni tudja a kötelezettségeit, semmiképpen nem forog veszélyben, hiszen az idén lejáró államadósság kevesebb mint 3 milliárd euró, az IMF-hitelkerettel együtt ugyanakkor az ország rendelkezésére álló teljes devizatartalék 37 milliárd euró a nemzeti banki tartalékot is beleszámítva.
- Egyrészt nem a saját büdzsénk hiányának növelésével kell élénkítenünk a gazdaságot, nem is tehetnénk meg, hiszen, mint itt is elmondtam, az idei célt, a GDP-hez képest 3 százalékon belüli költségvetési hiányt kötelezőnek tekintjük, viszont van európai uniós támogatásunk, amelyből meg tudjuk valósítani az élénkítést. Másrészt létezik nálunk egy régóta húzódó, megoldásra váró probléma, nevezetesen az, hogy nagyon magasak a munkát terhelő adók, és sok ember számára nem éri meg dolgozni. Ettől a tehertől meg kell szabadítanunk a magyar gazdaságot.
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára
/költségvetési hiány
- Az államháztartás - önkormányzatok nélkül - decemberben 68,6 milliárd forint többlettel zárt, 2008 egészében 907,1 milliárd forint hiánnyal, ami a GDP 3,3 százaléka.
- A múlt év utolsó hónapjában az adó- és járulékbevételeknél már megmutatkoztak a világgazdasági válság. Társasági adóból a vártnál 40,1 milliárd forinttal, az áfánál 9,8 milliárddal kevesebb folyt be decemberben. Ugyanakkor személyi jövedelemadóból a prognózisnál 8,8 milliárd forinttal, a társasági különadóból 10 milliárddal több érkezett be decemberben a költségvetésbe.
- Az eredeti 2008. évi pénzforgalmi hiányprognózis a GDP 4,0 százaléka volt. Az államháztartás pénzforgalmi deficitje - önkormányzatok nélkül - a 2008. évi előirányzathoz képest több mint 200 milliárd forinttal lett kisebb. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy év közben az államháztartási folyamatok kedvezőbben alakultak a vártnál, hanem a világgazdasági válság nyomán a kormány által októberben meghozott hiánycsökkentő - a deficitet 0,4 százalékponttal mérséklő - intézkedések is.
- A 2008. évi gazdasági növekedés kisebb lesz a konvergenciaprogramban, illetve a prognózisban rögzítettnél.
Veres János, pénzügyminiszter
/gazdasági kilátások
- A kormány az Országgyűlés január 29-i, rendkívüli ülésén ismerteti az új előrejelzést. Az ebben szereplő számokat az is befolyásolja, hogy jövő héten az Európai Bizottság az európai pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának ülésén (ECOFIN- ülésen) milyen prognózist mutat be az európai uniós gazdasági visszaesésről.
- Egyelőre a kormány ülésén nem merült fel a családi pótlék kérdése, és a kabinet a lehetséges adóváltoztatásokkal sem foglalkozott.
- A szakmai közvéleményben már ősszel felmerült bizonyos adófajták megemelésének szükségessége, vagy az szja adósávok eltolása, a kormánynak azonban ilyen konkrét javaslata nincs.
- Az új gazdasági prognózist megvitatják a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, a gazdasági érdekvédelmi szervezetekkel, és csak annak függvényében tárgyalnak az esetleges adóváltoztatásokról.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
/válságkezelés
- A kormány azért hív össze rendkívüli parlamenti ülést január 29-ére, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt mondhassa el, a folyamatosan romló gazdasági kilátások fényében hogyan értékeli a gazdasági helyzetet.
- Egyre inkább arra kell koncentrálni, hogyan lehet a mélyülő recesszióval szemben fellépni. A recesszió az első számú közellenség.
- A folyamatosan mélyülő és elhúzódó válság miatt - amelynek még csak az első felében van a világ - a kormány válságmegelőző és válságkezelő döntéshozatali központot hoz létre, amelynek két feladata van. Egyrészt az, hogy előkészítse a válságkezelésben fontos szabályozási döntéseket, másrészt az, hogy szükség esetén egyedi beavatkozással megóvjon vállalatokat, munkahelyeket.
- A következő két hetet arra használja fel a kormány, hogy elkészítse a jelenlegi helyzetnek megfelelő előrejelzést és a szükséges jogszabály-módosításokat.
- A legfontosabb beavatkozási területek az adóreform előkészítését - s annak lehetőleg idei elindítását -, továbbá az állami és nem állami beruházások, valamint a kereslet élénkítését. További átalakítások szükségesek a foglalkoztatási és a szociális rendszerben, illetve a politikai képviselet és az igazgatás területén is.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 
/válságkezelés
- Közép-Európának most esélye és lehetősége nyílott arra, hogy új stratégiai szövetséget hozzon létre, amelynek eleme lehet egy energiabiztonsági alap, közös fejlesztési politika és az észak-déli irányú regionális szállítási hálózat megteremtése.
- A mostani globális válság okai között mélyebb szerkezeti és morális problémák is meghúzódnak, és a folyamat tulajdonképpen egy világméretű átrendeződés része. Nem egyszerűen egy pénzügyi krízisról van szó, hanem új horizontok nyíltak ki, és új világrend jön létre biztonsági és katonai értelemben is. A globalizáció fő árama megfordult, és olyan új gazdasági hatalmak bukkantak föl, mint Oroszország és Kína.
- Kelet nem fog habozni, hogy katonai potenciálba fordítsa át gazdasági erejét, és a transzatlanti szövetségnek új szereplőket kell eltűrnie, velük együttműködést kialakítania.
- Magyarország esetében rendkívül kockázatos lenne, hogy pénzt pumpáljanak a gazdaságba, abban a reményben, hogy ettől majd nő a fogyasztás és beindul a bővülés - ráadásul ez jelentős költségvetési hiánynövekedéssel járna. Én Magyarország számára nem látok más utat, mint az adócsökkentés.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője
/költségvetés
- Azt láthatjuk, hogy két hét alatt összeomlott a költségvetés. Ma már szakértők is egyértelműen leszögezik, hogy a korábbi évek költségvetéseihez képest a 2009-es költségvetés nagy újdonsága az volt, hogy az első perctől kezdve nyilvánvaló volt: irreális számításokra épül.
- Gyurcsány Ferencet a költségvetés összeomlása sem ösztökéli arra, hogy határozott lépéseket tegyen. Semmi újdonság nem történt a világgazdaságban, hiszen már tavaly októberben, novemberben elmondták külföldi és belföldi gazdasági elemzők, hogy Magyarországon 3 százalék körüli lesz a recesszió. Az ellenzék is jelezte a költségvetési vitában.
- Nem figyeltek oda, sőt, az utólagos beigazolódás sem tette indokolttá Gyurcsány Ferenc számára, hogy határozott kormányzati lépéseket tegyen. Helyette létrehoz egy kormányzati kudarckezelő központot, melynek célja, hogy azt a csődtömeget, amelyet az elmúlt félévben a magyar kormány kormányzati politika címén bemutatott, valahogyan eltussolja. Létrehoz olyan tanácskozmányokat, hoz olyan lépéseket, amelyekkel nem kifelé megyünk a válságból, hanem egyre mélyebbre kerülünk a válság örvényében.
- Azzal, hogy a kormány válságkezelés címén el akarja venni a családi pótlékot, azzal a jövő Magyarországának felvirágzását, illetve a jövő erős magyar gazdaságát kérdőjelezi meg.
- Új kormányzati politikára, új kormányra, új világlátásra, és a válságból való kilábalásra van tehát szükség.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A héten megszólaló elemzők egyetértettek abban, hogy a költségvetés bevételi oldala szempontjából továbbra is nagyon magasak a kockázatok, viszont a megjelölt hiánycéltól való eltérés megingathatja az egyébként is instabil befektetési bizalmat. A kormány kiszivárgott terveit inkább bátortalan lépéseknek minősítették, és egyöntetűen a valódi strukturális reformok szükségességét hangsúlyozták. 

Elemző Legfontosabb állítások
Szapáry György, az MNB volt alelnöke - A 2009-es költségvetés a jelenlegi formájában, úgy, ahogy azt a Parlament elfogadta, biztosan nem teljesíthető. Ennek három oka van. Egyrészt az infláció alacsonyabb lesz, mint az eredetileg tervezett 4,5 százalék, ami azt jelenti, hogy a költségvetési bevételek a vártnál kisebbek lesznek. Másrészt: a gazdasági növekedés visszaesése nagyobb lesz a vártnál. Mínusz egy százalékkal számoltak, de lehet, hogy a visszaesés két vagy három százalék lesz. (…) Harmadrészt: a kormány, bár vállalta, hogy nem folyósítja a tizenharmadik havi fizetést a köztisztviselőknek és a közalkalmazottaknak, mégis kifizeti ezt az összeget, vagyis a kormány ezt az ígéretét máris megszegte.
- Mindenképpen szerkezeti reformokra van szükség ahhoz, hogy az alacsony költségvetési hiány és az államadóság hosszú távon fenntartható legyen. A szociális támogatási rendszert úgy kellene átalakítani, hogy az munkára ösztönözzön, ne pedig munkakerülésre. Jelenleg egyesek többet kapnak segélyekből, mint amit munkával keresnének.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője - További intézkedés nélkül 256 milliárd forint körül lenne a hiánytúllépés. Ennek nagy részét a 192 milliárdos tartalék fedezheti, ám nyilván erre az célra nem lehet felhasználni teljesen. A legbizonytalanabb a vállalati adók előrejelzése, recesszióban a profitok nagyon durván, 15-40%-ot is eshetnek, a csődhullámok szintén jelentősen csökkenthetik a bevételeket. Az önkormányzatoknál az iparűzési adó radikális kiesése lehetséges.
- Igaz, hogy az áfa-emelés a legkevésbé kártékony a versenyképességre a különböző adónemek emelése között, de a túlzottan magas adóelvonási arányt inkább csökkenteni kellene. El kéne felejteni az összehasonlítgatásokat, hogy lám a Skandináv országok versenyképesek magas (GDP arányos) adóelvonási szinttel is. Nálunk nincs meg az ehhez szükséges foglalkoztatottság és adómorál. Azaz tudomásul kellene venni, hogy Magyarország jelenleg nem bírja el a jelenlegi szociális, jóléti és nyugdíjrendszert. Önmagában is fenntarthatatlan, hogy a nyugdíjkiadások még zsugorodó gazdaság és visszaeső foglalkoztatás mellett is növekednek.
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő elemzője - A befektetők nem tolerálják a tervtől való negatív eltérést, csak abban az esetben, ha valódi reformértékű lépéseket is látnak, de ebben az esetben sem csúszhatunk 3% fölé. Ne feledjük, hogy a globális kockázatkerülés mellett még a leginkább várt intézkedések bevezetése esetén sem biztos, hogy eufórikus vásárlási hullámot generálna a hazai eszközök piacán. Így nem árt az óvatosság, ha a deficitszámokról van szó.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt.  elemzője - Az adórendszer átalakítása nem pillanatnyi, hanem adórendszer optimalizálási probléma. Vagyis jelenleg kettős feladatot próbál megoldani a kormányzat: csökkenteni a hiányt, és ezzel párhuzamosan enyhíteni az adórendszer strukturális problémáin.
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója - A jelenlegi válságkezelés, vagyis az, hogy minél több pénzt pumpálnak a gazdaságba, késlelteti a mihamarabbi fellendülést.
- Ilyenkor azt célszerű vizsgálni, hogy mennyiben elkerülhetetlen a termelés, a beruházás visszaesése, a munkanélküliség növekedése, és azt kell elérni, hogy ne szülessenek hosszú távon negatív hatással járó döntések. Meg kell vizsgálni, mit tehetünk iparáganként, miként lehetne áthidalni ezt a visszaesést.
- Ilyenkor buta mechanizmus zajlik egy vállalatban. A menedzsmenten nagy a nyomás; amit mi itthoni példákon látunk, azok külföldön megszületett döntések következményei. Nem fafaragás folyik, hanem favágás. Visszaesik a nyereség, a költségeket azonnal vissza kell vágni, egypólusú a gondolkodás, sok embert kirúgnak, és senki nem nézi azt, hogy 2010-ben már újra szükség lehet a most kirúgandó munkatársakra
Békesi György, volt pénzügyminiszter - A gazdasági visszaesés nagyobb lesz egy százaléknál, az infláció a tervezett 4,5 százalék helyett még 3 százalék sem lesz, és mintegy 30-40 ezer munkahely szűnik meg. Ezek mind csökkentik a költségvetési bevételeket, ráadásul a kormány elvtelenül megalkudott a közalkalmazottakkal a 13. havi bér kapcsán, ami kisöpörte az összes tartalékot, a tervezett 300 milliárdból csak 47 milliárd forint maradt.
- A recessziót megfékezni esélye sincs az országnak. A gazdaság csak úgy juthat egy kis levegőhöz, ha a költségvetés kevesebb adót és járulékot von el, ezt pedig csak akkor lehet megtenni, ha csökkennek a kiadások.





Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 

Az infláció az év végére jelentősen lelassult, így éves összesítésben 2008-ban 6,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A visszaeső infláció miatt a tavalyi év végén a reálbérek növekedési üteme is megugrott. Aggasztó hír azonban, hogy az építőipar tovább folytatta mélyrepülését.

Mutató fajtája Adatok
Infláció, KSH - A fogyasztói árak 2008-ban átlagosan 6,1 százalékkal emelkedtek, decemberben 3,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 decemberében és 0,3 százalékkal csökkentek 2008 novemberéhez képest.
- A maginfláció decemberben 0,2 százalék, 12 havi összehasonlításban 3,8 százalék volt. Az éves átlagos alapdrágulás 5,2 százalékot tett ki. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított éves átlagos áremelkedés 2008-ban 6,9 százalék, decemberben a 12 havi index 4,7 százalék volt, a havi index nem változott.
Építőipari termelés, KSH - Az év első tizenegy hónapjában az építőipari termelés volumene 6,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2007. azonos időszakában, 2008 novemberében a kiigazítatlan adatok alapján 3,4 százalékkal, munkanaptényezővel kiigazítva 4,5 százalékkal volt magasabb a termelés, mint egy évvel korábban.
- Novemberben szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 1,2 százalékkal haladta meg az előző havit.
- Az építőipari vállalkozások 2008 november végi szerződésállományának volumene 18,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 35,2 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké pedig 7,1 százalékkal nőtt.
- A 2008. év első tizenegy hónapjában kötött szerződések volumene 12,7 százalékkal volt alacsonyabb a 2007. évi január-novemberinél. Évkezdettől az épületekre 35,9 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre pedig 23,9 százalékkal nagyobb volumenű szerződést kötöttek.
Reálbérek, KSH - Novemberben a fizetések átlagosan 3,3 százalékkal értek többet, mint egy évvel korábban. A bruttó bérkiáramlás a rendszeres keresetek szintjén a versenyszektorban érezhetően mérséklődött.
- Tavaly novemberben a nettó keresetek 7,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez megegyezik az előző hónapban jelentett dinamikával, ám a reálkeresetek növekedési üteme mégis megugrott.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695