Mélyrepülésben a politikai és a fogyasztói bizalom

2009-02-04

A választók egyre inkább tapasztalják a recesszió hatásait. A bizonytalanná váló munkahelyek, a drasztikusan emelkedő hitelterhek és a világból érkező pesszimista hírek eddig nem látott mélységekbe taszítják a lakossági közhangulatot. Mindezek azt eredményezik, hogy a közfigyelem elfordul a politikától. A januári pártpreferencia vizsgálatok nem mértek elmozdulást az előző hónap adataihoz képest. A Szonda Ipsos kutatása szerint a választók döntő többsége – majdnem 90 százaléka – úgy érzi, hogy a politikai elit a válság hatásainak csökkentése helyett saját pozícióinak erősítésére koncentrál.

A januári közvélemény-kutatások az MSZP támogatottságában nem mutattak jelentős változást. A felnőtt lakosság körében 15-19 százalék között mozog a párt bázisa. Viszonylag kicsi az eltérés a négy nagy intézet adatai között a biztos szavazó pártválasztók tekintetében is. Ezen a bázison 28-32 százalék a kormánypárt támogatottsága. A Medián felmérése szerint a válaszadók 26 százaléka azt tartatná a legjobbnak, ha maradna a Gyurcsány-kormány. Ez az arány utoljára 2008. februárban volt ekkora.

A Fidesz továbbra is jelentős fölénnyel vezeti a népszerűségi versenyt. A teljes népesség körében a legnagyobb bázist (42 %) a Medián mérte, míg a legkisebbet (24 %) a Századvég-Forsense. A nagy eltérés egyik oka az lehet, hogy a pártpreferencia nélküliek aránya (azok, akik nem tudnak, vagy nem akarnak válaszolni a pártszimpátiára vonatkozó kérdésre) az előbbi intézetnél 30 százalék, utóbbi esetében viszont 56 százalék. A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében három intézet mérése szerint is 61 százalék. Egyedül a Századvég regisztrált ennél kisebb (55) értéket.

1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók között 2008-2009 folyamán. 


A két kis parlamenti párt közül az SZDSZ megítélése nem változott. Továbbra is a választók 1-3 százaléka támogatja a liberális pártot. A pártpreferenciával rendelkező biztos szavazók legfeljebb 2 százaléka választaná őket. Az MDF bázisa kismértékben szűkült januárban. A Szonda-Ipsos és a Tárki is csupán 1 százalékra becsüli a Dávid Ibolya által vezetett párt támogatottságát a felnőtt lakosság körében. Januárban a Medián és a Századvég-Forsense is közzétette a Jobbik támogatottságára vonatkozó méréseit. Ezek alapján elmondható, hogy a radikális jobboldali párt bázisa mérhető lett, a választókorú népesség 1-2 százaléka szavazna a Jobbikra. A Szonda-Ipsos kutatása alapján januárban a párt lett a „harmadik erő”, ugyanis támogatottsága mindkét bázison meghaladja az MDF és az SZDSZ támogatottságát.

2. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében. 


1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2009 januárjában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 

Intézet

Medián

Századvég-Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

42 (+1) 24 (-) 32 (+1) 34 (-1)

MSZP

19 (-1) 15 (+1) 17 (-2) 17 (+1)

SZDSZ

3 (+1) 1 (-1) 1 (-) 2 (+1)

MDF

3 (-1) 2 (-) 1 (-1) 1 (-2)

KDNP

1 - 1 (-) -

MIÉP

- - 1 (+1)

-

Jobbik 1 1 (-) 2 (-) -

Egyéb

1 2 (-) 3 (+1) 4 (-1)

Nem tudja/nem válaszol

30 (+1) 56 (-) 43 (+1) 42 (+2)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

61 (-1) 55 (-2) 61 (+4) 61 (-)

MSZP

29 (+1) 32 (-) 28 (-4) 30 (+4)

SZDSZ

2 (+1)  1 (-2) 2 (-) 2 (-)

MDF

4 (-1)

3 (-)

2 (-1) 2 (-2)

KDNP

1

-

1 (-) -

MIÉP

-

-

1 (+1) -

Jobbik

1

3 (-)

4 (+1)

-

Egyéb 2 8 (+6) 3 (-) 5 (-2)

 
A táblázatban szereplő számok egészre kerekített értékek, így előfordulhat, hogy az arányok összege nem adja ki a 100 százalékot. A Századvég-Forsense és a Szonda-Ipsos által mért támogatottságok összege a biztos szavazó pártválasztók között 102, így a tényleges értékek néhány tizeddel kisebbek lehetnek.


2. Táblázat
:
A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2009 januárjában (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).
 

 

Intézet

Medián

Századvég - Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

23 (+2)

9 (-1)

15 (+3)

17 (-2)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

32 (-2)

23 (-2)

33 (+8)

31 (-4)


3. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, valamint az MSZP és a Fidesz bázisának változása a megelőző hónaphoz képest.


Történelmi mélyponton a fogyasztói bizalom
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által havonta közzétett konjunktúra kutatás januári eredményei azt mutatják, hogy a lakossági várakozások mélyponton vannak. A fogyasztói bizalmi index mérésének kezdete, 1996-óta nem volt ilyen alacsony.


Felmérés az EP-választás előtt 

Januárban publikálta az Európai Bizottság legfrissebb Special Eurobarometer felmérését, melynek témája a közelgő Európai Parlamenti választás volt. Az adatfelvételek a válság európai begyűrűzésének elején, 2008 októberében és novemberében történtek.

A kutatás egyik kérdésében azt mérte fel, hogy a válaszadók mit szeretnének a kampány központi témájának. A három legtöbbször említett téma a gazdasági növekedés, a munkanélküliség, illetve az infláció volt. Az első két téma kiemelten aggasztja a magyarokat. A 27 tagállam közül csak kettőben említették többen a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget, mint az EP választási kampány fő témáját.

  EU27 átlag Magyarország
Gazdasági növekedés 51 % 71 %
Munkanélküliség 49 % 70 %
Infláció 47 % 60 %


A szavazási hajlandóság tekintetében elmaradunk a tagállamok átlagtól. Ugyanakkor a közép-kelet-európai régióban hazánkban ígérik a legtöbben biztosra szavazatukat.

  Biztosan szavazók aránya
EU27 átlag 28 %
Magyarország 23 %
Csehország 20 %
Románia 20 %
Bulgária 19 %
Lengyelország 15 %
Szlovákia 15 %



Az uniós átlaghoz (39%) képest Magyarországon lényegesen többen vannak (65%) azok, akik európai polgárként akkor éreznék jobban magukat, ha harmonizálnák a tagállamok között a szociális ellátó rendszert (egészségügy, nyugdíjak, stb.). Az unós átlagtól való kiemelkedően nagy eltérés arra utal, hogy a magyarok többsége szerint önmagában az egységesítés miatt javulna az erősen kritizált hazai ellátó rendszer színvonala. Mindez visszavezethető magyar lakosság alapvetően paternalista gondolkodására, és jelzi, hogy a többség úgy gondolja a jólét pusztán politikai- állami döntés függvénye.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695