2001. 42. hét - Külügyi Figyelő

2001-10-22

Ezen a héten is az Afganisztán elleni válaszcsapás került a világpolitika érdeklődésének homlokterébe. A terroristák valószínűsíthető bosszújának következménye, a lépfene megjelenése miatti pánik tovább fokozódott világszerte. Magyarországon is sokkolta a közvéleményt a tömeges fertőzés lehetősége, több cég és magánszemély kapott gyanús port tartalmazó küldeményt, köztük Horn Gyula volt miniszterelnök is, de ez idáig csak otromba és felelőtlen tréfának minősültek ezek a levelek. Magyarországra látogatott Vaira Vike-Freiberga lett köztársasági elnök, Irina Hakamada az orosz Állami Duma alelnöke és ezen a héten Budapesten tartózkodott Soros György. Pénteken nyilvánosságra hozták a státusztörvénnyel foglalkozó Velencei Bizottság állásfoglalását.Ezen a héten is az Afganisztán elleni válaszcsapás került a világpolitika érdeklődésének homlokterébe. A terroristák valószínűsíthető bosszújának következménye, a lépfene megjelenése miatti pánik tovább fokozódott világszerte. Magyarországon is sokkolta a közvéleményt a tömeges fertőzés lehetősége, több cég és magánszemély kapott gyanús port tartalmazó küldeményt, köztük Horn Gyula volt miniszterelnök is, de ez idáig csak otromba és felelőtlen tréfának minősültek ezek a levelek. Magyarországra látogatott Vaira Vike-Freiberga lett köztársasági elnök, Irina Hakamada az orosz Állami Duma alelnöke és ezen a héten Budapesten tartózkodott Soros György. Pénteken nyilvánosságra hozták a státusztörvénnyel foglalkozó Velencei Bizottság állásfoglalását.


A háború magyarországi következményei

A héten az afganisztáni háború már a második hetébe lépett. A katonai akció egyelőre nem hozta meg a várt győzelmet, azaz a tálibok rendszerének összeomlását, és az első számú közellenség, Osszama bin Láden kapitulációját, vagy likvidálását. A háború továbbra is érdekli a magyar társadalmat, bár a katonai akciók kissé háttérbe szorultak a címoldalakról és a televíziók vezető híreiből. Inkább előtérbe kerültek azok a hírek, amelyek a lehetséges bosszú folyományaként elkönyvelt lépfene baktérium elszaporodó megjelenéséről szóltak. A magyar közvéleményt hiszterizálta, mikor tucatnyi esetben kaptak gyanús küldeményeket különféle cégek és magánszemélyek. A legaggasztóbb momentuma volt az eseteknek, mikor a Keleti pályaudvarnál lévő főpostától 12 dolgozót szállítottak kórházba kivizsgálásra egy fehér port tartalmazó levél miatt. A hét elteltével megállapítható, hogy az összes eset vaklármának bizonyult, Magyarországon egyelőre nem tapasztalták az anthrax baktérium megjelenését.


Terroristatalálkozó Budapesten 2001 nyarán

Angol titkosszolgálati információkat megszellőztetve a spanyol El Mundo c. spanyol lap és az RTL Klub hírül adta, hogy 2001 nyarán az észak-ír radikális terrorszervezet, a valódi IRA, a baszk ETA, iraki ügynökök és az orosz fegyverkereskedő maffia tagjai Budapesten találkoztak a terrorszervezetek fegyverutánpótlásának beszerzése céljából. Bár egyértelműen senki sem cáfolta, vagy erősítette meg a hírt, titkosszolgálati forrásokra alapozva több médium is felvetette, hogy esetleg az ügynek Osszama bin Ládenhez is van kapcsolódása. A titkosszolgálati miniszter szűkszavúan nyilatkozott, amiből azonban kiderült, hogy a hírnek van valóságalapja.


Budapesten jártak és tárgyaltak

Ez a hét sem múlt el magas szintű látogatások nélkül. Hivatalos látogatást tett Magyarországon Vaira Vike-Freiberga, Lettország elnöke. Vendéglátóján, Mádl Ferencen kívül találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és Demszky Gábor főpolgármesterrel is. A tárgyalások után jelentették be, hogy Magyarország a balti államok közül másodikként Rigában nyit jövőre nagykövetséget. Az elnök asszony hazánk segítségét kérte a lett NATO-tagság elnyerésének támogatása céljából. Csütörtökön tárgyalt Budapesten Irina Hakamada, az orosz Jobboldali Erők Szövetségének társelnöke, aki egyben az orosz Állami Duma alelnöke is. Az SZDSZ meghívására hazánkba érkező vendéget fogadta Szent-Iványi István frakcióvezető és Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke. A két párt együttműködéséről nyilatkozatot írtak alá a felek. Szintén a héten tartózkodott szülőhazájában az alapítványa révén is világhírű milliárdos üzletember, Soros György. Az általa alapított Central European University (CEU) tízéves fennállásának ünnepsége alkalmából rendezett ünnepséget feltűnően negligálta a volt Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor vezette kormányzat.


Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok új nagykövete

Az új nagykövet asszony nagy lendülettel kezdte el szolgálatát első állomáshelyén. Csütörtökön váratlanul kihallgatást kért Szabó János honvédelmi minisztertől, és a tárgyalás során sajnálkozását fejezte ki a vadászrepülőgépek beszerzéséről született döntés miatt. Mint ismeretes a kormány nemzetbiztonsági kabinetje egy nappal a terrortámadás előtt, 2001. szeptember 10-én hozta a meglepetésszerű döntését arról, hogy a korábban favorizált és számos harci helyzetben bevált amerikai F-16-os vadászgépek helyett a svéd-angol Gripeneket részesíti előnyben a magyar beszerzésnél. Diplomáciai és HM-körökből származó egybehangzó vélekedések szerint az amerikaiak nem hagyták annyiban a tender elvesztését, és diplomáciai offenzívába kezdtek a milliárdos üzlet megszerzése reményében. Valószínűnek tűnik, hogy ebben a ciklusban nem lesz már megmásítva a döntés, de a jövő évi választások után még ez az opció is előállhat.

Brinker asszony a héten találkozott Medgyessy Péterrel, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével, aki átadta azokat az üzeneteket, amelyeket a budapestiek írtak a New York-i és washingtoni lakosoknak részvétüket kifejezvén a terrortámadások kapcsán. A találkozón Medgyessy kifejezte, hogy mennyire megrázták az események, és arról is szót ejtettek, hogy Magyarország miként járulhatna hozzá a terrorellenes küzdelmekhez.

A nagykövet és Demszky Gábor volt a szónoka vasárnap a Hősök terén rendezett megemlékezésnek, ahol a budapestiek fejezték ki együttérzésüket az amerikaiakkal. A rendezvényen a diplomáciai testület számos tagja is képviseltette magát.


Státusztörvény: az Európa Tanács velencei bizottságának állásfoglalása

Hosszas, parttalan és néhol durva vitára tehetne pontot az Európa Tanács velencei bizottságának pénteken nyilvánosságra került, kisebbségügyi ajánlása. Természetesen ahány politikus, annyi kommentár, azonban objektívan megvizsgálva a szöveget le lehet szögezni, hogy a dodonai megállapítások egyik fél számára sem jelentenek egyértelmű győzelmet. A bizottság álláspontja szerint elsősorban a kisebbség által lakott országot kötelezi a kisebbségek védelme, de emellett az anyaország is szerepet játszhat a nyelvi-kulturális identitás megőrzésében. Hivatalos iratot, így tehát magyarigazolványt is csak konzuli hatóság adhat ki, és a kisebbségeknek csak kulturális és oktatási területen lehet kedvezményeket adni. Tehát a státusztörvény egyik neuralgikus pontja, a határon túli magyarok részére adandó három hónapos munkavállalási engedély szöges ellentétben áll az ajánlásokkal. Bár Sólyom László, a velencei bizottság magyar tagja, az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint a magyar státusztörvény nem lóg ki a sorból a többi kedvezménytörvény közül. A hazai és külföldi értékelések közül kiemelendő Martonyi Jánosé, aki szerint hazánk számára egyértelműen kedvező a jelentés, ugyanis legitim elvként fogadták el, hogy az anyaországok kedvezményeket adhatnak más országokban élő nemzeti kisebbségeiknek. Adrian Nastase román miniszterelnök rádió-és tévébeszédében üdvözölte a bizottság döntését, mely szerinte egyértelműen nekik kedvezett. Diadalként értékelte, hogy Magyarország nem hozhat létre más államok területén ajánlásokat kibocsátó szervezeteket.

Várható, hogy a sebtében és mindenféle komolyabb előkészítés nélkül összehívott 4. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) fő kérdése a magyarigazolványok kiadása lesz, és az is feltételezhető, hogy még hosszas előkészületeket igényel majd a törvény végrehajtása. Egybehangzó bel-és külföldi körök vélekedése szerint a román fél minden alkalmat megragad majd arra, hogy nemzetközi fórumokon melegen tartsa a státusztörvény vitát, és az is nyilvánvaló, hogy ehhez nem nyerte meg Szlovákia és Jugoszlávia partnerségét.


Szlovák-magyar csúcsforgalom

A két héttel ezelőtti hídavatás után csütörtökön hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Mádl Ferenc köztársasági elnök. Vendéglátóján, Rudolf Schuster elnökön kívül találkozott Dzurinda miniszterelnökkel és a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel is. Schuster elnök a tárgyaláson kifogásolta, hogy a státusztörvénnyel kapcsolatos szakértői tárgyalásokra csak a törvény elfogadása után kerül sor, míg a magyar államfő hangsúlyozta, hogy a törvény egyetlen célja a magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának erősítése, szülőföldön való boldogulásuk elősegítése. Pénteken látogatott Dunaszerdahelyre és Pozsonyba Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője, a Külügyi Bizottság elnöke is. Kukan külügyminiszterrel, Peter Weiss külügyi bizottsági elnökkel és MKP vezetőkkel folytatott tárgyalásokat.


Egyéb fontos hírek

Súlyos kritikákat kapott Magyarország a Transparency International elnevezésű nemzetközi korrupcióellenes szervezettől. A felmérés kritizálja a közbeszerzési törvény szubjektivitását, az autópálya építés visszásságait, és kitér az ominózus Székely Zoltán ügyre is.

Botrány tört ki Székelyföldön az ottani iskolákban használt Magyarországról származó tankönyvek ügyében. A tankönyvek eredetét vizsgáló román bizottságok ténykedése óriási felháborodást váltott ki Erdély szerte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tragikomikusnak nevezte az esetet.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695