Brinker nagykövetasszony az antiszemitizmusról

2001-11-25

Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok új nagykövete, aggodalmának adott hangot a Harvardi Öregdiákok Egyesületének Budapesten tartott ülésén: "Aggodalmat kelt az a nyíltan antiszemita és idegenellenes érzület, amelyről Magyarországon hallok, különösen a politikai elit bizonyos köreiből". A nagykövet asszony kijelentése megosztotta a magyar véleményformálókat.

Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok két hónapja Magyarországra érkezett új nagykövete aggodalmának adott hangot a magyarországi idegenellenes és antiszemita érzelmek kapcsán a Harvardi Öregdiákok Egyesületének Budapesten tartott ülésén. "Aggodalmat kelt az a nyíltan antiszemita és idegenellenes érzület, amelyről Magyarországon hallok, különösen a politikai elit bizonyos köreiből"- fejtette ki a Magyar Tudományos Akadémián tartott beszédében a nagykövetasszony. "Mi, az Egyesült Államokban úgy gondoljuk, hogy még a legelítélendőbb politikai beszédet sem szabad cenzúrázni. De az a tény, hogy egyes gondolatokat nem szabad cenzúrázni, még nem teszi őket elfogadhatóvá illemtudó társaságban, és minden politikai párt vezetőjének kötelessége néven nevezni, és világosan elutasítani a gyűlöletbeszédet. Ebben nem lehet helye habozásnak, ez túlságosan fontos Magyarország nemzetközi imázsa számára és a magyar demokrácia szempontjából" - mondta beszédében Brinker nagykövetasszony. A nagykövetasszony szerint az antiszemita és idegengyűlölő kijelentések jelentik számára az egyetlen kellemetlenséget, amely budapesti tartózkodása alatt érte, de mint mondta, ilyet a világon sehol máshol nem tapasztalt.


Összefoglalás

A nagykövetasszony kijelentésével egyetértő vélemények:
- Komolyan kell venni az üzenetet, mert az nem egyéni vélemény, hanem az amerikai kormány álláspontja hazánkról.
- A kormány megengedő magatartást tanúsít a szélsőséges nézetekkel szemben és ez gerjeszti a terjedő antiszemitizmust és idegengyűlöletet.

A nagykövetasszony kijelentését cáfoló vélemények:
- Magyarországon nem éri el az idegengyűlölet vagy az antiszemita megnyilvánulások azt a szintet, mely alapján Magyarországot pellengérre kellene állítani.
- Az esetlegesen előforduló antiszemita megnyilvánulások elszigetelt jelenségek, a politikai jobbközép oldalról semmifajta, anyagi vagy szellemi támogatást nem kapnk.
- Nem a nagykövetasszony látott, tapasztalt nyílt antiszemitizmust Magyarországon, hanem csak "egyesek" akarják ezt láttatni vele.
- Sajtó-, és szólásszabadság van Magyarországon, nem szabad semmilyen politikai beszédet cenzúrázni.




Szerető Szabolcs szerint (Az egyetlen gond, Magyar Nemzet, 2001. november. 21.) nem igaz, "hogy a magyar társadalom bármely józan tagja - beleértve zsidó honfitársainkat is - elfogadná azt az állítást, miszerint az idegenellenesség elviselhetetlen méreteket öltene. Nem nálunk, hanem Angliában robbantak ki a közelmúltban faji zavargások, nem nálunk, hanem például Németországban érik támadások a vendégmunkásokat. A sor hosszan folytatható." Szerető véleménye szerint ez nem jelenti ugyan, hogy "Magyarországon egyáltalán nincs jelen az idegengyűlölet vagy az antiszemitizmus, de ezek a szerencsére 'csupán' verbális megnyilvánulások nem érik el azt a szintet, amely alapján hazánkat bárki is pellengérre állíthatná, s minden ellenkező híreszteléssel szemben a jobbközép oldalról nem kapnak sem anyagi támogatást, sem bátorítást a szélsőséges eszmék hívei" .

Szerető szerint "empirikus megfigyeléseink alapján pedig azt is kizárhatjuk, hogy a nagykövet személyesen érzékelte volna a tomboló idegengyűlölet visszataszító megnyilvánulásait, egyetlen dologra következtethetünk: nem ő lát nyílt antiszemitizmust, hanem egyesek ezt igyekeznek - a jelek szerint nem teljesen sikertelenül - láttatni vele." Szerető véleménye szerint többek között a média egyes képviselői igyekeznek félrevezetni az Egyesült Államok nagykövetét. Szerető Szabolcs is támogatja Nancy Goodman Brinker azon kijelentését, mely szerint "még a legelítélendőbb politikai beszédet sem szabad cenzúrázni. De az a tény, hogy bizonyos gondolatokat nem szabad cenzúrázni, még nem teszi őket elfogadhatóvá illemtudó társaságban, és minden politikai párt vezetőjének kötelessége néven nevezni és világosan elutasítani a gyűlöletbeszédet", de felhívja a figyelmet, hogy Horn Gyulának, az exkormányfőnek is legutóbbi, egy lakossági fórumon elhangzott beszéde is, tele volt gyűlölettel és káromkodásokkal, amelyre ugyanúgy figyelni kell.

A Népszabadság megkérdezte a pártok képviselőit, mi a véleményük Nancy Goodman Brinker beszédében elhangzottakról. (Van-e politikai antiszemitizmus? Népszabadság, 2001. november 21.) A nagykövetasszony kijelentéséről ellentétesen vélekednek a kormánypártok, valamint a MIÉP és az MSZP, illetve az SZDSZ. A kormánypártok túlzónak tartják, a MIÉP visszautasítja az amerikai nagykövet asszony kijelentését, hogy Magyarországon antiszemita és idegenellenes érzület tapasztalható a politikai elit bizonyos köreiben. Az MSZP és az SZDSZ osztja ezt a véleményt, és ezért főként a kormány megengedő hozzáállását okolják.

Balla Mihály, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője túlzónak nevezte a nagykövet asszony szavait. Szerinte hazánkban vannak ugyan olyan megnyilvánulások, amelyek antiszemitizmust hordozhatnak magukban, azonban azt nem lehet mondani, hogy Magyarországon hivatalosan antiszemitizmus van. Ez ugyanis nem jellemző a magyar politikai életre. Ezért Balla nem ért egyet Nancy Goodman Brinker megfogalmazásával, mivel a politikai elitben nincsenek antiszemita kijelentések, döntések. A Népszabadság azon kérdésére, hogy a MIÉP részéről sem voltak antiszemita kijelentések, Balla azt válaszolta: tudomása szerint konkrétan a MIÉP részéről sem hangzottak el.
Balla szerint a politikai pártok közös feladata, hogy fellépjenek az antiszemita, idegenellenes jelenségek ellen. A fideszes politikus reményét fejezte ki, hogy a két hónapja Magyarországon tartózkodó nagykövet asszonynak ez a véleménye az évek során megváltozik, árnyaltabb lesz.

Csapody Miklóst, az MDF alelnökét, meglepte, hogy a nagykövet asszony alig másfél hónapos magyarországi tartózkodása után ilyen határozott ítéletet alkot. Az MDF alelnöke elmondta: európaiként még talán pontosabban ismerjük, mint a világ szerencsésebb régiójából érkezettek, hogy milyen szörnyűségeket hozott a történelem során az antiszemitizmus és minden más rasszizmus és ezért azt is tudjuk, hogy mi illendő a politikában, és mi nem. A diplomáciában is alapszabály, hogy nem az ellentéteket szítják és keseregnek fölöttük, hanem a megoldást keresik - mondta Csapody Miklós.

Bérse Béla, a FKGP alelnöke rendkívül szomorúnak tartja, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen jellegű tapasztalatokat szerzett a nagykövet. A magyar nép lelkétől idegen mindenfajta idegenellenesség, Magyarország Szent István kora óta befogadó nemzet - hangsúlyozta Béres Béla. A kisgazda politikus szerint van olyan politikai erő, mely a lehető legalantasabb eszközökkel próbál kampányolni. Az FKGP a leghatározottabban elutasít mindenfajta idegenellenes megnyilvánulást.

Szóbeszédre alapozott véleményt nehezen lehet értékelni - nyilatkozta Győri Béla, a MIÉP szóvivője, aki szerint a nagykövet asszonynak pontosan meg kellett volna határoznia, hogy ki az általa megfogalmazott vélekedés címzettje. Ha pontosan megmondja, ki az antiszemita és ki vádolható gyűlöletkeltéssel, akkor el tudunk határolódni az adott "politikai elit bizonyos köreitől" - közölte Győri Béla a Népszabadság újságírójával. Érdeklődésre, hogy a MIÉP nem érzi-e találva magát, Győri határozott nemmel válaszolt.

Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese szerint az elmúlt négy évben a gyűlöletkeltés és az antiszemitizmus jelei elszaporodtak. Ez köszönhető annak is, hogy a kormány megengedő magatartást tanúsít a szélsőséges nézetekkel szemben. A miniszterelnöknek és a kormány tagjainak szembe kell nézniük ezzel a kérdéssel, és a józan politikai erőknek együtt kell megoldást találniuk - mondta. Szili Katalin sajnálatosnak tartja, hogy ennek a felismeréshez egy nemrégiben hazánkban akkreditált nagykövet figyelmeztetése kell.

Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a nagykövet asszony a diplomáciában szokatlan nyíltsággal beszélt nagyon fontos dolgokról, és egyetért álláspontjával. Szerinte az a legfőbb baj, hogy a magyar kormány nem határolódik el, nem lép fel egyértelműen a nagykövet által említett jelenségekkel szemben. Ez pedig csak bátorítja e nézetek képviselőit. A frakcióvezető szerint komolyan kell venni az üzenetet, mert az nem egyéni vélemény, hanem az amerikai kormány álláspontja hazánkról.

Szász István szerint (Jó hírünk meg a folklór, Népszava, 2001. november 21.) a Vasárnapi Újság, a Magyar Fórum és a Pannon Rádió meg egy parlamenti párt, "amelyik a kormányzó párt csendes asszisztenciájával módszeresen szoktat bennünket az antiszemitizmus eltűrésére. " Szász István szerint ezenkívül Orbán Viktor is kijelentette, hogy "Magyarországon egyrészt nincs antiszemitizmus, csak antiszemita jelenségek vannak. Másrészt ezek a 'jelenségek' csupán a magyar nagyvárosi folklór ismerős részei", ami nagyban hozzájárul az antiszemita jelenségek terjedéséhez.

Tőkéczki László szerint (A sehol sincs megkülönböztetés, Magyar Nemzet, 2001. november 22.) a baloldali ellenzék "hazug szólama (...) azt állítja, hogy ma Magyarországon hivatalosan, kormányzati szinten különböztetik meg az embereket származásuk, nemzetiségük vagy vallásuk alapján" belpolitikai előnyök reményében. Tőkéczki László szerint "ma Magyarországon elég sokan igyekeznek antiszemitizmust csinálni, de mindenképpen kisebbségben vannak azok, akik bután felülnek a mindennapos tudatos és üzletes provokációknak, s aztán tévesen "válaszzsidóznak. (...) Csak beteg elmék hihetik azt - bármely oldalon -, hogy a zsidóság körül forog a világ - akár pozitív, akár negatív értelemben. (Itt is megmutatkozik 'zsidók' és antiszemiták érdekes egy gyékényen árulása.)" Tőkéczki szerint "nehéz megérteni azt, milyen belpolitikai előnyöket remélnek ezzel a hamis állítások forgalmazói. Az értelmes magyar választók zöme ma már ilyesmit nem vesz be, akkor pedig nyilvánvaló az, hogy a jómódú külföldi célközönségnek szól a hamis kórus."

Aczél Endre szerint (Vége, pont, Népszabadság, 2001. november 22.) "az amerikai nagykövetek kormányuk jóváhagyása nélkül nem nyilatkoznak a fogadó ország belügyeiről" . Éppen ezért, "nem Nancy Goodman Brinker két hónapos élménye, hanem szorgos diplomaták által Magyarországról és Magyarországon begyűjtött cikk-, beszéd- és megnyilatkozásgyűjtemény" eredményeként alakult ki a nagykövet asszony véleménye, amely az Egyesült Államok véleménye is egyben.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695