10. hét (2002. március 4-10.) - Külügyi Figyelő

2002-03-18

Március első hetén már érezhetően csökkent a Benes-dekrétumok kérdését övező nemzetközi vita hevessége. A magyar külpolitika homlokterébol a dekrétum ügyön felül kikerült a státustörvény további kezelése is. A héten megerősítést nyert, hogy szlovák-magyar relációban májusig nem lesz megoldás a törvény vitatott pontjaira. A hét legnagyobb vihart kavart magyar vonatkozású külpolitikai eseménye a Washingon Post 2002. március 4. hétfői cikke, amelyben a cikkíró szerint az Egyesült Államok szeretné, ha az áprilisi választásokat az ellenzék nyerné meg. A héten az Anakonda hadmuvelet során, Afganisztán területén újabb csapást mértek az al-Kaida és tálib erokre, és a Közel-Kelet immáron egy valódi háború szélére sodródott. A hét végére az áldozatok száma mindkét oldalon több százra emelkedett. Budapest vendége volt José Maria Aznar spanyol miniszterelnök, és nemzetközi hindi konferenciát is tartottak hazánkban.

A Washington Post hétfői cikke

A héten óriási vihart kavart a Washington Post cikke, melyben Jackson Diehl, a lap szerkesztőségi oldalainak helyettes vezetője azon véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok azt szeretné, ha áprilisban az ellenzék nyerné meg a választásokat, és a Bush-kormányzat "keresztbetett ujjakkal szorít" a választás sikerességéért. A újságíró szerint a magyar miniszterelnök "a harmincas évekre emlékeztető nacionalista célokat tett magáévá, és hallgatólagos szövetségre lépett az antiszemitákkal." A szerző éles hangon megjegyezte, hogy hazánk NATO csatlakozása után csaknem hat évvel, a magyarok "Lebensraumjáról" beszélő Orbán Viktor olyannyira mérgezővé vált, hogy megtagadták tőle a fehér házi látogatást. Érdemes felidézni az ebből eredő következtetést is: "Ha megnézzük Orbánt, elmondhatjuk, hogy ő a bizonyíték bővítési teóriánk kudarcára. Ha 1995-ben, vagy 1996-ban mondta volna azt, amit most, azzal diszkvalifikálta volna magát és Magyarországot."

A súlyos szavak nem maradtak visszhangtalanul. A szerző nyilatkozatában leszögezte, hogy cikkével csupán a bővítés nehézségeire próbálta meg ráirányítani a figyelmet. "Amit írtam, magáért beszél" - tette hozzá. Itthon a Külügyminisztérium szóvivője leszögezte, sajnálatos, hogy az írás egyoldalú, és nem szól Bush elnök február 14-én Orbán Viktor kormányfővel folytatott telefonbeszélgetéséről. Horváth Gábor elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy a miniszterelnöknek egy olyan kitételt tulajdonítottak, amely tőle nem hangzott el ("Lebensraum"). Kovács László, az MSZP elnöke és külügyminiszter-jelöltje úgy vélekedett, hogy nem jó, ha egy ilyen rangos lapban, amely egyébként nem baloldali nézeteket tükröz, elmarasztaló cikk jelenik meg az ország miniszterelnökéről, mert ez az ország megítélését is rontja.

Szintén hétfőn tette közzé az amerikai külügyminisztérium, az emberi jogok világméretű helyzetéről készült idei jelentését. A dokumentum Magyarországot súlyosan bíráló megállapításokat is tartalmaz. Elmarasztalja hazánkat -többek között - a rendőri túlkapások, zaklatások terén, amelyek főként romák és külföldiek ellen irányulnak. A jelentés szerint továbbra is létezik antiszemita és rasszista diszkrimináció hazánkban. A zsidó közösség vezetői arról panaszkodnak, hogy a kormány nem eléggé határolódik el a szélsőjobboldali MIÉP kódolt antiszemitizmusától. Továbbá létező gond az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek sérelmére, amelynek hátterében prostitúció és kényszermunka állnak. Súlyos probléma még a szexuális zaklatás és munkahelyi megkülönböztetés is. A jelentés kitér a közszolgálati médiában tapasztalható egyenlőtlenségekre is.

A Washington Post cikk és a jelentés szókimondásának hátterében az amerikai külpolitika megváltozott stílusa, és az Orbán-kormány diplomáciai fiaskó-sorozata áll. Emlékezetes, hogy a bostoni díszdoktori cím átvételekor nem sikerült fehér házi vizitet szervezni a magyar miniszterelnöknek. Továbbá nem volt szerencsés lépés a frissen kinevezett Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövetet harsányan kritizálni a kormánypárti orgánumokban sem, miután az antiszemitizmus magyarországi megnyilvánulásairól nyilatkozott. Amerikai részről azt is többször nyilvánvalóvá tették, hogy rosszallással szemlélik a kormánypárt és a szélsőjobboldali MIÉP közeledését.


Aznar spanyol miniszterelnök Budapesten

Orbán Viktor meghívására José Maria Aznar spanyol miniszterelnök 2002. március 4-én hétfőn Budapestre látogatott. Aznar, aki fél évig az EU soros elnöke is, leszögezte, hogy országa nem ellenzi a személyek szabad mozgását, így majdan az új tagállamok polgárainak szabad munkavállalását sem az egész unió területén. Biztosította tárgyalópartnerét, Spanyolország szándéka, hogy hazánk ez év végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, és részt vehessen majd a következő, 2004-es európai parlamenti választásokon. Ellenben határozottan kijelentette, hogy Madrid nem fog lemondani EU-pénzekről, ugyanis "más dolog a szolidaritás, és más dolog a tárgyalás, és a lényeg, az összeurópai érdekek szem előtt tartása." A magyar miniszterelnök válaszában kifejtette a bővítéssel kapcsolatos magyar álláspontot, és annak a reményének adott hangot, hogy az új tagok a régiekkel egyenlő elbánásban részesülnek majd. "Határozottan, keményen, de kompromisszumra készen fogunk tárgyalni" - tette hozzá Orbán. A spanyol kormányfő az általa elnökölt Kereszténydemokrata Centrum Internacionálé képviseletében felszólalt a Fidesz kampányrendezvényén is. Beszédében magyar kollégáját "az egyik legfontosabb európai vezetőként" értékelte. A pártprogramon való együttes fellépés beleillik a Fidesz azon stratégiájába, hogy a kampány során minél több európai vezető tegyen hitet a jobboldali magyar kormány mellett (Stoiber, Schüssel, Berlusconi, Aznar).


Státusztörvény-vita: májusig jegelve

A héten egyértelművé vált, hogy az elhúzódó magyar-szlovák státusztörvény vitára nem lehet pontot tenni a magyarországi választások előtt. Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár bejelentette, hogy a levélváltások közte és Németh Zsolt között nem célszerűek, sokkal hatékonyabb lenne, ha ismét tárgyalóasztalhoz ülnének, de erre a javaslatára a magyar partner nem adott kedvező választ. Ezek után a szlovák fél számára bizonyossá vált, hogy csak az új budapesti kormánnyal lehet majd rendezni a vitás kérdéseket. A fő problémát a törvény alkalmazhatóságában jelölte meg a pozsonyi politikus. Szlovákia ugyanis ragaszkodik hozzá, hogy Magyarország írásban rögzítse: a kedvezménytörvénynek nincs területen kívüli hatálya, és nem avatkozik be Szlovákia személyi és területi joghatóságába. A státusztörvény szlovákiai helyzetének a megoldása ennél fogva az új magyar kormánynak - függetlenül, hogy MSZP, vagy Fidesz vezetésű - is sürgős feladata lesz.


Egyéb fontos hírek

Lassú az ügykezelés az erdélyi státuszirodákban - derült ki a héten. Mindazonáltal összesen 83 442 fő vehette át eddig a magyarigazolványt.

Regionális hindi konferenciát tartottak a héten Budapesten. A rendezvény vendége volt Lata Reddy indiai külügyi államtitkár-helyettes, aki leszögezte, hogy a mintegy 600 halálos áldozatot követelő hindu-muszlim konfliktust sikerült Gudzsarát állam határai között tartaniuk, a polgárháború lehetőségével nem számolnak.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyílt levelet tett közzé, amiben arra szólította fel a romániai magyarságot, hogy a március 18-i népszámláláskor vállalja magyarságát, ugyanis ez lehet a közösség túlélésének záloga.

Negyven magyar felderítő indult a macedóniai Szkopjébe, hogy bekapcsolódjék a NATO macedóniai békemissziójába. Ezzel 730-ra emelkedett a külföldön szolgálatot teljesítő magyar kontingensek létszáma.

Mikulás Dzurinda 2002. május 24-25-re Pozsonyba hívta a visegrádi és Benelux országok kormányfőit. A visegrádi együttműködés jelenlegi állapota ezzel újabb lendületet kaphat.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ősszel, a szlovákiai választásokat követően felveti a parlamentben a Benes-dekrétumok ügyét - jelentette ki a szlovák tévében Bugár Béla pártelnök 2002. március 10-én, vasárnap.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695