Termőföld privatizáció (2. rész)

2002-05-07

Orbán Viktor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány az állami tulajdonban lévő földek versenytárgyalás formájában történő azonnali értékesítését határozta el. A sajtóértekezleten Orbán Viktor kitért arra is, hogy ezek a földterületek korábban megkötött haszonbérleti szerződésekkel terheltek, de ennek ellenére is versenytárgyalásra bocsátják őket. A kormányfő megfogalmazása szerint enyhíteni kell az országosan észlelhető földéhséget, mert a családi gazdaságok és az egyéni gazdák előtt a fejlődés lehetőségének legkomolyabb korlátja a földhiány.
A miniszterelnök elmondta: a több százezer hektárnyi földterület értékesítését lehetővé tevő döntéssel a helyben lakó gazdákat szeretnék földhöz juttatni. A választásokon győztes ellenzék szerint azonban jogszabályellenesek a tervek és csupán a tizenkét volt, nemrégen privatizált állami gazdaság új tulajdonosi körének kíván földvásárlási lehetőséget adni a kormány.

Összefoglalás

Az Orbán-kormány döntését támogató érvek:
- a Fidesz arra tett ígéretet, hogy támogatja és termőföldhöz juttatja a családi vállalkozókat
- a polgári kormány pedig most vállalja a felelősséget az állami termőföldek értékesítésekor, mert a vidéki társadalom sorsa dől el azon, hogy azok kinek a tulajdonába kerülnek
- a kormány által megkezdett értékesítési folyamatot be kell fejezni, mert nem szabad megengedni, hogy az uniós gazdákkal versenyezni képes és akaró magyar családi gazdaságok ismét háztáji gazdasággá silányuljanak
- az elővásárlásra jogosultak körét a termőföldről szóló törvény határozza meg, így első helyen mindig a családi gazdálkodó áll
- jelenleg a magyar termőterület mintegy 50 százaléka van az egyéni gazdák tulajdonában, de a társas vállalkozások adják a magyar mezőgazdaság termelésének több mint a felét és ezt az arányt a magángazdák javára kell megváltoztatni és ehhez járul hozzá, hogy a kormány az állami földek megvételét lehetővé teszi a gazdáknak
- a földnek a családi gazdaságokhoz kell jutniuk, és nem azokhoz, akiknek a következő kabinet szánja
- a kormány döntésével, vagyis az állami földek megvételének lehetőségével kialakulhat a vidéki középbirtokosság, amit a parasztság már régen szeretett volna elérni
- az eljárás nyilvános lesz, és csak az tehet ajánlatot az állami földek megvételére, akinek a törvény szerint elővásárlási joga van

Az Orbán-kormány döntését kritizáló érvek:
- az összes mezőgazdasági hitelállomány 80-90 százalékát éppen azok a nagyobb vették fel, amelyek döntően bérelt földterületeken gazdálkodnak, a kormány döntése, hogy főként családi gazdálkodóknak adná el az állami tulajdonban lévő 450 ezer hektár termőföldet, ezen hitelfelvevők gazdálkodását nehezítené vagy lehetetlenítené el, azaz a hitelek visszafizetése több mint kétségessé válna
- furcsa az a különbségtétel, amellyel a távozó kormány két részre osztja az egykori állami gazdaságokat, el akarják adni azokat a földterületeket, amelyeket a már 8-10 éve privatizált agrártársaságok bérelnek és művelnek, viszont érinthetetlennek nyilvánítják a frissen privatizált gazdaságokat; a 12 újonnan eladott társaság sok tulajdonosa a jelenlegi kormány klientúrájába tartozik, ezért számíthat kivételezésre
- a Fidesz birtokrendezés alatt azt érti, hogy az állami földtulajdont a saját klientúrájának osztja ki
- a földértékesítési akció alkotmányellenes, mert a Nemzeti Földalapról szóló törvényben, illetve a földtörvényben a jelenlegi joggyakorlattól eltérően nem a föld használójának, hanem a családi gazdaságoknak kíván elővásárlási jogot biztosítani a kormányzat
- a Fidesz számára nem az a lényeg, hogy egyáltalán végrehajtható-e vagy hasznos-e. Önbeteljesítő jóslaton munkálkodik. A kéthetes kampányroham arról szólt, hogy az MSZP veszélyeztetné a jövő elkezdését, mindent elvenne a 'vívmányokból'. A földügy ennek az illusztrációja: erre haladnánk tovább, ha módunk lenne rá - mondja a leköszönő kormányfő. A szocialisták ellenben tiltakoznak, mert más érdekeket szolgálnak. Megmondtuk, hogy így lesz. A Fidesz ad, az MSZP elvesz - ez a szereposztás lényege



ifj. Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára szerint (In: O. Horváth György A frissen privatizált gazdaságok alól nem adják el a földet, Magyar Hírlap, 2002. május 4.) a bankszövetség "ez év elején éppen azért támadta meg mind a termőföldről szóló, mind a nemzeti földalapról szóló törvényt, illetve azok végrehajtási rendeletét, mert veszélyeztetni látja a legnagyobb mezőgazdasági hitelfelvevők sorsát és a hitelek visszafizetését, s a kormány keddi döntése az állami földek eladásáról is hasonló bizonytalanságot teremthet". Nyers szerint "az összes mezőgazdasági hitelállomány 80-90 százalékát éppen azok a nagyobb agrártermelők - főként gazdasági társaságok és szövetkezetek - vették fel, amelyek döntően bérelt földterületeken gazdálkodnak. A kormány döntése, hogy főként családi gazdálkodóknak adná el az állami tulajdonban lévő 450 ezer hektár termőföldet, ezen hitelfelvevők gazdálkodását nehezítené vagy lehetetlenítené el. Azaz a hitelek visszafizetése több mint kétségessé válna".

O. Horváth György: (u.o.) "lapértesülések szerint nem minden állami termőföldterületet vonna be a kormány az 'azonnali' értékesítésbe. A kivétel éppen a nemrég eladott volt állami gazdaságok által bérelt 70 ezer hektár. Ezekben a gazdaságokban - amint azt az MH többször megírta - nem a dolgozók lettek a fő tulajdonosok, hanem a menedzserek és az Orbán-kormány idején kinevezett, a gazdaságokban soha nem dolgozó vezetők, a mezőgazdasághoz korábban egyáltalán nem kötődő magánemberek, esetenként ismert pénzemberek. Ez érdekes képet ad a parasztok, a termelők földéhségére hivatkozó kormányról. Szakértők szerint igen furcsa az a különbségtétel, amellyel a pár hét múlva távozó kormány két részre osztja az egykori állami gazdaságokat. El akarják adni azokat a földterületeket, amelyeket a már 8-10 éve privatizált agrártársaságok bérelnek és művelnek, viszont érinthetetlennek nyilvánítják a frissen privatizált gazdaságokat. Felvetődik a kérdés: miért kell az amúgy is hatalmas állami támogatáshoz 17 milliárd forintos 20 éves kedvezményes hitelhez juttatott agrárrészvénytársaságokat különleges védelem alá helyezni? Vannak, akik úgy vélik, hogy a 12 újonnan eladott társaság sok tulajdonosa a jelenlegi kormány klientúrájába tartozik, ezért számíthat kivételezésre, míg a régebben magánosított volt állami gazdaságok nagyobbrészt saját dolgozóik tulajdonába kerültek, s nekik nem akarnak kedvezményt adni".

Bolgár György szerint (Hol tartunk?, Magyar Hírlap, 2002. május 4.) "ott tartunk, hogy minden kezd a feje tetejére állni. Semmi nem úgy történik, ahogyan egy demokráciában szokás. A választásokon győztes pártok és szavazóik egyre jobban félnek, a vesztesek pedig saját (hang)erejüktől (és a még kezükben lévő hatalomtól) megrészegülve egyre jobban megfélemlítik őket. A szocialisták és a szabaddemokraták még mindig azt hiszik, hogy akármilyen mocskos kampány után ugyan, de mégis lezajlott egy demokratikus választás, amelynek az eredményét még vadkeleten is illik tiszteletben tartani. Azt hiszik, hogy az átlátszó jogi gerillaháború befejezése után választási végeredményt lehet hirdetni, kormányt lehet alakítani. Azt hiszik, hogy előbb-utóbb a kedélyek megnyugszanak. És nem hisznek a szemüknek, amikor a hatalomból kiszavazott kormány bejelenti, hogy gyorsított eljárással eladja az állami tulajdonban lévő földeket. Nem hisznek a fülüknek, amikor azt hallják, hogy a jövő keddi kormányülésen elfogadják a következő ciklusra tervezett családtámogatási rendszert, hadd hajtsa végre a Medgyessy-kormány az Orbán-programot. Vajon hisznek-e majd a szemüknek és fülüknek, amikor a még hivatalban lévő miniszterelnök netán azt mondja híveinek (remélem, nem mondja), hogy magát a választási eredményt sem fogadja el? Előénekesei és udvari újságírói ugyanis már napok óta ezt zengik, ő maga pedig rádióinterjújában talányosan azon morfondírozott, hogy nem tudja megmagyarázni, mi történt április hetedikén. Arra viszont hivatalban lévő miniszterelnökként egy szava sincs, hogy a parlamentből kiszorult, utólag a Fidesz által is szélsőségesnek nevezett MIÉP általános választási csalásról harsog".

Ferenczi Krisztina szerint (Orbán-kormány: 373 titkos határozat, Magyar Hírlap, 2002. május 6.) "csökkenő tendenciát mutat a rendszerváltás óta az egymást követő kormányok titkosítási gyakorlata. Az Orbán-kormány 'mindössze' 373, a Horn-kormány 486, az Antall-Boross-kabinet 2299 úgynevezett 3000-es határozatot hozott. Az Orbán-kormány kevesebb titkos határozatot hozott, mint elődjei. Az úgynevezett 3000-es határozatok közé elsősorban az állam- vagy szolgálati titkok kerülnek, de ide sorolhatók azok az iratok is, amelyek kizárólag a kormány és tagjai számára jelölnek meg feladatot. (...) Az Antall-Boross-kormány feltűnően magas számú, 2299 titkos határozatából egyébként a legnagyobb vihart azok váltották ki, amelyek különféle kötelezettségvállalást tartalmaztak. Kötelezettségvállalásoknak az Orbán-kormány sincs híján - ezeket minden esetben a nagy nyilvánosság előtt jelentik be, csak a költségvetési kiadás vonzatuk végösszege nem ismert egyelőre. Ilyen például a választások után versenytárgyalásra bocsátandó állami földek megvásárlására folyósítandó hitel összértéke - a már folyósított agrárhitelekkel. Ugyanakkor más téren gyakran élt az Orbán-kabinet a 'titkosítás' eszközével: az Országimázs Központ által elköltött állami milliárdokról például csak hosszú huzavona után tájékoztatta a nyilvánosságot".

Vonza András agrárminiszter szerint (In: A termőföld védelmében, Magyar Nemzet, 2002. május 6.) "az elővásárlásra jogosultak körét a termőföldről szóló törvény határozza meg, így első helyen mindig a családi gazdálkodó áll".

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint (In: Nagy Ottó: Polgári összefogás a termőföldért, Magyar Nemzet, 2002. május 6.) " anarchiához vezethet, ha a kormányra készülő erők arra szólítják fel a köztisztviselőket, hogy ne hajtsák végre az állami földek értékesítéséről szóló döntést." Varga úgy véli "akármekkora is az agrárgazdaság nemzetgazdaságon belül betöltött szerepe, számítani kell rá; a Fidesz arra tett ígéretet, hogy támogatja és termőföldhöz juttatja a családi vállalkozókat"

Varga elmondta, "a jelenlegi koalíció négy év alatt önálló szakirányként létrehozta a vidékfejlesztést, s ennek kapcsán létrejöttek a jelentős eredményeket felmutatni tudó vidékfejlesztési irodák. Az agrártámogatások összegét az 1994-98-as időszakhoz képest megduplázták, zárult az agrárolló, elindult a gazdahitel és a kibontakozási program, emelkedtek a mezőgazdasági adó- és illetékkedvezmények. Elindult az új, termőföldvásárlásra, gépberuházásra, ültetvénytelepítésre, telephely kialakításra igénybe vehető gazdahitel-program, amelyre idáig 70 milliárd forint hitelkérelem érkezett, ebből 42 milliárd a családi gazdálkodóktól. Tavaly év végén elfogadták a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, a polgári kormány pedig most vállalja a felelősséget az állami termőföldek értékesítésekor, mert a vidéki társadalom sorsa dől el azon, hogy azok kinek a tulajdonába kerülnek" Varga úgy véli "a földnek a családi gazdaságokhoz kell jutniuk, és nem azokhoz, akiknek a következő kabinet szánja".

Vonza András agrárminiszter szerint (u.o.) "akkor kap támadásokat a polgári kormány, amikor lehetőséget teremt a középbirtokosság kialakítására (...) az eladandó állami földeket a helyben lakóknak kínálja fel megvételre az állam. (...) az elővásárlásra jogosultak körét a termőföldről szóló törvény határozza meg, így első helyen mindig a családi gazdálkodó áll. A versenytárgyaláson nyertes ajánlattevőnek pedig azt a személyt nyilvánítják, aki az elővásárlási jogosultsági sorrendben az induló ár feletti legmagasabb ajánlatot tette. Az értékesítendő földterületek listáját a versenytárgyalások előtt 30 nappal kifüggesztik a termőföld fekvése szerinti önkormányzati irodákban, a megyei FM-hivatalokban és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. ügyfélforgalmi irodáiban, ahol bárki megtekintheti azokat".

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke szerint "1997-ben az akkori kormány visszafordíthatatlan helyzetet akart teremteni a termőföldpiacon, de ezt a szándékot megakadályozták, nem engedve, hogy a magyar termőföld gazdasági társaságokon keresztül külföldiek kezébe kerüljön. A Magosz a termőföld kérdésében nem ismer megalkuvást, ezért a kormány által megkezdett értékesítési folyamatot be kell fejezni, mert nem szabad megengedni, hogy az uniós gazdákkal versenyezni képes és akaró magyar családi gazdaságok ismét háztáji gazdasággá silányuljanak". A klientúraépítésről szóló szocialista vádakra Jakab István úgy reagált, büszke lehet az a kormány, amelynek ilyen klientúrája van, s amely mellett az egész magyar gazdatársadalom letette a voksát.

Farkas Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint (u.o.) "jelenleg a magyar termőterület mintegy 50 százaléka van az egyéni gazdák tulajdonában, de a társas vállalkozások adják a magyar mezőgazdaság termelésének több mint a felét. Ezt az arányt a magángazdák javára kell megváltoztatni. Ehhez járul hozzá, hogy a kormány az állami földek megvételét lehetővé teszi a gazdáknak. A megkezdődő versenytárgyalások során magántulajdonba kerülő mintegy 400 ezer hektár adja a magyar termőföld 8-9 százalékát".

Németh Imre, a szocialista párt mezőgazdasági miniszterjelöltje: (In: Versenytárgyalás kormánydöntéssel, Magyar Nemzet, 2002. május 6.) "Nyomatékosan felszólítjuk a leköszönő kormányt, hogy a maradék néhány hetében ne rontsa tovább a saját helyzetét, és tartózkodjon az ilyen etikátlan, a nemzetet, az adófizetőket megcsorbító". Németh úgy tartja: "ez 'fedőakció a narancsbárók által megszerzett nagygazdaságok, tőkés nagybirtokok földdel való ellátása céljából', amely hasonlít a családi gazdaságok finanszírozására kidolgozott hitelkonstrukciók árnyékában megbúvó 12 állami gazdaság feltőkésítéséhez". Németh szerint "a Fidesz birtokrendezés alatt azt érti, hogy az állami földtulajdont a saját klientúrájának osztja ki".

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint (In: Dombi Margit: Szocialisták a családi gazdaságok ellen, Magyar Nemzet, 2002. május 6.) "politikai haszonszerzésre használja az állami termőföldek előkészítetlen és átláthatatlan azonnali eladását a megbukott".

Juhászné szerint "a földértékesítési akció alkotmányellenes, mert a Nemzeti Földalapról szóló törvényben, illetve a földtörvényben a jelenlegi joggyakorlattól eltérően nem a föld használójának, hanem a családi gazdaságoknak kíván elővásárlási jogot biztosítani a kormányzat. A szocialisták ezért támogatják a Hajdú-Bihar megyei tedeji, köselyi és berettyóújfalui állami gazdaságok jogutódainak aláírásgyűjtési akcióját. Ennek célja: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, az elővásárlási jog értelmezése megfelel-e az alkotmány szellemének.
Juhászné szerint a Nemzeti Földalap Hajdú-Bihar megyében található mintegy 25 ezer hektárjának értékesítése két-három ezer ember foglalkoztatását érinti. Veszélyezteti a gépforgalmazók érdekeit, hiszen az értékesítés miatt széthulló gazdasági egységek többé nem jelentenek piacot a gépkereskedőknek. Káros, hogy az állami gazdaságok jogutódaiként bérelt földön gazdálkodó társaságok ezeken a területeken milliárdos befektetéseket végeztek, és az általuk használt föld eladásával e befektetések is veszélybe kerülnek". Juhászné Lévai Katalin kijelentette: "a szerződéseket az új kormány nem tekinti majd jogszerűnek".

Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint (In: Tűzön-vízen át az állami földek eladásáért, Magyar Hírlap, 2002. május 6.) "a kormány döntésével, vagyis az állami földek megvételének lehetőségével kialakulhat a vidéki középbirtokosság, amit a parasztság már régen szeretett volna elérni. (...) az eljárás nyilvános lesz, és csak az tehet ajánlatot az állami földek megvételére, akinek a törvény szerint elővásárlási joga van. Ezek közé tartozik a családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó családtagja, továbbá a közös háztartásban élő családtag, a helyben lakó szomszéd, a helyben lakó, továbbá a Nemzeti Földalap, a haszonbérlő és a részes művelő. A felsorolás egyben sorrendiséget is jelent az elővásárlásnál. A megvásárolható földeket 30 nappal a versenytárgyalás előtt meg kell hirdetni a helyi önkormányzatoknál, a megyei földművelésügyi hivataloknál, valamint a Nemzeti Földalap Kht. ügyfélforgalmi irodájában. A versenytárgyalásra annak megkezdése előtt az érdeklődőknek regisztráltatniuk kell magukat. Ha valaki egy adott földrészletre elfogadott érvényes ajánlatot tesz, de attól eláll, bánatpénzt kell fizetnie".

Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke szerint (u.o.) "személyes kártérítési felelősség terheli majd Vonza András jelenlegi agrárminisztert azért, ha olyan akciókat indít el, amelyek egy nyilvánvalóan alkotmánysértő törvényre alapozott földvásárlási szerződések megkötéséhez vezet. Miután a földtörvény ellen az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok visszamenőleges hatállyal kérik a jogszabály megsemmisítését, elfogadó határozat esetén minden erre alapozott szerződés törvénysértő lesz..

Orosz véleménye szerint "egyébként a jelenlegi kormánynak nem lesz módja egyetlenegy felajánlott állami földterületet sem magántulajdonba adni. (...) a földhivatal vezetőit nem fogják tudni rávenni arra, hogy mindehhez asszisztáljanak".

Lakner Zoltán szerint (Hideg, meleg, Magyar Hírlap, 2002. május 6.) "nincs megállás. Orbán Viktor az utolsó utáni pillanatban is keményen dolgozik. A 'választások eredményétől függetlenül' hoz döntéseket, ami elég furcsán hangzik a köztársaság miniszterelnökétől. Az 'időn túl' elhatározott földeladás indulatokat és tiltakozást váltott ki. De a Fidesz számára nem az a lényeg, hogy egyáltalán végrehajtható-e vagy hasznos-e. Önbeteljesítő jóslaton munkálkodik. A kéthetes kampányroham arról szólt, hogy az MSZP veszélyeztetné a jövő elkezdését, mindent elvenne a 'vívmányokból'. A földügy ennek az illusztrációja: erre haladnánk tovább, ha módunk lenne rá - mondja a leköszönő kormányfő. A szocialisták ellenben tiltakoznak, mert más érdekeket szolgálnak. Megmondtuk, hogy így lesz. A Fidesz ad, az MSZP elvesz - ez a szereposztás lényege. Amikor a szocialisták a még regnáló kormányt támadják, a hazát veszélyeztetik - ez a sugalmazás. A Fidesz politikája egyenlő a polgárok érdekével. A kormányzati hatalomtól megfosztott Orbán Viktor ezt az 'összefüggést' akarja majd üzenni ellenzékből is".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695