Az FKGP és az ellenzéki pártok

2001-11-03

2001. október 29-én az országgyűlés mentelmi bizottsága 6-5 arányban szavazott arról a javaslatról, hogy ne függessze fel Szabadi Béla volt kisgazda, ma már független képviselő mentelmi jogát. Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára Torgyán József miniszterrel együtt távozott 2001 februárjában hivatalából. 2001 június 22-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság Szabadit. Torgyán József akkor és azóta is többször hangoztatta, hogy a meghurcoltatás mögött a nagyobbik koalíciós partner áll, s "a Fidesz támadása" azért indult ellene és pártja ellen, mert az FKGP vidékfejlesztésre irányuló és agrárpolitikája annyira sikeres volt, hogy vidéken a kisgazdák népszerűsége túlszárnyalta a legnagyobb kormánypártét.2001. október 29-én az országgyűlés mentelmi bizottsága 6-5 arányban szavazott arról a javaslatról, hogy ne függessze fel Szabadi Béla volt kisgazda, ma már független képviselő mentelmi jogát. Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára Torgyán József miniszterrel együtt távozott 2001 februárjában hivatalából. 2001 június 22-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság Szabadit. Torgyán József akkor és azóta is többször hangoztatta, hogy a meghurcoltatás mögött a nagyobbik koalíciós partner áll, s "a Fidesz támadása" azért indult ellene és pártja ellen, mert az FKGP vidékfejlesztésre irányuló és agrárpolitikája annyira sikeres volt, hogy vidéken a kisgazdák népszerűsége túlszárnyalta a legnagyobb kormánypártét.

Szabadi a korrupcióval vádolt és a rendőrség állítása szerint kenőpénz elfogadásakor tetten ért szintén kisgazda Székely Zoltánnal ellentétben a koalíció exponált figurája volt, aki 1998-ban Kövér Lászlóval tárgyalt a kormányzás alapelveiről, s aki rendre Torgyán Józsefet helyettesítette a kormányüléseken. A politikai államtitkárt hivatali ideje alatt az ellenzéki pártok hevesen bírálták. Szabadi mentelmi jogát a parlament korábban már felfüggesztette, most a legfőbb ügyész azért tett újabb indítványt mentelmi jogának felfüggesztésére, mert az FTC sportklubbal kötött reklámszerződések esetében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntette alapos gyanúja és magánokirat-hamisításra való felbujtás vétsége merült fel.

A bizottságban a képviselő mentelmi jogának fenntartása mellett az MSZP, az SZDSZ és a kisgazda képviselő, ellene a Fidesz és a MIÉP szavazott. Az ellenzéki képviselők nevében Dornbach Alajos (SZDSZ) elmondta: javaslatot tettek a bizottságnak, hogy a testület hallgassa meg a legfőbb ügyészt, és kérjen kiegészítést, ezt azonban a kormánypártok leszavazták. A testület alelnöke szerint nem a Szabadi elleni gyanú megalapozottságát kérdőjelezték meg azzal, hogy a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaztak, hanem azt próbálták megakadályozni, hogy az ügy büntetőeljárás helyett politikai csatározássá alakuljon át.

Várható volt, hogy a nehezen kommunikálható elutasítást a Fidesz-MPP arra használja ki, hogy de jure koalíciós partnerét az ellenzékkel való összejátszással vádolja meg. Október 31-én Rogán Antal (Fidesz) több helyen is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Torgyán József, az FKGP elnöke közötti paktumot gyanít annak hátterében, hogy a szocialisták és a szabad demokraták nem szavazták meg Szabadi mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanezen a napon a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) is sajtótájékoztatót tartott, ahol a MIÉP elnöke is együttműködésről, politikai paktumról beszélt. Csurka István álláspontja szerint az MSZP és az SZDSZ összehangolt támadást indított a legfőbb ügyész ellen, hogy ezzel bizalmatlanságot keltsen a társadalomban a demokratikus intézmények iránt. Csurka feltételezése szerint Medgyessy Péter, Kuncze Gábor és Torgyán József közötti paktum áll annak hátterében, hogy a mentelmi bizottság a legfőbb ügyész indítványa ellenére szavazott. Csurka álláspontja szerint az SZDSZ és az MSZP rövidesen egyesülni fog, Torgyán József pedig "afféle társutasként, de valójában beltagként" követi majd őket. Torgyán József, az FKGP elnöke azonnal cáfolta, hogy "bármiféle tárgyalások bármilyen szinten" is folynának az MSZP és az FKGP között Megfogalmazása szerint ilyen tárgyalások nem folytak, nem folynak, és szándékukban sem áll ilyeneket folytatni.

Az ügy politikai érdekessége mindössze az, hogy megerősíti az 1998-ban koalícióra lépő Fidesz és FKGP kapcsolatában azt, amiről korábbi elemzéseinkben már szóltunk. Álláspontunk szerint 2001 őszére mindkét párt végleg kizárta az együttműködés lehetőségét, s a formális koalíciót (Fidesz - MDF - FKGP) a parlamentben felváltotta egy tényleges koalíciós többség (Fidesz - MDF- az FKGP Torgyán-ellenes része - MIÉP alkalmi és külső támogatása). Torgyán József ebben a helyzetben a politikai racionalitás elve alapján az ellenzéki oldalon áll már, ami egyben azt is jelenti, hogy politikai érdekei több helyen találkoznak az MSZP és az SZDSZ érdekeivel. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az FKGP és az ellenzéki pártok között bármilyen hivatalos politikai együttműködés jött volna létre - bár kizárni ezt a lehetőséget sem lehet -, de az tény, hogy ezen pártok között a legfontosabb politikai kérdésekben érdekazonosság állapítható meg. Ahogy a MIÉP álláspontja a kormány sorsát illetően sokkal inkább a Fideszéhez áll közel, úgy ma a Torgyán-vezette kisgazdák már az Orbán-kormány bukásában érdekeltek.

A Fidesz-MPP politikusai a 2000 őszén kirobbant kisgazda botránysorozat során leginkább a "no comment" álláspontjára helyezkedtek, s nem kommentárokkal, hanem - gyakran a színfalak mögötti - politikai cselekedetekkel próbálták érzékeltetni álláspontjukat. Amióta azonban világossá vált, hogy a Fidesz semmilyen szinten nem számíthat Torgyánék támogatására, illetve legfeljebb a Torgyán-ellenes kisgazdák egy részének integrálásában érdekelt, a Fidesz álláspontja is határozottabbá és kommunikáltabbá vált. A szeptemberi Torgyán-Orbán pengeváltáskor a kormányszóvivő minden korábbinál élesebben fogalmazott, míg a mostani esetben már egyértelmű politikai támadásnak minősíthető Rogán Antal nyilatkozata. Természetesen a miniszterelnök - kijelölt szerepének, a pártok felett álló kormányfő imázsának megfelelően - nem foglalt állást a kérdésben, de várható, hogy a választási kampányban a két elméletileg még koalícióban lévő párt közötti ellentét még egyértelműbb megfogalmazást nyer. Az MSZP és az SZDSZ számára valószínűleg nem lesz könnyű feladat, hogy a választópolgárok előtt világossá tegye a különbséget a Fidesz-MPP által kommunikált "összejátszás" és a politikai helyzetből fakadó "érdekegybeesés" között. Amennyiben az ellenzéki pártok nem készülnek fel erre a helyzetre, nem kizárható, hogy a választási kampányban abban a kommunikációs helyzetben találják magukat, hogy ők kényszerülnek megvédeni a Fidesz politikai támadásaitól azt a népszerűtlen pártot, amelyet a Fidesz-FKGP koalíció fénykorában hevesen bíráltak.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695