A Terry Black-ügy

2001-11-12

Hetek óta foglalkoztatja a nyilvánosságot, Terry Black-nek - a vállalt "másságáról" is ismert előadóművésznek - gyerek-örökbefogadási kálváriája. Az egész Európában szokatlan, újszerű történést, mely szerint egy nem heteroszexuális, egyedülálló férfi gyermeket nevelhessen, Harrach Péter szociális és családügyi miniszter nem nézte jó szemmel és fellépett a már hivatalosan is megtörtént örökbefogadással szemben.

Harrach Péter szociális és családügyi miniszter kivizsgáltatja, hogyan fogadhatott örökbe egy gyereket Terry Black, az ismert transzvesztita. A minisztérium egyik munkatársa azt mondta: nagy az esélye annak, hogy visszavonják az engedélyt. (Napirend, 2001. október 29.)

Édesanyja vissza akarja kapni gyermekét, akit Terry Black, a közismert előadóművész nevel. Közben a Szociális Minisztérium bejelentette: módosítási javaslatokat nyújt be a gyermekvédelmi törvényhez. Az alig 4 éves jogszabálynak mintegy 40 %-át akarják megváltoztatni, de fő irányelvei megmaradnak: a gyermek családba kerüljön és csak a legvégső esetben nőjön föl intézetben. (Napirend, 2001. október 31.)

Összefoglalás

Terry Black (Rácz Károly) mellett szóló érvek:
- mindenki egyenjogú a magyar társadalomban
- a gyermek érdeke, hogy Terrynél maradjon
- a minisztert csak politikailag érdekli az ügy, Terrynek azonban a gyerek kell
- Terrytől egy jogállamban nem lehet elvenni a gyereket

A szociális és családügyi miniszter mellett szóló érvek:
- gyanús, hogy milyen gyorsan örökbe tudta fogadni Terry a gyereket, miközben mások (normális, heteroszexuális családok) 6-8 évet is várnak az örökbe fogadásra
- Terry életmódja a normailtás határán túl van, ezeket a határokat pedig nem szabad tágítani
- megint egy lépést tettünk annak irányába, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak

Egyéb, fontos érv:
- az örökbefogadásról szóló törvény rossz, mert nem lehet pénzért örökbe adni gyereket, amivel az állam elveszti a kontrollt számos örökbeadásnál




Lénárt Attila szerint (Nem az állam dolga, Népszava, 2001. november 31.) "mindenki az, ami, s ez csak rá meg Istenre tartozik." Ezt a "keresztény-konzervatív családügyi miniszternek" is tudomásul kell vennie. Lénárt felveti a kérdést: "Vajon rossz szülő-e valaki azért, mert transzszexuális? Nem mintha ideális viselkedési mintákat mutatna gyermekének. De vajon ideális viselkedési mintát mutatnak-e a köztünk élő alkoholisták, bűnözök, pszichiátriai kezeltek - akit azonban nevelhetnek gyermeket, ezt a jogukat a minisztérium mindeddig nem vitatta."

A Magyar Hírlap szerkesztőségi cikkben foglalkozik a Terry Black-üggyel. (Gyermekjogi szempontok, 2001. október 31.) A Magyar Hírlap szerint a szociális és családügyi miniszter politikai és emberjogi kérdést formált egy "kétségkívül szokatlan államigazgatási ügyből". Ez pedig szerepzavar. A miniszter vagy "saját előítéleteinek foglya, vagy mert politikai tőkét remélt kovácsolni a másság iránt türelmetlen emberek körében. Mindenesetre a gyermek érdekét aligha szolgálja ez a főképp általa kavart vihar."

A Magyar Hírlap szerint az is igaz, hogy megkérdezheti ezek után "az évek óta örökbefogadásra váró sok száz gyermektelen házaspár, hogyan kaphat előttük ilyen rövid idő leforgása alatt gyermeket egy egyedülálló férfi. Egyedülálló nőnek is igen ritkán sikerül az örökbefogadás - mivel nyilvánvalóan a teljes család az ideális megoldás. Csakhogy az egyszülős család is jobb a semmilyennél, vagyis az állami gondozásnál."

N. Kósa Judit szerint (Dani jövője elkezdődött, Népszabadság, 2001. november 5.) Terry Black alkalmasságát a gyereknevelésre minden vizsgálat igazolta: "Lelkileg érett, anyagilag felkészült, és megvan benne a kellő elszánás. (...) Abban a pillanatban azonban, amikor Terry Black vágya teljesült, és transzszexuális léte dacára Európában harmadikként gyermekhez jutott, hirtelen más helyzet állt elő. Mert más az elmélet - a jogegyenlőség deklarálása és a diszkrimináció tilalma -, és más a gyakorlat - hogy akkor most tényleg egy olyan ember válik szülővé, aki alkalmas ugyan erre, de férfi létére mégiscsak női ruhát ölt olykor-olykor. Ebben a helyzetben egy önmagát hangsúlyozottan kereszténynek valló, konzervatív polgári kormány szociális és családügyi minisztere valóban nem tehet mást, mint hogy sebtiben vizsgálatot kezdeményez. Mert meggyőződése szerint nem biztos, hogy egy gyermek örökbefogadására egy 'nemi identitászavarral küszködő ember a legalkalmasabb'."

N. Kósa szerint Terry Black a "legkevésbé sem küszködik identitászavarral. Ő egészen pontosan tudja, hogy kicsoda, és ezt - pedig nem lehet könnyű - nyíltan vállalja is." N. Kósa szerint ennél fontosabb, hogy "Dani egy gyakorlatilag hajléktalan, nélkülöző család nem kívánt, ötödik gyermeke, akinek örökbeadásáért cserébe édesanyja állítólag pénzt várt/fogadott volna el." A "polgári" kormány és Rácz Károly (Terry Black) harca egyenlőtlen: "Rácz Károly Daniért küzd, a szociális és családügyi miniszter pedig szavazatokért. "

A Magyar Narancs szerkesztőségi cikkben (Harrch a mumus, 2001. november 8.) foglalkozik a Terry Black üggyel. A Magyar Narancs szerint rossz az örökbefogadási törvény, mert azzal, hogy nem lehet pénzt fizetni az örökbefogadásért, az állam el is veszti a kontrollt azon örökbe fogadások fölött, ahol pénzkifizetés is történik. "A törvény rossz. (...) Az anya egy tévéműsorból értesül Rácz vásárlási szándékáról, és mint valami hirdetésre, úgy jelentkezik eladóként; a háttérben a munkanélküliség, a nyomor és a legszörnyűbb kiszolgáltatottság kontúrjai sejlenek fel egyrészt, másrészt a vélelelem, hogy a nő nem az első gyermekét akarná pénzzé tenni." A Magyar Narancs szerint a miniszternek ezzel kellett volna foglakoznia és nem azért fellépni, mert egy transzvesztita gyereket fogadhatott örökbe. Rácztól egy jogállamban nem lehetne elvenni a gyermeket, állítja a Narancs, hiszen az örökbe fogadásról jogerős határozat született. "Megeshet persze, hogy kiderül: egy egyedülálló, homoszexuális férfi nem fogadhat örökbe gyereket Magyarországon, hogy a politikai nyomásnak nem fog tudni ellenállni a törvény szövedéke".

Szőcs Zoltán szerint (A transzvesztitáról és az aláírókról, Magyar Fórum, 2001. november 8.) a Terry Black-ügy nem magyar ügy. Szőcs szerint ez az ügy a "cigányok" ügye, a vita mindkét oldalán cigányok állnak. "Jóravaló, disztingvált, diplomás magyar házaspárok 6-8 évet várnak, amíg végre - törvényesen - örökbefogadhatnak egy csecsemőt, miközben egy transzvesztita a jog idevágó előírásait nagy ívben megkerülve magához vesz egy újszülöttet. (...) Itt tartunk néhány hónappal a Pepsi-szigeti homokosok lázadása után."

Seszták Ágnes szerint (Paróka és cumisüveg, Demokrata, 2001. november 8.) a sajtó munkatársai a "szexuálisan némiképp tájékozatlan közvélemény torkán igyekeznek lenyomni, hogy a szexuális deviancia a gyereknevelés szempontjából elhanyagolható körülmény. Innen már csak egy lépésnyire van a homoszexuálisok engedélyezett házassága..."

Seszták szerint ismét a "normalitás határát tágítják" azok, akik "haladni akarnak a korral, liberálisok és lazák". Hálátlan dolog ma "családpártinak, heteroszexuálisnak, azaz szín normálisnak lenni."

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695