Medgyessy Péter lobbi-ügye

2001-12-05

Medgyessy Péter lobbitevékenységet végzett lobbitörvény nélkül. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje - korábban - 30 millió forintot kapott azért, hogy meggyőzze párttársait egy építkezés szükségességéről. Az ügy kirobbanása után éles vita alakult ki Medgyessy szerepéről és a törvényi hiányosságokról.
Nem Medgyessy Pétert fűzi átláthatatlan kapcsolat állami cégekhez és az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezetekhez, ez kormánypárti politikusokra igaz - mondta Gál J. Zoltán, az MSZP-s miniszterelnök-jelölt helyettes kabinetfőnöke. A Magyar Demokrata című hetilapra hivatkozva a Magyar Nemzetben megjelent: 1998 őszén helyi szocialista képviselők befolyásolásáért cserébe összesen százezer dollárt ajánlott fel Medgyessy Péter családi vállalkozásának a Roosevelt téri luxusszállót építő Gresco Rt., amelynek egy részét - a pozitív döntést követően - Medgyessy Péter szétosztotta a helyi MSZP-frakcióban. Gál J. Zoltán hangsúlyozta: nem a Medgyessy Péter által képviselt társaságok hagytak fantomizálásukat követően maguk után több millió forintos adótartozást. (Napirend, 2001. november 15.)

Tisztázatlan, hogy miért vállalt lobbytevékenységet Medgyessy Péter a Gresham-palota eladása ügyében az ötödik kerületi szocialistáknál - nyilatkozta Karsai Károly, az V. kerület polgármestere. A Fideszes kerületi polgármester szerint az önkormányzatban egyetértés volt az épület eladásáról. (Napirend, 2001. November 17.)

Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt személyiségi jogainak megsértése miatt pert indít, a Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet ellen - tudatta Gál J. Zoltán helyettes kabinetfőnök. Az indokolás szerint mindkét újság személyével, illetve a tulajdonában álló tanácsadó céggel kapcsolatos a Polgári törvénykönyvbe ütköző alaptalan rágalmakat terjesztett az a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjéről. A kabinetfőnök tájékoztatása szerint a perindításhoz szükséges dokumentumokat Medgyessy Péter már átadta jogi képviselőjének. (Napirend, 2001. november 21.)


Összefoglalás

Medgyessy Pétert támadó vélemények:
- Egyértelműen korrupció történt
- Medgyessy vagy befolyással üzérkedett, vagy passzív gazdasági vesztegetést követett el
- Medgyessy cége csak felvette a pénzt, de nem áll mögötte valódi munka, és így csalást követett el
- Lehet, hogy jogilag nem, de erkölcsileg megkérdőjelezhető Medgyessy cselekedete

Medgyessy Péter támogató vélemények:
- Két magáncég közötti korrekt megállapodásról van szó, amelyben nem kapott szerepet közpénz
- Medgyessy egyértelműen lobbi tevékenységet folytatott, nem követett el ezzel bűncselekményt
- Lobbizni nem volt miért, mert a képviselő testület támogatta az ügyet , így Medgyessy cége csak tanácsadást végzett
- Medgyessy Péternek személyre szabott politikai koncepciós üggyel kell szembenéznie




Rozgics Mária szerint (A kofferkormányfő-jelölt esete a 30 millióval, Magyar Demokrata, 2001. November 11.) a Medgyessy Tanácsadó Kft.-t, amely 8O százalékban a szocialista miniszterelnök-jelölt, húsz százalékban pedig Medgyessyné Csaplár Katalin tulajdona, "nagy valószínűséggel a Gresham értékesítése céljából hozták létre, mivel 1998. július 3-án jegyezték be, s a palota eladását követően semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. Legalábbis a cégnyilvántartás szerint nem, mivel sem 1999-ben, sem pedig 2000-ben nem nyújtott be mérleget. (...) Az sem teljesen világos, hogy vajon a több mint két éves mulasztásért miért nem kapott legalább felszólítást, büntetést, ugyanis erre utaló iratok sem akadtak a Cégbíróságon. " Rozgics Mária szerint "...nem történt más 'csupán' annyi, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltje egy Nicosiában bejegyzett kanadai-amerikai érdekeltségű cég egyik vezetőjétől felvett csaknem 30 millió forintot, azért, hogy az V. kerületi képviselőtestület szocialista tagjait igenlő szavazatra rábírja."

Rozgics Mária szerint "ez korrupció a javából. S, ha hozzátesszük azt is, hogy Medgyessy szocialista miniszterelnök-jelölt azért vállalta a korrupciós ügyletben való tanácsadói szerepet, hogy Budapest egyik legismertebb, legszebb műemléki palotáját vagy ingyen, vagy - ami valószínűbb - egy bonyolult és kusza, ráadásul gondosan titkolt ügyletben több milliárd forintos értékvesztéssel egy külföldi cég érdekeltségébe átjátsszák, akkor méginkább szégyenteljes az ügylet."


Ugró Miklós
szerint (Üzletpolitikus, Magyar Nemzet, 2001. November 17.) "nincs ma ember ebben a hazában, aki képes lenne meghúzni a határvonalat a lobbizás és a gazdasági bűncselekmény között." Ugró Miklós szerint "az üzletember és a politikus között sem sokkal könnyebb különbséget tenni, hiszen mindkettő célja, hogy ránk sózzon valamit. (Persze, nem mindegy, hogy mit.) Úgy látszik, egyedül Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt éppen esedékes miniszterelnök-jelöltje érzi ezeket a nüansznyi finomságokat, mert ő minden pillanatban tudni véli, hogy üzletemberi vagy politikusi minőségében lép-e fel. Jó neki, mi többiek, cirka tízmilliónyian nem tudjuk. Mármint azt, hogy Medgyessy éppen üzletel vagy politizál."

Ugró Miklós véleménye szerint a legfontosabbb kérdés az ügyben nem is a jogi minősítés, hanem az "hogy Medgyessy vajon üzleti vagy politikai tanácsokat adott-e? " Ugró Miklós felteszi a kérdést, mely szerint "Medgyessy azt nyilatkozta, hogy akkor üzletemberi mivoltában lépett fel. Elhisszük neki, de vajon azok, akiket meggyőzött, az üzletembert vagy a politikust látták-e benne? " (...) "Medgyessy Péter még mindig miniszterelnök is lehet. Nyilván különválasztja majd az üzletemberi meg a politikusi lényét, a hivatali idő alatt csak az ország érdekeit nézi, a fennmaradó órákban sort kerít a sajátjára is. Ne féljünk attól, hogy összezavarja a szerepeit."

Torkos Matild véleménye szerint (Gresco-gate az MSZP-ben, Magyar Nemzet, 2001. November 21.) felmerül a kérdés "vajon normális piaci viselkedés-e, hogy a külföldi befektetők egy szocialistákhoz igencsak közelálló politikus-üzletembert kifejezetten az önkormányzati döntésre jogosult szocialista képviselők befolyásolására béreljenek fel? Nincs okunk feltételezni, hogy Medgyessy Péter egyenként megkereste a helyi szocialista képviselőket és elmagyarázta nekik, hogy milyen jó az az önkormányzatnak, hogy éppen a Gresco az a cég, amely felújítja a Gresham-palotát, és éppen abban a konstrukcióban kell ezt lehetővé tenni számára, ahogy a Gresco szakértői eltervezték. Azt sincs okunk feltételezni, hogy a becsületes baloldali értékrendet az V. kerületben az önkormányzatban megjelenítő szocialisták ne észlelték volna Medgyessy befolyásolásának álságos voltát, és ne álltak volna fel a döntéshozatal előtt elfogultságot jelezve. (...) azt feltételezzük, hogy Medgyessy 'felnyalta' a pénzt a Grescótól, és nem tett érte semmit. Mégpedig azért nem tett semmit, mert tájékozódott és tudta: a szocialisták egyébként is támogatják a projektet. Az, hogy akkor most lobbizott-e Medgyessy vagy nem létező befolyásával üzérkedett, avagy éppen a passzív vesztegetés gyanújába keveredett, vagy egyszerűen csak becsapta a Grescót, elhitetve velük, hogy befolyásolni képes az V. kerületi önkormányzat szocialista képviselőit, nem tudjuk."

Torkos Matild szerint "a Medgyessy-ügyben nem az a botrány, hogy miközben neves büntetőjogászok vitatkoznak a tényálláson - hogy tudniillik egytől három évig tartó szabadságvesztéssel kecsegtető befolyással való üzérkedést követett-e el a Grescóval kötött szerződéssel a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, avagy sokkal inkább a kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel járó passzív vesztegetés gyanújába keveredetett-e -, hanem sokkal inkább az a skandalum, hogy az ügyészség hallgat. Úgy tesz a törvény által függetlenségre ítélt ügyészség, mintha nem olvasna újságot. (...) Ugyanis miközben a szocialisták lobbit emlegetnek elfogadott lobbitörvény nélkül, aközben a jogászok tényállásokon vitatkoznak, és Medgyessy Péter - beismerő vallomással felérő módon - nem tagadja a szerződés megkötésének tényét. " Torkos Matild szerint "egy ilyen Medgyessy-féle szerződésnél már a nyilvánosságra hozás napján működésbe kellene lépnie az ügyészség hivatalának. Legalábbis egy vizsgálat erejéig."

A Magyar Hírlap újságírói szerint (Szombathy Pál, Bodnár Lajos, Szarka Klára, Mihalicz Csilla, Varga Gergely: Kampánytéma lett Medgyessy Péter lobbizása, Magyar Hírlap, 2001. November 21.) "lobbitörvény nélkül nehéz jogilag megítélni, mi is történt Medgyessy Péter tanácsadó cége és a Gresham-palota beruházói között. A Gresham-ügyben befolyással való üzérkedéssel vádolja a jobboldal Medgyessyt, ám feljelentés sehonnan sem érkezett ellene..." A Magyar Hírlap cikke szerint Medgyessy Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy "két magáncég közötti korrekt megállapodásról van szó, amelyben nem kapott szerepet közpénz".

A Magyar Hírlap megkérdeztek több neves ügyvédet akik a következőképp nyilatkoztak az ügyről: Dr. Frőhlich Antal ügyvéd kizárólag a szerződés szövegét elemezve arra a véleményre jutott, "hogy a befolyással üzérkedés gyanúja felvetődhet az ügyben". Dr. Bárándy György ügyvéd elvállalná Medgyessy védelmét, mert nem látja egyértelműen bizonyíthatónak a bűncselekmény tényét sem. Szerinte a vád - ha van ilyen egyáltalán - a passzív gazdasági vesztegetés lehetne inkább, amikor egy gazdálkodó szervezet intézkedésre jogosult képviselője - történetesen a pénzért lobbizó cég munkatársa - a működésével kapcsolatosan előnyt kér, hiszen csak akkor jut a díjazásához, ha eléri a célját".

A Magyar Hírlap újságíróinak véleménye szerint "az önkormányzati összeférhetetlenséget tulajdonképpen maga a parlament 'legalizálta'. Mégpedig azzal, hogy az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét szigorító regulák alkalmazását elhalasztotta."

Németh Péter véleménye szerint (A feljelentés, Népszava, 2001. November 22.) "lekottázható volt, hogy előbb-utóbb feljelentik Medgyessy Pétert." "Folyik a szocialista miniszterelnök-jelölt kriminalizálása. Hátha beleroppan. (...) Ha nem, akkor majd lesz új akta új (..) állampolgári bejelentés. Amelyet persze illik feljelentésként kezelni."

Bárándy György ügyvéd (in: Rádi Antónia: Tanácsköztársaság , HVG, 2001. November 22.) úgy fogalmazott a HVG-nek, "nem bizonyos benne", hogy bűncselekmény történt - a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az egyébként akár három év szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény gyakorlatilag "a vesztegetés ígérete": az elkövető arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol (a Btk. szerint "hivatalos személy" az önkormányzati képviselő is), a maga vagy más részére előnyt kér vagy elfogad.

Rádi Antónia szerint (Tanácsköztársaság, HVG, 2001. November 22.) "lobbizni nemigen volt miért: az V. kerületi szocialisták mindvégig támogatták a Gresham-projektet, a századfordulón épített palota szállodává alakítását. A képviselőcsoport vezetője, az 1998. októberi önkormányzati választáson a szocialisták polgármesterjelöltje, Steiner Pál korteshadjáratában például nagy hangsúlyt helyezett a Roosevelt téri palota rekonstrukciójára, választási plakátjainak egy részén a patinás műemlék épület előtt népszerűsítette magát. "

Az V. kerületi MSZP-sek azt hangsúlyozták a HVG-nek: még az előző ciklusban, 1998 júliusában kivonultak ugyan az egyik testületi ülésről, de csak azért, mert "ott nem szakmai, hanem 'kampányhangulatú' hozzászólások hangoztak el, ám nem szűntek meg támogatni az előterjesztést. Végül a Fidesz-MPP, az FKGP, az MDF és az MDNP által támogatott Karsai Károly lett a polgármester, s konzervatív többségű képviselő-testület alakult, a szerződést jóváhagyó 1998. december 15-ei közgyűlési határozat ellenszavazat nélkül született." A HVG cikke szerint "a Medgyessy-csapatnak most ez a döntő érve: kijárásra nem volt szükség, legfeljebb tanácsadásra, minden ment a maga útján."

Kolláth György szerint (Tanácsadás, Népszabadság, 2001. November 23.) "Lobbi vagy bűntett? (...) Melyikről lehet szó a Roosevelt téri palota esetében? Valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Mert a szájtáti népen kívül ez senkinek sem érdeke. A surranópályán célba érkező érdekkijárás a közügyek intézésének bevett módja ma. Csakhogy a piros sarokban a meggyőzés, a kékben a Btk. Középen majd lesz egy lobbitörvény." "A Medgyessy-ügy egyelőre belpolitikai "ráolvasás. Jogi megítélése sem egységes. Nem is lehet."

Kolláth György véleménye szerint a Medgyessy-ügy mutatott rá, hogy "kell a lobbitörvény. Mármint olyan, ami nem lobogtatni való papiros csupán, hanem átláthatóvá teszi az érdekkijárás hálóját." Kolláth szerint "nem lehetne érv, hogy bezzeg a másik oldal elsumákolhat akármit. Cezúra kellene. Belátás: az egyik oldal sarát nem lehet a másikéval lemosni. Az, hogy az egyik botrányra rátromfol a másik, sehová sem vezet. Bánya, borház, palota, székház, sztráda, pénzintézet, Fradi - egykutya."

Torkos Matild szerint (Pörpetvar, Magyar Nemzet, 2001. November 23.) "Medgyessy Péter ahelyett, hogy elmagyarázná, miként gondolta, hogy önkormányzati szocialista szavazatokért pénzt kérhet a Grescótól, a polgárok fantáziájára apellál, hogy összefüggést lássanak az irodája feltörése és az inkriminált szerződése nyilvánosságra hozása között."

Pintér Zoltán (Vádaskodásra vádaskodással?, Magyar Hírlap, 2001. November 24.) cikkében a következőket írta: "'A miniszterelnök emberei hazug támadást indítottak ellenünk, mert zavarja őket, hogy van programunk, és zavarja őket, hogy elvesztik a hatalmukat' - mondta sajtótájékoztatón Medgyessy Péter. Nos, véleményem szerint nem szerencsés, hogy Medgyessy vádaskodik. Honnan tudja ugyanis ilyen biztosan, hogy Orbán áll a támadások mögött? (Lehet Csurka vagy bárki más is!) Vagy ha tudja, akkor miért nem bizonyítja? Ezzel az üres vádaskodással nagy baklövést követett el, mert 'lezüllött' a vádlóihoz. A lobbizásról egyébként a bíróság majd eldönti, hogy törvényes volt, vagy sem, mindenesetre Medgyessynek meg kellett volna őriznie a hidegvérét, nyugalmát. Ha meg akarja nyerni a választásokat, akkor ezen változtatnia kell, mivel várhatók még támadások. (...)Mindenesetre reménykedem abban, hogy egymás sározása helyett a párbeszéd és az érvek lesznek előtérben a választási kampányban."
Nagy N. Péter szerint (Mérgek, Népszabadság, 2001. November 26.) a "szerződést üzletileg bizonyára gondosan fogalmazták, politikailag azonban óvatlanul. Ennyi mindenképp elmondható arról a fordulatról, amely deklarálja, hogy önkormányzati képviselőket kell meggyőzni." "A Fidesz uralta három és fél évről a legkevésbé sem mondható ugyanis, hogy korrupciós szempontból elviselhető volna. (...) A korrupcióra már a reménytelenség túlérzékenységével reagáló nyilvánosság közegébe került be a Gresham-szerződés."

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695