A Negyedik Parlament

2002-05-16

2002. május 15-én megtartotta alakuló ülését a rendszerváltás utáni negyedik szabadon választott parlament. 1998-tól eltérően 2002-ben már az alakuló ülés előtt megszületett a megállapodás az egyik legfontosabb kérdésről: a bizottsági helyekről és a parlamenti tisztségekről. Az alábbiakban röviden a megállapodást elemezzük.

Korábbi írásunkban bemutattuk az 1990-es, 1994-es és 1998-as parlamenti struktúrát. Míg 1990-ben mindössze 10 állandó bizottság alakult a parlamentben, 1994-ben 17-re, 1998-ban 22-re, majd 2001-ben - az informatikai bizottság megalakításával - már 23-ra nőtt ez a szám. 2002-ben a négypárti megállapodásnak köszönhetően újabb két bizottsággal növekedett a létszám, azaz 25 bizottság létrehozásában állapodtak meg a pártok. Miközben azonban az állandó bizottságok száma tovább növekedett, az egyes bizottságok átlagos létszáma enyhén csökkent.

A megállapodás létrejöttében kulcsfontosságú volt, hogy a Fidesz-MPP nem ragaszkodott a mandátumarányos képviselethez. A párt képviselői méltányolták a leendő kormánypártok igényét arra, hogy minden bizottságban többségben legyenek. Így a bizottságok egy részében egy, másik részében két fős MSZP-SZDSZ többség jött létre. Az MSZP elfogadta a Fidesz azon javaslatát, hogy a parlamenti munka hatékonyságának növelése érdekében a jövőben ne három, hanem öt alelnöke legyen a parlamentnek. A szokásoknak megfelelően a legnagyobb parlamenti frakció, az MSZP nevezi meg a ház elnökét (Szili Katalin), míg a Fidesz két (Harrach Péter, Szájer József), az MDF (Dávid Ibolya), az SZDSZ (Wekler Ferenc) és az MSZP (Mandur László) egy-egy alelnököt delegálhat.

A megállapodás értelmében 14 bizottság élére a leendő kormánypártok, 11-nek az élére pedig a leendő ellenzéki pártok jelölnek elnököt. Míg 1994-ben 5 (költségvetési, nemzetbiztonsági, önkormányzati, foglalkoztatási, európai integrációs), 1998-ban pedig 8 bizottságnak (költségvetési, külügyi, egészségügyi, emberi jogi, ifjúsági és sport, foglalkoztatási, idegenforgalmi, nemzetbiztonsági) az élén állt ellenzéki politikus, most a bizottságok 44 százalékát vezeti majd az egyébként több mint 49 százalékos parlamenti mandátumaránnyal rendelkező Fidesz-MDF.

A Fidesz politikusai 9 bizottság élén állnak majd. A párt képviselőcsoportjának döntése értelmében az idegenforgalmi bizottság elnökévé Lasztovicza Jenőt, az informatikai bizottság elnökévé Rogán Antalt, a környezetvédelmi bizottság elnökévé Turi-Kovács Bélát, a költségvetési bizottság elnökévé Varga Mihályt, a külügyi bizottság elnökévé Németh Zsoltot, a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé Kövér Lászlót, az önkormányzati bizottság elnökévé Szita Károlyt, a számvevőszéki bizottság elnökévé Tállai Andrást, a szociális és családügyi bizottság elnökévé pedig Mátrai Mártát javasolja megválasztani. A névsort áttekintve érdekesség, hogy a Fidesz korábbi környezetvédelmi szakembere, a bizottság eddigi elnöke, Illés Zoltán helyett a kisgazda minisztert, Túri-Kovács Bélát választotta a bizottság élére. Az MDF a foglalkoztatási bizottság élére Hende Csabát, az igazságügyi minisztérium eddigi államtitkárát, míg az emberi jogi bizottság élére Szászfalvi Lászlót jelölte.

Az MSZP frakciója a megállapodás értelmében 12 testület élére javasolhat szocialista elnököt. Ennek alapján Vastagh Pál az alkotmányügyi, Vojnik Mária az egészségügyi, Keleti György a honvédelmi, Szekeres Imre a gazdasági, Bakonyi Tibor az ifjúsági, Géczi József Alajos a mentelmi, Magda Sándor a mezőgazdasági, Szabados Tamás az oktatási, Gál Zoltán a rendészeti, Szabó Imre a társadalmi szervezetekkel foglalkozó, Baráth Etele a területfejlesztési, Csiha Judit pedig az ügyrendi bizottságot vezeti majd. A kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ a jelentős presztízst jelentő európai uniós bizottság élére Szent-Iványi Istvánt, míg a sajtóval foglalkozó bizottság élére Pető Ivánt nevezte meg.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a bizottságok felállítása egy ésszerű kompromisszum eredménye. A Fidesz-MDF elfogadta a mandátumárányos elosztástól való eltérést, míg a leendő kormánypártok több, a Fidesz számára fontos bizottság vezetői posztját átengedték. Ilyennek nevezhető leginkább a szociális és családügyi valamint a tradicionális ellenzéki vezetés alatt álló költségvetési és külügyi bizottság. Míg 1998 és 2002 között az egészségügyi és az ifjúsági és sport bizottság ellenzéki irányítás alatt állt, ezeknek a bizottságoknak a vezetését most megtarthatta a kormányra készülő MSZP. Az MDF és az SZDSZ egyaránt két fontos, a pártok karakteréhez illeszkedő bizottság élére állíthatnak elnököt.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695