Terrortámadások után

2001-09-30

A szeptember 11-i terrortámadások közvetlen hatásaival kapcsolatos hírek csak ezen a héten tűntek el a napirendről. Szeptember 11-e óta ez az első hét, amikor a vezető hírek már nem a terrortámadások mikéntjéről, illetve az áldozatok felkutatásáról szólnak. A terrortámadásokhoz közvetlenül kapcsolódó hírek helyét átvették a terrortámadásra adandó válaszcsapással, illetve a válaszcsapás mögött felsorakozandó nemzetközi koalíció építésével kapcsolatos tudósítások. A szeptember 11-i események hatása tehát a korábbiakhoz képest már módosult tartalommal határozta meg e hét politikai napirendjét.

A terrortámadások belpolitikai következményeként a kormány szereplési lehetőségei már a szeptember 11-i héten megnövekedtek. Múlt heti elemzésünkben megírtuk, hogy a kormány számára - politikai szempontból - már rövid távon is igen kedvező volt, hogy a politikai napirend legmeghatározóbb eseményévé az Amerikát ért terrortámadások váltak. Mostanra az is világossá vált, hogy a szeptember 11-i események közép távú hatásai a kormány számára még a rövid távúaknál is kedvezőbbek. E középtávú hatások a magyar kormányt az alábbi okok miatt hozzák igen kedvező helyzetbe:

(1) Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a szeptember 11-i események hatásai tartósan a politikai napirend legmeghatározóbb elemei lesznek. Míg korábban lehetett arra számítani, hogy a közvetlen sokk elmúltával a hazai média érdeklődése a külföldi események iránt csökkenni fog, ez nem következett be. Ennek egyik oka lehet, hogy az Egyesült Államok láthatóan azt az elsősorban Colin Powell külügyminiszter által képviselt koncepciót fogadta el, hogy a terrortámadások megtorlásához minél szélesebb nemzetközi koalíció szükséges. E széles koalíció építésének egyik célja, hogy a koalícióban részt vevő összes állam úgy érezze: a terrortámadások nem csak az USA, hanem az egész szabad világ ellen irányultak. Ezáltal azonban az Egyesült Államok szövetségesei közvetve maguk is érintetté válnak a szeptemberi eseményekben. Az érintettség pedig érdeklődéshez vezet: mivel Magyarország is részese a nemzetközi koalíciónak, így annak lépései Magyarországon is fokozott érdeklődésre tartanak számot. Ebből kifolyólag a média érdeklődése a terrorizmus elleni háború iránt várhatóan tartósan fennmarad.

Ez viszont azt is jelenti, hogy várhatóan tartósan fennmarad a kül- és biztonságpolitikai hírek fokozott jelenléte a politikai napirenden. Márpedig azt már a szeptember 11-ét követő első elemzésünkben megírtuk, hogy a kül- és biztonságpolitikai krízishelyzetek a kormány pozícióit automatikusan javítják(Ezt a két héttel ezelőtti állításunkat mostanra a terrortámadások után végzett közvélemény-kutatások eredményei is visszaigazolták). Későbbi elemzéseinkben pedig utaltunk rá, hogy a kormány tudatosan is törekszik arra, hogy minél jobban profitáljon a napirendet uraló külpolitikai eseményekből. A kormány ez irányú törekvései mindezidáig sikeresnek bizonyultak. Így okkal feltételezhető, hogy ha a kül- és biztonságpolitikai témák hosszabb távon is meghatározzák a politikai napirendet, az hosszabb távon is javítja majd a kormány pozícióit.

(2) A kül- és biztonságpolitikai válsághelyzetek általában is a mindenkori kormányokat segítik, ám különösen így van ez jobboldali kormányok esetén. A biztonságpolitikai krízisekre és különösen a terrorizmusra adandó belföldi válaszlépések ugyanis legtöbbször olyan intézkedéseket követelnek, amelyek hagyományosan a jobboldal eszköztárába tartoznak. Terrortámadások után az állampolgárok részéről fokozódik a "rend" iránti igény - amit viszont mindenütt jobboldali, esetleg szélsőjobboldali pártok képviselnek. Az emberi jogok és személyes autonómia versus közbiztonság kérdésben most mindenütt rendre az utóbbit találják fontosabbnak az állampolgárok. A legfrissebb felmérések szerint még a szabadságjogaira közismerten igen érzékeny amerikai társadalom többsége is hajlandó jogainak bizonyos korlátozását eltűrni, ha ezzel biztonsága növekszik.

A Fidesz az amerikai események után maga is viszonylag gyorsan beletalált egy mérsékelt rendpárti szerepbe. A kormányfő a héten rendőrségi találkozókon vett részt, beszélt a közbiztonság megerősítésének szükségességéről, és általában is rendpárti üzeneteket kommunikált. A Fidesz ugyanakkor nem használta fel a helyzetet arra, hogy általa már régebb óta szorgalmazott változtatásokat - többek között a büntetőjog vagy az adatvédelem területén - most, a növekvő társadalmi támogatottság birtokában keresztülvigyen. A vezető kormánypárt megítélésünk szerint jól eltalálta azt a mérsékelten rendpárti hangot, amely a magyar társadalom többsége számára jelen helyzetben elfogadható. A kormány így azt is elkerüli, hogy a terrortámadásokat követő intézkedések kapcsán heves vitákba bonyolódjon az ellenzékkel. Ezáltal a kormány továbbra is fenntartja a nemzeti egységet, amelyet egyre inkább a kormánypártok és a kormány intézkedései testesítenek meg. A kormány azt a régebb óta sugallt képet, mely szerint a kormány "cselekszik", míg az ellenzék csak "politizál", most minden korábbinál jobban, és minden korábbinál szélesebb támogatásra építve tudja megjeleníteni.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695