2002. 6. hét - Külügyi Figyelő

2002-02-13

A hét első napján fogadta el a szerb parlament a Vajdaság autonómiájának egy részét visszaadó omnibusztörvényt. A vajdasági magyarok sikerként értékelték a döntést, amely azonban csak ideiglenes hatályú. A hét legnagyobb port felvert külpolitikai vonatkozású eseménye feltétlenül a szlovák-magyar státustörvény-vita parlamenti fejleményei. A szlovák parlamentben 2002. február 5-7. között indulatos vitát folytattak a törvényről, és végül nagy többséggel megszavazták a Magyarországot bíráló határozatot. A magyar Parlamentben 2002. február 5-én, kormánypárti politikusok hazaárulóknak nevezték az ellenzéket a kedvezménytörvényről és az Orbán-Nastase paktumról folytatott személyeskedő vitában. Ezt követően az MSZP-frakció kivonult az ülésteremből. A héten Ukrajnában tett hivatalos látogatást Mádl Ferenc köztársasági elnök. Budapesten tárgyalt a lengyel külügyminiszter, magyar segélyszállítmány érkezett Kabulba, és nyilvánosságra került, hogy Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek még az idén a pápánál benyújtja lemondását.A hét első napján fogadta el a szerb parlament a Vajdaság autonómiájának egy részét visszaadó omnibusztörvényt. A vajdasági magyarok sikerként értékelték a döntést, amely azonban csak ideiglenes hatályú. A hét legnagyobb port felvert külpolitikai vonatkozású eseménye feltétlenül a szlovák-magyar státustörvény-vita parlamenti fejleményei. A szlovák parlamentben 2002. február 5-7. között indulatos vitát folytattak a törvényről, és végül nagy többséggel megszavazták a Magyarországot bíráló határozatot. A magyar Parlamentben 2002. február 5-én, kormánypárti politikusok hazaárulóknak nevezték az ellenzéket a kedvezménytörvényről és az Orbán-Nastase paktumról folytatott személyeskedő vitában. Ezt követően az MSZP-frakció kivonult az ülésteremből. A héten Ukrajnában tett hivatalos látogatást Mádl Ferenc köztársasági elnök. Budapesten tárgyalt a lengyel külügyminiszter, magyar segélyszállítmány érkezett Kabulba, és nyilvánosságra került, hogy Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek még az idén a pápánál benyújtja lemondását.


Újra autonóm a Vajdaság


A szerb parlament hosszas vita után, szoros többséggel elfogadta a Vajdaság tartományi autonómiájának részbeni visszaadásáról szóló, úgynevezett omnibusz-törvénycsomagot. A törvény 24 államigazgatási területen adja vissza azokat a jogköröket, amelyeket még a milosevicsi Jugoszlávia vett el. A vajdasági demokratikus erők, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség is sikerként értékelték a döntést, azonban rámutattak annak ideiglenességére is. A VMSZ kinyilvánította, hogy továbbra is tartja magát eredeti hármas autonómiakoncepciójának felfogásához, amelyikből csak az egyik pillér teljesült az omnibusz-csomag elfogadásával. A törvényről kedvezően nyilatkozott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is, aki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "a vajdasági magyarok szülőföldjükön való boldogulása, általában a vajdasági kisebbségek jogérvényesítése és a szerbiai demokratikus továbbfejlődés szempontjából egyaránt komoly lépést jelent ez a döntés." A törvény elfogadása kapcsán egyaránt hallhatóak bizakodó és kiábrándult, sőt kifejezetten ellenséges vélemények is Szerbiában. Kostunica pártjának, a DSS frakcióvezetője, Dejan Mihajlov például bizalmatlanul nyilatkozott, míg a szerb ellenzék nacionalista és szocialista pártjai egyértelműen elítélték a törvényt, mely szerintük veszélybe sodorhatja az ország egységét. Kasza József, a VMSZ elnöke és szerb miniszterelnök-helyettes bizakodóan nyilatkozott a "minden vajdaságinak hasznára váló" törvényről, amely "fontos mérföldkő a vajdasági autonómia visszaállítása felé vezető úton." A keményvonalas autonomistaként ismert Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke pesszimista hangot ütött meg ("Nesze semmi, fogd meg jól."), utalva a vajdasági költségvetés hiányára. Megfigyelők szerint az omnibusztörvény elfogadásával papíron visszafordíthatatlanná vált a tartományi autonómia léte. Azonban, hogy sikerül-e működőképes infrastruktúrát kiépíteni, az még további intézkedések függvénye.


Parlamenti vita Pozsonyban a státusztörvényről

A hét legkiemelkedőbb eseménye volt a pozsonyi parlament maratoni hosszúságú vitája a magyar kedvezménytörvényről 2002. február 5-7. között. A vita mintegy előzményeként érkezett meg Pozsonyba Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár újabb válasza, szlovák kollégájának Jaroslav Chlebonak a korábbi levelére. A levélváltás során a felek országaik elvárásait fogalmazták meg ismételten a státustörvény szlovákiai működésével kapcsolatban. A szlovák Parlamentben minden eddiginél jobban elharapóztak az indulatok, és egymást érték a nacionalista, magyarellenes felszólalások. Az ülés előtt már a szlovák kormány is úgy foglalt állást, hogy támogatni fogja a státustörvényt elítélő parlamenti határozatot.

Elsőként Mikulas Dzurinda tartotta meg beszédét, aki szerint a magyar törvény sérti azokat a nemzetközi elveket, amelyeket a demokratikus államok a kisebbségvédelemben alkalmaznak. A miniszterelnök határozottan kinyilvánította, amíg a kedvezménytörvényt nem igazítják a velencei bizottság ajánlásaihoz, addig a jogszabály szlovákiai értelmezés szerint nem legitim. Emlékezetes kiszólása volt Dzurindának, mikor a lehetséges provokációkra utalva megjegyezte "jó kalácsot is csak úgy lehet sütni, ha pontosan ragaszkodunk a recepthez." Ezt követően eldurvult a vita.

A fő ellenzéki, Meciar vezette HZDS szónokai Orbán Viktort és saját miniszterelnöküket egyaránt támadták, volt, aki a trianoni szerződés megkérdőjelezésével vádolta meg a magyar kormányt. Egyedül a Magyar Koalíció Pártjának képviselője, Duka-Zólyomi Árpád javasolta, hogy vegyék le a kérdést napirendről, mondván, hogy nem kívánt feszültséget teremthet a két ország között. A parlament otromba bekiabálásoktól kísérve vetette el ötletét. Megfigyelők szerint kísértetiesen feléledt a meciari múlt parlamenti aurája, kiújultak az 1998 óta nyugvóponton lévő magyar-szlovák ellentétek, és a kedvezménytörvény ügye végérvényesen a közelgő szlovákiai választások (2002. szeptember) témájává is vált. Egyre inkább nyilvánvaló az is, hogy a lehetséges szlovák-magyar nyilatkozatot már csak az áprilisi választások utáni új kormány fogja aláírni, amennyiben még sokáig húzódik ez a levelezés-sorozat a két ország illetékesei között.

Eduard Kukan külügyminiszter mérsékeltebb hangot ütött meg. Beszédében rámutatott arra, hogy "Szlovákia nem könyörögni jár Budapestre (?) hanem erős nemzetközi támogatottsággal azt akarja elérni, hogy a két ország közti alapszerződés kínálta eszközök révén szavatolják és ellenőrizzék a szlovákiai magyar kisebbség jogainak érvényesülését." Továbbá elmondta, hogy a kedvezménytörvény elfogadhatatlan számukra.

Ezt követően hozta meg nagy többséggel a szlovák parlament a Magyarországot bíráló nyilatkozatát. A dokumentumot a jelenlévő képviselők, a 15 MKP-s honatya kivételével valamennyien megszavazták. A nyilatkozat többek közt tartalmazza: "figyelembe véve az érintett európai intézmények véleményét és azt a tényt, hogy a magyar jogszabály ingataggá teheti a kelet-közép-európai térség stabilitását, kijelentjük: a Szlovák Köztársaság területén nem egyezünk bele a magyar jogszabály érvényesítésébe." A fő érv a törvénnyel szemben, annak területen kívüli hatálya volt, amely "sérti a nemzetközi jogrendet is". A nyilatkozat elfogadása után a magyar diplomácia élesen reagált a történtekre. Németh Zsolt szerint "tűzzel játszik minden politikai erő, amikor szabadjára engedi az ilyen indulatokat." Eduard Kukan a nyilatkozat körüli viták lezárásaképpen úgy vélekedett, hogy bízik a belátható időn belüli megoldásban, bár hozzátette, hogy a magyar választások közelgő időpontja megnehezítheti a várva várt közös nyilatkozat aláírását.


Mádl Ferenc Ukrajnában

Mádl Ferenc államfő 2002. február 6-7. között Ukrajnába látogatott. A zsúfolt program során megbeszéléseket folytatott Leonyid Kucsma ukrán elnökkel, Anatolij Kinah miniszterelnökkel, kárpátaljai politikai és gazdasági vezetőkkel. Az elnöki találkozón világossá vált, hogy a kedvezménytörvény ürügyén Ukrajna nem fog tiltakozni, és nemzetközi szervezetekhez fordulni, hanem kétoldalú keretek között rendezik az esetlegesen felmerülő problémákat. Mádl kiemelte, hogy szerinte nem fog a román szindróma megismétlődni, és vélekedése szerint Kijev megértette a státusztörvény céljait. A tárgyalásokon mindkét részről szorgalmazták a gazdasági kapcsolatok további fejlesztését. Mádl Ferenc, Kinah miniszterelnökkel együtt ellátogatott Ungvárra, Munkácsra és Beregszászra is, ahol megyei vezetőkkel tárgyaltak. Az ukrán kormányfő megerősítette, hogy nem akarják követelni a magyar munkaerőpiac megnyitását a nem magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok számára. Azonban makacsul tartja magát a hír, hogy végül Ukrajna mégis csak valamiféle kvótát akar kieszközölni a kedvezményes magyarországi munkavállalás érdekében állampolgárai számára.


Egyéb fontos hírek

Az RMDSZ kilenc képviselője Polgári Szárnyat hozott létre a Szövetségen belül. A képviselők élesen támadták a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti kormánytámogatási megállapodás. A képviselők egyik fő támogatója Tőkés László püspök is.

Magyarország a Kínából származó állati eredetű élelmiszerekre azonnali importstopot vezetett be 2002. február 8-án, pénteken.

Megérkezett Kabulba a magyar kormány 40 millió, és a Baptista Szeretetszolgálat 90 millió forint értékű segélyszállítmányának egy része. A szállítmányt a Külügyminisztérium részéről elkísérte Dallos András nagykövet, aki tájékozódó megbeszéléseket is folytatott az új afgán kormány képviselőivel.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695