2001. 46. hét - Külügyi Figyelő

2001-11-22

A 46. héten az Afganisztán elleni háború végső fázisába jutott. Az ellenzéki Északi Szövetség, amerikai-brit hathatós segítséggel visszafoglalta az ország döntő többségét, közte Kabult, a fővárost is. Kedden Strasbourgban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság idei országjelentéseit. A Magyarországról szóló értékelés az alapvetően pozitív megállapítások mellett néhány ponton elmarasztalja az országot. A már korábban is felvetett kritikák mellett, új elem a státusztörvény nyílt bírálata. A 46. héten az Afganisztán elleni háború végső fázisába jutott. Az ellenzéki Északi Szövetség, amerikai-brit hathatós segítséggel visszafoglalta az ország döntő többségét, közte Kabult, a fővárost is. Kedden Strasbourgban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság idei országjelentéseit. A Magyarországról szóló értékelés az alapvetően pozitív megállapítások mellett néhány ponton elmarasztalja az országot. A már korábban is felvetett kritikák mellett, új elem a státusztörvény nyílt bírálata.


Az országjelentés és értékelései

Az Európai Bizottság idei országjelentése felszította a magyar kormány és az ellenzék közti ellentéteket. Egymástól élesen eltérő értékeléseket hangoztattak a pártok külpolitikusai. A szöveget megvizsgálva kitűnik, hogy az EU bővítés szempontjából hazánk az élbolyban maradt, ahol még Málta, Ciprus, Észtország és Szlovénia találhatók. Az EU nem rangsorolta hivatalosan a tagjelölt országokat, de az egyes országjelentések komparatív analízise számos következtetéshez vezethet.

Az elsőként csatlakozó országok számára a 2004-es európai parlamenti választásokon való részvétel reális lehetőség, a 2004. évi belépés egyre inkább tartható céldátum. Egybehangzó vélekedések szerint Magyarország mindenképpen az első körben lesz. Vitatott, hogy hány országot fog felölelni az első kör. Elvileg Románia, Bulgária, és a legrosszabb jelentést kapott Törökország kivételével tíz országra is kiterjedhet a bővítés (big bang). Ennél nagyobb esélye van a tagolt, többlépcsős integrációnak. Fő kérdés, hogy az első kör kiterjed-e majd Lengyelországra, vagy a lengyelek számos integrációs problémája (mezőgazdaság, intézmények) miatt nélkülük lesz bővítés. Csehország és Szlovákia sorsa nagymértékben a lengyelekétől függ, a legnagyobb potenciális piacé meg -történelmi okoknál fogva- Németország érdekérvényesítő képességétől. A mostani állapotok alapján nagyobb az esélye az 5 kis országot érintő bővítésnek, és rá pár évre a másik ötnek.

A Magyarországról szóló országjelentés megállapította, hogy a tagság politikai feltételeinek teljesen, a gazdaságiaknak csaknem teljesen, a jogi-intézményieknek egyre nagyobb mértékben felel meg az ország. Általánosságban elmondható, hogy tavaly óta a területek többségében haladás történt. A főbb kritikai pontok megismétlődtek, ezek az agrárium (főként a SAPARD-irodák létrehozásának elmaradása), a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés, a médiakuratóriumok megoldatlanságának, a közbeszerzések átláthatóságának, az egészségügyi reform késésének, a korrupciónak már többször felvetett kérdései. Új és erős kritikai elem volt a státusztörvény bírálata, mely a kormánynak meglepetést okozott. A jelentés leszögezi, hogy legkésőbb a csatlakozáskor a törvényt összhangba kell hozni az EU közösségi jogával is, mert jelenleg láthatóan nem felel meg az európai szerződésben rögzített diszkriminációs tilalomnak. Magyarországnak tehát ezeket az elveket érvényesítenie kell, konzultálva és megegyezve szomszédaival a végrehajtásról. Günter Verheugen bővítési biztos szerint hazánk hamarosan eléri a versenyképesség szintjét. A diplomata később finomított a státusztörvény kritikáján, szerinte majd a törvény végrehajtása során lehet majd megállapítani, hogy ellentétes-e az európai normákkal. Az országjelentés kapcsán a kormányoldal képviselői főleg a fejleményeket emelték ki (Orbán Viktor, Martonyi János), míg az ellenzék inkább a negatívumokra mutatott rá (Kovács László, Szent-Iványi István).


A háború és magyarországi kihatásai

A múlt hét végre meghozta a várva várt áttörést a szövetségesek Afganisztán elleni háborújában. Megtört a tálibok fanatikus ellenállása, sokan közülük dezertáltak, és az Északi Szövetség csapatai bevonultak Kabulba. Magyarországon kissé kikerült a háború a média és a politikusok érdeklődésének homlokteréből. Martonyi János az ENSZ plenáris ülésén vett részt New York-ban. Felszólalásában kitért a biológiai fegyverkezési tilalom ellenőrzési rendszerének létrehozására és a nemzetközi katonai büntető bíróság megalapítására is. A külügyminiszter tárgyalt Marc Grossman amerikai külügyi államtitkárral is. Felajánlotta, hogy miként az 1991-es Öböl-háborúban is, egészségügyi alakulattal járulhatna hozzá hazánk a koalíciós erőkhöz. Nem volt szó a tárgyaláson harcoló magyar alakulat bevetéséről. Érdekes adalék, hogy a kormány javasolta a szövetségeseknek, hogy vegyék igénybe a magyar orientalisták szakértelmét.


A nigériai elnök Magyarországon

Kétnapos látogatást tett Magyarországon Olusegun Obasanjo, Nigéria elnöke. Afrika legnépesebb országának vezetője tárgyalt Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Áder János házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A két államfő a kereskedelmi kapcsolatokat elősegítő egyezményt is aláírt, valamint az afrikai elnök viszontlátogatásra is meghívta magyar partnerét. A 41 éve független és csak két és fél éve demokratizálódó ország eddig kiaknázatlan gazdasági lehetőségeket kínál. Az elnököt elkísérő üzletemberek magyarországi kapcsolatokat kezdtek kiépíteni. Obasanjo összehasonlítva a két ország történetét megállapította, hogy mindkét állam a diktatúrát váltotta fel a demokráciával és egyaránt az átmenet rögös útját járja.


CEFTA-csúcstalálkozó Bukarestben

Orbán Viktor is részt vett a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) bukaresti csúcstalálkozóján. A magyar kormányfő találkozott lengyel és cseh partnerével is, de a legnagyobb érdeklődés Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott találkozóját övezte. A CEFTA csúcson Magyarország, Szlovákia és Csehország vezetői döntöttek az agrártermékek kereskedelmének további liberalizálásáról. Ezzel a Megállapodás tagországai között többsebességes együttműködés vette kezdetét.

A két miniszterelnök találkozóján érdemi megállapodás nem született. A főként a státusztörvényről szóló megbeszélésen Nastase átadott partnerének egy konkrét kérdéseket felvető dokumentumot, amire a magyar fél ígéretet tett, hogy egyenként elemezni fogja. A találkozón Nastase kifejtette, hogy az etnikai identitást elősegíteni hivatott magyar elképzelések ellen nem emelnek kifogást, de a határon túl élő magyarok gazdasági és szociális támogatását a magyar állam részéről kifejezetten etnikai diszkriminációnak tekintik. Orbán válaszában kissé erősnek találta ezen utóbbi véleményt, de arra is utalt, hogy a magyar kormány meggondolja a törvényben szereplő három hónapos munkavállalási lehetőséget a határon túli magyarok számára. Mindketten megállapították, hogy a párbeszéd folytatásával sikerül megtalálni a kiutat a jelenlegi vitából, bár ez még sok erőfeszítést igényel.


Egyéb fontos hírek

Budapestre érkezett az új EU-nagykövet. A héten már a német Jürgen Köppen mutatta be az Európai Bizottság új országjelentését. A misszióvezető korábban a Bizottság Oroszországért, Ukrajnáért, Moldováért és Fehéroroszországért felelős főosztályvezetője volt.

Az ENSZ kulturális, kutatási és tudományos szervezete, az UNESCO múlt heti közgyűlésén elfogadta a kulturális sokszínűségről szóló egyetemes nyilatkozatot. Hamarosan Pécs belvárosa az UNESCO világörökség programjának hatodik magyar helyszíne lehet.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a katari Dohában tartott ülésén határozott arról, hogy környezetvédelmi, tőketranszfer és kartellellenes szabályozással is foglalkozik majd a közeljövőben. A magyar küldöttség vezetője, Balás Péter helyettes-államtitkár szerint januárban újabb tárgyalási forduló kezdődik, ami 2005-ben érhet majd véget.

Szabó János honvédelmi miniszter bejelentette, hogy véglegesen lezártnak tekinti a vadászrepülőgépek beszerzésének ügyét. A 14 darab Gripen bérletéről a héten írja alá a megállapodást a két fél.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695