Az MSZP és Medgyessy helyzete

2001-12-16

Az elmúlt héten ismét a szocialista párttal kapcsolatos ügyek határozták meg a politikai napirendet. Az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje két kérdés kapcsán is felkeltette a média érdeklődését. Egyrészt, a Medgyessy ellen megindult nyomozás igen élénk sajtóvisszhangot váltott ki, és alighanem igen kedvezőtlenül érintette a szocialista miniszterelnök-jelöltet. Másrészt, az MSZP által december 14-én a volt mozdonyfordítóban megtartott kampányrendezvény is sikerrel lépte át az ingerküszöböt, és - a nyomozás elrendelésével ellentétben - egyértelműen pozitív képet sugárzott az MSZP-ről. Az alábbiakban e két esemény alapján próbálunk egyfajta általános képet vázolni az MSZP, valamint Medgyessy Péter helyzetéről.Az elmúlt héten ismét a szocialista párttal kapcsolatos ügyek határozták meg a politikai napirendet. Az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje két kérdés kapcsán is felkeltette a média érdeklődésétaz. Egyrészt, a Medgyessy ellen megindult nyomozás igen élénk sajtóvisszhangot váltott ki, és alighanem igen kedvezőtlenül érintette a szocialista miniszterelnök-jelöltet. Másrészt, az MSZP által december 14-én a volt mozdonyfordítóban megtartott kampányrendezvény is sikerrel lépte át az ingerküszöböt, és - a nyomozás elrendelésével ellentétben - egyértelműen pozitív képet sugárzott az MSZP-ről. Az alábbiakban e két esemény alapján próbálunk egyfajta általános képet vázolni az MSZP, valamint Medgyessy Péter helyzetéről. Foglalkozunk azzal, hogy milyen módon kezelte Medgyessy az ellene indult nyomozást, és kitérünk az általa vázolt "hét igen" programjának elemzésére is. Továbbá, foglalkozunk Medgyessy személyének értékelésével is; igyekszünk megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon az MSZP részéről szerencsés vagy szerencsétlen döntés volt az ex-pénzügyminiszter miniszterelnök-jelöltté választása.


A nyomozás elrendelése

Amikor az ORFK a Gresham-palota ügyében megindította a nyomozást, az MSZP berkeiben alighanem eluralkodott a pánik
. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy a szocialisták számára ez a "végső csapás", amely hihetetlen messzeségbe sodorja őket a kormányra kerülés perspektívájától. Az MSZP azonban, megítélésünk szerint, alapvetően jól kezelte a válságot.

Nem tisztünk megítélni, hogy vajon a nyomozás megindítása a kormányzat részéről az ORFK-ra irányuló nyomásgyakorlás eredménye volt-e, vagy sem. Az azonban leszögezhető, hogy a nyomozás megindítása a Fidesz szempontjából rendkívül előnyös volt, mint ahogyan az is világos, hogy a Fidesz jól megkomponált álláspontot kommunikált a nyomozás megindítása kapcsán. A nyomozás megindítása nem csupán azért kedvező a vezető kormánypárt számára, mert ezáltal Medgyessy lejáratásának újabb szakasza érkezhet el. A nyomozás azért is igen előnyös, mert biztosíthatja az ügy állandó napirenden maradását. Míg nyomozás hiányában a jobboldali média lenne arra kényszerítve, hogy az ügyet állandóan napirenden tartsa, jelen helyzetben ezt a feladatot egy független szerv végzi el. Továbbá, az az állítás, hogy Medgyessy Péter bűncselekménnyel hozható összefüggésbe, jóval hitelesebb, ha az ORFK, mint ha például a Magyar Nemzet részéről hangzik el.

A Fidesz stratégiája az ügy kommunikálása kapcsán továbbra is a távolságtartás volt. A Fidesz vezetői az ügy kipattanása óta igyekeztek "tiszták" maradni; a Medgyessy elleni vádak állandó emlegetését a jobboldali médiára és egyes MIÉP-es politikusokra bízták. Nem volt ez másként a nyomozás elrendelésekor sem: Pokorni Zoltán kijelentette, hogy az ártatlanság vélelme Medgyessyt is megilleti. A Fidesz ezen üzenet kommunikálásával elérte, hogy úgy tűnjön: nem egy politikai erő vádolja Medgyessyt, hanem "független" sajtóforrások, valamint független igazságszolgáltatási és nyomozati szervek. Ez a tény megítélésünk szerint a vádakat hitelesebbé teszi. Míg ugyanis a Fidesz nyilvánvaló érdeke, hogy Medgyessyt lejárassa, az ORFK esetében ilyen nyilvánvaló érdek nem lelhető fel.

Ezt a tényt az MSZP is felismerte, és kezdettől fogva azt kommunikálta, hogy a vádak a Fidesztől érkeznek. E kommunikációs stratégia a következő logikát követi: a vádak politikai indíttatásúak, tehát hamisak. Többször említettük korábbi elemzéseinkben, hogy e "logika" használata eredetileg a Fideszhez köthető, ám a jelek szerint az MSZP is igyekszik átvenni. A "logikai" konstrukció logikailag hibás: a vádak motivációjának megjelölése logikailag nem mond semmit a vádak igazságtartalmáról. Ugyanakkor világos, hogy e "logika" a politikában működőképes; a vádak kevésbé hitelesek, ha politikai indíttatásúak, mint ha nem. Ezért próbálta a Fidesz a vádakat magától hárítani, valamint Medgyessyt "védeni", és ezért próbálta az MSZP a vádak eredetét minél jobban a Fideszhez kötni.

Az MSZP ezen eredeti stratégiája addig működhetett, amíg a jobboldali média volt a vádak elsődleges képviselője. A nyomozás megindulásával azonban a helyzet megváltozott. Az MSZP stratégiái elvetették azt a koncepciót, hogy nyíltan vádolják a Fideszt az ORFK befolyásolásával: Medgyessy kifejtette, bízik abban, hogy a független igazságszolgáltatás őt igazolja majd.

A Fidesz felelőssé tételének elvetése alól egy kivétel akadt: Horn Gyula. A nyomozás elrendelésének napján Horn Gyula explicite a Fideszt vádolta Medgyessy támadásáért. Ez a tény, valamint Horn megnyilatkozásának tartalma megítélésünk szerint az MSZP számára igen kedvezőtlen volt. Egyrészt, mert Horn nem népszerű politikus, nem tartozik Medgyessy legbelsőbb köreihez, és alapvetően egy "Medgyessy-előtti" - egyben 1998 előtti - MSZP-t testesít meg. Megítélésünk szerint Horn szereplései jelenleg önmagukban kedvezőtlenek az MSZP számára, mert a volt miniszterelnök folyamatosan az MSZP hivatalos álláspontjától eltérő módon politizál. A kormányfővel folytatott találkozói, vagy "különnyilatkozatai" mind az MSZP politizálásával ellentétes irányba mutatnak. Horn kifejtette, hogy az MSZP Medgyessy mögött áll, és nem jöhet szóba a miniszterelnök-jelölt cseréje. E témának - a miniszterelnök-jelölt cserének - azonban már puszta felvetése is hátrányos volt az MSZP számára: normális esetben ugyanis a vezetőcsere kérdése egyáltalán nem vetődik fel. A vezetőcsere lehetőségét akkor szokták tagadni, amikor e csere lehetősége reális lehetőség. Horn a vezetőcsere lehetőségének tematizálásával azt sugallta, hogy igenis megfogalmazódtak olyan hangok, amelyek szerint Medgyessynek mennie kellene. Az MSZP számára ennél kellemetlenebb témát nehéz lett volna Hornnak felvetnie.

Horn nyilatkozatainak az MSZP számára káros hatásait enyhítette az a tény, hogy azok viszonylag gyorsan lekerültek a napirendről, és így érvényesülhetett a Medgyessy által kívánt üzenet. Mint utaltunk rá, Medgyessy a nyomozás megindításakor az ügy kommunikálásának megváltoztatása mellett döntött. Míg a vádak felmerülésekor, valamint folyamatos napirenden maradásuk láttán Medgyessy a "felveszem a kesztyűt" stratégiát próbálta megjeleníteni, addig mostani kommunikációja inkább a "nem érdekel" elképzelés jegyében zajlik. Képletesen szólva: Medgyessy most már hagyja a kesztyűt a földön feküdni; egyetlen egy tagadó nyilatkozat közzététele után az ügyben nem kíván a továbbiakban megszólalni. Vagyis: Medgyessy a "no comment" álláspontjára helyezkedik, és az ügyben adott reakció helyett saját pozitív tematizációs elképzeléseire koncentrál.

A "no comment", a "nem érdekel" üzenet megítélésünk szerint adekvát, és az ügy jellegének felismeréséből adódik. A "no comment" stratégia általában vett célja annak elérése, hogy egy ügy lekerüljön a napirendről. "Ha nem beszélünk róla, nincs" - ez a mondat fejezi ki leginkább a stratégia lényegét. A probléma ennek kapcsán általában abból adódik, hogy a politika nem egyszereplős játék; az ellenérdekelt felek egy adott szereplő "no comment" stratégiája ellenére még beszélhetnek az ügyről. A "no comment" stratégia így csupán két esetben lehet sikeres: ha az ellenérdekelt felek sem beszélnek az ügyről, vagy ha a "no comment" stratégiát folytató szereplő olyan kommunikációs lehetőségekkel rendelkezik, hogy képes új ügye(ke)t tematizálni. Az eredeti ügy mindkét esetben lekerül a napirendről, amely által a "no comment" stratégia eléri célját.

Megítélésünk szerint Medgyessy lobbi-üggyel kapcsolatos "no comment" stratégiája azért lehet sikeres, mert az ügy jellege a fentebb említett első típusba tartozik. Mint említettük, a Fidesz magát "tisztának" igyekszik feltüntetni az ügyben, és éppen ezért nem szólal meg a kérdés kapcsán - azt a független szervekre, illetve a sajtóra hagyja. Csakhogy a tapasztalatok szerint ezen erőknek önmagukban nincs erejük arra, hogy egy ügyet a napirenden tartsanak. Ezt mutatják a Simicska-, vagy a Joszip Tot - Kaya Ibrahim ügyek: a sajtó hiába próbálja napirenden tartani a kérdést, politikai támogatás nélkül - vagy elégtelen politikai támogatással - ez lehetetlen. Megítélésünk szerint Medgyessy joggal számíthat arra, hogy a jobboldali média önmagában a lobbi-ügyet nem tudja majd a napirenden tartani. Mivel az ORFK bejelentette, a továbbiakban nem kívánja kommentálni az ügyet, a Fidesz az említett okokból távol marad, az MSZP pedig tudatosan "no comment" stratégiát folytat, az ügyről senki nem fog beszélni. Vagyis: az ügy lekerül a napirendről. Ennek jeleit már a hét második felében érzékelni lehetett.

A Medgyessy által ezen ügyben alkalmazott "no comment" stratégia analóg az SZDSZ által a székház-ügyben alkalmazott stratégiával. Az SZDSZ elleni vádak sem a Fidesztől indultak; azokat egy kisgazda képviselő és a jobboldali média jelenítették meg. Az SZDSZ nem beszélt az ügyről, a Fidesz pedig - a Medgyessy-ügyhöz hasonlóan - szintén távol maradt. A székház-ügy így végül lekerült a napirendről, mert nem volt, aki ott tartsa: Horváth Béla kisgazda képviselő erre egyedült képtelen volt. Medgyessy okkal reménykedhet abban, hogy az ellene indított lobbi-ügy koreográfiája is a fenti sémát követi majd.

Medgyessy stratégiájának lehetséges buktatója, hogy az függ a Fidesz magatartásától. A Fidesz ugyanis bármikor és azonnal retematizálhatja az ügyet azáltal, hogy maga lép fel Medgyessy támadójának szerepében. Ezzel ugyan a vádak hitelessége romlana, ám azok újra napirendre kerülnének. Kizárólag a Fidesz döntésétől függ, hogy megteszi-e a lépést - erre az MSZP legfeljebb felkészülhet, reagálhat, de megakadályozni nem tudja.


A "hét igen" programja

Medgyessy azon túl, hogy a Fidesz-stratégia kontinuitására építve reméli, hogy lobbi ügye nem kerül vissza a napirendre, saját pozitív témák felvetésével is igyekszik a politikai napirendet alakítani. Ilyen pozitív kezdeményezésre volt példa a december 14-én megtartott kampánygyűlés az egykori mozdonyfordítóban.

Medgyessy programját, amelyet a "jóléti rendszerváltás" programjának titulált, hét "igen" köré igyekezett fölfűzni. A "hét igen" tartalmi áttekintése arra utal, hogy Medgyessy továbbra is klasszikus szociáldemokrata értékekre és ígéretekre építi programját, bár a szociáldemokrata értékek túlsúlya a "hét igen" programjában némileg csekélyebb mértékű, mint a választópolgárokhoz intézett levelében. A "hét igen" programjában helyet kapnak liberális követelések is, valamint újra hangsúlyt kap a kormány antidemokratikus jellegének bírálata.

Mindezzel együtt a "hét igen" programját - pontosabban: Medgyessy ennek kapcsán elmondott beszédét - a korábbiaknál baloldalibb retorika jellemzi. Ennek illusztrálására két példát említünk. Egyrészt, Medgyessy egyértelműen síkra szállt a redisztribúciós gazdaságpolitika mellett: "Újra kell osztanunk a lehetőségeket, hogy esélyt adjunk azoknak is, akiknek eddig kevesebb jutott". Vagy: "Olyan országot akarunk, ahol a jog egyenlősége az esélyek egyenlőségét is jelenti!". Mindkét idézet - illetve az azokat körülvevő kontextus - a gazdaság és társadalom menetébe való jóléti beavatkozást követel.

Másrészt, Medgyessy beszédének egy pontján olyan állítást fogalmazott meg, amely megítélésünk szerint egyedülállónak tekinthető a rendszerváltás történetében. A rendszerváltás egyik axiómája a mértékadó politikai szereplők részéről az volt, hogy a kommunista diktatúra lebontása önmagában cél; a demokrácia megteremtése mindentől függetlenül helyes cselekedet. Medgyessy ezzel szemben beszédében a következőket mondta: "Van-e értelme a rendszerváltásnak, ha az emberek nem élnek jól? Nem! Tudom, hiszem, vallom, hogy nem." Ezen állítás fényében a demokrácia megteremtése csak akkor helyes, ha azzal növekvő jólét is társul. Ez a koncepció a politikai rendszerek materiális legitimációjára épül, amennyiben azt implikálja, hogy egy rendszer megítélésének elsődleges szempontja a rendszer által biztosított jólét mértékének vizsgálata. E felfogás felrúgja a rendszerváltás körül kialakult liberális konszenzust, és a rendszerváltás baloldali kritikáját adja: ha ugyanis a rendszerváltás csak abban az esetben jó, ha növekvő jólétet hoz, akkor ebből logikusan következik, hogy ha nincs növekvő jólét, akkor a rendszerváltás felesleges volt. Márpedig ez azt jelenti, hogy a múlt rendszer és a mostani rendszer megítélésének és összevetésének nincs a jóléti kérdésektől független alapja.

Bár a fenti felfogást a magyar polgárok jelentős része osztja - ahogyan ezt a múlt rendszer iránti széles körű nosztalgia is mutatja - nem feltételezhető, hogy Medgyessy említett mondatából egyenesen következne, hogy Medgyessy a fenti felfogást teljes mértékben magáénak vallja. Egyetlen, kampányrendezvényen elhangzott mondatból lehetetlen egy politikus politikai krédójára következtetni. Mi is csupán azért hoztuk ezt a példát, hogy világossá tegyük: Medgyessy állításai valóban baloldali ihletettségűek, következetes végiggondolásuk pedig akár a rendszerváltás baloldali kritikájához is vezethet. A beszéd további retorikai elemei - a szegénység állandó felemlegetése, az ezt alátámasztó példák és anekdoták - mind arról tanúskodnak, hogy Medgyessy programjának központi eleme a rászorulók jóléti támogatása. Az elsődleges megszólítottak tehát a szegények, akik baját Medgyessy szerint a növekvő gazdaságból származó növekvő bevételek újraelosztásával kell orvosolni.

Az alapvetően baloldali elemek mellett Medgyessy néhány liberális - gyenge állam, nők jogai, adócsökkentés, államhatalom ellenőrzése, "félelem nélküli élet" - követelést is megfogalmazott. Megítélésünk szerint azonban ez nem változtat azon a tényen, hogy Medgyessy egy baloldali, szociáldemokrata alternatívát kíván a kormánnyal szemben állítani. Medgyessy tehát - ellentétben az 1998-as Fidesszel - nem alkot "új" programot abban az értelemben, hogy nem áll elő új kategóriákkal, új megközelítési módokkal, nem ötvöz különböző ideológiai elemeket. Alternatívája klasszikus szociáldemokrata alternatíva; mind retorikájában, mind tartalmában.

Világos, hogy Medgyessy miért döntött a baloldali program elfogadása mellett. Nem azért, mert az MSZP szavazói, vagy az MSZP, mint párt hagyományosan baloldali lenne. Az MSZP kormányzásában, politizálásában, szavazóinak attitűdjeiben a baloldali elemek legalábbis nem erőteljesebbek az országban általában megszokottnál. Az MSZP által megszólítani kívánt bizonytalan szavazók azonban az országos átlagtól igencsak eltérő összetételű csoportot alkotnak. Ismert, hogy e csoportok között nagyobb az iskolázatlanok, az alacsony jövedelműek, a falvakban élők, stb. aránya. Nem véletlen, hogy Medgyessy beszédében az esélyegyenlőségről, a vidékről beszélt igen terjedelmesen - gyakran összehasonlítva azt a fővárosban uralkodó kedvező állapotokkal. Medgyessy ugyanis elsősorban e bizonytalan szavazókat akarja megszólítani, márpedig egyértelmű, hogy e csoportok a baloldali ígéretekre vélhetően fogékonyabbak. A szociáldemokrata program meghirdetése elsősorban e bizonytalan szavazóknak szól. Ami azt is jelenti, hogy e program megítélésünk szerint nem "organikusan" nőtt ki az MSZP-ből. Nem azért hirdet az MSZP szociáldemokrata programot, mert szociáldemokrata párt, hanem azért, hogy a bizonytalan szavazókat megnyerje. Mindebből viszont az következik, hogy megítélésünk szerint az MSZP mostani programjából semmilyen következtetés nem vonható le egy majdani esetleges MSZP-kormány tevékenységére nézve.


Medgyessy személyének értékelése

Medgyessy megválasztásakor a legnagyobb kérdések egyike az volt, hogy vajon képes lesz-e egy bankár szociáldemokrata, jóléti programot hirdetni. Az ugyanis már tavasszal világos volt, hogy az MSZP-nek ilyen programra van szüksége. A fejlemények alapján úgy tűnik, Medgyessy e feladatot sikerrel teljesítette. Bár nem tudjuk megítélni, hogy Medgyessy kommunikációja a megcélzott csoport számára mennyire hiteles, nincsenek arra utaló jelek, hogy Medgyessyt bankár volta akadályozná a jóléti program hirdetésében. Ez megítélésünk szerint annak tudható be, hogy Medgyessy minden korábbi szocialista vezetőnél jobban hallgat tanácsadóira és igyekszik a szavazói igényeknek megfelelni.

Jól látszik ez akkor is, ha Medgyessy december 14-i beszédét Kovács Lászlóéval állítjuk párhuzamba. Kovács a jelek szerint nem volt képes elsajátítani a Medgyessy által bevezetett új retorikát és programot. Kovács beszédében a kormány bírálata kapcsán továbbra is annak antidemokratikus jellegére tevődött a hangsúly. Kovács továbbra is ugyanazokat a sérelmeket emlegeti, mint 1998 óta mindig: a parlament eljelentéktelenítését, a kormányzati korrupciót, stb. Jóléti kérdésekkel ő alig foglalkozik.

E tény megítélésünk szerint érthető annak fényében, hogy míg Kovács része volt az elmúlt évek heves politikai csatározásainak, Medgyessy ezekből kimaradt. Kovács személyesen is tapasztalhatta a Fidesz-politizálást, ami feltehetően sok személyes sérelmet is eredményezett. Kovács minduntalan ezeket emlegeti, nem ismerve fel, hogy a választók számára ezek a kérdések alighanem irrelevánsak. Medgyessy ezzel szemben személyében független az MSZP-től. Sőt, átvéve a fideszes toposzt, a politika egészétől való függetlenségét igyekszik hangsúlyozni: "Advent van. Ilyenkor politikáról beszélni nem szokás." - kezdte kampánybeszédét. Medgyessy viszonylagos függetlensége folytán alkalmas arra, hogy a választók számára vélhetően szimpatikus programot személyes nézeteitől függetlenül megjelenítse.

Éppen ezért úgy véljük, Medgyessy miniszterelnök-jelöltté választása beváltotta a hozzá fűzött remények egy részét. A politikus képes volt olyan emberekkel körülvenni magát, akik a hagyományos MSZP-apparátusnál jobban értik az 1998 utáni politizálás jellemzőit - bár, megjegyzendő, a Fidesz e kérdésben még mindig az MSZP-nél előbbre jár. Medgyessy hallgat tanácsadóira, és ebből adódóan képes a választók számára vélhetően szimpatikus jóléti programot meghirdetni. Vagyis: képes arra, hogy ne saját elképzeléseit kommunikálja, hanem egy olyan programot, amit számára annak jegyében készítenek, hogy az a választók bizalmát elnyerje. Ezért mi - egyes, Medgyessy lobbi-ügye kapcsán megfogalmazott véleményekkel ellentétben - úgy látjuk, hogy az MSZP részéről szerencsés döntés volt Medgyessy jelölése. Támadások a jobboldal részéről ugyanis bármilyen MSZP-jelöltet értek volna, ám Medgyessy egykori vetélytársainál jobban volt képes alkalmazkodni a modern politika viszonyaihoz. Ezért úgy véljük, igazolást nyert az a korábban megfogalmazott véleményünk, amely szerint az MSZP-nek Medgyessyvel van a legnagyobb esélye a 2002-es választás megnyerésére. Más kérdés, hogy ez a "legnagyobb" esély formula semmit nem mond arról, hogy ez az esély voltaképpen, konkrétan mekkora.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695