2001. Október 23-i ünnepi beszédek és a pártpolitika

2001-10-24

2001. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján számos ünnepi beszéd hangzott el. A választási kampány közeledtével a politikusok megszólalásai még a szokásosnál is nagyobb politikai jelentőséget kaptak. Az idei ünnepi megemlékezéseken elhangzott szónoklatok elemzése érdekes tanulságokkal szolgál. Bevezető

2001. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján számos ünnepi beszéd hangzott el. A választási kampány közeledtével a politikusok megszólalásai még a szokásosnál is nagyobb politikai jelentőséget kaptak. Az idei ünnepi megemlékezéseken elhangzott szónoklatok elemzése érdekes tanulságokkal szolgál. A két rivális nagy párt, a Fidesz-MPP és az MSZP egyaránt - illeszkedve korábbi retorikájához - elsősorban nemzeti egységről beszélt. Miközben azonban a legnagyobb kormányzó párt szónokai - különösen Kövér László - második elemként a múlt bűneit, az előző rendszerhez kötődő politikusok felelősségét emelte ki, az MSZP a forradalom és Nagy Imre mártír miniszterelnök baloldaliságáról és a megbékélés jelentőségéről beszélt. Az FKGP és a MIÉP egyaránt radikális, aktuálpolitikai üzeneteket igyekezett megjeleníteni.

Érdekesség, hogy a Fidesz és az MDF inkább a fővárost választotta, az MSZP és az SZDSZ pedig vidéki helyszínt talált nagyobb rendezvényeinek. Feltűnő volt, hogy idén Dávid Ibolya, a koalíciós partner MDF elnöke mondta - Orbán Viktor (1998), Pokorni Zoltán (1999) és Martonyi János (2000) után - a beszédet az operaházi központi ünnepségen, valamint az elnök-asszony a két nap alatt a Széna téren és négy vidéki településen is megjelent. Mindez ismét csak megerősíti azt az elképzelést, hogy a Fidesz-MDF közös listán induló népszerű pártelnöknek komoly kommunikációs szerepet szánnak a kormányzó párt stratégái.


Kormánypártok

A Fidesz-MPP szónokai nagyrészt a korábban is elhangzott kulcsmondatokra támaszkodtak. Orbán Viktor már 1998-ban az operaházi díszünnepségen 1956-ot "a nemzeti összefogás kivételes pillanatának" nevezte. A kormányfői beszédben már 1998-ban feltűnt az "álom" kifejezés ("annak az álomnak a valóra váltásáért, a független, polgári Magyarországért fogtunk össze 1990-ben"), amely az utóbbi hónapokban is gyakran szerepelt a kormányzati kommunikációban.

1999-ben Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter ünnepi beszéde már inkább a polgári oldal és a szocialista/kommunista tábor közötti konfliktust, semmint a nemzeti egységet emelte ki. 1956 "az igazság pillanata volt, mindenkinek döntenie kellett, a barikád melyik oldalára áll" - mondta Pokorni, majd hozzátette: "az akkori döntéseken már nem lehet változtatni, utólag nem lehet átlopakodni a másik oldalra." A nyilvánvaló aktuálpolitikai utalások Pokorni 2000-es beszédében is megjelentek. Akkor a Műegyetemen mondott ünnepi beszédében a Fidesz mai elnöke leszögezte: "1956 célja a rendszerváltás volt, és nem a szocializmus megreformálása". Nagy Imre kapcsán pedig így fogalmazott: "a mártírhalált halt miniszterelnök október 24. és november 4. között sokat lépett előre (...) tudomásul vette és szentesítette a forradalmat, még ha kommunistaként tette is".

2001-ben a legnagyobb kormányzó párt beszédeit ugyanez a kettősség - egyrészt a nemzeti egység gondolata, másrészt a bűnösök, politikai felelősök megnevezése, az utódpárt célzott megbélyegzése - jellemezte. Orbán Viktor miniszterelnök október 22-én kiadott ünnepi üzenetében inkább az előbbi elemre helyezte a hangsúlyt, amikor így fogalmazott: "Minden nemzetnek szüksége van igazodási pontokra. Olyan pillanatokra a történelem folyamában, melyekről nem lehet kétféleképpen gondolkodni. (...) Nincs olyan zsarnokság, amely össze ne omlana egy nemzet közös akaratától." Pokorni Zoltán a kormányfőhöz hasonlóan az összefogás szerepét emelte ki: "1956. október 23. a nemzeti összefogás kivételes pillanata lett" - mondta. Pálinkás József oktatási miniszter beszédében már mindkét elem megjelent: "a valódi nemzeti egység alapja az igazság kimondása (...) a hamis megbékélés helyett a lelkek békéjét kell megteremteni."

Dávid Ibolyának a kormány nevében mondott ünnepi beszédében is hangot kapott a konfliktusos elem: "a nemzet szabadsága ellenségeinek megbocsáthatunk, de nevüket nem feledhetjük, tetteiket időről időre felidézzük, s a most élők felelőssége, hogy a múltról elszámoljanak". A pártelnök beszédéhez hasonlóan fogalmazott Mádl Ferenc köztársasági elnök is, aki kiemelte: "az utókor nem felejthet, akkor sem, ha a harmadik évezred elején új kihívásokkal, felfoghatatlan terrorral kell szembenézni".

A Fidesz-MPP politikusai közül ezúttal is Kövér László hangsúlyozta leginkább a második elemet. Kapuváron tartott beszédében a Fidesz volt elnöke kifejtette: "a gyilkosokat elmulasztottuk néven nevezni, ezzel elmulasztottuk az egyetlen lehetőséget, amely egy jogállamban az erkölcsi rend helyreállítására adatott". A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy egyszer és mindenkorra eltűnjenek a közéletből azok, akik "tönkretették szüleink életét és megkeserítették jelenünket". Kövér beszédében fogalmazódott meg legegyértelműbben a rivális MSZP-re tett utalás: "Ne engedjük, hogy hol reformkommunista, hol demokratikus-szocialista, hol pedig szociáldemokrata bőrben undok kígyókként újra és újra visszakússzanak a múlt mocsarából".


MSZP

A szocialista párt a nemzeti egység gondolata mellett 1956 baloldali jellegét és a megbékélés fontosságát hangsúlyozta. "1848 ma már mindenkié, a teljes nemzeté, megítélésében nincs különbség párthovatartozás szerint, s ez a cél az 1956-os forradalommal kapcsolatban is" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. A szocialisták kormányfőjelöltje Kaposvárott, Nagy Imre szülővárosában kijelentette, hogy az MSZP mai vezetése büszkén vállalja '56 örökségét. Ez az elem egyébként már Kovács László pártelnök 2000-ben elmondott beszédében is megjelent. Medgyessy arról is beszélt, hogy miniszterelnökként kezdeményezni fogja, nevezzenek el állami elismerést Nagy Imre mártír miniszterelnökről, amelyet azon személyek kapnának, akik a nemzet, a nemzeti összefogás érdekében kiemelkedő tetteket vittek végbe. "Nagy Imre a nemzeti egység jelképe, aki egyszerre volt nemzeti és baloldali politikus, tudott és akart azonosulni a nép akaratával, ezért tudta hitelesen képviselni a forradalmárok követeléseit. Olyan politikus volt, akinek nem okozott nehézséget más pártokkal együttműködni" - fűzte hozzá. Medgyessy önmaga számára is példaképnek nevezte Nagy Imrét, "aki vallotta és életével bizonyította, hogy a tisztesség, a nemzet, a demokrácia, a szabadság és a függetlenség előbbre való, mint a hatalom elvek nélküli akarása". A szocialista miniszterelnök-jelöltnek Budapesten, az Új köztemető 301-es parcellájában elmondott beszédét bekiabálások zavarták meg.

A szocialista politikusok közül a fő üzenet, a nemzeti egység gondolata mögül leginkább Szanyi Tibor képviselő lépett ki. Ahogy Kövér László fogalmazta meg legélesebben a Fidesz-MPP eltérő álláspontját, úgy a szocialistáknál Szanyi tette ugyanezt. Miközben a pártvezetők - Orbán és Pokorni illetve Medgyessy és Kovács - egyaránt az egységről beszéltek, Kövér az utódpárt felelősségét, Szanyi pedig a forradalom baloldaliságát emelte ki. Szanyi szerint 1956-ban az egész ország szabadságot, függetlenséget és szocializmust akart. "Mi, mai baloldaliak ugyanezekért állunk ki (...) Mi, baloldaliak hittünk 1956-ban, a demokráciában, és megérte, bár elvették tőlünk. 1989-ben is hittünk a demokráciában, de megint elvették tőlünk. Legkésőbb tavasszal visszavesszük - mondta a szocialista képviselő.


SZDSZ

Legkevésbé az SZDSZ használta fel politikai üzenetek kommunikálására az október 23-i ünnepet. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke Göncz Árpád volt köztársasági elnökkel helyezte el az emlékezés koszorúját Szigethalmon. "1956 nem préda, amit bárki kisajátíthat, hanem közkincs" - jelentette ki a volt államfő, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a forradalom mindenkié, még ha annyiféle is, ahány résztvevője, sőt ahány ellenfele volt. Göncz Árpád egyébként ugyanazt a beszédét ismételte meg - aktualitása miatt - Szigethalmon, amelyet 1990-ben egyszer már elmondott a parlamentben.


FKGP

Miközben a Fidesz-MPP és az MSZP - Kövér és Szanyi beszédét leszámítva - elsősorban a nemzeti egységről beszélt, az SZDSZ pedig tartózkodott az aktuálpolitikai állásfoglalástól, az FKGP és a MIÉP elnökei radikális politikai üzeneteket fogalmaztak meg.

Torgyán József , az FKGP elnöke szerint nem valósult meg a magyar forradalmi ifjúság követelése: a szovjet csapatok kivonultak ugyan Magyarországról, de "az idegen csapatokat hívók beférkőztek a soraink közé". "Az ÁVH-t is csak átszervezték, erőit átmentették, az ávósok itt vannak közöttünk, a gazdaság kulcspozícióiban és a pártokban egyaránt" - jelentette ki Torgyán. Feltehetően a pártelnök belső ellenfeleinek is üzent, amikor hangosan skandálta: "köpönyegforgatók, takarodjatok!". Világos aktuálpolitikai üzenet volt, amikor Torgyán úgy fogalmazott: nem sikerült kivívni a sajtószabadságot sem, amelyet bizonyít az ellenük folytatott "médiahadjárat". Torgyán azt kérte a megjelentektől: ne engedjék, hogy a többpártiságot megjelenítő FKGP-t kiszorítsák a hatalomból. "Az FKGP olyan politikát folytat, amelynek célja, hogy végre a kisgazdapárt vezethesse a magyar nemzeti tömegeket. Aki ezt nem támogatja, azt hazaárulóknak nyilvánítjuk" - fogalmazott a pártelnök.


MIÉP

Csurka István, a MIÉP elnöke a párt klasszikus témáját, a globalizáció elleni fellépést fogalmazta meg ünnepi beszédében. A pártelnök szerint az új globális világrend túléléséhez a magyarságnak minden erővel arra kell törekednie, hogy megteremtse a maga belső ellenállását. "Szeptember 11-e óta egy világméretű háború indult meg az emberiség tudata ellen (...) erőszakkal egy irányba állítják az emberiséget" - mondta Csurka. Az elmúlt rendszert bírálva Csurka István úgy fogalmazott: nem bosszút, hanem rendet és tisztességet akarnak, majd hozzátette: legyen következménye annak, ha valakik szervezett módon, idegen zsoldosként legyilkolták a magyarságot. "Amíg nincs tisztázva, hogy ki hol állt, és hogy mi történt, addig a "borítsunk fátylat a múltra" szlogen hazug beszéd marad" - vélte.


Parlamenten kivüli jobboldali pártok

A választási felkészülésre való tekintettel érdekes lehet, hogy október 23-án a Reform Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt közös ünnepi rendezvényt tartott. A parlamenti bejutásra esélytelennek gondolt pártok feltehetően közös indulásról tárgyalnak, erről árulkodik az ünnepi összefogásuk is. A rendezvényen Liebmann Katalin, a Reform Kisgazdapárt vezetője úgy fogalmazott: "mára az 1956-os forradalom romantikája halványult ugyan, amiért kár, de a divat múlásával kevesebb a hazug szó". Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke feltehetően szintén nem minden aktuálpolitikai utalástól mentesen úgy vélte: "1956 megmutatta az embereknek, hogy csak összefogással győzhetnek".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695