Kinek kedveznek a pártok választásirendszer-javaslatai?

2009-02-03

A választási rendszer módosítása kétharmados parlamenti többséget igényel, tehát csak a két nagy párt megegyezésével jöhet létre. Így az előkészítő háttértárgyalások nélkül, nagy nyilvánosság előtt bejelentett javaslatok esetén aligha van esély a megegyezésre. A miniszterelnök javaslata ugyanakkor inkább taktikai célokat szolgál, amihez kedvező politikai alapot jelent, hogy az elmúlt években minden parlamenti párt kezdeményezte már az országgyűlési képviselők létszámának csökkentését, így a közfelfogás teljesen tévesen a választási rendszer reformjának legfontosabb céljaként tartja számon a parlamenti létszám csökkentését. A választási rendszer azonban nem a képviselők száma miatt szorulna reformra, a kisebb létszámú parlament pedig nem eredményez automatikusan költségcsökkenést.

A VÁLASZTÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁNAK POLITIKAI KÖRNYEZETE

A választási rendszer módosítása kétharmados parlamenti többséget igényel, tehát csak a két nagy párt megegyezésével jöhet létre. Így az előkészítő háttértárgyalások nélkül, nagy nyilvánosság előtt kezdeményezett változtatások mindig elsősorban taktikai célokat szolgálnak. Ilyen a kormány jelenlegi javaslata, és ilyen a Fidesz ellenjavaslata is.

A miniszterelnök célja egyfelől a reformhangulat megalapozása olyan javaslatok felvetése által, amelyek találkoznak a választók alapvetően párt- és politikaellenes elvárásaival. Másfelől pedig a Fidesszel szemben kialakított taktikáról van szó, mivel a legnagyobb ellenzéki pártnak éppen saját korábbi hasonló javaslatai miatt nem kedvező, hogy elutasítja a kormány ajánlatát. 

A kormány számára kedvező alapot jelent, hogy az elmúlt években minden parlamenti párt kezdeményezte már az országgyűlési képviselők létszámának csökkentését, így a közfelfogás a választási rendszer reformjának legfontosabb céljaként tartja számon a parlamenti létszám csökkentését. A választási rendszer azonban nem a képviselők száma miatt szorulna reformra, a kisebb létszámú parlament pedig nem eredményez automatikusan költségcsökkenést, a kevesebb képviselő akár többe is kerülhet az adófizetőknek. 

Megegyezés nem a most megfogalmazott javaslat mentén várható, ezért kérdés, hogy a kormányfőnek van-e „tartalékjavaslata”, amellyel készült a Fidesz határozott elutasítására. Az egyéni választókerületi mandátumok visszaemelése a miniszterelnöki javaslatba korántsem áll éles ellentétben az MSZP érdekeivel. 

A legnagyobb ellenzéki párt álláspontja nem csupán a választási rendszerrel kapcsolatos megegyezés lehetetlenségét vetíti előre: a Fidesznek rövid távon nem érdeke a kormánnyal olyan alapvető rendszer-átalakításokban megállapodni, melyek a kormány támogatottságát növelhetik. 

A képviselők javadalmazásának átláthatóbbá tétele szükséges, ugyanakkor pusztán népszerűségi okokból az összjövedelem esetleges csökkenése növelheti a korrupció kockázatát. A képviselői munkához szükséges háttértudás, szakértői támogatás is pénzbe kerül, így minden az Országgyűlés költségvetésének csökkentése irányába mutató lépés tovább ronthatja a képviselői munka szakmai minőségét. A meggondolatlan költségcsökkentés eredménye a felkészületlen, tájékozatlan és korrupt politikusok számának növekedése lenne. 

A PÁRTOK ÉRDEKEI A VÁLASZTÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

MSZP, Fidesz 

A nagyobb pártok számára általában a többségi logika érvényesülése a kedvező, így mind az MSZP, mind a Fidesz számára hosszú távon kockázatos lehet az egyéni választókerületeket teljes mértékben nélkülöző rendszer.

MSZP 
Az MSZP jelentős hátrányban van a Fidesszel szemben, így az egyéni választókerületekben jóval kevesebb mandátumot nyerne, mint 2006-ban, ezért – rövid távon – érdekében áll a listás ág erősítése. A jelenlegi rendszer ugyanakkor általában a nagyobb pártokat erősíti, így az MSZP számára – hosszú távon – kockázatos is lehet feladni azt. A jelenlegi rendszer ugyanis leginkább azoknak a politikai erőknek kedvez, amelyeknek a második fordulóra maradnak tartalékaik (1998: Fidesz, 2002: MSZP).

Fidesz 
Az egyéni választókerületekben nagyarányú győzelemre számíthat, ezért nem érdeke ezek megszüntetése. A Fidesz számára, a jelenlegi erőviszonyok mellett, a választási rendszer érintetlensége a legjobb.

Kisebb pártok 
Jelenleg a megyei listákon legfeljebb 152 mandátumot lehet kiosztani, a javaslat szerint a jövőben 176-ot. Ez nem jelent nagyságrendi különbséget, tehát biztosan maradnak megyék, ahol 4-7 mandátumért folyna a harc (jelenleg a 20-ból 14 ilyen); ilyen kevés mandátumot azonban arányosan nem lehet kiosztani. A kispártok tehát – néhány nagyobb megye és Budapest kivételével – továbbra is esélytelenek lennének a területimandátum-szerzésre, a rájuk leadott voksok döntő többsége az országos kompenzációs listán hasznosulna. 

Az országos listán megszerezhető mandátumok aránya eddig az összes mandátum 15-23%-át tette ki (választásonként változik), ez most 11,5%-ra csökken (ha megmarad a felcsúszó mandátumok rendszere, akkor kb. 11,5-15% közt mozoghat). A kispártok alig valamivel könnyebben juthatnak mandátumhoz területi listán, az országos listán pedig az eddigieknél is nehezebben. Az egyéni ág megszűnése mindenképp hasznos a kispártoknak, ezek a hatások viszont nagyban sújtják őket, tehát összességében nem biztos, hogy nagyobb súllyal lennének jelen a parlamentben.

A KORMÁNYFŐ JAVASLATAINAK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI 

Előnyök 


A választás folyamata, a szavazatok hasznosulása a jelenleginél átláthatóbb a választók számára. 

A választási eredmény kiszámíthatóbb a politikai erők számára. 

A választói akaratot jobban tükröző, arányosabb képviseletet eredményezhet (két torzító tényező megmarad: az ötszázalékos küszöb és a területi listás rendszer). 

Egyfordulós rendszerben kisebbek a választás költségei (de nem olyan mértékben, mint az az előterjesztésben szerepel; az egy forduló nem felez meg ugyanis minden költséget).

Hátrányok 

A listás rendszerrel nehezebben jön létre kormányképes többség; az eddigi rendszer fő erénye, miszerint mindig megteremtette a kormányképes többséget, elveszhet. 

Az ötszázalékos küszöb fenntartásával továbbra is magasak a politikai arénába való betörés költségei, új párt megjelenése továbbra is nehézkes. 

A tervezet nem szól a jelöltállítás reformjáról, pedig az egyéni választókerületek megszűnése ezt megköveteli. Nemcsak az ismert problémák (visszaélések, adatvédelem, magas költségek) miatt fontos a jelöltállítás módja, hanem az esetleges új politikai erők bekerülési esélyei miatt is. 

A rövidebb kampány miatt ugyan valamelyest csökkenhetnek a kampányköltségek, a párt- és kampányfinanszírozás átalakítása nélkül azonban ez nem párosul fehérítő hatással. 

A VÁLASZTÁSI RENDSZERT ÉRINTŐ PROBLÉMÁK KÉT MEGKÖZELÍTÉSE

1. Egy új választási rendszerrel kapcsolatos legfontosabb elvárások


A Political Capital álláspontja szerint két alapvető probléma áll fenn a jelenlegi választási rendszerrel kapcsolatban, amelyek kiküszöbölése alapvető fontosságú: 

(1) a választás folyamata, a szavazatok hasznosulása átláthatatlan a választók számára; 

(2) a választási eredmény nehezen kalkulálható a politikai erők számára (a listás szavazatokhoz képest rendkívül aránytalan eredményt ugyanúgy produkálhat [pl.: 1990., 1994.], mint majdnem teljesen arányosat [2006.]).

2. A hatályos választási rendszer legfontosabb problémái 

A Political Capital Institute javaslatai a jelenlegi választási rendszerrel kapcsolatban:

Arányos egyéni választókerületek megteremtése (2007-):
A kormányfő javaslata szerint ugyan megszűnnének a jelenleg aránytalan, és ezért az egyenlő választójog elvét sértő egyéni választókerületek, de mivel ennek az ágnak a teljes megszüntetése megegyezés híján valószínűtlen, a legfontosabb feladat továbbra is ennek a hibának a kijavítása. 

Az ajánlószelvények rendszerének megszüntetése, a kaució bevezetése (2007-): Ahogyan azt az elmúlt évek általános- és időközi választásai világossá tették, az ajánlószelvényekre épülő jelöltállítás súlyos visszaélésekre ad lehetőséget, amelyek mindegyike kiküszöbölhető lenne, ha a jelöltállítást nem ajánláshoz, hanem kaucióhoz kötnék. 

Kampánycsend és kutatás-publikálási csend eltörlése (2006-): Ahogyan azt az elmúlt évek általános- és időközi választásai szintén világossá tették, a kampány- és kutatási csend életszerűtlen szabályai nem szolgálják az eredeti célt, számos részlete pedig betarthatatlan. Mivel a választókat a jelen szabályozás mellett is elkerülhetetlenül érik a szavazói szándékot befolyásoló ingerek, a felesleges korlátozás eltörlésére is szükség volna. (Kezdeményezésünk részleges sikere, hogy a kutatási csend 8 napról a kampánycsend idejére csökkent.) 

Külképviseleti szavazás újraszabályozása (2008-): Ha a parlament nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének, és elodázza a külképviseleti szavazás korszerű szabályozásának megalkotását, 2010-ben nem lesz mód a külföldön szavazásra. Ezzel 2004 óta meglévő jogukat veszíthetik el a magyar állampolgárok. 


ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A LEGUTÓBBI JAVASLATOKRÓL

  Jelenlegi választási rendszer A kormány javaslata (2009) A Fidesz javaslata (2008) Az SZDSZ javaslata (2004)
Mandátumok egyéni választókerületekben 176 0 88 152
Mandátumok területi listáról max. 152 176 (max.?) max. 76 0
Mandátumok országos listáról min. 58 23 (min.?) min. 29 98
Összes mandátum 386 199 193 250
Bejutási küszöb 5% 5% 5% 5%
Választási fordulók száma 2 1 2 2
Tisztázatlan pontok, hátrányok   kormányképes többség nehezebben teremtődik meg
 
mandátum-hasznosulási mechanizmusok nem ismertek 

jelöltállítás módja nem ismert
a 2-3 mandátumos területi listák alkalmatlanok az arányos mandátumelosztásra, így az arányosnak szánt ág a többségi logika szerint működne 

a nagyméretű egyéni választókerületek nem erősítik a helyi képviseletet
mandátumhasznosulási mechanizmusok nem ismertek

jelöltállítás módja nem ismert

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695