2002. 5. hét - Külügyi Figyelő

2002-02-07

A héten, 2002. január 30-án, szerdán vált nyilvánossá az Európai Bizottság azon javaslata, amelyben a 2004-ben csatlakozó országoknak járó közvetlen agrár- és regionális támogatásokat jelentősen megkurtították. A maximum tíz csatlakozó ország az agrártámogatások negyedét, míg a regionális támogatások felét kaphatja majd. Günter Verheugen bővítési biztos kijelentette, ez a "lehető legjobb kompromisszum, és nem felhívás az alkudozásra." A döntés érthetően rosszallást váltott ki idehaza. Orbán Viktor miniszterelnök vélekedése szerint a javaslat élesen szemben áll a magyar érdekekkel. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje pedig megdöbbenéssel konstatálta, hogy az EU túl keveset ajánl. A csatlakozó országok vezetői egyetértenek abban, hogy a javaslat nem biztosítana egyenlő versenyfeltételeket és ezért ebben a formában nem tartják elfogadhatónak azt. Ezáltal az EU-csatlakozás kérdése a múlt héttől fogva a kampány egyik ütközőpontja lett, és az eddig - többé-kevésbé - fennálló nemzeti konszenzus alaposan megkopott. Martonyi János külügyminiszter zsúfolt programot bonyolított le Izraelben és a Palesztin Hatóság területén. Formálódik az újabb egyetértési nyilatkozat a szlovák-magyar státuszvitában. Az RMDSZ továbbra is támogatja a román Nastase-kormányt. New Yorkban megnyílt a Világgazdasági Fórum.Ezen a héten, 2002. január 30-án, szerdán vált nyilvánossá az Európai Bizottság azon javaslata, amelyben a 2004-ben csatlakozó országoknak járó közvetlen agrár- és regionális támogatásokat jelentősen megkurtították. A maximum tíz csatlakozó ország az agrártámogatások negyedét, míg a regionális támogatások felét kaphatja majd. Günter Verheugen bővítési biztos kijelentette, ez a "lehető legjobb kompromisszum, és nem felhívás az alkudozásra." A döntés érthetően rosszallást váltott ki idehaza. Orbán Viktor miniszterelnök vélekedése szerint a javaslat élesen szemben áll a magyar érdekekkel. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje pedig megdöbbenéssel konstatálta, hogy az EU túl keveset ajánl. A csatlakozó országok vezetői egyetértenek abban, hogy a javaslat nem biztosítana egyenlő versenyfeltételeket és ezért ebben a formában nem tartják elfogadhatónak azt. Ezáltal az EU-csatlakozás kérdése a múlt héttől fogva a kampány egyik ütközőpontja lett, és az eddig - többé-kevésbé - fennálló nemzeti konszenzus alaposan megkopott. Martonyi János külügyminiszter zsúfolt programot bonyolított le Izraelben és a Palesztin Hatóság területén. Formálódik az újabb egyetértési nyilatkozat a szlovák-magyar státuszvitában. Az RMDSZ továbbra is támogatja a román Nastase-kormányt. New Yorkban megnyílt a Világgazdasági Fórum.


Az Európai Bizottság javaslata a mezőgazdasági és regionális támogatásokról


Az Európai Bizottság 2002. január 30-án, szerdán közzétett javaslata élénk visszhangot és negatív reakciókat váltott ki a csatlakozó országok felelős politikusaiból. A munkadokumentum leszögezi, hogy a 2004-ben csatlakozó legfeljebb tíz tagállam csökkentett mértékben részesülhet majd az agrár és regionális támogatásokból. A szűkmarkú rendszer szerint a közvetlen agrártámogatásokból a csatlakozó országok a jelenlegi kvóta negyedét vehetnék fel a brüsszeli központból. Továbbá a regionális támogatásokból a jelenlegi összeg felét vehetnék igénybe. Az uniós tagországoknak járó teljes összeg csak a tízéves átmeneti időszak után járna, ami az egész támogatási rendszer alapvető reformját is feltételezi majd. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi határozottan leszögezte, hogy ez a javaslat nem alku tárgya, hanem az elérhető legjobb megoldás. Michel Barnier, az EU regionális biztosa úgy nyilatkozott, hogy a kohéziós alapok viszont jelentősen nőnek majd az új tagállamok számára. Orbán Viktor, aki aznap az uniós csatlakozásról tárgyalt Finnországban és Svédországban, keményen reagált. "A brüsszeli javaslat élesen szemben áll a magyar érdekekkel" -hangoztatta sajtótájékoztatóján. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint megdöbbentő az EU-javaslat, és nyilatkozatában kifejtette, hogy jól megalapozott érvekkel, új agrárprogrammal, intézményfejlesztéssel, és döntési decentralizálással lehetne elérni, hogy az EU jobb feltételeket nyújtson. Az MSZP politikusa 2002. január 31-én Brüsszelbe tárgyalt ez ügyben Romano Prodival és Günter Verheugen-nel. A kétségtelenül húsbavágó tervezet, amely Magyarország uniós csatlakozása szempontjából súlyos aggályokat vet fel a pénzügyi források tekintetében, az EU integráció ügyét a kampány egyik fő témájává tette ezen a héten. Egymást érték a magyar politikusok részéről a nyilatkozatok és sajtótájékoztatók. A legjelentősebb nemzetközi esemény a visegrádi országok parlamentjeinek külügyi, integrációs és honvédelmi bizottsági elnökeinek budapesti ülése volt 2002. február 1-jén. A találkozó végén elfogadott zárónyilatkozat leszögezi, hogy a visegrádiak nem értenek egyet a mezőgazdasági kifizetések brüsszeli javaslatával. Szent-Iványi István, a Külügyi Bizottság elnöke a brüsszeli javaslatot kiinduló állásfoglalásnak jellemezte és további tárgyalásokat sürgetett. Orbán Viktor 2002. január 3-án vasárnap Gősfán kijelentette, hogy egyenlő elbánást szeretne, és hozzátette "lejtős pályán nem lehet hegynek felfelé focizni, ezért Magyarország is olyan arányú támogatást kér az Európai Unió közös költségvetéséből, amely jelenleg az egyes uniós tagállamokra jut." Orbán korábban ismét hangoztatta elhíresült kitételét, miszerint "az Európai Unión kívül is van élet."

Erre reagálva az MSZP sajtótájékoztatóján Medgyessy kritizálta a kormányfőt, miszerint nem először bizonyosodott be, hogy az Orbán-kormány a nemzetközi tárgyalásokon nem jól képviseli Magyarország érdekeit. Kovács László pártelnök ehhez azt tette hozzá, hogy a kormány korai és rossz kompromisszumokat kötött a tárgyalásokon, és így mostanra nem maradtak tartalékai. Nyilvánvaló, az EU vezetői is tisztában vannak vele, hogy a felfokozott reagálások mindkét oldalon egyértelműen a kampánynak tudhatók be. Higgadtan mérlegelve a lehetőségeket, az áprilisi választások után megalakuló új kormány (függetlenül, hogy Orbán vagy Medgyessy vezeti-e majd) képes lesz a későbbi tárgyalások során puhítani az egyelőre merev uniós állásponton. Továbbá, ha a tíz csatlakozni szándékozó ország egyszerre hallatja majd hangját, az nyomásgyakorló erőt jelent Brüsszelre nézve is.


Orbán Viktor skandináv villámlátogatása

A magyar miniszterelnök - folytatva az uniós tagországok kormányfőivel beharangozott tárgyalás sorozatát - 2002. január 30-án szerdán Helsinkiben találkozott Paavo Lipponen finn kormányfővel, majd Stockholmban Göran Persson svéd kollégájával. A vizit egybeesett a brüsszeli bizottság javaslatával, ami azonnali reakciót váltott ki a tárgyalófelekből. Orbán kérte a két skandináv ország kormányfőjét, hogy azt az átmeneti időszakot, ami alatt Magyarország az EU-támogatásoknak csak töredékét kapja, ne húzzák el. Persson svéd miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította magyar partnerét, és megjegyezte, hogy a megkülönböztető csatlakozási feltételek nem védhetőek az unió részéről a csatlakozási tárgyalásokon. Finnország kormányfője pedig bejelentette, hogy hazája ugyan a szabad munkavállalást a csatlakozást követően két évben még korlátozná, ez azonban nem fog vonatkozni hazánkra. Egybehangzó vélekedések szerint a svéd álláspont Magyarország törekvéseinek támogatása tárgyában abszolút nem lesz követendő példa az EU mezőgazdasági termelő országainak tekintetében. Feltételezhető, hogy egy portugáliai, spanyol, francia, vagy akár dániai látogatás után Orbán partnerei védelmükbe vették volna a fukar EU-javaslatot.


Martonyi János Izraelben

Martonyi János külügyminiszter 2002. január 28-30. között Izraelben tárgyalt, és Ramallahban felkereste Jasszer Arafat palesztin vezetőt is. A zsúfolt program során a magyar diplomácia vezetője találkozott Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel Ariel Sharon kormányfővel, Mose Kacav államfővel, és Melchior külügyminiszter-helyettessel. A tárgyalások során bebizonyosodott, hogy hazánk ugyan nem közvetít a Közel-Keleten, de minden egyéb segítséget kész megadni a szembenálló feleknek. Érthető módon szóba kerültek a Magyarországon tapasztalható antiszemita jelenségek is. Martonyi nem cáfolta az antiszemitizmus hazai jeleit, de szerinte ezek nem jelentősebbek, mint más európai országokban. Később utalt arra, hogy a jelenlegi magyar törvényekkel szankcionálni lehet az ez irányú megnyilvánulásokat. A magyar külügyminiszteri vizit egybeesett egy újabb véres jeruzsálemi merénylettel, és a feszültség további eszkalálódásával. Ezért is volt különös jelentőssége az Arafat-tal folytatott tárgyalásnak. Martonyi felajánlotta, hogy a palesztin-izraeli tárgyalások Budapesten is folytatódhatnának, ill. tíz palesztin szakembert szakmai továbbképzésre is vendégül látnának. Továbbá megerősítette, hogy a Magyar Köztársaság továbbra is fenntartja kapcsolatait a Palesztin Hatósággal. Hozzátette, hogy az első lépés a terrorizmus felszámolása kell, hogy legyen.


Egyéb fontos hírek

Újabb államtitkári levélváltás történt a kedvezménytörvény ügyében Szlovákia és Magyarország között. Kiszivárgott információk szerint a szlovák fél kérni fogja a gyermeküket magyar iskolába járató családok támogatásának a megszüntetését, és annak a kitételnek a kimondását, hogy a kedvezménytörvénynek nincs területen kívüli hatálya. Várhatóan a két miniszterelnök hamarosan az Orbán-Nastase megállapodáshoz hasonló nyilatkozatot fog aláírni.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2002. január 29-én, kedden újabb egy évre szóló kormánytámogatási megállapodást írt alá az Adrian Nastase miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párttal.

Magyarországot Martonyi János külügyminiszter, Szájer József (Fidesz), a Parlament Integrációs Bizottságának elnöke, és Vastagh Pál (MSZP) fogja képviselni az EU konventben, amely az unió jövőjét hivatott majd eldönteni.

A német parlament, a Bundestag nagy többséggel fogadta el 2002. február 1-jén azt a szociáldemokrata (SPD) indítványt, amely Magyarország mielőbbi uniós tagságát sürgeti, és további javaslatokat tesz a kiváló kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.

Orbán Viktor 2002. január 1-jén Berlinben átvette a Német Gazdaságpolitikai Klub "Szociális Piacgazdaságért" díját.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695