2002. 2. hét - Külügyi Figyelő

2002-01-17

Az év második hete a kedvezménytörvény és az Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat körüli vitáktól volt hangos. Nem csillapodtak az indulatok a belpolitikában sem, és a környező országok vezető politikusai is fontos kijelentéseket tettek ez ügyben. A Fidesz-kormány illetékesei magyarázkodni kényszerültek - többek között - a Parlament ellenzéki kezdeményezésre összehívott foglalkoztatási, egészségügyi és külügyi bizottsági ülésein. A Kormány 1,2 milliárd forintot különített el a határon túli magyarok támogatására, és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a részvételével 2002. január 9-én, szerdán magyar csúcsértekezletet tartottak, amire az eddigi gyakorlattól eltérően nem kaptak meghívást a hazai ellenzéki pártok. Á héten adták át az első magyarigazolványokat is szlovákiai magyarok - köztük Duray Miklós MKP ügyvezető alelnök - részére. A világpolitikában kiemelendő hír, hogy immáron hivatalosan is a bajor miniszterelnök, Edmund Stoiber CSU elnök lett a kancellárjelölt, és így Gerhard Schröder kihívója.Az év második hete a kedvezménytörvény és az Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat körüli vitáktól volt hangos. Nem csillapodtak az indulatok a belpolitikában sem, és a környező országok vezető politikusai is fontos kijelentéseket tettek ez ügyben. A Fidesz-kormány illetékesei magyarázkodni kényszerültek - többek között - a Parlament ellenzéki kezdeményezésre összehívott foglalkoztatási, egészségügyi és külügyi bizottsági ülésein. A Kormány 1,2 milliárd forintot különített el a határon túli magyarok támogatására, és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a részvételével 2002. január 9-én, szerdán magyar csúcsértekezletet tartottak, amire az eddigi gyakorlattól eltérően nem kaptak meghívást a hazai ellenzéki pártok. Á héten adták át az első magyarigazolványokat is szlovákiai magyarok - köztük Duray Miklós MKP ügyvezető alelnök - részére. A világpolitikában kiemelendő hír, hogy immáron hivatalosan is a bajor miniszterelnök, Edmund Stoiber CSU elnök lett a kancellárjelölt, és így Gerhard Schröder kihívója.


Nyilatkozatháború az Orbán-Nastase paktum kapcsán


A második héten egymást érték az ellenzéki és kormánypárti megnyilatkozások az egyetértési megállapodással kapcsolatosan. A sort 2002. január 7-én, hétfőn az SZDSZ-es Fodor Gábor és Gusztos Péter kezdték. A szabad demokraták vélekedése szerint a kedvezménytörvényt a legfontosabb pontjain módosítani kell, és az így feleslegessé váló magyar-román egyetértési nyilatkozatról pedig vissza kell vonni a magyar miniszterelnök aláírását. A kedvezménytörvényből, az SZDSZ véleménye szerint törölni kell a hozzátartozói igazolványra vonatkozó rendelkezéseket, a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményeket, valamint az ajánló szervezet intézményét. Álláspontjuk szerint a törvényt ki kell egészíteni a szülőföldön működő kisebbségi, oktatási és kulturális intézmények rendszeres támogatásának formáival. Továbbá Fodor kijelentette, hogy a Fidesz-kormány megalázó és példa nélküli kötelezettséget vállalt arra, hogy a romániai magyar szervezeteket csak a román hatóságok jóváhagyásával fogja támogatni. "Ez egy olyan hihetetlen visszalépés a magyar kisebbség védelemben és a határon túli magyarok támogatásában, amilyet kormány még nem tudott produkálni ebben az országban." Gusztos hozzátette, hogy a kormány mást mond a tárgyalópartnereknek és mást a közvéleménynek.

Az MSZP részéről országgyűlési határozati javaslatot adott be a képviselők egy csoportja a kedvezménytörvény véleményük szerint módosító Orbán-Nastase megállapodás kapcsán. Kökény Mihály elmondása szerint választ várnak Orbán Viktortól arra a kérdésre, hogy milyen megfontolások vezették a december 22-i nyilatkozat aláírásakor. Továbbá azt is kérdezik, hogy milyen hatást gyakorol a magyar munkaerőpiacra és a hazai munkavállalók bérpozícióira, valamint a magyar egészségügyi ellátórendszerre a román állampolgárok várható beáramlása. A szocialisták úgy gondolják, hogy a szükséges hatásvizsgálatok ismeretében kell újratárgyalni a magyar-román megállapodást, az új megállapodásokat pedig nemzetközi egyezményként kell megkötni.


A Parlament foglalkoztatási és egészségügyi bizottságainak ülése

Parázs vita, személyeskedés és kompromisszumképtelenség jellemezték a Parlament foglalkoztatási és egészségügyi bizottságainak ülését. Először a 2002. január 8-án a foglalkozatási bizottság ült össze. Glattfelder Béla gazdasági államtitkár tájékoztatása szerint semmiféle veszély nem fenyegeti a magyar munkaerőpiacot, és Harrach Péter is optimistán nyilatkozott, miszerint egyetlen magyar munkavállaló sem fogja elveszíteni külföldi miatt a munkahelyét. Az ülés emlékezetes hozzászólása Németh Zsolt MDF-es képviselő nevéhez fűződik, aki szerint "könnyebb egy tevének átmenni a tű fokán, mint egy románnak Magyarországon munkát kapni." Tardos Márton szabad demokrata képviselő a megállapodást ködös cél érdekében elkövetett bűnös lépésnek mondta.

Kökény Mihály bizottsági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott 2002. január 10-én, csütörtökön az egészségügyi bizottság. Mikola István egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint a Magyarországra érkező munkavállalók nem okoznak többletkiadást az egészségügynek, a kormány legfőbb célja a nyilatkozattal az volt, hogy "kifehérítse a feketemunkát." Mivel csak munkavégzésre alkalmas, aktív korú és egészséges emberek kapnak majd munkavállalási engedélyt Magyarországon, ezért a munkavállalók több járulékot fizetnek majd be, mint amennyit költeni kell majd rájuk. Az ellenzéki bizottsági elnök vélekedése ezzel szöges ellentétben állt. Szerinte demagógia, hogy többletbevétele lenne az Egészségügyi Alapnak, továbbá a "Romániában élők egészségügyi szükséglete kielégítetlen." A parlamenti bizottságok ülése után a kormánypártok és az ellenzéki MSZP és SZDSZ álláspontja még inkább eltávolodott egymástól. A nyilatkozatok hangneme élesedett, az Orbán-Nastase paktum végérvényesen a kampány egyik ütközőpontja lett.


Magyar csúcstalálkozó a kedvezménytörvényről

2002. január 9-én, szerdán tartották Budapesten a határon túli magyar szervezetek részvételével a magyar csúcstalálkozót, amelyet Orbán Viktor kezdeményezett. A találkozóra, - és ezért nem MÁÉRT-nak keresztelték a megbeszélést - nem hívták meg a magyar parlamenti pártokat. A találkozó előtt vált nyilvánossá, hogy a kormány, miáltal elfogadta a kedvezménytörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet, 1,2 milliárd forintot különített el a határon túli magyarok támogatására. Ezt az összeget a költségvetés általános tartalékalapjából utalják át a Külügyminisztériumba. A pénzt várhatóan a határon túli magyarok oktatási, nevelési és kulturális támogatására fordítják, például ebből fedezik majd - a korábban román és szlovák részről sokat bírált - évi húszezer forintokat is, amelyeket azok a szülők kaphatnak, akik legalább két kiskorú gyermeküket magyar óvodába, iskolába járatják. A pályázatokat a határon túli szervezetek maguk fogják elbírálni, és az Illyés Közalapítvány fogja folyósítani.

A magyar csúcson érthetően diadalittas volt a hangulat. Orbán Viktor közös sikerként értékelte a státusztörvényt, vélekedése szerint "a határon túli magyarok... úgy érzik, hogy végre nyolcvan esztendő után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország egy olyan hazává vált, amely tud is, és akar is segíteni a határon túl élőkön, ráadásul a segítségnek egy olyan formáját találtuk meg, amely nem erőket visz el, hanem valójában a határon túli magyarok erejét hozzáadja Magyarországhoz". Továbbá élesen bírálta az ellenzéki pártokat, amelyek megváltoztatták a törvénnyel kapcsolatos véleményüket és kihátráltak a nemzeti konszenzusból. A magyar csúcson nyilatkozatban foglaltak állást a Felek, hogy a kedvezménytörvény hozzájárul a szomszédos államokban élő magyarok nemzeti identitásának megőrzéséhez, a megmaradásukhoz a szülőföldjükön, és az asszimiláció lefékeződéséhez. Továbbá üdvözölték és sikerként értékelték a magyar-román memorandumot.

A hét ehhez kapcsolódó eseménye volt még, hogy átadták az első magyarigazolványokat egy szlovákiai magyar család, majd Duray Miklós MKP ügyvezető alelnök részére. A szimbolikus aktusra a 2002. január 10-én, a Parlamentben került sor, ahol Mádl Ferenc köztársasági elnök kezéből kapta meg a szerencsés szenci család az okmányokat. Takácsék közlése szerint már másnap fenyegető telefonhívásokat kaptak otthonukban.


A Külügyi Bizottság rendkívüli ülése

Szent-Iványi István szabad demokrata bizottsági elnök kezdeményezésére 2002. január 11-én, pénteken rendkívüli ülést tartott a Parlament külügyi bizottsága. Az ülésen Martonyi János külügyminiszter adott tájékoztatást az Orbán-Nastase megállapodásról és annak várható hatásairól. A többi bizottsági üléshez hasonlatosan a konfrontatív légkörű megbeszélésen éles vita bontakozott ki. A kormánypártok képviselői és az MSZP-s és SZDSZ-es honatyák is nyilatkozatban tették közzé állásfoglalásukat az ülés után. A kormánypárti nyilatkozat lényegében megismételte Martonyi állításait, történelminek, korszakos sikernek nevezte a kedvezménytörvényt. Továbbá nagyra értékelte, hogy az egyetértési nyilatkozat a velencei bizottság ajánlásainak figyelembevételével oldotta meg a vitás kérdéseket. Az ellenzéki nyilatkozat leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartják az Orbán-Nastase paktumot, amelyre azért kerülhetett sor, mert a folyamatos jelzések ellenére a Kormány nem konzultált időben és megfelelő szinten a sem a szomszédos országokkal, sem az EU-val. A nyilatkozat leszögezi, hogy "Magyarország alkotmányával és a jogalkotás rendjével ellentétes, hogy többségi támogatással megszületett törvényt parlamenti felhatalmazás nélkül kormányfői megállapodással kívánjanak módosítani. Mindezek alapján kijelentjük, hogy a megállapodás a következő kormányra nézve nem jelent semmiféle kötelezettséget, és ezért kormányra kerülése esetén mind az MSZP, mind az SZDSZ kezdeményezi a nemzeti érdekeinknek nem megfelelő megállapodás felfüggesztését és haladéktalan újratárgyalását." Az SZDSZ továbbá kezdeményezte az Országgyűlés plenáris ülésnek januári rendkívüli összehívását, amit az MSZP már nem támogatott.


Egyéb fontos hírek

Mikulas Dzurinda
szlovák miniszterelnök kormánya ülését követően, 2002. január 8-án bejelentette, hogy Szlovákia javasolni fogja Budapestnek, hogy Ausztriához hasonlóan Szlovákiát is vonják ki a magyar kedvezménytörvény hatálya alól. Később többen módosították a kormányfő nyilatkozatát. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes szerint Dzurinda olyan kérdésről nyilatkozott, amiről a kormány még nem döntött; míg a miniszterelnök szóvivője szerint Dzurinda így fejezte be mondatát: "...vagy pedig módosítsák azokat a rendelkezéseket, amelyek számunkra elfogadhatatlanok."

Két jobboldali vezető nyugat-európai politikus is véleményét hangoztatta a kedvezménytörvényről. Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette, hogy "a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket." Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára (Osztrák Néppárt) szintén védelmébe vette az egyetértési nyilatkozatot, mikor leszögezte, hogy a nyilatkozatban érvényesülnek azok az ajánlások, amiket a velencei bizottság tett közzé. Megfigyelők szerint a Fidesz-MPP mindent megtesz azért, hogy újdonsült jobboldali nyugat-európai szövetségeseiket meggyőzze a nyilatkozat támogatásának céljából.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695