A református egyház és a MIÉP

2001-12-02

Református lelkész politikai párt tagja nem lehet - erről a Magyarországi Református Egyház zsinata döntött kétnapos ülésének zárónapján. Az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény most elfogadott módosítása kimondja: ha a lelkész politikai párttagságot, országgyűlési képviselőséget, vagy külszolgálatot vállal, arra az időszakra lelkészi szolgálata szünetel. "Nem tilthatja meg senki, hogy felkérésre lelkipásztori szolgálatot lássak el" - jelentette ki a döntés után ifj. Hegedűs lelkész, a MIÉP alelnöke, országgyűlési képviselő.

Református lelkész politikai párt tagja nem lehet - erről a Magyarországi Református Egyház zsinata döntött kétnapos ülésének zárónapján. Az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvény most elfogadott módosítása kimondja: ha a lelkész politikai párttagságot, országgyűlési képviselőséget, vagy külszolgálatot vállal, arra az időszakra lelkészi szolgálata szünetel. "Nem tilthatja meg senki, hogy felkérésre lelkipásztori szolgálatot lássak el" - jelentette ki a döntés után ifj. Hegedűs lelkész, a MIÉP alelnöke, országgyűlési képviselő. (Napirend: 2001. november 29.)

A református zsinat határozata szomorú tény és az elmúlt ateista negyvenöt év beteges torzulata - mondta Csurka István. A MIÉP elnöke szerint a zsinat úgy bélyegezte meg ifjú Hegedűs Lóránt református lelkészt, mintha a döntés közvetlen világbanki megrendelésre és SZDSZ igény szerint készült volna. Közölte azt is, hogy a választásra készülő MIÉP-et nem rendíti meg a zsinati határozat, amely szerinte sokkal inkább a református egyházat és a tisztességes magyar reformátusokat hozza megalázó helyzetbe. A MIÉP elnöke kijelentette, hogy a pártja színeiben országgyűlési képviselővé váló református lelkészek eleget tehetnek majd papi hivatásuknak is, mert erre megtalálják majd a lehetőséget. (Napirend: 2001. december 1.)

A Magyarországi Református Egyház Zsinata nem megrendelésre, s nem pártok megrendítése céljából hozza határozatait - szögezte le Bölcskei Gusztáv püspök. A zsinat lelkészi elnöke Csurka István kijelentésére reagált.
(Napirend: 2001. december 2.)

Az elmúlt hetekben reflektorfénybe került a református egyház és a Magyar Igazság és Élet Pártjának kapcsolata. A református egyház több vezető testülete elhatárolódott ifj. Hegedűs Loránt református lelkésznek, a MIÉP alelnökének az Ébresztő című lapban megjelent cikkétől. A református egyház ezen túlmenően olyan döntést hozott, hogy a jövőben lelkészei egyetlen politikai párt parlamenti képviselői sem lehetnek. Ez a döntés szintén elsősorban a MIÉP ellen irányul, hiszen ez a párt tervezte, hogy 2002-ben több református lelkészt is képviselőjelöltjeként indít. A fentiek egyértelműen azt jelzik, hogy a református egyház el kíván távolodni a MIÉP-től. (Háttér: 2001. december 2.)

Összefoglalás

A református zsinat döntései melletti érvek:
- a lelkész párttagsága megbonthatja a gyülekezetet, hiszen abban más politikai nézetet valló tagok is vannak, akik így szembekerülnek lelkészükkel
- egy keresztyén ember nem írhatja azt, amit ifjabb Hegedűs Loránt írásában leírt
- a MIÉP-es körökben használatos gyűlöletbeszéd teológiailag is elfogadhatatlan
- saját pártérdekek alapján kívánják eszközül fölhasználni egy egyházi testületet


A református zsinat döntései elleni érvek:
- meg kell vizsgálni az egyházi döntés alkotmányosságát, mert az állampolgári alapjogot sért
- átvilágítatlan zsinat döntése nem legitim
- a református zsinat határozata az elmúlt ateista negyvenöt év beteges torzulata
- a református zsinat határozatai, mintha a döntés közvetlen világbanki megrendelésre és SZDSZ-igény szerint készült volna




Szász István szerint (Csalódás, szégyen, bánat, Népszava, 2001. november 26.) "a katolikus egyház főpapjainak mai hallgatása szégyent hoz az ő áldozatos életükre is, csalódást okoz azoknak a tisztességes magyar katolikus hívőknek, akik a szószékről nem a pártoskodást, nem a politikai 'tanácsadást', hanem a szeretet igéit s erkölcsi útmutatást várnak." Szász István véleménye szerint szégyen és csalódás, amit a egyházakhoz intézett nyílt levelet író hívő értelmiségieknek kellett elszenvednie. "A református egyház Bölcskei Gusztáv püspök hangján, az evangélikusok Szebik Imre püspök szavaival válaszoltak híveiknek. Őszintétlen, sértő mondataik talán még a katolikusok hallgatásánál is kínosabbak voltak. A püspökök ugyan leszögezik, hogy 'nem vagyunk hívei (sic!) sem a faji, sem más szempontok szerinti diszkriminációnak', ugyanakkor - így a püspökök - 'nem tartjuk szerencsésnek, hogy bárki befolyást akar gyakorolni egyházainkra, előírva tennivalóinkat'. Hogy teljes legyen a sértés, a püspökök nem átallják hozzátenni, hogy a levélírók (?) a letűnt korszak egyházpolitikai gyakorlatát folytatják, és ők akarják megszabni az egyház teendőit." Szász István szerint "egy-két fejcsóválástól eltekintve eltűrik e közösségek, hogy soraikból gyűlöletet prédikáló MIÉP-papok kerüljenek ki. Csak a napokban szembesültünk egy fiatal református lelkész nyilatkozatával, aki mikor elítélte a MIÉP térnyeréséhez nyújtott cinkos egyházi segítséget, elmondta azt is: kiközösítés, zsidóbérencezés az osztályrésze azoknak, akik nem átallják a botrányos jelenségeket szóvá tenni."

Saghy Erna a Tolnai Egyházmegye legutóbbi lelkészértekezletén készült beszámolója szerint (Áldás, békesség, 168 Óra, 2001. november 29.) egyházi bírósági eljárással fenyegetik Görgey Géza református lelkészt amiatt, hogy a Dunamelléki Egyházkerület vezetése és a MIÉP közötti összefonódásról cikket jelentetett meg a Népszabadságban. A hosszú vita után végül zárttá nyilvánított ülésrol elküldték a média képviselőit, "de a lelkészek értekezletén részt vett Nemes Árpád egyházmegyei jogtanácsos (nem lelkész), aki a MIÉP támogatásával indul Pakson az országgyűlési választásokon, valamint Tóth Csaba, a református presbiteri szövetség megyei elnöke (szintén nem lelkész), a MIÉP Tolna megyei vezetoje." Oket megnevezte Görgey a 168 Órának adott nyilatkozatában. A vád - bár errol hivatalos értesítés még nem készült - egyházi elöljáró megsértése. Az ülésen leghevesebben Nemes Árpád és Tóth Csaba sorolta a vétségeket: Görgey nyilatkozataiban "megengedhetetlen hangot ütött meg a püspökkel szemben", amely sérti a "feltétlen engedelmesség" parancsát. Keményen dorgálták Görgey Géza lelkészt, mert nyilatkozataiban Hegedűs püspök nevének említésekor nem a "doktor Hegedűs Loránt fotiszteletű püspök úr" megnevezést használta. "Felrótták neki, hogy az egyház belügyeit nyilvánosság elé tárta, s különösképpen azt, hogy a "balliberális média" orgánumait használta."

A lelkészértekezleten résztvevő Szemerei László esperes szerint a fiatal lelkészt "valaki felbiztatta és félretájékoztatta". Hegedűs Lóránt püspök a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlésén elmondott beszédében "képes beszédben ostorozta azokat, akik 'lélekszerű belso bűn, cselekedeti hiba miatt végveszedelembe jutottak", s az ige kürtje helyett a sátán dudáját fújják. 'Az igétlen, ördögi dudaszó halálba visz.'" Hegedűs Lóránt szerint "Isten embere vállalja a múltját, vállalja az átvilágítást" és "lehetetlen, hogy átvilágítatlan zsinat döntsön a lelkészek politikai szerepvállalásáról. Lehetetlen, hogy átvilágítatlanul bárki püspökelnöki posztot töltsön be." Saghy Erna beszámolója szerint Hegedűs Lóránt beszédében egyházkerülete nevében elore köszönetét fejezte ki "kormányunknak" a kistelepülések lelkipásztorainak, papjainak juttatandó, januártól esedékes bérkiegészítésért. A közgyűlésen Végh Tamás lelkész, akit református körökben szintén Hegedűs püspök feltétlen híveként ismernek kifejtette: "szégyelli, hogy már korábban nem szólalt fel az egyházkerület vezetési stílusával szemben. Most már nem hallgathat. Mert a püspöknek nem lett volna szabad mentegetnie MIÉP-képviselő fia kirekesztő írását, de parancsolni kellett volna: 'Kérj bocsánatot, fiam!' Ehelyett úrvacsora keretében magyarázta a püspök-atya a 'kirekesztés' szó igazi jelentését."

Nagy Emoke szerint (Áldás, békesség, 168 Óra, 2001. November 29.) a református egyház "diktatórikus, (?) ahol a püspök szava szent, de az egyszerű hívőtől sem áll távol az antiszemitizmus. Ahol a szószékrol nyíltan gyűlölködésre uszítanak, és többet idéznek a Vasárnapi Újságból, mint a Bibliából. Ahol több szó esik arról, hogy mi, MAGYAROK tartsunk össze ellenük, mint a krisztusi szeretetrol" és a templomban "10 pap közül 8 vagy 9 biztosan beleszövi a nemzeti-konzervatív, alias szélsojobboldali szellemiséget a prédikációjába."

Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tanári kara kinyilvánította (Riba István: Pártütők, HVG, 2001. november 29.) egy kerületi MIÉP-lapban megjelent cikkéről, hogy az "az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe ütközik, sérti a viselt egyházi tisztség tekintélyét, rontja az egyház hitelét, és a tisztségéhez szükséges bizalmat megingatja".

A református egyház zsinatán a tiszántúli egyházkerület javaslatára jelentősen szűkítenék a lelkészek politikai szerepvállalási lehetőségét, s ezt támogatásáról biztosította a zsinat két vezetője, Bölcskei Gusztáv, a tiszántúli egyházkerület püspöke és Kálmán Attila, a dunántúli egyházkerület főgondnoka is. A mostani zsinat napirendjén ennek megfelelően tervbe vették az egyházalkotmány módosítását. "Azt szeretnénk beemelni az alkotmányba, hogy református lelkész nem lehet politikai párt tagja vagy országgyűlési képviselője" Ha pedig egy lelkész mégis párthoz köti magát, akkor le kell mondania lelkészi állásáról, illetve képviselőség esetén szüneteltetni azt, tette hozzá.

Kálmán azzal indokolta e tervezett változtatást, hogy a lelkész párttagsága megbonthatja a gyülekezetet, hiszen abban más politikai nézetet valló tagok is vannak, akik így szembekerülnek lelkészükkel. A politikai szerepvállalás mellett szólhat viszont, hogy a gyülekezetek maguk választják lelkészeiket, s ha egy közösségben érezhetően nagy valamelyik párt támogatása, akkor a lelkész az e pártban való tevékenységével is nyerhet magának híveket. A módosítás során lehetővé tennék viszont azt, hogy polgármesteri posztért indulhasson egy lelkész, ám csak abban az esetben, ha ahhoz a helyi gyülekezet hozzájárul". Hegedűs Lóránt püspök már egy hónappal a zsinat előtt kijelentette: "Elképzelhető, hogy olyan rendeletet alkot az egyházkerület, hogy nem tartjuk magunkra nézve kötelezőnek az átvilágítatlan zsinat törvénytelen szavazását." A Hegedűs püspök által követelt átvilágítás, vagyis annak vizsgálata, nem volt-e valamelyik lelkész a pártállami titkosrendőrség informátora, már többször felmerült a református egyházon belül, ám eddig több ellenzője, mint támogatója volt. Kálmán Attila szerint "tizenegy évvel ezelőtt a teljes egyházi vezetés kicserélődött: a püspökök és a zsinat tagjai is lemondtak, s helyükre újakat választottak". Az ellentábor szerint viszont középszinten sokan maradtak a helyükön a régiek közül, s a tisztánlátás érdekében szükség lenne az átvilágításra. Kálmán Attila szerint "Egy keresztyén ember nem írhatja azt, amit ifjabb Hegedűs Loránt írásában leírt, s azért is kell a zsinatnak ezzel foglalkoznia, mert ez nem Bölcskei és Hegedűs püspökök konfliktusa, hanem az egész református egyház ügye".

Takaró Mihály szerint (Jezsó Ákos, Tábori Gabriella: Lelkész nem lehet politikus, Magyar Nemzet, 2001. november 30.) "a Magyarországi Református Egyház nem pártegyház, a Duna-melléki egyházkerületnek semmilyen párthoz, így a MIÉP-hez sincs köze. Minden ettől eltérő beállítás, politikai célokat szolgál, és szándékosan torz képet fest az egyházról." Csurka István szerint "a MIÉP politikája nem változik, a párt fenntartja jelöléseit a 2002-es országgyűlési választásokra, és az érintett a református lelkészekre bízza, hogyan alkalmazkodnak a Magyarországi Református Egyház zsinata döntéséhez." Véleménye szerint ugyanakkor meg kell vizsgálni az egyházi döntés alkotmányosságát, és ha az állampolgári alapjogot sért, akkor azt tudomásul kell vennie a Magyarországi Református Egyháznak is."

A Magyar Hírlap szerkesztőségi cikke szerint (A józanság határvonala, Magyar Hírlap, 2001. november 30.) "olyan döntést hozott a Magyarországi Református Egyház Zsinata, amilyenre a társadalom józan többsége számított: nagy többséggel igeellenesnek minősítette ifjabb Hegedűs Loránt lelkész kirekesztésre buzdító írását. Az alig burkoltan antiszemita cikk miatt egyébként közösség elleni izgatás gyanúja miatt már bűnügyi nyomozás is folyik.(?) A zsinat állásfoglalása azonban több kérdést vet fel. Például: miként fajulhatnak odáig a dolgok, hogy a keresztyényi szeretet hirdetésére felesküdött lelkész folyamatosan gyűlöletkeltésre használja fel parlamenti és közéleti megszólalásait?"

Nagy N. Péter (A zsinat üzenete, Népszabadság, 2001. november 30.) a református zsinat döntéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy "a magyar közélet tradicionális kötődésű oldalán ez az első nagy ívű gesztus, amely félreérthetetlenül elutasítja a rasszizmusba, irgalmatlan ideologizáltságba bukó politikai radikalizmust. E lépés jelentőségének felméréséhez elég felidézni a napot, amikor ifj. Hegedűs Loránt, az a lelkész, aki képes volt arra, hogy a zámolyiakról is Solymosi Eszter vére jusson az eszébe, a parlamentben kegyetlen szavakkal illette a Strasbourgban menedéket kérő roma családok mellett kiálló magyar értelmiségieket. A 'rekeszd ki őket' előhangjára válaszul az országgyűlési jegyzőkönyv szerint ennyi következett: 'taps a kormánypárti padsorokban'". Nagy idézi Hegedűs Lorántot, aki szerint "a végén odáig megyünk egy zsinati határozat alapján, hogy akik átvilágítatlanul másokat száműzetésbe, börtönbe juttattak, gyakorolhatják lelkipásztori hivatásukat püspöki szintig, aki demokratikus, szabad választások alapján megbízatást kapott országgyűlési képviselőségre, nemcsak a lelkészi pályát függessze fel, de a parókiáját is hagyja ott. Átvilágítatlan zsinat dönt arról, hogy átvilágítatlanok emelkedjenek a csúcsig."

Sebes György szerint (A reformáció szelleme, Népszava, 2001. november 30.) az, hogy református egyházi zsinat elítélte Hegedűs Lóránt egy helyi MIÉP lapban megjelent cikkét azt jelenti, "hogy a második legnépesebb magyarországi felekezet legfőbb törvényhozó, határozó és intézkedő testülete immár határozatokban - feketén-fehéren - elhatárolódott a MIÉP-től" és "lényegében ez volt a zsinat kulcskérdése". Egy vallástörténész fogalmazta meg még a tanácskozás kezdete előtt, hogy "a MIÉP-es körökben használatos gyűlöletbeszéd teológiailag is elfogadhatatlan, s lerombolja magát a reformáció szellemiségét. Ezt így kimondani nem lenne nehéz, de tény, hogy az egyházon - és a zsinaton belül is - sok híve van idősebb Hegedűs Lorántnak, a püspöknek, aki a négy egyházkerület egyikének élén áll és közismerten jó kapcsolatokat ápol Csurka Istvánnal és pártjával is". Idősebb Hegedűs Lóránt "diktatórikusnak nevezte a gyülekezetet és törvénytelennek az ifjabb Hegedűs elleni javaslatot" és a zsinaton azt kívánta elérni, hogy átvilágítatlan zsinat ne dönthessen az összeférhetetlenségről.

Csurka István szerint (Csurka a református zsinati döntésről, Népszabadság, 2001. december 3.) a Magyarországi Református Egyház zsinatának elfogadott határozata, amely kimondja, hogy ha a lelkész politikai párttagságot, parlamenti képviselőséget vagy külszolgálatot vállal, arra az időszakra lelkészi szolgálata szünetel: "a református zsinat határozata szomorú tény, és az elmúlt ateista negyvenöt év beteges torzulata".

Csurka úgy látja, hogy pártját, a választásra készülő MIÉP-et nem rendíti meg a zsinati határozat, amely szerinte a református egyházat hozza megalázó helyzetbe. Csurka István szerint a zsinat úgy bélyegezte meg ifjú Hegedűs Lóránt református lelkészt, a MIÉP képviselőjét, "mintha a döntés közvetlen világbanki megrendelésre és SZDSZ-igény szerint készült volna. (?)Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek nyilatkozva a pártelnöki kijelentésről elmondta: a mai Magyarországon az állam és az egyház alkotmányos szétválasztása egyben a pártok és az egyház szétválasztását is jelenti. - Szomorú tény és az elmúlt ateista negyvenöt év beteges torzulata az, ha egy párt elnöke ezt nem hajlandó tudomásul venni, és saját pártérdekei alapján kívánja mínősíteni és eszközül fölhasználni egy egyházi testület határozatát."

A Népszabadság cikke (Felfüggesztett református lelkész, 2001. december 4.) beszámolt arról
a református egyházmegyei bíróság hatvan napra felfüggesztette lelkészi állásából Görgey Gézát, aki a Tolna megyei Pálfán teljesít szolgálatot. A lelkész a közelmúltban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Népszabadságban, majd a 168 Óra című hetilapban bírálta a református egyház több képviselőjének MIÉP-es kötődését. Görgey Géza elmondása szerint az írásban megkapott határozatban egyebek mellett azt vetik a szemére, hogy tiszteletlen hangnemben nyilvánult meg, vagyis Hegedűs Lórántot nem "főtiszteletű püspök úrnak" szólította. További kifogásként szerepel, hogy a lelkész a "balliberális média" által biztosított hátszéllel, nagy nyilvánosság előtt folytatja a támadást a református egyház vezetői ellen. Ugyancsak felróják Görgey Gézával szemben, hogy a jövő évi református tisztújítás előtt befolyásolni próbálja lelkésztársait. A Görgey Géza tartalmi és formai okok miatt is jogsértőnek tartja a döntést. Görgey hangsúlyozta: még arról sem kapott hivatalos értesítést, hogy egyáltalán eljárás folyik ellene. A határozat azért is érvénytelen - tette hozzá -, mert a dokumentumon nincs egyházi pecsét. Görgey szerint a szöveg számos valótlan állítást, pontatlanságot és csúsztatást tartalmaz és a kritikához nem szokott egyházi vezetők próbálnak mindent elkövetni annak érdekében, hogy elfojtsák a nekik nem tetsző hangokat.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695