Véglegessé válnak a pártlisták

2002-01-19

Az elmúlt hetekben a parlamenti pártok többsége nagy lépést tett a pártlisták összeállításának lezárása érdekében. Bár néhány hely még bizonytalan, a nyilvánosságra került névsorok alapján megállapítható: a mostani választások alkalmával elmaradnak a nagyobb meglepetések a listaállításban. Most már nem várható, hogy olyan nevek tűnjenek fel a listákon, akik eddig nem kerültek szóba, és néhány kivételtől eltekintve az egyes listákon az erősorrend megállapítása is a várakozásoknak megfelelően alakul.Az elmúlt hetekben a parlamenti pártok többsége nagy lépést tett a pártlisták összeállításának lezárása érdekében. Bár néhány hely még bizonytalan, a nyilvánosságra került névsorok alapján megállapítható: a mostani választások alkalmával elmaradnak a nagyobb meglepetések a listaállításban. Most már nem várható, hogy olyan nevek tűnjenek fel a listákon, akik eddig nem kerültek szóba, és néhány kivételtől eltekintve az egyes listákon az erősorrend megállapítása is a várakozásoknak megfelelően alakul.

Mielőtt áttekintenénk a pártok listáit, röviden összefoglaljuk a listák szerepét a magyar választási rendszerben.


A listák szerepe

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény értelmében parlamenti mandátumot szerezni háromféle módon lehet: egyéni választókerületből, területi listáról és országos listáról.

A magyar választási rendszer vegyes, egyéni képviselőkre és (területi) pártlistákra szavazhatnak a választók. Az arányos választás érdekében a törvény gondoskodik arról, hogy a mandátum szerzéshez nem elegendő, úgynevezett töredékszavazatok se vesszenek el. Ezek a szavazatok pártonként összeadódnak és a töredékszavazatok arányában a pártok további mandátumhoz jutnak az általuk összeállított országos listákról. Azok a szavazatok számítanak töredékszavazatnak, amelyeket nem a győztes egyéni jelöltre adtak le, illetve azok a területi listás szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendők. Van azonban olyan szavazat is, amelyik teljesen elveszik. Azok a szavazatok vesznek el, amelyeket olyan jelöltek kapnak, akik mögött vagy nem áll országos listát állító párt (például a független jelöltek), vagy az őket indító párt a területi listákon nem szerezi meg a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-ot.

Területi listát akkor állíthat egy párt, ha képes az egyéni választókerületek negyedében, de legalább két egyéni körzetben jelöltet állítani. Ehhez az kell, hogy a határidő lejárta előtt össze tudják szedni jelöltenként a szükséges 750 ajánlószelvényt. Országos listát az a párt állíthat, amelyik a 19 megyei és az egy fővárosi területi választókerület közül legalább hétben állított listát. Listákat csak pártok állíthatnak össze, más civil szervezetek nem. A listán szereplő politikusnak nem kell az őt jelölő párt tagjának lennie. Valamely párt politikusa lehet egy időben egyéni képviselőjelölt, és felkerülhet a területi és az országos listára is. Ha listán is szereplő jelölt egyéni körzetben nyer, akkor a listán utána következő személy juthat mandátumhoz.

A magyar választási rendszert arányosnak tartják, de ez nem jelenti azt, hogy az országgyűlés összetétele pontosan tükrözné a leadott szavazatok arányait. A rendszerváltás idején a törvény alkotói, az átmenet veszélyeitől tartva, gondoskodni kívántak a mindenkori biztos kormánytöbbségről, ezért a választási rendszert tudatosan úgy alkották meg, hogy a választások győztesének pozícióját erősítsék. A 386 fős parlamentben 176-an egyéni körzetből, 152-en területi listáról, 58-an pedig országos listáról szerezhetnek mandátumot.

Mivel az országos lista tulajdonképpen kompenzációs szerepet tölt be, a választásokon győztes pártok kevesebb, az alulmaradt pártok több mandátumot szereznek erről a listáról. A legutóbbi választásokon a Fidesz 84 jelöltje nyert egyéni választókerületben, és tíz további helyet kapott országos listáról, az MSZP csak 54 egyéni körzetben győzött, ezért harminc képviselőt küldhetett országos listáról az Országgyűlésbe.

A szavazófülkében a választópolgár csak az egyéni képviselőjelöltek neveivel és a pártok területi listáival találkozik. Az országos lista csak a sajtóban jelenik meg, a választók többsége nem tudja, kik és legfőképp azt nem, hogy milyen sorrendben szerepelnek az országos listákon. Az országos lista presztízse mégis különleges, a lista élére a miniszterelnök-jelöltjeiket helyezik a pártok.

Mivel az országos listán szereplő politikusok közül sokan indulnak egyéni körzetben, illetve szerepelnek területi listán is, nehéz pontosan meghatározni előre, hol húzódik majd az a határ az egyes országos listákon, amely fölött még bejutnak a jelöltek. Az MSZP esetében legutóbb ez azt jelentette, hogy a harminc képviselő közé, akiket a párt országos listáról küldhetett a parlamentbe, még a 76. helyen szereplő jelölt is belefért, mert a többiek előtte más módon már mandátumhoz jutottak.

Nagy valószínűséggel annyi állapítható meg, hogy a Fidesz és az MSZP által összeállított országos listák első hatvan helyezettje biztos bent lesz a következő parlamentben (vagy egyéniben nyerve vagy valamelyik listáról), az SZDSZ és a MIÉP mivel egyéniben nem, vagy csak néhány helyen szerezhetnek mandátumot, ha elérik a parlamentbe jutáshoz szüksége küszöböt, akkor képviselőik többségét az országos listáikról delegálják. A jelenlegi felmérések szerint ez az esetükben 12-20 mandátumot jelent.


Fidesz-MDF

A Fidesz még nem hozta nyilvánosságra országos listájának végleges változatát. Az elmúlt félévben a jobboldali pártok között kötött választási megállapodások ismeretében azonban hozzávetőlegesen tudni lehet, kik fogják vezeti ezt a listát.

A Fidesz választási megállapodást kötött az MDF-fel, az MKDSZ-szel, a Fidelitas-sal, a Lungo Drommal és egyes kisgazdákkal is. Ez a kiterjedt megállapodás csak úgy jöhetett létre, ha szinte mértani pontossággal osztják ki a befutásra esélyes listás helyeket. Így kerül a listavezető Orbán Viktor mögé Dávid Ibolya az MDF és Harrach Péter az MKDSZ elnöke. Utánuk feltehetően, a párton belüli hierarchiát és a közjogi protokollt figyelembe véve, Pokorni Zoltán a Fidesz elnöke, Áder János az Országgyűlés elnöke, Kövér László alelnök, Szájer József frakcióvezető és Várhegyi Attila az országos választmány elnöke következik.

A Fidelitassal, a Fidesz ifjúsági szervezetével kötött megállapodás értelmében a listán minden tizedik helyre a Fidelitas jelölhet, így a tizedik hely valószínűleg Gyürk Andrásé, az ifjúsági szervezet elnökéé lesz. Feltehetően az első húsz között szerepelnek majd a kormánynak olyan tagjai, mint Varga Mihály és Deutsch Tamás

A Lungo Drommal kötött megállapodásnak köszönhetően előkelő helyet kapott Farkas Flórán az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, a kisgazdák támogatását pedig Turi-Kovács Béla és Szentgyörgyvölgyi Péter jelölésével kívánja biztosítani a Fidesz.

A hagyományos Fidesz-szavazók megtartásának érdekében valószínűleg megint az első húsz hely között szerepel majd a liberális Tölgyessy Péter, akinek felmutatása már '98-ban sok szavazatot hozott a jelenlegi vezető kormánypártnak.

Valószínűsíthető országos lista:
1. Orbán Viktor
2. Dávid Ibolya
3. Harrach Péter
4. Pokorni Zoltán
5. Áder János
6. Kövér László
7. Szájer József
8. Várhegyi Attila
9. Deutsch Tamás
10. Gyürk András
11-13. Isépy Tamás, Varga Mihály, Turi-Kovács Béla
14. Farkas Flórián
15. Hende Csaba
16. Szentgyörgyvölgyi Péter
17. Tölgyessy Péter
20. Rogán Antal

Valószínűsíthető budapesti lista:
1. Pokorni Zoltán
2. Deutsch Tamás
3. Balsai István
4. Rogán Antal
5. Tirts Tamás


MSZP

Az MSZP közzétette országos listáját. A szocialisták listáján jelentős átrendeződés figyelhető meg a négy évvel ezelőttihez képest. Természetesen Horn Gyula az akkori listavezető hátrább szorult (4. hely), ahogy helyére Medgyessy Péter került. Általában is megfigyelhető azonban, hogy a Horn-időszak számos meghatározó vagy jellegzetes politikusa hátrább szorult a listán, esetleg fel sem került. Az utóbbiak közé tartozik Nikolits István egykori titkosszolgálati miniszter (négy éve 16. hely), Csintalan Sándor és Sándor László az MSZOSZ elnöke (négy éve 7. hely). Nem került befutó helyre Nemcsók János az előző kabinet dunai kormánybiztosa és Karl Imre. Szekeres Imre, aki 1994 és 1998 között az MSZP frakcióvezetője volt most csak a 16. helyet kapta, míg Gál Zoltán korábbi házelnök csupán a 31-et. Bár biztos befutó helyen vannak, mégis meglepő, hogy a jelenlegi ciklust ellenzéki képviselőként végigküzdő Keller Imre és Keleti György csak a 21. illetve a 24. helyet szerezték meg.

A lista elején előkelő helyet kapott Csehák Judit a Németh-kormány egészségügy-minisztere, akinek visszatérése a politikába kisebb meglepetés. Csehák, akit a közvélemény sikeres miniszterként tart számon, férjével Békesi Lászlóval látványosan szakítottak a szocialista párttal néhány évvel ezelőtt.

Ez a választási kampány egyelőre nem bővelkedik azokkal az ismert személyekkel, akik kiállnak valamelyik párt mellett, esetleg elindulnak a színeiben. Az MSZP talán az egyedüli kivétel: listáján helyet szánt Doszpot Péter sztárnyomozónak és Vári Gyula többszörös vadászrepülő-világbajnoknak.

A szocialisták is törekednek fiatal politikusok előtérbe helyezésére, az első harminc név között szerepel Tóbiás József, Újhelyi István és Nagy Nóra.

Végleges országos lista:
1. Medgyessy Péter
2. Kovács László
3. Szili Katalin
4. Horn Gyula
5. Jánosi György
6. Nagy Sándor
7. Lendvai Ildikó
8. Juhász Ferenc
9. Csehák Judit
10. Lamperth Mónika
11. Vitányi Iván
12. Kósa Ferenc
13. Mandur László
14. Baja Ferenc
15. Puch László
16. Szekeres Imre
17. Csabai Lászlóné
18. Tóbiás József
19. Doszpot Péter
20. Vári Gyula
21. Keller László
22. Katona Béla
23. Toller László
24. Keleti György
25. Baráth Etele
26. Hiller István
27. Burány Sándor
28. Ujhelyi István
29. Nagy Nóra
30. Kósáné Kovács Magda
31. Gál Zoltán


SZDSZ

A liberálisok várhatóan csak február végén döntenek az országos listájukról. A listavezetőnek Kuncze Gábort már a múlt héten megnevezték. Az SZDSZ korábban a lista élére a párt 12 ügyvivőjét helyezte, valószínűleg ezen a módszeren most sem fognak változtatni. Ennek megfelelően Kuncze Gábort, Magyar Bálint, Fodor Gábor és Pető Iván követi majd.

Az SZDSZ 12-20 listás helyre számíthat. A tizenkét ügyvivő és az Országos Tanács elnöke mellett már csak néhány politikusnak marad hely. Visszavonul a politikától a korábbi frakció néhány tagja: Dornbach Alajos, Hack Péter, Iványi Gábor és Tardos Márton.

Valószínűsíthető országos lista:
1. Kuncze Gábor
2. Magyar Bálint
3. Fodor Gábor
4. Pető Iván
5. Kóródi Mária
6. Kis Zoltán
7. Szent-Iványi István
8. Zwack Péter
9. Wekler Ferenc
10. Gusztos Péter
11. Horn Gábor
12. Gulyás József
13. Eörsi Mátyás
14. Béki Gabriella
15. Mécs Imre

A kis pártoknál egyszerűen nem lehet úgy összeállítani a listát, hogy ne okozzon komoly belső viszályt. Kevesebb hellyel gazdálkodhatnak összesen, mint ahány vezető politikusuk a párt hierarchiájában az élen áll, ezért elkerülhetetlenek a sértődések. Demokratikus pártokban ilyenkor érdekszövetségek alakulhatnak, és az egyik csoport megpróbálja keresztülvinni az akaratát.

Valószínűleg ennek tudható be az a meglepő eredmény, amelyet az SZDSZ nyilvánosságra került budapesti listája mutat:

Megszavazott budapesti lista

Valószínűsíthető budapesti lista

1. Demszky Gábor

1. Demszky Gábor

2. Böhm András

2. Pető Iván

3. Pető Iván

3. Magyar Bálint

4. Kutalikné Kardos Zsuzsa

4. Böhm András

5. Csécsey Béla 5. Kutalikné Kardos Zsuzsa
   




Feltehetően a párt fővárosi testületének többsége összefogott, hogy a főváros sikeres és befolyásos önkormányzati politikusait bejutassa a parlamentbe, s ezért nem került fel a listára olyan országosan is ismert képviselőjelölt, akinek ismertsége biztosan nagyobb egy kerületi polgármesterénél.

Mivel az SZDSZ a felmérések szerint jelenleg is csak 5-6 százalékos támogatottsággal rendelkezik, így nem mondhat le a legnépszerűbb politikusinak vonzerejéről, ezért a párt Ügyvivői Testülete minden bizonnyal élni fog azzal a jogával, hogy megváltoztassa a fővárosi testület állásfoglalását.


MIÉP

A hírek szerint a MIÉP nem tervez az előző választási listájához képest komolyabb változást. Azóta a pártot elhagyta Gidai Erzsébet és Szabó Lukács. A lista élére így a jelenlegi képviselők kerülnek majd: Csurka István, Balczó Zoltán, dr. Bogdán Emil, dr. Bognár László, Cseh Sándor, Erkel Tibor, dr. Fenyvessy Zoltán, ifj. Hegedűs Loránt, Kapronczi Mihály János, Rozgonyi Ernő.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695