Oly távol, és mégis oly közel

2007-10-19

Lesz-e Orbán Viktor utáni Fidesz? A kérdés talán így is feltehető: Orbán Viktorral lesz-e Fidesz? És ha nem vele, akkor kivel? Lesz-e Gyurcsány nélkül MSZP? Vagy MSZP nélkül Gyurcsány? Látjuk-e a két, saját oldalukat vezető sztárpolitikuson túl a többieket? Egyre több, tehetségesnek tűnő jelentkezőt látni: igaz, ők nem vállalják nyíltan ambícióikat, de azt a nyilvánossághoz való viszonyukból egyértelműen ki lehet következtetni. E heti elemzésünk Botka László szegedi polgármesterrel foglalkozik.

Botka László fiatal kora ellenére az MSZP “veteránja”. 1991-ben, 18 évesen csatlakozott a szocialistákhoz, és párton belüli karrierje gyorsan ívelt felfelé. 1994-ben a legfiatalabb képviselőként tölthette be a korjegyző szerepét az Országgyűlés alakuló ülésén. Ekkor nem csupán a legifjabb képviselő volt, hanem az egyetlen, akinek édesanyja, a szintén szocialista, volt szolnoki polgármester, Botka Lajosné is az országgyűlési padsorokban ült.

Az MSZP-n belül Botka László, bár gyorsan kezdte építeni karrierjét, egy látványos, nem várt vereség után hátrébb lépett, és nem törekedett hangos csatazajjal elnyerhető pozíciókra. A 2003 eleji tisztújításkor sokan arra számítottak, hogy látványossá válhat a párton belüli fiatalítás, és a szegedi városvezetőből választmányi elnök lesz. Valószínű, hogy inkább a szocialisták óvatos, mindig egyensúlyra törekvő taktikáját, és nem Botka sikertelenségét jelzi, hogy végül alulmaradt Jánosi Györggyel szemben.

Botka számára éppen az adott kiugrási lehetőséget, hogy 1998-ban nem jutott be az Országgyűlésbe, politizálásának terepe így Csongrád megye maradt. Négy év a parlamenten kívül négy év lehetőség a felkészülésre. Botka László szenzáció volt 1994-ben, mint a legfiatalabb képviselő, egy hosszú távra tervező politikusnak azonban tudnia kell, hogy ez önmagában még nem jelent karriert. 2002 tehát a valódi kezdet éve: Botka ismét országgyűlési mandátumot nyer Szeged 3. választókerületében, majd októberben a város polgármesterévé választják.

Az önkormányzati sikerben két, Botka Lászlótól független tényező is szerepet játszott. Az egyik az MSZP általános sikere a 100 napos programot követő őszön, a másik pedig az addig hivatalban lévő fideszes városvezetés sikertelensége. Botka László 2002-ben vág vissza a fideszes Bartha Lászlónak, aki 1998-ban legyőzte őt az országgyűlési választáson: Medgyessy Péter győzelmének évében éppen egykori legyőzőjét váltja a polgármesteri székben, néhány hónappal azután, hogy parlamenti mandátumát is visszaszerezte tőle.

A helyi ügyek fontosabbak, mint az országos szembenállás – olyan krédó ez, amely pontosan összefoglalja a helyi politikában, a helyi politikából építkező politikusok pozícióját. Botka Lászlónak olyan sikereket is sikerült elérnie, amire 2002 után alig akadt példa Magyarországon: 2006. március 15-én a városi megemlékezésen a városvezetés és a helyi ellenzék közösen ünnepelt. Kósa Lajoshoz hasonlóan Botka László is képes volt nagyobb támogatói bázist maga mögé állítani, mint amit a pártviszonyok indokolnának. Fontos különbség azonban kettejük között, hogy debreceni kollégájához képest a szegedi polgármester országos szinten nem jelenik meg konfrontatív pártpolitikusként. Ez nem jelenti azt, hogy Botka ne tenne markáns pártpolitikai állításokat, vagy, hogy ne kritizálná ellenfeleit, de nem vált a politika “fenegyerekévé”, ahogyan Kósa. Érdekes szereposztást jelenthet ez a Megyei Jogú Városok Szövetségében is, ahol 2006 végétől Kósa elnök, Botka pedig társelnök. Ketten együtt, két, egymást ellenfélnek tekintő pártból a konszenzust hangsúlyozzák az önkormányzatok érdekében, méghozzá leginkább a kormánnyal szemben.

Botka László és Ujhelyi István ugyanonnan jöttek, de eltérő irányokban építkeztek az elmúlt években. Párként ismeri őket Csongrád megye és Szeged, ők együtt, de különböző pályákon mozognak. Botka a város, Ujhelyi az országos politika és a kormány embereként pozícionálta magát 2002 után. Úgy segítik egymást, hogy kölcsönösen hagyják érvényesülni a másikat a saját terepén. Két dudásról van szó, két csárdában játszanak, de igyekeznek összehangolni hangszereiket.

Botka László számára Szeged nem csupán hátország, nem csupán lehetőség, hanem a kivárás terepe is. Kétszer, Gyurcsány Ferenc 2004-es hivatalba lépésekor és a 2006-os kormányalakítás idején is felmerült, hogy Szeged polgármestere az igazságügyi, illetve a belügyi tárcához igazol, ám Botka minden alkalommal a szegedi tennivalókra hivatkozva utasította el a felvetést. Miniszter sok van, szegedi polgármester viszont csak egy – mondta ezzel kapcsolatban, miközben taktikusan “elfelejtkezett” arról, hogy miniszterelnökből is éppúgy csak egy van, mint szegedi városvezetőből. Ez pedig azt is jelenti, hogy Botka túl kockázatosnak tartja azt a politikusi karrierutat, amely a szakminiszteri posztból vezethet át a miniszterelnökséghez.

Botka támogat (Gyurcsány miniszterelnöksége mellett), állást foglal (Hiller István pártelnöksége mellett), és nem csupán udvariasan elhárítja a kormányzati pozíciókkal kapcsolatos találgatásokat, de mindig nyomatékosan szembe is állítja a hosszú távú városvezetői munkát a miniszterség múlandó “csillogásával”. Botka ugyanis kivár, és bár a politikában könnyen gyanússá válik az, aki csak úgy várakozik, a szegedi polgármester számára az általa vezetett város mindig jó érv. Ezt és személyesen Botka László pozícióját csak tovább erősíti, hogy az MSZP 2006. őszi súlyos önkormányzati veresége idején hatalmas előnynyel volt képes megőrizni székét. Botka László tehát úgy közeledik az országos politika élvonalához, mintha távolban maradna. Ő az a politikus, aki nem országos ismertségével tűnik ki, és ezért meglepetésszerűen robban majd be. Botka László titka ezért nem az, hogy vannak-e országos politikai ambíciói, hanem az, hogy mikor válik alkalmassá a helyzet ezek érvényesítésére.

Szegedi városvezetőként Botka László a gyorsan láthatóvá tehető városi aprómunka helyett a nagy ívű célok, a kiemelt fejlesztések híve. Nem ügyintéző típus, hanem a víziókat látó és láttató politikust testesíti meg. Az Országgyűlésben szinte egyszerű küldöttként, hangsúlyozottan szegediként szólal fel, ha az ügy a városát érinti. Az M5-ös autópályát két kormányfő hivatali ideje alatt, két lépésben “szegediesítette”: Medgyessy Péter idején tűntek el a sokat bírált díjfizető kapuk, maga az autópálya pedig Gyurcsány Ferenc első miniszterelnöki ciklusa végén ért el a városig. Az élettani kutatások és fejlesztések Szegeden nem pusztán az egyetemi és üzleti szféra együttműködését, hanem a déli Biopolisz megteremtését jelentik, ha pedig elismerésekről van szó, a legmagasabb európai díjak jelentik a mércét.

Botka László ellenzéke 2007-ig nem is nagyon talált fogást az egyre befolyásosabbá és tekintélyesebbé váló polgármesteren. A botrányok, például a Horn Gyula lakossági fórumára önkormányzati költségen kiküldött meghívók, Bálint Sándor, a “legszögedibb szögedi” szülőházának lerombolása, ha el nem is kerülték a városvezetést, de nem váltak szisztematikus imázsrombolássá az ellenzék fegyvertárában. A városi egészségügyi rendszer átalakítása hiába illeszkedett az országosan is kiszélesedő konfliktusok sorozatába, a Fidesz kezdeményezését az egészségügyi integráció tisztázására a Botka által vezetett többség klasszikus obstrukcióval (az ülésről való távolmaradással) verte vissza.

Rogán Antalhoz hasonlóan Botka László is már ahhoz a politikusi generációhoz tartozik, amely magától értetődő természetességgel használja a bulvármédiát, de – fővárosi kollégájától eltérően – Szeged első embere sokkal ritkábban és esetlegesebben nyúl a könnyebb témákhoz és kommunikációs eszközökhöz. Erre példa, amikor 2005 végén egy 16 éves fiatal betört Botka László otthonába, a polgármester pedig karácsonyi bejglit küldött neki a fogdába.

Botka László imázsépítése szorosan összekapcsolódik szegedi polgármesteri pozíciójával. A második ciklusát töltő városvezető ugyanis nem saját politikai súlyával igyekszik erősíteni Szegedet, hanem éppen fordítva, a várost tolja előtérbe, hogy ennek minden pozitív hatása indirekt módon erősítse őt magát. Ennek példái azok a kezdeményezések, amelyek Szegedet az országos nyilvánosságban is megjelenítik. A Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szegedi Ifjúsági Napok, a fürdő vagy a belváros felújítása olyan ügyek, amelyek ma még a város kommunikációját szolgálják, de holnap talán már a szocialista politikusok következő generációjának esélyes vezetője léphet ki mögülük.

Botka László eddig nem szűkítette be saját politikai mozgásterét: kötődik ugyan, és a nyilvánosság köti is őt a Gyurcsány-féle MSZP-hez, de országosan is jól ismert városvezetőként lehetősége van a rugalmas elszakadásra, ha a helyzet úgy kívánná. Esetleges miniszterelnöki ambícióit pedig éppen az rejti el, hogy imázsát nem elsősorban saját politikusi karakterén, hanem az általa vezetett városon keresztül építi.

A cikk megjelenése: Népszabadság, 2007. október 19.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695