A Fidesznek már háromszor annyi szavazója van, mint az MSZP-nek

2009-05-05

A felmérések szerint áprilisban folytatódott a szocialisták szavazói bázisának csökkenése. A felnőtt lakosság körében az MSZP támogatottsága – négy közvélemény-kutató átlagában – nem éri el a 13 százalékot. A bizonytalanok tábora ugyanakkor nem nőtt, de továbbra is magas. Részben ebből is adódik, hogy a biztos szavazó, pártot választani tudók körében óriásira nőtt a két nagy párt közötti különbség, áprilisban két intézet is 70 százalékos Fidesz-támogatottságot mért. Az MDF, az SZDSZ és a Jobbik közül utóbbi esetében mérték a legnagyobb támogatottságot: alacsony EP-választási részvétel esetén Morvai Krisztina nagy eséllyel elnyerné a brüsszeli mandátumot.

A kormányzó párt iránti választói bizalom további veszteségeket szenvedett az elmúlt egy hónapban. Az általunk vizsgált intézetek mindegyike – függetlenül attól, hogy az adatfelvételek Bajnai Gordon beiktatása előtt vagy után készültek – érdemi csökkenést mért az MSZP támogatottságában. A Tárki és a Századvég-Forsense is mindössze 11 százalékosra becsüli a választókorú lakosság körében a szocialista párt bázisát. A csökkenés a biztos szavazó pártválasztók között a legjelentősebb, az értékek 18-22 között mozognak.

1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2009 áprilisában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 

Intézet

Medián

Századvég-Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

44 (+1) 30 (+2) 36 (+6) 36 (+3)

MSZP

15 (-1) 11 (-) 13 (-2) 11 (-1)

SZDSZ

2 (-) 1 (-1) 2 (+1) 3 (-)

MDF

2 (-1) 1 (-1) 2 (-) 2 (-)

KDNP

- - 1 (+1) -

MIÉP

- - 0 (-1)

-

Jobbik 2 (-1) 3 (+2) 2 (-) 2 (+1)

Egyéb

2 (-) 1 (-1) 3 (-) 5 (-1)

Nem tudja/nem válaszol

33 (+2) 52 (-1) 41 (-5) 41 (-2)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

70 (+4) 70 (+3) 65 (+3) 64 (+2)

MSZP

18 (-5) 18 (-4) 21 (-4) 22 (-1)

SZDSZ

2 (-)  2 (-1) 3 (+1) 4 (+1)

MDF

2 (-2)

1 (-3)

2 (-2) 2 (-1)

KDNP

-

-

1 (+1) -

MIÉP

-

-

1 (-) -

Jobbik

4 (-)

5 (+3)

4 (-)

4 (-)

Egyéb 4 (+3) 3 (-) 3 (+1) 4 (-1)

 

2. Táblázat
:
A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség, 2009. április(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).
 

 

Intézet

Medián

Századvég - Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

29 (+2)

19 (+2)

23 (+8)

25 (+4)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

52 (+9)

52 (+7)

44 (+7)

42 (+3)



1. Ábra:
Az MSZP támogatottságának alakulása 2008-09 folyamán. A Medián, a Századvég-Forsense, a Szonda Ipsos és a Tárki adatainak átlaga.

 
 


A Fidesz újabb szavazókat tudott megszólítani a korábban bizonytalanok közül. A teljes népességben 1 (Medián) - 6 (Szonda Ipsos) százalékponttal emelkedett a népszerűsége. A pártpreferenciával rendelkező biztos szavazók között óriási előnyre tett szert, támogatottságának átlaga meghaladja a 67 százalékot. Ez jelzi, hogy a Fidesz-szimpatizánsok már az EP-kampány legintenzívebb utolsó egy hónapja előtt igen aktívnak mondhatók.

2. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók között 2008-09 folyamán.



Az SZDSZ és az MDF egyelőre nem tudta aktivizálni a szavazóit. Az EP-választási kampány hajrájába fordulva támogatottságuk két százalék körül van, és ennél a biztos szavazó pártválasztók között sem több lényegesen. Úgy tűnik tehát, hogy az SZDSZ az előrehozott választás – Bajnai kormány meccs döntőbírói pozícióját nem tudta választói szavazatokra váltani. Az MDF pedig eddig nem tudta mérhető támogatottságra váltani a Bokros Lajos listavezetővé választásával elért kommunikációs előnyt.

3. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében.



A Jobbik áprilisban tovább erősítette pozícióját a közvélemény-kutatások szerint. A „harmadik erő” címért folyó küzdelemben jelenleg vezet. Az összes szavazóhoz viszonyítva 2 százaléknyi Jobbik-szimpatizáns mutatható ki, míg a biztosan szavazó, pártpreferenciával rendelkező választók között a Medián, a Szonda-Ipsos és a Tárki 4, a Századvég-Forsense pedig 5 százalékos támogatottságot mért.

4. Ábra: A Jobbik támogatottságának alakulása az elmúlt egy év folyamán



5. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, valamint az MSZP és a Fidesz bázisának változása a megelőző hónaphoz képest. 


A romákkal szembeni társadalmi attitűdök
A romákkal szembeni társadalmi attitűdök

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (EU Fundamental Rights Agency, FRA) áprilisban hozta nyilvánosságra azt az összehasonlító Európai Uniós vizsgálatot, melyet a Gallup Europe a Magyar Gallup Intézettel együttműködésben végzett a különböző országokban – túlnyomórészt nagyvárosokban – élő veszélyeztetett kisebbségi és bevándorló csoportok körében (European Union Minorities and Discrimination Survey, EU-MIDIS).

A 2008-ban végzett kutatás szerint az EU területén élő nagyobb roma közösségek közül (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Görögország, Szlovákia, Bulgária, Románia és Magyarország) a magyar cigányok számoltak be második legmagasabb arányban arról, hogy őket, személy szerint, hátrányos megkülönböztetés érte a megelőző 12 hónap során a vizsgált területek (munkakeresés, munkahely, lakáskeresés, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, vendéglátóipari egységek, boltok, illetve bankok) bármelyikén. Összesen 62% érezte úgy, hogy ezen területek bármelyikén kifejezett a származása miatt bántak vele rosszabbul. Magyarországon is – akárcsak a többi országban – a munkakeresés területén tapasztaltak a legnagyobb arányban diszkriminációt a kérdezettek. A cigányokat érő diszkriminációt tekintve összességében hazánknál csak Csehországban rosszabb a helyzet.

A különböző bűncselekményeknek való kitettség a magyar cigányok körében meglehetősen magas: a roma származású magyarok harmada vált az EU-MIDIS vizsgált cselekmények (betörés, jármű eltulajdonítás, lopás, támadás vagy súlyos fenyegetés, illetve súlyos zaklatás) áldozatává a vizsgálatot megelőző egy év során. Az utolsó két cselekménytípust figyelembe véve a roma származású magyarok 22%-át érte személyük ellen irányuló támadás vagy súlyos zaklatás – a támadások-fenyegetések 45%-a és a súlyos zaklatások 39%-ában maguk az elkövetők is romák voltak. A személyük ellen elkövetett támadásokat elszenvedők 85%-a nem jelentette az esetet a rendőrségen, elsősorban mert nem bízott benne hogy a rendőrség bármit is képes lenne tenni az ügyükben (10 esetből 6-7 marad ki ilyen indokkal a statisztikákból). A rendőrségben való bizalom hiányának további jele, hogy az áldozatok közel ötöde (18%) azért nem tett feljelentést, mert attól tartott, hogy a tettesek ezt megbosszulnák rajta.

Publicus Intézet március 23. és április 7. között végzett lakossági felmérést, melyben a társadalom romákkal szembeni attitűdjét vizsgálta. A kutatás megerősítette, hogy továbbra is magas a romák társadalmi elutasítottsága. A megkérdezettek többsége gyakorlatilag egyetért a „cigánybűnözés” szó létjogosultságával, a kirekesztettségért pedig a kisebbséget okolja.

A lakosság többsége (52 %) szerint a cigányok hajlamosabbak az erőszakos bűncselekményekre, mint a nem cigányok. Sőt, a válaszadók majdnem fele (46 %) egyetért azzal a megállapítással, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyeket leginkább cigányok követnek el, ezért a büntetőjogban külön szabályokat kellene alkalmazni rájuk. A bűnözés mellett sokan a romák népességhez viszonyított részarányát is problémának látják: 62 százalék úgy gondolja, hogy a cigány lakosság számának növekedése veszélyezteti a társadalom biztonságát.

A kialakult helyzeten, a két kisebbség és a többség viszonyán a megkérdezettek szerint leginkább maguk a cigányok (74 %) tudnának javítani. A másik két legtöbbet említett szereplő a kormány (59 %), valamint a roma szervezetek (49 %). Annak ellenére, hogy három lehetséges választ is meg lehetett jelölni, csupán 23 százalék gondolja azt, hogy a nem cigányok is javíthatnak a viszonyon. Az egyéni szerepvállalás elhárítását jelzi az is, hogy a válaszadók jelentős része (80 %) úgy érzi, hogy személyesen semmit sem tehet az ügy érdekében.

A cigányság hátrányos helyzetét a társadalom nagy többsége szerint a munkához való hozzáállásuk okozza. A lakosság 84 százaléka szerint a romák gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. A válaszadók 57 százaléka úgy véli, hogy a szegénységükért a többségi társadalom elő- ítéletessége is okolható. A pozitív megkülönböztetést viszont elutasítják a válaszadók, mindössze 18 százalékuk értett egyet azzal a megállapítással, hogy a cigányoknak több segítséget kell adni, mint a nem cigányoknak.

A roma közösség integrációját tovább nehezíti, hogy a nem cigány többség elkerüli a romákkal való közelebbi viszonyt. Míg a megkérdezettek 82 százaléka számára nem okozna problémát az, ha a lakóhelyén cigányok is élnének, 46 százalékuk már nem tudná elképzelni, hogy romák szomszédja legyen. 68 százalékuk pedig kifejezetten nem örülne egy roma származású családtagnak. A többség nem az elfogadást, hanem a beolvasztást támogatja: a válaszadók 82 százaléka úgy gondolja, hogy a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a nem cigányok.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a lakosság az egyes társadalmi csoportokat mennyire fogadná el közvetlen szomszédjának. A leginkább elutasítottak a kábítószeresek, a válaszadók csupán 15 százaléka fogadná el szomszédjának. A többség elutasítja a büntetett előéletűeket (30 %), a homoszexuálisokat (36 %) és az AIDS betegeket (38 %) is. A faji csoportok közül a romákkal szemben vagyunk a leginkább elutasítóak, a lakosság 42 százaléka fogadna el cigány szomszédot. A felmérésben szereplő csoportok közül a zsidók megítélése a legkedvezőbb, 70 százalék elfogadná őket szomszédjának.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695