Fenyegeti-e Orbánt a kun veszedelem?

2007-10-26

Lesz-e Orbán Viktor utáni Fidesz? A kérdés talán így is feltehető: Orbán Viktorral lesz-e Fidesz? És ha nem vele, akkor kivel? Lesz-e Gyurcsány nélkül MSZP? Vagy MSZP nélkül Gyurcsány? Látjuk-e a két, saját oldalukat vezető sztárpolitikuson túl a többieket? Egyre több, tehetségesnek tűnő jelentkezőt látni: igaz, ők nem vállalják nyíltan ambícióikat, de azt a nyilvánossághoz való viszonyukból egyértelműen ki lehet következtetni. A Fidesz esélyes vezetői közül ezen a héten Varga Mihály Fidesz-alelnök portréját rajzoltuk meg.

Varga Mihály jó példája annak, hogy a politikus számára nem csak a látványos szerepléseken keresztül vezet az út a sikerhez. Varga ugyanis sosem figyelemfelkeltő médiaszerepléseivel, humorával vagy személyiségével igyekezett felhívni magára a figyelmet, ennek ellenére régóta a Fidesz legmeghatározóbb politikusainak egyike; sőt, az idei kongresszus eredményei alapján a legerősebb az alelnökök között. Ez annak is köszönhető, hogy bár már 1994 óta jelen van a Fidesz vezetésében, azon kevés politikus közé tartozik, akinek a nevéhez nem fűződik semmilyen látványos politikai kudarc. Sőt, a választókerületében mutatott sikerek és a fideszes tarolást hozó 2006-os önkormányzati választási kampány politikai irányítása után kifejezetten a “győztesek klubjába” tartozik pártjában.

Varga a Fidesz alelnökeként és frakcióvezető-helyetteseként is megmaradt a kevésbé látványos pénzügypolitikus szerepében – aminek köszönhetően a média sem elsősorban potenciális Fidesz-vezetőként, hanem szakpolitikusként kezeli, és jóval kisebb figyelmet kap, mint a párt többi “nagyágyúja”: Pokorni Zoltán, Kósa Lajos,Navracsics Tibor vagy éppen Rogán Antal. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a párt egyik legaktívabb politikusa a nyilvánosságban és a parlamentben egyaránt. Varga Mihály a politika aszkétája: feladatait lelkiismeretesen, nagy odaadással végzi, ugyanakkor nem törekszik magamutogatásra, és nem “sütkérezik” politikusi szerepében. Imázsának szerves része, hogy az a fajta politikus, aki hivatását látszólag nem a pozíciók okozta örömökért és kiváltságokért végzi; a politikát a párt és a választók érdekében tett áldozatos, már-már önsanyargató munkának tekinti. A Fidesz alelnöke honlapján is némi keserűséggel említi, hogy politikai feladatai elvonják családjától és magánéletétől. “A parlamenti munka a család számára sok lemondással is jár. Kétlaki életet élünk, ingázunk Karcag és Budapest között. (…) Sokszor lemaradok óvodai, iskolai rendezvényekről, sajnos általában a hétvégék sem program nélküliek.”

A közgazdász végzettségű Varga Mihály gyakorlatilag a párt fogantatása pillanatától jelen van a Fideszben. Elmondása szerint egy, a Jurta Színházban szervezett gazdaságpolitikai vitafórum után, 1988-ban lépett be a pártba, amiben elsősorban Orbán Viktor meggyőzőerejének volt szerepe. Szakpolitikusként szerzett elismertséget a politikában, és bár korán szerzett vezető pozíciókat, nem is próbált “kitörni” ebből a keretből. Varga 1990-től képviselő (bár 1994-ben csak a Fidesz listájáról bekerült Eperjes Károly lemondásának köszönhette parlamenti mandátumát), és 1994-től már a Fidesz alelnöke. Mind az első, mind a második kormányzati ciklusban a kormány gazdaságpolitikájának egyik leghangosabb kritikusa. Aktív szerepet játszott a párt gazdaságpolitikájának kidolgozásában, és 1996-ban egy interjúban úgy mutatta be magát, mint aki a Fidesz első embere költségvetési és gazdasági ügyekben.

Mindezek ellenére 1998-ban mégsem rá esett Orbán választása a kormányalakításkor. Varga politikai államtitkárként tevékenykedhetett a Pénzügyminisztériumban, csak Járai jegybankelnöki székbe való távozásakor lépett elő miniszterré.

Varga a kétéves költségvetés elfogadása után, 2001 elején került az egyébként is erősen behatárolt mozgásterű, “főkönyvelői” szerepkört betöltő minisztérium élére – miniszteri tevékenységét ennek megfelelően nem is nagyon lehet külön értékelni. A kormányzati gazdaságpolitika megjelenítésében csak mellékszereplő maradt a Széchenyi-tervet és az állam aktivizmusán alapuló “magyar modellt” propagáló Matolcsy György mellett. Kritikusai azóta is gyakran felemlegetik, hogy a költségvetés és gazdaságpolitika lejtmenete 2000-ben indult meg, ami csak folytatódott a 2002-es kormányváltás után.

Ez mindenképpen Orbán Viktor és Matolcsy György felelőssége, de Varga Mihály is csöndben asszisztált ehhez.

A kormányzati időszakban alakult ki a szereposztás, melyben Varga Mihály lett Orbán tolmácsa a gazdasági szereplők irányába – ő ugyanakkor nemcsak fordította, hanem korrigálta és finomította is Orbán Viktor a piacon néha turbulenciákat kiváltó mondatait.

Bár Varga Mihályt országos politikusként ismerte meg a közvélemény, az évek során erős helyi bázist épített ki magának. Varga a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fidesz-csoport alapítója, aki 1998-tól minden választáson (2006-ban már fölényes győzelemmel, első körben) megszerezte az egyéni választókerületet szülővárosában, Karcagon. A helyi kötődés a politikus önmegjelenítésében kiemelt szerepet játszik: magáról beszélve mindig kiemeli karcagi származását, és előszeretettel hangsúlyozza, hogy (kun származása okán) a Magyar-Kazah Baráti Társaság elnöke. Lokálpatriotizmusát politikai döntéseiben is megjeleníti. 2006 decemberében Varga a frakciófegyelmet megsértve tartózkodott a kórháztörvényről szóló voksoláson, döntését utólag azzal magyarázva, hogy választókerülete érdekei ezt indokolták (a karcagi kórház ugyanis a kiemelt kórházak listájára került).

Egy 1996-os HVG-interjúban elmondta, milyen tulajdonságok jellemzik szerinte a kun embert: “hallgatag, egyben nyakas, csökönyös is”. A jellemzés annyiban rá is igaz, hogy nem “fecseg” sokat politikusként, és megszólalásai mindig célirányosak; illetve, hogy nem tartozik a korlátlanul hajlítható politikusok közé. Bár a potenciális Orbán-utódokként emlegetett politikusok közül az egyedüli, aki nem fogalmazott meg nyílt és címzett kritikát Orbán irányába, az utóbbi időben a pártelnök több felkérését is visszautasította. Nem vállalta el a frakció, majd sajtóhírek szerint a népszavazási kampány vezetését sem. Feltűnő továbbá, hogy saját területén, a gazdaságban is gyakran helyesbíti a pártelnököt. Nemrég a radikális adócsökkentést és a kormányétól gyökeresen eltérő gazdaságpolitikát hirdető Orbánnal szemben kijelentette: a magyar gazdaságpolitika kényszerpályán mozog, így jelenleg a Fidesz előtt sem nyílna más út a gazdaságpolitikában, radikális adócsökkentésekre pedig jelenleg nincs lehetőség. Mindez a már korábban is említett szereposztáshoz kapcsolódik. Míg Orbán Viktor a szavazatmaximalizáló demagógiában gondolkodó politikus, Varga a földhözragadt realista, akinek az a dolga, hogy a pártelnök által megfestett jövőképet összehangolja a kényszerítő valósággal. Ennek köszönhető, hogy a befektetők bizalma Varga iránt töretlen.

Mindezzel együtt nem jelenthető ki, hogy Varga önálló irányvonalat képviselne. Bár sok párttársánál kifinomultabb stílusban és fontos hangsúlybeli különbségekkel, de általában fegyelmezetten felmondja pártja üzeneteit, és gyakran odaáll pártja legpopulistább kezdeményezései mellé is – mint például a 2004-es nemzeti petíció vagy a mostani népszavazás. Eddig Varga Mihály sem tett továbbá valódi kísérletet arra, hogy feloldja pártja ellentmondásos gazdaságpolitikáját, mely az alacsonyabb állami bevételekből több juttatást ígér anélkül, hogy kijelölné azokat a területeket, melyeken visszafogná az állami szerepvállalást. Kérdés, hogy a decemberre ígért (vélhetően a Jövőnk program versenyképességei fejezetén alapuló) gazdaságpolitikai program ebben hoz-e változást. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis Orbán Viktor rendre igyekszik elfojtani a Fidesz megújulási kísérleteit. Varga Mihály mindezekkel együtt a Fidesz vezető politikusa lehet – de csak akkor, ha Orbán Viktor a 2006-os választások előtt úgy dönt, átadja valaki másnak a miniszterelnök-jelöltséget, és jelöltjét a párt tagjai közül választja. Egyre valószínűbbnek tűnik ugyanakkor, hogy ha már az utód kijelölése szóba kerül, Orbán inkább a Fidesz holdudvarában lévő, a pártba nem beágyazott embert igyekszik találni a posztra. Erősen kérdéses az is, hogy Varga lehet-e a közeljövőben a Fidesz első számú gazdaságpolitikai irányítója, miután februári évértékelő beszédében Orbán nyíltan is utalt arra: a gazdaságpolitika irányítását továbbra is Matolcsynak szánja, Varga helyét pedig inkább a parlamentben képzeli el.

Varga Mihály potenciális Fidesz-beli vezető szerepe nem csak a pártelnök miatt lehet kérdéses. Nem tudni, hogy a Fidesz alelnöke egyáltalán ambicionálná-e a posztot, és hogy karaktere alkalmassá teheti-e őt arra, hogy a párt (vagy a kormány) első embere legyen. Eddig a választók “egydimenziós emberként” ismerhették meg: olyan politikusként, akinek figyelme szinte kizárólag a gazdasági és a pénzügyekre irányul. A felkészült, szikár szakmai érvelést alkalmazó Varga jól tudja képviselni a Fidesz álláspontját a gazdaságpolitikai vitákban és az ellenzéki támadások során. Kérdés azonban, hogy képes lehet-e széles tömegeket megszólítani, mozgósítani az Orbán személyéhez kötött választói “kemény magot”, illetve pozitív jövőképet nyújtani a szavazók számára.

A cikk megjelenése: Népszabadság, 2007. október 26.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695