A Napkelte és a véleményalkotási szabadság

2001-10-05

R. Székely Júlianna, a Magyar Hírlap liberális újságírója, a Napkelte adásában szokatlan fejtegetésekbe kezdett: az amerikai terrorcselekmények okairól alkotott vélemény, illetve a terrorcselekményt mínősítő mondata vitát kavart a nyilvánosságban. R. Székely véleménye vitát váltott ki a műsorról: jó-e, ha a szélsőjobboldal szabadon és sokszor szerepelhet a Napkelte műsorában ? ez volt a kiinduló kérdés. A vitában megszólalt ismert médiaszociológus és publicista is, illetve a Napkelte producere.

R. Székely Júlianna, a Magyar Hírlap liberális újságírója, a Napkelte adásában szokatlan fejtegetésekbe kezdett: az amerikai terrorcselekmények okairól alkotott vélemény, illetve a terrorcselekményt mínősítő mondata vitát kavart a nyilvánosságban. R. Székely véleménye vitát váltott ki a műsorról: jó-e, ha a szélsőjobboldal szabadon és sokszor szerepelhet a Napkelte műsorában - ez volt a kiinduló kérdés. A vitában megszólalt ismert médiaszociológus és publicista is, illetve a Napkelte producere.

Összefoglalás

Mellette:
- A Napkelte bemutatja, hogy milyen eszmékben gondolkodnak egyesek. Ez a dolga. A bűntetőper pedig más dolga.
- A szélsőjobboldallal együtt szerepelnek demokraták is a Napkeltében.

Kritikus:
- A Napkelte a szélsőjobboldal legfontosabb fóruma, szellemiségének leghatásosabb terjesztője
- A Napkelte szerkesztői elvtelenek, csak a TV minél magasabb nézettségi mutatói fontosak számukra
- A Napkelte szerkesztői félreértik a nyilvánosságot, azt hiszik, hogy a szélsőjobboldal racionális, illetve a morális szempontokat feszegető vitában legyőzhető
- A nácizmust sehol sem a televziós vitákban igyekeznek kordában tartani, hanem törvényekkel, a politikai elit felelős viselkedésével és az erős, antifasiszta közvéleménnyel.




A Magyar Hírlapban 2001. szeptember 20-án Vásárhelyi Mária médiakutató "Levél RSZJ-nek" címmel szól hozzá R. Székely Júlianna cikkéhez. Vásárhelyi "tisztességes" és "bátor" újságírónak tartja R. Székelyt, viszont a helyszínt, ahol R. Székely véleménye elhangzott, a Naptévét nem: "...szóvá kell tennem a te és naptévébeli kollegáid felelősségét abban, hogy most valami teljesen képtelen helyzetbe keveredtél. Úgy vélem ugyanis, hogy a Naptévé teljesen elvtelen "szerkesztési elvei" gyakorlatilag elkerülhetetlenül oda vezetnek, hogy előbb-utóbb minden munkatársa egyre kínosabb helyzetbe kerüljön. Akármennyire sajnálatos is, szembe kell néznetek azzal, hogy a szélsőséges nézetek kifejtésének és a szélsőjobboldali párt nyilvános megjelenésének legfontosabb fóruma az a televízió, ahol ti dolgoztok. Ki kell mondani, hogy talán senki nem segít annyit a MIÉP-nek és holdudvarának, mint éppen az a televízió, amelyben ti napról napra megjelentek. Amíg ugyanis a kifejezetten ezt a közönséget célzó orgánumok - Magyar Fórum, Magyar Demokrata, Pannon Rádió - alapvetően azokat érik el, akik eredendően nyitottak a rasszista, kirekesztő, náci beszédre, addig a Napkelte egy szociológiailag gyökeresen más összetételű nyilvánosságot nyit meg ezen ordas eszmék számára. Itt ugyanis - értékszempont, válogatás nélkül - minden megjelenik, ami a szerkesztők szerint emeli a nézettséget. "

Vásárhelyi szerint a Naptévé a demokratikus nyilvánosság keretein kivül eső véleményeket is közli, "amelyeknek egy demokratikus orgánum nem adhat nyilvánosságot, ha a demokráciát fontosabbnak tartja, mint a náci eszmék népszerűsítése árán elérhető nézettségnövekedést. Minden alkalommal értetlenséggel vegyes bosszúsággal figyelem a Naptévé egyébként tehetséges és jó szándékú műsorvezetőit, ahogyan elkeseredetten küzdenek Csurkával, Hegedűssel, Bognárral, Lovassal vagy Frankával, és nem tudják vagy nem akarják észrevenni, hogy minden ilyen szópárbajban esélytelenek, és eleve vesztésre ítéltettek. Az irracionáliák világában ugyanis teljesen reménytelen a racionalitás eszközeivel csatát nyerni. Vajon miről akarja Forró Tamás, Mélykuti Ilona meggyőzni a nácikat? Mi mellett akarnak velük szemben érvelni? (...) És a szélsőjobboldal számítása minden alkalommal be is jön, a Naptévé munkatársai minden ilyen esetben megverten és megalázottan hagyják el a küzdőteret. Így van ez akkor is, ha esetleg azzal áltatják magukat, hogy győztek.

És ebben a teljesen értékvesztett, a demokratikus nyilvánosság koordinátáit semmibe vevő reggeli televíziós műsorban már minden előfordulhat; Franka Tibor leávósozhatja Horvát Jánost, Havas Henrik újságírói szerepben biztosíthatja Nagy Ferót arról, hogy ő sem szereti a homokosokat, egy betelefonáló felszólíthatja a titokminisztert, hogy köpje szembe az őt kérdező riportereket, Verebes István pedig úgy viselkedhet, mintha semmiféle erkölcsi kapaszkodónk nem lenne ahhoz, hogy véleményt mondjunk a dolgokról és jelenségekről, mintha az igazság és hazugság, az aljasság és becsületesség megítélése kizárólag nézőpont kérdése lenne. " Vásárhelyi szerint a demokrata ellenzék bojkottálhatná a Naptévét, a helyzet azonban messze nem ilyen egyszerű: "Napjainkban ugyanis a tényleges ellenzéki pártok képviselői lassan teljesen kiszorulnak a televíziós nyilvánosságból, és valójában a Naptévé az egyetlen fórum, ahol lehetőséget kapnak nézeteik véleményük kifejtésére, amiről egy politikus nem mondhat le. "

Forró Tamás, a Nap Tv tulajdonosa válaszolt Vásárhelyinek. (Levél VM-nek - bár a nézőnek mindig igaza van, Magyar Hírlap, 2001. szeptember 22.) Forró szerint a Vásáhelyi által felvetett problémákon a Nap Tv alkotói is állandóan "tűnődnek, gondolkodnak" . Gyárfás szerint azonban Vásárhelyinek nincsen igaza abban, hogy a demokrata ellenzéki politikusok azért utasítanák vissza a Napkeltét, mert nincsen más lehetőségük megszólalni. "Igazán csak adáspercek kérdése, hogy valaki a nácizmus állítólagos híveivel egy képernyőn jelentkezzen? Vagy netán mégis más? Egy más felfogásé?"
Gyárfás a teljes megszólalási szabadság pártján áll, szerinte ez a dolga egy újságírónak, a büntetőfeljelentés és a nyomozás, majd a büntetés másé: "Oszama bin Ladennel a Nap Tv még sorozatot is készítene. Aztán jöjjön az FBI. Mindenkinek megvan a maga dolga."

"A legutóbbi Nap Tv-s Csurka-riport után a Fotexnet fórumon valaki nem kis éllel felvetette: maguk még Oszama bin Ladent is megszólaltatnák? A válasz "igen" volt. "Nem" kellett volna?" Gyárfás a tisztességes újságírói kiállás mellett érvvel. Forró Tamás megkérdezte például Csurkától, hogy nem szégyenli megát? ? idéz egy esetet Gyárfás.

Bruck András publicista szerint (Nézettség és erkölcs, Magyar Hírlap, 2001. október 4.) "Gyárfás Tamás, a Naptévé producere a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy műsorába heti rendszerességgel meghívja a hazai szélsőjobb legradikálisabb képviselőit. " Bruck felteszi a kérdést: "Vajon miért ad egy nem antiszemita fórum lényegében korlátlan megszólalási lehetőséget a magyar szélsőjobbnak? (...) Isten elveszi a bűnösöktől a világosságot, áll Jób könyvében. Akkor hát Gyárfás miért irányít rájuk reflektorfényt?". Bruck komolytalannak tartja Gyárfás érvét, mely szerint a Nap-kelte műsorvezetője "meg fogja kérdezni Csurka Istvántól, miért zsidózik, hiszen egyszer azt is megkérdezte, nem szégyelli-e magát. (...) Hogy szégyenkezik-e valaki, aki a parlament folyosóján sétál, míg az ülésteremben tart a holokausztmegemlékezés? Valaki, aki szerint zsidó származású magyar nem rendelkezhet ugyanolyan tulajdonnal, mint bárki más? Gyárfás talán azt akarja mondani nekünk, hogy a magyar szélsőjobb elődei nem vagoníroztak volna be százezreket, ha valaki megkérdezte volna tőlük: uraim, nem szégyellik magukat? "

Bruck szerint "a szomorú tény az, hogy a Napkelte stábja nem is képes többre moralizálásnál. Alig egy-két hete a MIÉP elnöke gúnyosan vágta az ellene felsorakozott és teljes káoszban vitatkozó Gyárfás-stáb képébe: tessék jobban felkészülni! És igaza volt, hiszen a pártját magyarként és keresztényként definiáló MIÉP elnökét még azokkal a triviális tényekkel sem voltak képesek szembesíteni, amelyeket saját egyházuk feje, II. János Pál bocsátott az antiszemitizmus ellen küzdők rendelkezésére, egyebek között azzal, hogy kimondta: az antiszemita nem keresztény. És Gyárfás vendégei még ma is képesek Krisztus meggyilkolásának évezredes vádjával uszítani híveiket a zsidók ellen, jóllehet tudják, hogy már a II. Vatikáni Zsinat is rég érvénytelenítette az amúgy is képtelen vádat."

Bruck figyelmezteti Gyárfást, hogy "a nácizmust sehol nem a képviselőivel vívott szócsatákban, televíziós vitákban igyekeznek kordában tartani. Helyettük ott vannak a nem tetszés szerint értelmezhető törvények, a politikai kar, a szellemi elit példamutatása, a nácizmusra érzékeny közvélemény ellenállása - csupa olyasmi, ami nálunk jórészt hiányzik.(...) Ha Gyárfás valóban tenni akarna a szélsőjobb ellen, akkor a témában jártas bírákkal, ügyészekkel, az antiszemitizmus ellen fellépni hajlandó keresztény papokkal, értelmiségiekkel, írókkal lenne tele a stúdiója, s nem a MIÉP embereivel."

Bruck szerint Gyárfás azt akarja elhitetni, hogy "az újságírás teljesen értékmentes szakma". Gyárfás "még arra is ügyelt, hogy VM-nek írt válaszában Hegedűs hátborzongató szövegét ő maga ne minősítse: "sokak szerint antiszemita", mondta kitérően, ami szégyen és botrányos."

Bruck figyelmezteti Gyárfást, hogy tulajdonolni valamit egyben felelősség is, "nem csak a háza lett sokkal nagyobb, hanem a felelőssége is." Gyárfás megkérdezhetné magától: "megengedhető-e, hogy a nézettség megszállott hajszolása közben valaki egyszerűen félredobjon minden morális iránytűt?"

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695