A formában tartott miniszter (kormányértékelés: ifjúság- és sportminiszter)

2002-03-06

Intézetünk a Magyar Hírlappal közösen értékelte az ifjúság- és sportminiszterek tevékenységét 2002. február 8-a és 28-a között.

Minden pártnak van négy-öt politikusa, akiket a közvélemény teljesen azonosít a párttal és a pártokat velük. Deutsch Tamás is ilyen. Nem egyszerűen a Fidesz legismertebb politikusainak egyike, hanem a párt imázsát meghatározó néhány szereplő közé tartozik - emblematikus figura. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Deutsch a legszűkebb vezetésnek is tagja lenne. A mostani parlamenti ciklusban csökkent Deutsch jelentősége és közszerepléseinek száma a korábbi, ellenzéki évekhez képest, de a párt vezetése az összetartás miatt kitart mellette. Tudják, hogy megbízhatnak benne. A bizalom nagyságát mutatja, hogy a miniszterelnök által megfogalmazott, de a későbbiekben nem igazolt lehallgatási vádak nyilvánosság előtti hangoztatásában ő játszotta az egyik főszerepet.

1998-ban a magyar közjogban korábban még nem létező minisztériumot állítottak fel, és annak az élére nevezték ki Deutschot. Az Ifjúsági és Sportminisztérium jó ötletnek tűnt a korábban a Fidesz "alternatív" arcát mutató Deutsch Tamás számára. Egy ilyen tárcánál nincs túl nagy felelősség, nincs nagy elvárás. De egy minisztériumot megérdemel a sikeres kampányfőnök. Lehet népszerű intézkedéseket hozni, folyamatosan kampányolni, és valamit megőrizni a Fidesz régi, fiatalos hangulatából.
Deutsch nem ezt az utat választotta, hanem a maga területére is ki akarta terjeszteni az "egész pályás letámadás" stratégiáját, a párt és elsősorban a miniszterelnök politikai stílusát. Azonban ez a próbálkozás hamar komikussá vált. Míg Orbán valódi konfliktusokban tényleges erőt tudott felmutatni, Deutsch már miniszterségének elején elvesztette lendületét és népszerűségének nagy részét. Minden igyekezete ellenére nem sikerült eltávolítania a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét. A közvélemény nem értette ugyan, hogy miért van szükség erre a támadásra. Azt viszont tisztán érzékelte mindenki, hogy a miniszter maradt alul, miután a nemzetközi futballszövetség alaposan rendre utasította.

Hamarosan újabb vereséget kellett elszenvednie: a sportpályák tulajdonlásáért folytatott harcban Torgyán József bizonyult erősebbnek, aki elérte, hogy az FTC az agrártárca felügyelete alá tartozzon a jövőben is. Súlyos presztízsveszteséget szenvedett, amikor a sportingatlanok ügyében adott interpellációs válaszait, kisgazda-segítséggel, egy nap alatt kétszer utasította el a parlament. Ekkor felajánlotta lemondását, bár biztos lehetett abban, hogy azt a miniszterelnök nem fogadja el.
A kezdeti kudarcok és a drámai mértékű népszerűségvesztés hatására Deutsch háttérbe vonult, hosszú hónapokig alig szerepelt a nyilvánosság előtt. Ezt a csendet csak az sydneyi olimpia alatt és a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének szervezése miatt törte meg átmenetileg. Tudatos visszavonulás volt ez. Feltehetően abban bízott, hogy az emberek megváltoztathatják majd a véleményüket, ha valamilyen nagy ügyet sikerül találni, amivel visszatérhet. Az olimpiapályázat lett ez a nagy ügy, azóta politizál ismét aktívan a nyilvánosság előtt.
A minisztérium szemmel láthatóan végig törekedett arra, hogy sokszínűen támogasson rendezvényeket, függetlenül a rendezőkkel kapcsolatos szimpátiájától. Az ISM támogatta a Sziget fesztivált, koncerteket és természetesen mindenféle szabadidősport-versenyt. A kormánnyal együtt nemrég nagyszabású stadionfelújítási programot hirdettek meg, amelynek keretében húszmilliárd forintot költhetnek korszerűsítésre.
A közvélemény azonban megosztott a minisztérium megítélését illetően. Közvélemény-kutatások szerint egyetértenek azzal, hogy az állam támogassa a sportot, de sokakat zavar a kormány pénzköltéseinek közvetlen - vagy közvetett - politikai szándéka. Bár Magyarországon a legnépszerűbb sport a foci, nem mindenki érti, miért kell aránytalanul sok pénzzel támogatni, amikor az eredmények ezt nem indokolják. A kormány ellenben befektetésnek tekinti a futballt, amelybe érdemes pénzt fektetni. Az ellenzéki kritikák sokszor még radikálisabbak: nem pusztán az egyes intézkedéseket támadták, hanem magát az intézmény, a sportminisztérium létjogosultságát is megkérdőjelezték.
Az a politikus, akit lázadó forradalmárnak ismert meg az ország, aki büszke volt vagányságára, néhány év múlva a konzervatív értékrend nevében olyan drogtörvénnyel állt a fiatalok elé, amely börtönnel fenyeget, és az egyszerű fogyasztót is kriminalizálja. A liberálist felváltó konzervatív eszmény viszont nyomban szertefoszlott, amikor kiderültek a magánéleti viharok. A népszerűségvesztés legfőbb oka azonban nem ez volt Deutsch Tamás esetében. Mindaz, amit a közvélemény - függetlenül attól, hogy támogatja-e a miniszterelnököt vagy nem - elismer Orbán Viktor adottságaiból, komikussá válik valakin, aki nem rendelkezik ugyanazzal a tehetséggel.
Hosszú ideig rebesgették, hogy a következő főpolgármesteri választáson Deutsch Tamás lesz Demszky Gábor jobboldali kihívója. Ez a híresztelés a kormányzati ciklus második felére teljesen abbamaradt.


Diploma után

Deutsch Tamás az Orbán-kormány politikus és nem szakértő előéletű tagjai közé tartozott. A Fidesz alelnöke az 1998-as választási kampányban is jelentős szerepet játszott. Deutsch volt az, aki rendre cáfolta a kisgazdákkal kötendő koalíciót: április 21-én arról beszélt, hogy a Fidesz csak egy tisztán polgári kormányban vállal szerepet, majd május 12-én kijelentette, hogy nem lesznek tárgyalások a Fidesz-MPP és az FKGP között, bármennyire szeretné is ezt Torgyán József. Sőt, egy nappal később már a 2002-es választási kampányvitákat is megelőzve üzente, hogy a MIÉP-nek soha az életben nem lesz módja arra, hogy bármiféleképpen támogassa a Fideszt.
Várható volt, hogy a Fidesz-MPP győzelme után Deutsch is fontos politikai pozícióhoz jut. Orbán Viktor június 9-én jelentette be, hogy a jövőben az Országos Testnevelési és Sporthivatal a Miniszterelnöki Hivatalon belül, az ifjúsági ügyekkel összevonva, egy politikai államtitkár irányítása alatt működik majd. Orbán - mint mondta - örömmel venné, ha ezt a posztot Deutsch Tamás alelnök vállalná el azt követően, hogy az év végén letette az államvizsgát. "A kormány nem teheti meg, hogy államvizsga, diploma nélküli ember legyen bármely tárca élén" - mondta Orbán.
Orbán bejelentése megosztotta a sajtót és a közvéleményt is: egyesek Deutsch "megregulázásának", mások kabaréba illő komédiának vagy felelősségteljes politikai döntésnek tartották a dolgot. A miniszteri pozíció várományosa mindenesetre lojálisan fogadta a döntést, a sajtó érdeklődésétől övezve - minden kritikai megjegyzés nélkül - megszerezte a jogi karon a diplomát. Sőt, már miniszteri kinevezése előtt - mint miniszterjelölt - belevágott abba a politikai vitasorozatba, amely miniszteri időszakának legemlékezetesebb és legnagyobb nyilvánosságot kapó témáját adta.


Gyakori médiaszereplő

Deutsch 1998 őszén vitába keveredett az MLSZ első számú emberével. A bulvárlapok címoldalán szerepelt, amikor Kovács Attila megpróbálta rögzíteni kettejük magánbeszélgetését, majd mindketten kommentálták az eseményeket. Deutsch november végi nyilatkozatában leszögezte, hogy nem ő szólította fel lemondásra az MLSZ vezetőjét, hanem Kovács Attila ajánlotta fel, hogy hajlandó távozni. A politikus szerint a sportvezető olyan idegállapotban volt, hogy egy kispályás gyermekcsapat vezetését sem lehetne rábízni.
A vita már javában tartott, amikor december 28-án az ifjúsági és sportminiszter letette az esküt a parlamentben. Pár hete ült még csak a bársonyszékben a már diplomás miniszter, amikor február 4-én felfüggesztette az MLSZ elnökségének, elnökének és ellenőrző bizottságának működését. Deutsch szerint a törvényességi felügyeleti eljárás, illetve a hozzá eljuttatott beadványok súlyos és az előírt határidőig nem orvosolt jogsértéseket tártak fel. A szövetség felügyeletére Bodor András helyettes államtitkár kapott megbízást.
Két nappal később robbant a bomba, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke faxüzenetben értesítette Deutsch Tamást, hogy továbbra is Kovács Attilát tekinti az MLSZ elnökének. A szervezet ugyanis - indokolta döntését a FIFA - őrködik a nemzeti szövetségek politikai függetlensége fölött, és nem fogad el ilyen jellegű beavatkozást. A miniszter - továbbra is a vezető hírekben maradva - nem hátrált meg, február 11-én közölte, hogy csak tájékozatlanság lehet az oka annak, hogy a FIFA elnöke a rendelkezésre álló anyagok ellenére nem ért egyet az MLSZ vezetőinek menesztésével, s továbbra is keményen bírálja a számára elfogadhatatlan politikai beavatkozást.
Az ügy újabb és újabb fejleményei 1999 tavaszán szinte minden héten megjelentek a média napirendjén. Március elején Budapesten találkozott a miniszter és a FIFA-UEFA vizsgálóbizottsága, amelynek vezetője a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy a párbeszéd rendkívül konstruktív volt, s jelentésüket napokon belül eljuttatják az illetékes döntéshozó testületnek. A Deutsch kontra Kovács vitában természetesen az ellenzék is igyekezett megszólalni, március 23-án Csizmár Gábor szocialista képviselő már lemondásra szólította fel Deutsch Tamást. Április 13-án parlamenti össztűz zúdult a miniszterre, a parlament az interpellációs időszakban két alkalommal is leszavazta a politikust. A sportminiszter ezután konzultált Orbán Viktorral, a miniszterelnök azt kérte, hogy folytassa a munkát.

Április 29-én a FIFA még keményebb lépést tett: közölték, hogy felfüggesztik az MLSZ-t, ha Deutsch Tamás azonnali hatállyal nem helyezi vissza posztjára az elnököt. Az ügy május elején ért - legalábbis időlegesen - nyugvópontra, amikor a miniszter visszavonta Kovács Attila MLSZ-elnök felfüggesztését, mint mondta, részben a FIFA sürgősségi bizottságának kizárással fenyegető határozatának hatására, illetve a magyar labdarúgás érdekében. A sportminiszter később ugyan győztesen került ki az ügyből, hiszen Kovács távozott az MLSZ éléről, ám a fiatal politikus népszerűsége alaposan megkopott az ügy hatására.
Érdekes módon az 1999 tavaszi állandó szereplések után a miniszter a későbbiekben már nem volt résztvevője jelentős politikai vitáknak. 2000-ben elsősorban a Csillebérci Gyermektábor kapcsán konfrontálódott a Magyar Úttörők Szövetségével, majd a drogtörvény elfogadása után érvelt a törvényi szigorítás mellett. 2001-ben a Fidesz-MPP politikusai közül az időközben a párt budapesti elnökévé választott Deutsch volt az, aki nyilvánosan megvédte Tarlós polgármestert a "Sziget-vitában". Miután a sportpolitika - különösen a kormányzás utolsó évében - a kormány kiemelt területe volt, a miniszter több témában is feltűnt. Az olimpiai terv, a labdarúgás-fejlesztés vagy az új sportcsarnok építkezése kapcsán Deutsch olykor-olykor megszólalt, ám feltehetően 1999-es népszerűség-csökkenése, valamint nyilvánosságot kapott magánéleti botránya miatt a nyilvánosság előtt már nem számított a Fidesz vezette kormány frontemberének.


A drogtörvénytől az olimpiáig

A hatalomra került Fidesz egy teljesen új, a magyar közjogi rendszerben addig soha nem létező minisztérium felállítását vette tervbe. A kormányalakítás során az ifjúság és a sport ügyeinek rendezésére külön tárcát állítottak fel. A "diplomaügy" miatt azonban a minisztérium az érdemi működését csak 1999. január 1-jével kezdhette meg. Sokáig igen képlékeny volt, hogy pontosan mit is fog csinálni a kifejezetten Deutsch személyére szabott tárca.
A sporttársadalom kezdetben örömmel fogadta, hogy a sporttal külön és kiemelten foglalkozó kormányzati szerv alakult. A tárca fontos szerepet kapott a nemzeti drogstratégia megvalósításával kapcsolatos kérdésekben, valamint látványos koordinatív feladatokat is ellát a különböző kormányzati "sportálmok" (futball EB, olimpia, stb.) megvalósításában.
A tárca jogalkotási tevékenysége minimális volt. A ciklusban mindösszesen egy önállóan kezdeményezett törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek. És ezt is csak 2000 augusztusában tette meg. A 2000. évi CXLV. törvény a sportról nagy vitát váltott ki az Országgyűlésben, amit az is jól mutat, hogy a javaslathoz 300 feletti módosító indítvány érkezett. Sőt, bő négy hónappal a törvény hatályba lépése után, 2001 májusában, kormánypárti oldalról érkezett több, 37 szakaszt érintő, módosító javaslat. A törvény legérdekesebb pontja a sportpályákon tapasztalható erőszak megfékezését tűzte ki célul. A kormány szándéka szerint a törvény elősegíti a sport területén elmaradt valódi társadalmi-gazdasági átalakulást. Az indokolásból kiderül, a törvény azt a hiányt hivatott pótolni, hogy a sport kimaradt a privatizációból, a kedvezményes hitelekből és a különböző befektetési és társasági adókedvezményekből. A kormány szerint ennek (is) köszönhetően a sportban több mint tízmilliárdos köztartozás halmozódott fel. Az új törvény, melynek központjában egyébiránt a szabadidősport áll, az állami támogatási rendszert alakította át.
Ezenkívül a tárca két nagyobb jelentést készített az Országgyűlés részére a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről, melyek közül az elsőt elfogadta az Országgyűlés, míg a második 2001 szeptembere óta a részletes vitára vár.
A minisztérium az ifjúsági és kábítószerrel kapcsolatos kérdések körében is nyújtott be határozati javaslatot a Parlament elé. Az Országgyűlés 2000 decemberében fogadta el a 96/2000. (XII. 11.) OGY-határozatot a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról. A program elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Ennek jegyében indította el a tárca drogellenes reklámkampányát. Az igazi vitát azonban az úgynevezett "drogtörvény" elfogadása jelentette. Egy durva, vádaskodásoktól sem mentes vita következett, amelyben emberjogi szervezetek és az SZDSZ azzal vádolták a kormányt, hogy kriminalizálni akarja a drogfogyasztókat. A kormány az elrettentéssel és azzal érvelt, hogy a bíróságok számára tág tér áll rendelkezésre a droghasználat súlyosságának mérlegelésére. Tény, hogy a törvénymódosítás elfogadása óta - néhány kirívó esettől eltekintve - nem lettek tele a magyar börtönök marihuánás cigarettát szívó fiatalokkal.
A drogstratégia legnagyobb erénye az, hogy egyáltalán létezik, és a törvényi szigorításokban szereplő utólagos büntetések mellett a megelőzésre is gondol: a büntetőtörvénykönyv szigorítása mellett a fiatalok számára felvilágosítást, oktatást biztosít. A lefektetett elvekkel nem, a megvalósítással azonban már komoly probléma lehet: a drogstratégia több olyan intézkedést irányoz elő, amely komoly összegeket igényel, és félő, hogy a program tényleges megvalósítása elmarad a hazai helyzet által megkívánt színvonaltól.
Jelenleg két határozati javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amelyet a tárca nyújtott be: A XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról, (melyet egy visszavonás után másodszorra is beterjesztett), illetve a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatról. Ezekről azonban a Parlament még nem döntött.


Ifjúságpolitika gyerekcipőben

Az Ifjúsági és Sportminisztériumnak nyugodt négy éve volt az uniós csatlakozás szempontjából - két lényeges ponton volt feladata: az ifjúsági programokban való részvétel, illetve a kábítószer elleni küzdelem terén.
A csatlakozással kapcsolatos kötelezettségek csekély száma részint annak tudható be, hogy maga az uniós közös ifjúságpolitika is "gyerekcipőben jár". Az EU 2001-ben készített el egy "fehér könyvet" (a "fehér könyvek" az akcióprogramok "előfutárai", csupán ajánlásokat tartalmaznak) az ifjúságpolitikára vonatkozóan. Az elfogadott intézkedések jellege is mutatja a terület kidolgozatlanságát. A közösségi ifjúságpolitika alapjai és főbb célkitűzései viszont megfogalmazódtak - ezek végrehajtására az EU több közösségi programot dolgozott ki. A közösségi ifjúsági programokban a társult államok is részt vehetnek. Magyarországon az ISM felügyeli a "Fiatalok Európáért", új nevén "Ifjúság" elnevezésű programot. A program célja az európai fiatalok közötti párbeszéd támogatása, és külön figyelmet szentel a hátrányos helyzetű fiatalok segítésére.
A minisztérium kapcsolatokat épített ki - saját megfogalmazásában: az unió előszobájának tekintett - Európa Tanács ifjúsági programjaival. A kapcsolat keretében képzési programokat, konferenciákat, diáktalálkozókat szerveznek.
Az ISM négyéves tevékenysége alatt meglehetősen szűkmarkúan bánt a törvényjavaslatokkal. Dicséretes viszont az, hogy a tárca egyetlen benyújtott javaslata, a sporttörvény európai alapra épül, így például az 1985-ös strasbourgi "a sporteseményeken, különös tekintettel a labdarúgó-mérkőzésekre, tapasztalható nézőtéri erőszakkal és rendzavarásokkal kapcsolatos intézkedésekről" szóló európai egyezményre, illetve beépíti az Európai Sport Charta alapelveit.
Több izgalmat tartogat a minisztérium részvétele a kábítószer elleni küzdelemben. Az Európai Unió minden éves jelentésében felhívta a figyelmet a kábítószerhelyzetre mint olyan területre, ahol a harmonizáció érdekében még további intézkedésekre van szükség.
Az unió legújabb négyéves akciótervében felszólítja a tagállamokat a szorosabb együttműködésre a következő területeken: a kereslet csökkentése érdekében a drogfogyasztás ellen intenzív kampány folytatása és a kábítószer-kereskedelemmel szembeni erélyesebb fellépés.
A Magyarország és az EU között létrejött társulási megállapodás külön kiemeli és az együttműködés jelentős területének minősíti a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést. A kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem ellen indult többfrontos harcból (IM, EÜM, BM) az ISM is kivette a részét. A minisztériumon belül hozták létre például a kábítószerügyekért felelős államtitkári posztot. Az államtitkár feladatai közé tartozik a kábítószerügyi koordinációs bizottság felügyelete, illetve a drogprevencióval kapcsolatos tevékenységek koordinálása.
Az ISM égisze alatt született meg 2000-ben a nemzeti drogstratégia, amit az unió is kiemelt jelentésében a kábítószer elleni küzdelem jelentős és üdvözlendő lépéseként. A nemzeti drogstratégia tartalmaz általános iránymutatást, és meghatároz konkrét intézkedéseket is. A koncepció abból az EU által is megállapított tényből indul ki, hogy a magyarországi kábítószeres helyzet egyre romlik, már nemcsak átmegy rajtunk a kereskedelem, hanem "célországgá" is váltunk, és különösen a tizenéves korosztály, valamint a hátrányos helyzetű rétegek veszélyeztetettek.


Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter
1966-ban született Budapesten. Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1992-ben fejezte be. A Fidesz alapító tagja. A Fidesz önkormányzati kabinetjének elnöke, 1993 áprilisától a Fidesz sajtóügyekért és tájékoztatásért felelős alelnöke. 1990-ben a Fidesz budapesti területi listáján jutott a Parlamentbe, azóta folyamatosan képviselő. 1990-től a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Az 1994. évi országgyűlési választásokon budapesti listavezetőként jutott be a törvényhozásba. Az 1998-as választásokon a főváros 9. választókörzetében szerzett parlamenti mandátumot. 1999. január elsejétől Orbán Viktor kormányában az ifjúsági és sportügyek minisztere. Nős, három gyermeke van.


Deutsch Tamás

- folyamatosan csökkent a népszerűsége és a kormányon belüli befolyása
- minisztersége sem nem kudarc, sem nem siker.


A Minisztérium feladatai

- Az ifjúságot és a sportot érintő folyamatok elemzése.
- Tudományosan megalapozott rövid, közép- és hosszú távú előrejelzések készítése.
- Ifjúság- és sportpolitikai kérdésekben javaslat készítése a kormány számára.
- Ifjúságvédelem.
- Jogi szabályozás kidolgozása a minisztérium által lefedett területeken.
- Fogyatékosok aktív és egészséges életvitelének támogatása.
Kábítószerügyi-koordináció.


Fontosabb jogszabályok

2000. évi CXLV. törvény a sportról
96/2000. (XII. 11.) OGY-határozat. A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról


Fontosabb kapcsolódó jogszabályok

1039/1998. (III. 31.) Korm. határozat a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság létrehozásáról
113/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet az ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről


Mások mondják...

Nádori László egyetemi tanár: 1998-ban a kormánykoalíció nem örökölt stabil állapotokat és fejlesztésre alkalmas feltételeket. "A sportban ugyanis addig még senki sem nyúlt a megkövesedett struktúrákhoz - mondta Nádori. - Az ISM első két éve sem hozott ezen a téren változást. Másfél évvel ezelőtt aztán a sporttörvény és vele összefüggésben a négy köztestületből álló rendszer létrehozása lepte meg a sportvilág szereplőit."

A négy köztestület: a Magyar Olimpiai Bizottság, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport-szövetség, az utóbbi három megalakításáról a 2000-es sporttörvény rendelkezik.
Nádori László szerint a törvény és a köztestületek működése tartalmi és formai szempontból sok újdonságot jelentett, távlatokat nyitott a szabályozott építkezés előtt. "De elszalasztottuk az európai gyakorlathoz való igazodás esélyét - folytatta. - Egy ilyen határozott kormányzati stílus mellett csak egy erős civil ernyőszervezet tudná hatékonyan képviselni a sport érdekeit, csak az lehetne méltó partnere az államnak. Ilyen szervezet pedig nincs." A négy köztestület ugyanis állami feladatokat lát el, ami nem baj - véli Nádori, de ettől még nem alakulnak ki a civil szerveződések, és ez lényeges eltérés az európai gyakorlattól. "A civil gondolkodás és gyakorlat teljesen hiányzik - mondta. - A sport civil jellege a második világháború előtt erős volt, de az ötvenes években eltűnt, nem élnek már a reflexek, és úgy látszik, továbbra is várnunk kell a feltámadására."

Tímár Csaba ügyvéd, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének (Madrisz) elnöke, a Leo Amici drogterápiás intézet vezetője: a kábítószerkérdésben érintett szakmák képviselőit a mostanihoz hasonló mélységben még nem vonták be a szaktárca munkájába. A sokat vitatott "drogtörvénytől" a szakma ugyanakkor nagyobb differenciáltságot várna, ezért a Btk. vonatkozó részének módosítását többször is javasolták. Tímár Csaba szerint szigorúbban kellene büntetni az igazi nagykereskedőket - akik sok esetben nem is fogyasztanak, "csupán" milliárdokat keresnek a drogon. Őket legtöbb esetben a rendőrség nem tudja elfogni. Ezzel párhuzamosan az alkalmi fogyasztók büntetését enyhítené a Madrisz elnöke. A külföldi tapasztalatok is mutatják: tévedés azt hinni, hogy a büntetés szigorításával meg lehet oldani ezt a társadalmi problémát. Tímár Csaba meglátása szerint először a nemzeti drogstratégiát kellene hatékonnyá tenni, a magyar társadalom jellemző problémáit volna szükséges felszámolni, vagy legalábis korlátok közé szorítani. Ezt követően lehetett volna szigorítani a törvényt.
A magyarországi kábítószerhelyzet sarkalatos problémája, hogy a nyolcterápiás intézetben mindössze 150 férőhely van, ezért mindnek várakozási listát kell fenntartania. A férőhelyek számának növelése célja a tárcának. Ezt a törekvést igazolja, hogy több intézet is kapott támogatást a közelmúltban férőhelybővítésre.

Újhelyi István, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács (Magyit) elnöke: az ISM nevéből az "I" betűt zárójelbe lehet tenni. A szaktárca gyakran szervez látványos rendezvényeket közpénzeken, ugyanakkor nem hallatta kellőképpen hangját a korosztályt érintő társadalmi kérdésekben - állítja a Magyit-elnök.
Egy ifjúsági minisztériumnak a gyermekek és fiatalok lobbistájaként kellene fellépnie, nem pedig programszervező minisztériumként. Ma Magyarországon 800 ezer kiskorú él a létminimum környékén vagy az alatt. Ebben a helyzetben különösen szükséges lenne a minisztériumi szerepvállalás - fogalmaz a Magyit elnöke.

Újhelyi sarkalatos hibának tartja, hogy gyakorlatilag nem zajlott a minisztériumban jogszabályalkotás. A ciklusban egyetlen - a sportról szóló - törvényjavaslatot nyújtott be a tárca. Ifjúsági törvény még mindig nincs, holott másfél éve folyik a korosztály életlehetőségeiről szóló tervezet kommunikációja.
Az ISM óriási hibát követett el, mikor megalakulásakor eltörölte az Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács intézményét. A tárca döntéseinek minőségén is meglátszik, hogy nincs párbeszéd a civil szféra széles körével. Az ISM "kiválogatott" néhány szervezetet, és csak ezekkel hajlandó kommunikálni - állítja a Magyit-elnök. Szintén negatívumként említi Újhelyi azt a tényt, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanács élén maga az ifjúságért felelős helyettes államtitkár áll.

Prácser László, az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament (OGYIP) elnöke: a kormányzati ciklus végéhez közeledve továbbra sincs ifjúsági törvény. Prácser ugyanakkor fontosnak tartja a tényt, hogy lett minisztériuma az ifjúságnak, így érdekeik jobban megjelenhetnek kormányzati szinten. Felemás helyzetet eredményez viszont, hogy a gyermekek képviseletével az SZCSM és az ISM is foglalkozik. Nincs tárcaközi megállapodással rendezve ez a kérdés, így a gyermekek képviselete elveszhet a két minisztérium között.
Prácser emlékeztetett: a gyermekek jogairól szóló New York-i ENSZ-egyezményt a magyar országgyűlés 1991-ben ratifikálta. Ennek ellenére még mindig több eltérés van a magyar és az ENSZ által elfogadott kiskorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályozás között.
Az OGYIP elnöke az elért eredmények között említi a pályázati rendszer nyilvánossá tételét. Pozitívnak tartja, hogy például játszótér- építésre, ifjúsági házak fejlesztésére, táborozásra jelentős pályázati forrás áll rendelkezésre. Véleménye szerint előremutató lépés a Regionális Ifjúsági Tanácsok létrejötte. Szintén fontos, hogy 1970 óta először készült ifjúságkutatás, melynek adatait bárki megismerheti.
Kérdésünkre Pácser elmondta: az ifjúsági miniszter jogköre jelenleg igen széles. Ennek egyebek között oka, hogy ifjúsági törvény hiányában sok témában miniszteri rendeletekkel döntenek.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695