Így működik a magyar választási rendszer

2010-01-22

Miután a köztársasági elnök kihirdette az országgyűlési választás időpontját, a következő hetekben bizonyosan egyre többen lesznek, akik szeretnék érteni, hogyan is működik a híresen bonyolult magyar választási rendszer. A Political Capital igyekszik érthetővé tenni, hogy miként lesznek a szavazatokból mandátumok.

VÁLASZTÁSI ALAPELVEK

 

  • a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása;
  • önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban;
  • esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között;
  • jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás;
  • jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása;
  • a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

 

VÁLASZTÓJOG

 

A választójog általános és egyenlő. Választásra jogosult (aktív választójog) minden a Magyar Köztársaság területén élő (bejelentett állandó lakcímmel rendelkező) nagykorú (18 év) magyar állampolgár. Nincs választójoga annak, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. Mindenki választható (passzív választójog), aki aktív választójoggal rendelkezik.

 

VÁLASZTÓKERÜLETEK

 

A parlament 386 mandátumából 176-ot az egyéni választókerületekben osztanak ki, legfeljebb 152-t a 20 területi listáról (19 megyei + 1 budapesti) és legalább 58-at az országos listáról.

 

JELÖLTÁLLÍTÁS

 

Az Országos Választási Iroda minden választópolgárnak kiküldi az értesítőt és az ajánlószelvényt. Az értesítőn szerepelnek a választópolgár személyes adatai, illetve innen értesül, hogy pontosan mikor és hol szavazhat. Az értesítő tehát nem jelöltállításra szolgál, tulajdonosától ezt senki nem kérheti el. Az egyéni választókerületben indulni kívánó jelöltet az ajánlószelvénnyel lehet támogatni. Ezen a lapon minden adatot (a személyes adatoktól a jelöltet támogató párt(ok) nevéig) a választópolgárnak kell kitöltenie és aláírásával hitelesítenie; ha bármelyik részét üresen hagyja, az ajánlószelvénnyel könnyen visszaélhetnek.

 

  • Egyéni választókerület: egy képviselőjelölt választáson való elindításához 750 ajánlószelvény szükséges.
  • Területi lista: csak azon bejegyzett pártok vagy pártszövetségek állíthatnak területi listát, amelyek az adott területen lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak állítani.
  • Országos lista: Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 7 területi listával rendelkeznek.

 

 

 

Egy személy párhuzamosan indulhat egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán. A területi és az országos pártlistán ezért háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátumok száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad.

 

A VÁLASZTÁS LEBONYOLÍTÁSA

 

Magyarországon minden választópolgárnak két szavazata van. Egyiket az egyéni választókerület képviselőjelöltjeinek egyikére adhatja le, másikat a területi listát állított pártok vagy pártszövetségek egyikére. Ha második fordulóra is sor kerül, azt mindig az első fordulót követő 14. napon kell megtartani.

 

Érvényesség és eredményesség a választókerületekben

 

A mandátumszerzésnek minden esetben feltétele az érvényes és eredményes választás. Az egyéni választókerületekben az érvényesség feltétele a választásra jogosultak több mint felének részvétele. Amennyiben a szavazás érvénytelen, második fordulót kell tartani, amelyben minden az első fordulóban induló jelölt újraindulhat, viszont már a polgárok több mint egynegyedének részvétele is elégséges az érvényességhez. Ha a szavazás a második fordulóban sem érvényes, a mandátumot nem osztják ki, s időközi választást kell tartani, ami nem lehet előbb, mint az általános választást követő szeptember 1-je.

 

Az érvényes első forduló akkor eredményes, ha a jelöltek valamelyike megszerzi a leadott szavazatok abszolút többségét. Ha nincs ilyen jelölt, az első forduló eredménytelen volt, és második fordulót kell tartani, amelyben csak az első fordulóban a szavazatok legalább 15 százalékát elnyert jelöltek indulhatnak. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. A második forduló legtöbb szavazatát begyűjtő jelölt nyeri el a mandátumot (abszolút többségre tehát már ekkor nincs szükség). A két forduló között bármelyik jelöltnek jogában áll visszalépni.

 

Érvényesség és eredményesség a területi listákon

 

A területi listás választások érvényességének feltétele azonos az egyéni választókerületek esetében megszabottakkal, viszont az érvényes listás szavazás minden esetben eredményes is egyben. Fontos, hogy a részvétel területi szinten értendő, tehát előfordulhat, hogy a legtöbb megyében megvan a szükséges részvétel, néhány megyében viszont 50% alatt marad. Ez esetben, azokban a megyékben, ahol nem volt meg a kellő részvétel, második fordulót kell tartani, és akkor már elég a 25%-os részvétel. Az elmúlt 5 választás során ez kizárólag 1998-ban fordult elő Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

 

A területi listákról az adott megye, illetve Budapest nagyságának megfelelően 4-28 mandátum osztható ki, a 20 területi listáról így legfeljebb 152. Általában nem sikerül az összes területi mandátumot kiosztani (ennek oka az alábbi példából válik világossá), így a fennmaradó mandátumok átkerülnek az országos listára (az elmúlt öt választás során 120-146 mandátum talált gazdára területi szinten).

 

Területi listás mandátumot csak az a párt kaphat, amelyik országosan megszerezte a pártlistás szavazatok legalább 5%-át (1990-ben ez a küszöb még 4% volt). A pártlistákra leadott szavazatok mandátumokká alakítására a magyar választási rendszer a Hagenbach-Bischoff-kvótát használja, amelyet úgy kapunk meg, hogy az adott megyében leadott összes érvényes listás szavazatot elosztjuk az ott kiosztható mandátumok eggyel növelt értékével:

 

 

Az országosan ötszázalékos küszöböt átlépő pártlisták területi szavazatszámát elosztjuk ezzel a kvótával: az osztás eredménye kiadja, hogy melyik párt hány területi mandátumra jogosult. Ezután kiderül, maradtak-e ki nem osztott mandátumok, és az is látszik, hogy a pártok hány, még nem hasznosult szavazattal rendelkeznek. Ha maradt kiosztható mandátum, életbe lép a kétharmados szabály, ami azt jelenti, hogy a még betöltetlen mandátumokból azon pártlisták részesednek, amelyek maradék szavazatszáma elérte a mandátumszerzéshez szükséges kvóta legalább kétharmadát.

 

Ha ezután is maradnak ki nem osztott mandátumok, azokat hozzáadjuk az országos listáról kiosztható mandátumokhoz.

 

A maradék szavazatok, amelyek még a kétharmados szabály alkalmazása után sem értek mandátumot, töredékszavazat formájában átkerülnek az országos listára. A kétharmados szabálynak köszönhetően azonban voltak, akik „olcsóbban” jutottak mandátumhoz. Ezt a rendszer úgy kompenzálja, hogy amennyivel kevesebb szavazatába került az adott pártlistának a mandátum, annyit levonnak az országos listára kerülő töredékszavazataiból.

 

Példa a Hagenbach-Bischoff-kvóta alkalmazására (országgyűlési választások, budapesti területi lista, 2002.04.07.)

 

Megszerezhető mandátumok száma: 28;

 

Hagenbach-Bischoff-kvóta: 1 093 194 / (28+1) = 37 696; kétharmada: 25 131

 

 

Az FKgP, a Centrum, a Munkáspárt és a MIÉP országosan nem érték el a szükséges 5%-os küszöböt, ezért ezek a szavazatok elvesznek.

 

Mandátumok az országos listán

 

Országos listás mandátumot is csak az a párt kaphat, amelyik országosan megszerezte a pártlistás szavazatok legalább 5%-át. A kompenzációs szerepet betöltő országos listára a választók közvetlenül nem adhatnak le szavazatot, hanem azon a töredékszavazatokat összesítik. Ezek a töredékszavazatok két helyről kerülnek át az országos listára:

 

  1. a mandátumkiosztás után a területi listákon megmaradt töredékszavazatok (ez a kétharmados szabály miatt egyaránt lehet pozitív és negatív);
  2. az egyéni választókerületekben képződött töredékszavazatok (a vesztes jelöltekre az első érvényes fordulóban leadott szavazatok).

 

Az országos listáról eredetileg 58 mandátum osztható ki, ám a területi listákon ki nem osztott mandátumok is átkerülnek az országos listára, így az itt megszerezhető mandátumok száma ennél minden egyes választáson magasabb (64-90) volt.

 

 

 

A mandátumkiosztás a d’Hondt-módszert alkalmazva történik, amelynek segítségével biztosan kiosztható minden egyes mandátum. Egy táblázat fejlécére felírjuk azokat a pártlistákat, amelyek országos listás mandátumokra jogosultak, a függőleges tengelyre pedig 1-től kezdve a természetes számokat. A táblázat első sorába beírják a pártlisták által összegyűjtött töredékszavazat-számot, a következő sorba ezek felét, a következőbe a harmadát, és így tovább. Ezek után az a pártlista kap egy mandátumot, amelyiknek a neve alatt szerepel a táblázat legnagyobb száma. Ezt a számot kihúzzák, majd az így megmaradt számok közül választják ki a legnagyobbat: ekkor ez a pártlista kap egy mandátumot. Ezt a mechanizmust addig folytatják, míg az összes mandátum gazdára nem talál.

 

Példa a d’Hondt-módszer alkalmazására (országgyűlési választások, 2002.04.21.)

Megszerezhető mandátumok száma: 70

 

 

Az MSZP listájának első 31, a Fidesz-MDF listájának első 26 és az SZDSZ listájának első 13 jelöltje nyert tehát mandátumot az országos listáról.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695