2001. 50. hét - Külügyi Figyelő

2001-12-19

Az 50. héten tovább eszkalálódott a közel-keleti válság. Szomorú realitássá vált a békefolyamat teljes ellehetetlenülése, és egy újabb - számos áldozattal járó - palesztin-izraeli fegyveres konfliktus. Felmerült a lehetősége Jasszer Arafat palesztin vezető Tuniszba történő visszatoloncolásának is. Afganisztánban lényegében befejeződött a háború, a tálibok ellenállását utolsó jelentős állásukban, a Tora Bora barlangrendszerben is sikerült felszámolni. Osszama bin Láden, akiről - egy a héten előkerült videofelvétel szerint - immáron bebizonyosodott, hogy egyértelműen ő a szeptember 11-i terrortámadás kitervelője, eltűnt Afganisztánból. Omar mollah nyomára sem sikerült egyelőre bukkanni. A belgiumi Laekenben megtartották az Unió tagjai, és a csatlakozni szándékozó országok állam-és kormányfőinek részvételével az EU csúcstalálkozóját. Laekenben hivatalosan is megnevezték azt a tíz országot, köztük Magyarországot, amelyek esélyesek a 2004. január 1-je utáni tagság elnyerésére. A 2004-el elnyerhető tagság immáron az EU célja. Valéry Giscard d' Estaing elnökletével megalakult az unió reformját előkészítő Konvent. A magyar kormány soproni ülésén döntött arról, hogy a vízumkérdés ügyében - az Egyesült Államok kivételével - ragaszkodik a viszonosság elvéhez. Ez a döntés elvileg magában foglalja a Kanadával szemben életbe léptetendő magyar vízumkötelezettséget.Orbán Viktor Párizsban

Orbán Viktor 2001. december 10-11-e között Franciaországba látogatott. Fogadta őt Jacques Chirac, francia köztársasági elnök, aki a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztjével tüntette ki a magyar miniszterelnököt. A kitüntetésről Orbán azt nyilatkozta, hogy a "magyar polgárok kapták azt. Tízmillió magyar sikere ez, amiben természetesen a franciaországi migráció kiváló munkája is benne van. Közös kitüntetés, amely nálam van megőrzésre." A vendéglátójával folytatott tárgyalásokon Chirac leszögezte, hogy ragaszkodik az EU-tagjelöltek egyéni elbírálásának elvéhez. Megerősítette, hogy Magyarország már részt vehet majd a 2004-es európai parlamenti választásokon. Orbán megtekintette a nagysikerű "MagyArt" elnevezésű kulturális rendezvénysorozat eseményeit is. Feltűnő, hogy partnerével, a szocialista Lionel Jospin francia miniszterelnökkel viszont nem jött létre találkozó, ami merőben szokatlan a diplomáciában. Orbán a konzervatív Le Figaro napilapnak adott interjújában a szélsőjobbal való lehetséges együttműködésre vonatkozó kérdésre így válaszolt: "Olyan életkorba értem, amikor az ember a kizárás helyett saját terveit helyezi inkább előtérbe. Vagyis nem azt kívánja megmondani az embereknek, hogy kire ne szavazzanak, hanem olyan jövőt mutatni, amelyre mindenki szívesen szavaz. A kizárni szó nem tartozik a szótáramba ma." Mint ismeretes, Chirac pártja, a francia jobboldali gaulleista RPR és a centrista UDF kategorikusan elutasít bármiféle együttműködést a szélsőjobboldali Le Pen vezette Nemzeti Fronttal (FN).


Svájci államfő Budapesten

Moritz Leuenberger, Svájc szövetségi elnöke 2001. december 11-én hazánkba látogatott. Személyében elsőként érkezett Magyarországra svájci államfő. Vendéglátójával, Mádl Ferenccel folytatott tárgyalásokat, majd találkozott Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszterrel is. A négy nemzetiséget (német, francia, olasz és rétoromán) tömörítő, négy hivatalos nyelvű állam elnöke előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a kultúrák párbeszédéről. Az elnöki találkozó után az Európai Unióval kapcsolatosan Leuenberger megjegyezte, hogy bár országa beadta a felvételi kérelmét az EU-hoz, de ha most tartanának népszavazást a kérdésről, akkor nem lenne egyértelműen kedvező az eredmény. Továbbá kijelentette, hogy Svájc üdvözli Magyarország uniós csatlakozását, és figyelemmel követik, hogyan alakul a kisebb tagjelölt országok integrációja. Mádl Ferenc leszögezte, hogy nagy szerepük van a svájci tőkeberuházásoknak hazánkban, de a gazdasági kapcsolatok még tovább fejleszthetők. A kulturális kapcsolatok terén, a Magyarországon elindított "Pro Helvetia" programot emelte ki magyar államfő, és szorgalmazta svájci kulturális intézet nyitását Magyarországon. Leuenberger a Magyar Nemzet-nek adott interjújában kifejtette, hogy Svájc semlegessége érinthetetlen, és megerősítette, hogy 2002. márciusában Svájcban népszavazást tartanak majd az ENSZ-tagságról.


EU-csúcsértekezlet Laekenben

2001. december 14-15-e között az Unió soros elnökségét adó belgiumi Laeken adott otthont az EU csúcsértekezletének. A rendezvényen az EU tagországok, illetve a tagjelölt országok állam-és kormányfői, ill. külügyminiszterei vettek részt. Magyarországot Orbán Viktor és Martonyi János képviselték. A találkozón először hozták hivatalosan nyilvánosságra annak a tíz országnak a nevét, amelyek 2004-ben az EU tagjaivá válhatnak. Az EU ezen határozott (a korábbiaktól eltérően nem kívánsága és lehetősége) célja Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Szlovéniát, Ciprust és Máltát érinti. Ezek az országok 2003 folyamán ratifikálhatják a csatlakozási szerződéseket, és a 2004-es kormányközi konferencián (IGC), illetve a 2004-es európai parlamenti választásokon immáron teljes jogú tagként vehetnek majd részt. Az is világossá vált, hogy Románia és Bulgária később, legkorábban csak 2007-ben, míg Törökország újabb 3-5 évvel később kerülhet majd be. Orbán Viktor szellemes hasonlatában utalva a méltán népszerű "Tizedes és a többiek" c. hatvanas évekbeli magyar filmre, így fogalmazott: "uniós szempontból nézve a magyarok már a spájzban vannak." Továbbá bejelentette, hogy mivel a csatlakozási tárgyalások a hajrához értek, és "a jövőre hozott döntések 10-15 évre meghatározó nemzeti sorskérdéseket érintenek majd" , ezért Magyarország új tárgyalási taktikát és módszert alkalmaz majd. Megjegyezte, hogy átfogóan fogják kezelni a hátralévő mezőgazdasági, regionális politikai, és költségvetési fejezeteket. "Férfias küzdelem vár ránk, és Magyarország nagyon keményen fogja védelmezni érdekeit"- vizionált a kormányfő.

A csúcsértekezleten megalakították a francia veterán politikus Giscard d' Estaing ex-köztársasági elnök vezette Konventet, amely az EU reformját fogja előkészíteni. Az új grémium ajánlásokat fog kidolgozni - többek közt - az Unió alkotmányára, az intézményi reformokra, illetve a közös kül-, és biztonságpolitika rendszerére. A Konvent munkájába a tagjelölt országok is meghívást kapnak majd, de a tagok konszenzusos döntéseit nem vétózhatják majd meg. A csúcsértekezleten hamvába holtnak tűnt a korábban sokat emlegetett "big bang" típusú bővítés, a fő cél immáron a "felkészült, felvehető országok" minél előbbi bekerülése. Értékelések szerint a laekeni csúcs újabb határozott lökést adott mind a bővítési folyamatnak, amely 2-3 év múlva realitás; de a tekintélyes politikusok által kézbe vett EU belső reform ügye sem veszhet majd el a konvent hatékony működésével a bürokrácia útvesztőiben.


Éles vita a Parlament Külügy Bizottságának ülésén

2001. december 13-án csütörtökön tartotta a Parlament Külügyi Bizottsága ez évi utolsó ülését. A Bizottság a magyar külpolitika idei teljesítményét értékelte, amelynek kapcsán kormányoldalról és az ellenzék felől egymástól élesen eltérő, konfrontatív stílusú véleményeket fogalmaztak meg a képviselők. Az ülésen Martonyi János adott tájékoztatást a magyar külpolitikáról. A külügyminiszter hangoztatta, hogy ebben az évben "látványosan előrelendült az európai integráció ügye", a legtöbb port felvert kedvezménytörvényről leszögezte, hogy "a magyar fél konkrét és kielégítő megoldásokat javasolt a román felvetésekre, amelyek tökéletesen alkalmasak aggodalmaik eloszlatására" . A bizottság szabad demokrata elnöke, Szent-Iványi István úgy fogalmazott, hogy - elsősorban belpolitikai okokból - "2001 a kudarcok és vereségek éve volt a magyar külpolitikában." Példaként felhozta a státusztörvény előkészítetlenségét, az EU-csatlakozási folyamat megtorpanását, a Gripen-ügyben született döntést, mely szerinte nem vette figyelembe a magyar védelempolitika érdekeit. Tabajdi Csaba (MSZP) képviselő kiemelte, hogy hazánk ma távolabb van az EU-csatlakozástól, mint egy évvel korábban, valamint a magyar-román viszony a tíz évvel ezelőtti szintre süllyedt vissza. Martonyi válaszában vitatta az ellenzék megállapításait, és egészében sikeresnek minősítette a 2001-es évet a magyar külpolitika szempontjából. A korábban konszenzuson alapuló magyar külpolitikával szemben megfogalmazott kemény ellenzéki kritika mindenképpen a közelgő kampányt vetítette elő.


Egyéb fontos hírek

Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete hivatalosan köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet a terrortámadások óta Magyarország nyújt a hazájának. A Martonyi Jánossal folytatott találkozó után a külügyminiszter megismételte, hogy hazánk változatlanul kész egészségügyi alakulatot küldeni Afganisztánba, ha erre igény van.

Az elmúlt két hétben harminc százalékkal csökkent a Magyarországra belépő román állampolgárok száma. 2001. december 1-jétől ugyanis lényegesen nehezedtek a román határátlépési szabályok. Magyarországra történő belépésnél minimum 5 napra való, napi 50 eurónyi valutát kell felmutatni az állampolgároknak. EU-tagországba utazóknak napi száz eurónyit.

Orbán Viktor az EU-csúcs alkalmából Laekenben 2001. december 15-én szombaton találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A tárgyalásról a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy hamarosan "valamelyikük rezidenciáján" újból találkoznak majd, majd hozzátette "a kedvezménytörvényről megbízottjaink tárgyalnak tovább, remélve, hogy sikerül tető alá hozni a politikai megegyezést". Nastase megjegyezte, hogy az "egész vita buta ügy, amelyben sok ostobaságot kell hallania." A státusztörvény-vita kapcsán várható, hogy a kompromisszumos megegyezéshez mindkét félnek további, súlyos engedményeket kell majd tennie a jövő év első felében.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695