Szocialista hírdömping, kormányzati sikerpropaganda

2002-01-22

Míg az őszi hónapokban a Fidesz-MPP szinte hibátlanul kommunikált, addig decemberben az Orbán-Nastase aláírás kommunikációjában a párt egyelőre kudarcot vallott. Az alapvető tendenciák nem változtak: a Fidesz-MPP mind a napirendre vitt ügyekben, mind a hozzá kötődő pozitív és negatív ügyekben is nagyságrendileg vezet az MSZP előtt - derül ki a Political Capital Institute elemzéséből.Ez az elemzés megjelent a Népszabadság 2002. január 8-i számában.


Míg az őszi hónapokban a Fidesz-MPP szinte hibátlanul kommunikált, addig decemberben az Orbán-Nastase aláírás kommunikációjában a párt egyelőre kudarcot vallott. Az alapvető tendenciák nem változtak: a Fidesz-MPP mind a napirendre vitt ügyekben, mind a hozzá kötődő pozitív és negatív ügyekben is nagyságrendileg vezet az MSZP előtt - derül ki a Political Capital Institute elemzéséből.

Amint azt korábbi elemzésünkben megírtuk (Miért vezet a kormánypárt? Népszabadság, 2001. december 17., 7. o.), a Fidesz-MPP az őszi hónapokban - az MSZP-nél jobban kommunikálva - átvette a közbeszéd irányítását. Az MSZP szeptember és október folyamán gyakorlatilag kiszorult a vezető hírekből, amin november végére sikerült változtatnia. Ekkor az MSZP kommunikációs offenzivát indított, amely egész decemberben tartott és amelynek eredményeképpen a szocialisták visszatornázták magukat a napilapok címoldalára.

December folyamán összesen 58 politikai téma került a média napirendjére. Ezek közül 14-et a Fidesz-MPP (kormány) kezdeményezett, míg tizet az MSZP. A szocialisták ellenzéki helyzetük ellenére is számos ügyben tudtak kezdeményezőként megszólalni, a Fidesz esetében pedig a nagyszámú (14) negatív ügy napirendre kerülése árnyalta a képet.

1. ábra: A pártok érintettsége a napirendre került ügyekben

 

Pozitív érintettség

Negatív érintettség

 

Fidesz

MSZP

Fidesz

MSZP

2001. december 3-9.

2

1

4

0

2001. december 10-16.

5

2

2

1

2001. december 17-23.

6

1

4

1

2001. december 24-30.

1

0

4

0

Összesen

14

4

14

2

         




Folyik a kampány gőzerővel

A szocialisták már októberben megkezdték a választási kampányt. Medgyessy Péter pozitív üzenetekkel, ígéretekkel "bombázta" a közvéleményt, ezek azonban ritkán lépték át az ingerküszöböt, kevésbé jutottak el a választópolgárokhoz. Medgyessy "ígérgetős kampánya" decemberben is folytatódott (többlettámogatás ikerszületések esetén, hatéves agrárrendtartás, karácsonyi plusztámogatások a családoknak és nyugdíjasoknak, parlamenti képviselet a kisebbségeknek). A legnagyobb médiavisszhangot azonban a "7 igenes", hivatalos kampányindító kapta.

A lobby-ügy a nyomozás megindulásával - egyelőre - lekerült a napirendről. Szili Katalin férjének koccanásos ügyén kívül más negatív ügy nem érintette decemberben a szocialistákat.

Az MSZP kommunikációján továbbra is érezhető, hogy nem egy jól kimunkált stratégia mentén történik. Medgyessy Péter szlogenekkel árasztja el a választókat ("7 igen", "három B", "demokrácia-csomag", "Akácfa koalíció", "sárga sál", "jóléti rendszerváltás"), amelyek nem ismétlődnek rendszeresen, nem vésődnek be a választópolgárok fejébe, ezáltal kevésbé hatékonyak a bizonytalan szavazók megnyerésében. Úgy tűnik, az MSZP a hírdömping-taktikával ("mindegy mivel, csak legyünk benne a híradókban") próbálkozik. Kérdéses azonban, hogy ez elegendő lesz-e egy fegyelmezett stratégia mentén kommunikáló Fidesszel szemben.

A Fidesz-MPP meglehetősen egyszerűen reagált az MSZP választási ígéreteire: azokat kivétel nélkül "kampányízűnek" címkézte. A kormánypárt inkább saját sikerpropagandájára helyezte a hangsúlyt. A sikerpropaganda eddig három szinten zajlik. Egyrészt a miniszterelnök felavat, megnyit, díjat vesz át, miközben a jövőről, az álmok megvalósításáról, a nemzet nagyságáról nyilatkozik. A miniszterek saját tárcájuk eredményességéről beszélnek, és azt hangsúlyozzák, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen sikeres éve az adott területnek. A harmadik szinten Kövér László rendületlenül járja a vidéket már ősz óta és a helyi médiában kommunikálja a kormányzati munka eredményességét. A sikerpropaganda nem hivalkodó, jól megkomponált, a szereposztás világos.

A Fidesz-MPP december folyamán új "ötlettel", új ígérettel nem állt elő, ehelyett két ügyre összpontosított. Egyrészt szokatlanul sokszor szólalt meg a kormány az EU-csatlakozást érintő kérdésekben. Közvéleménykutatások szerint a választók többsége a Fideszt tartja a legalkalmasabbnak a pártok közül az uniós csatlakozás levezénylésére. A párt nyilván ezt a pozícióját kívánta erősíteni, amelyre kiváló alkalmat adott a laekeni csúcs. Másrészről a Lungo Drommal kötött választási megállapodás kapott komoly médiavisszhangot. Megítélésünk szerint ez a megállapodás sikeres volt a Fidesznek, mivel jelentősen korlátozta a kormány romapolitikáját célzó ellenzéki kritika lehetőségét.

A Fidesz számára jóval kellemetlenebb volt, hogy múlt hónapban 14, a párt számára negatív ügy került a média napirendjére, ellentétben az MSZP 2 ügyével. (Ezek közül kiemelkedett a lex Répássy alkotmányos kudarca, az OVB új tagjainak megválasztása, Hegedűs András vezető ügyészi kinevezésének visszavonása és az Orbán-Nastase egyezmény aláírása, amely ügyek napokig szerepeltek a híradók élén, a napilapok címoldalán.)


A hónap fő témája: az Orbán-Nastase egyezmény

Orbán Viktor és Adrian Nastase december 21-én megállapodásra jutott a státusztörvény munkavállalási fejezetével kapcsolatban, így a három hónapos szabad munkavállalási lehetőség minden román állampolgár számára elérhetővé vált. Az ügy ettől a naptól kezdve - a Szentestét kivéve - minden nap a vezető hírek között szerepelt és első ízben fordult elő ősz óta, hogy a kormánypárt egyértelmű kommunikációs kudarcot szenvedett el az ellenzékkel szemben.

Az ügy ismertségét növelte, hogy a média hírmagyarázói, a véleményformáló értelmiség is kiemelten kezelte az ügyet.

2. számú ábra: Érvek és ellenérvek a publicisztikákban

Érvek az Orbán-Nastase megállapodás mellett

Érvek az Orbán-Nastase megállapodással szemben

Eddig is jöhettek románok dolgozni, eddig sem jöttek

Növekszik majd a feketemunka és a feketeingázás aránya az ország keleti határán

A feketemunka eddig is tiltott volt

 

A megállapodás nem befolyásolja a magyarországi munkaerőpiacot, mivel csak idénymunkáról van szó

A munkaerőpiaci zsilipek hirtelen felnyitásával kiszámíthatatlan veszélyeknek teszik ki a magyar gazdaságot, a magyar adófizető polgárt

Ez csak egy elvi megállapodás, a részletek kidolgozása január közepére várható. A részletekkel a magyar munkaerőpiac számára előnyös helyzetet teremt a kormány

Az alkuval nyilvánvalóvá vált Pozsony, Kijev és Belgrád számára is, hogy Budapest zsarolható

A munkavállalási lehetőség a magyarországi munkahely kínálattól függ, így nem kell tartani a Romániából érkező munkaerő-bevándorlástól

A megállapodás jelentősen rontja az uniós felzárkóztatás esélyét, s mind lejjebb nyomja a magyarországi béreket

Az egyetértési nyilatkozat aláírása előtt minden parlamenti párt elnökével egyeztetett a kormány, és azok megfelelőnek találták a dokumentumot

A magyar miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása ilyen megállapodás aláírására

Az erdélyi magyarságnak egyértelműen az volt az érdeke, hogy a megegyezés létrejöjjön

Ennek a törvénynek gyakorlati, a határon túliakat szülőföldjükön megtartó értéket nem lehet tulajdonítani

Támogatja a szabad munkaerő-áramlást és a határok nélküli Európa gondolatát. Aki kritizálja, az ugyanazt mondja, mint Jörg Haider a magyarokkal szemben  
   




A státusztörvény elfogadása eleinte a Fidesz-MPP sikerét hozta meg. A vezető kormánypárt - teljes joggal - arra számított, hogy a törvény kedvező visszhangja a határon túli magyar szervezetek körében, a január-februárban magyarigazolványért várhatóan sorbanálló ezrekről készített híradófelvételek hosszú hónapokon keresztül pozitív ügyben jelenítik meg majd a kormányt. Ezt a számítást húzta keresztül az Orbán-Nastase egyezmény aláírása.

Az ellenzék gyorsan és jó taktikai érzékkel használta ki az emberek legelemibb, a munkahely, a megélhetés biztonságának elvesztésével kapcsolatos félelmét. Az olcsó román munkaerő beáramlásának rémképe védekezésre kényszerítette a kormányt. Az ügyben megszólalt a miniszterelnök, a külügyminiszter, a külügyi államtitkár és a Fidesz elnöke is, ám nyilatkozataik minden esetben a "nem kell félni...", "nincs veszély..." jellegű defenzív reagálásra épültek. Az ellentámadások ("az ellenzék tudatosan félelmet kelt") hatástalanok maradtak.

A Fidesz-MPP arra építi kommunikációs stratégiáját, hogy a választópolgárok nem szakértők, így hozzájuk két ellentétes állítás jut el: a kormányé és az ellenzéké. Ezek közül pedig szimpátiájuk alapján választanak. Az Orbán-Nastase egyezmény aláírásának kommunikálásában is erre számítottak, ám ehelyett magyarázkodni, védekezni kényszerültek. Miközben tehát elképzelhető, hogy a kormánynak tartalmilag igaza van és az egyezmény egyáltalán nem veszélyezteti a magyar munkahelyeket, a részletek elmagyarázása sokkal nehezebb, mint a munkahelyek elvesztésének rémképét festeni a választópolgárok elé. Ez volt a Fidesz-MPP kommunikációs vereségének második oka.

A harmadik ok pedig az, hogy a a megállapodás kapcsán nem pusztán két állítás, a kormányé és az ellenzéké állt szemben egymással, hanem a román politika szereplők is véleményt formáltak, ezek pedig román diplomáciai sikerről szóltak, és ezzel is az ellenzék érveit erősítették.

Az MSZP kommunikációja ebben az ügyben jó (foglalkoztatási bizottság rendkívüli ülésének összehívása, a státusztörvény felülvizsgálatának kezdeményezése) és kevésbé jó ("A probléma oka, hogy az egyezmény aláírását nem előzte meg társadalmi párbeszéd" - szólt az MSZP egyik érvelése) elemeket is tartalmazott. Minden ügyetlenkedés ellenére, összességében az MSZP a kényelmesebb, offenzív helyzetből folytathatta kommunikációját a státusztörvény ügyében.

Talán a legérdekesebb kérdés a MIÉP viselkedése. Az egyezmény aláírása remek lehetőséget adott volna a MIÉP-nek a nacionalista indulatok felszítására, ám Csurka István többször is nyíltan kiállt a megállapodás mellett. Erre a viselkedésre igazán nincs racionális magyarázat, hacsak az nem, hogy Csurka István fontosabbnak tartotta a kormány támogatását a nehéz helyzetben, mint saját pártja választási érdekeit.

Ám a MIÉP-támogatás kevés a Fidesz számára. Az ügy - várhatóan - nem fog lekerülni a napirendről. Könnyen elképzelhető, hogy Szlovákia, Ukrajna és Szerbia is hasonló igénnyel áll elő, amely újra előtérbe helyezi az eredeti megállapodást és annak tartalmi problémáit. Ráadásul az ellenzék is minden bizonnyal folytatja támadásait. A nagy kérdés az, hogy a kormánypárt milyen válaszstratégiát alkalmaz a jövőben.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695