A kormányprogramról (2. rész)

2002-05-31

Nyugodt, kiszámítható gazdaságpolitikát, a korrupció felszámolását, és a demokratikus intézményrendszer helyreállítását ígérte az MSZP-SZDSZ koalíció a kormányprogram vitájában. Békét kíván teremteni az új kormányzat a kultúra területén, hogy ne érezze senki azt, másik kurzuspolitika kezdődik - hangsúlyozta az MSZP-s Kocsi László, akit pártja a kultusztárca politikai államtitkárává jelölt. Közölte: nem politizálják át, nem központosítják a kultúrát, hanem tisztességes, átlátható támogatási rendszert, színvonalas közszolgálati műsorszolgáltatást akarnak biztosítani. Az SZDSZ-es Fodor Gábor felszólalásában a jogállam helyreállításáról beszélt. Mint mondta, visszaadják az ellenzéki jogokat a Fidesznek, helyreállítják a parlament hetenkénti ülésezését, ügyelnek a bíróságok és a média függetlenségére, megszüntetik az ügyészségek politikai befolyásolását. Fodor Gábor szerint "a Magyar Köztársaság rákfenéje volt az elmúlt négy év korrupciója". (Háttér: 2002. május 25.)


Összefoglalás

A kormányprogramot támogató érvek:
- családtámogatási rendszere nem tesz különbséget érdemek és családtípusok, támogatási formák és támogatási csatornák szerint, javítani kíván minden gyermeket vállaló család, minden gyermek helyzetén
- tervek szerint megszűnik az iskoláztatási támogatás, azaz az a rendszer, hogy hatéves kor után csak az kapja a családi pótlékot, akinek gyereke iskolába jár
- az családi adókedvezmény megmarad, de kiterjesztik, s azok, akik azt nem tudták teljesen kihasználni, a különbözetet kapják majd meg
- a kormányprogram talán az egyik legmarkánsabb eleme a korrupció elleni határozottabb fellépés
- el kell ismerni: ha nem is minden részletében, de többnyire beépültek a kormányprogramba a választási ígéretek
- az augusztusi dupla családi pótlék rendszerének bevezetése
- egyszeri juttatásként 19 ezer forintot kapnak a nyugdíjasok
- augusztustól a Nemzeti Földalap társadalmi ellenőrzés alatt lesz
- szeptember elsejétől 30 százalékos főiskolai és egyetemi ösztöndíj-emelés
- szeptember elsejétől a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók fizetésének 50 százalékos felemelése
- a minimálbér adómentessé tétele
- heti két pihenőnap garantálása a Munka Törvénykönyvében
- 800 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út építése
- a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése 2006-ig
- regionális közigazgatás létrehozása a ciklus végéig
- 2003-tól 19, 25 és 40 százalékos, a ciklus végére 18, 25 és 38 százalékos kulcsokat tartalmazó szja-adótábla
- a minimálbért kereső alkalmazottak adómentessége a 2003-2004-es adótörvényben
- az egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése
- egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetése
- ingyenes óvodai étkeztetés a rászorultaknak
- a középfokú oktatásban legalább egy szakvégzettség ingyenes megszerzési lehetősége
- a Európai elvárásoknak megfelelő számítástechnikai képesítés (ECDL) térítésmentesen
- a B kategóriás jogosítvány és egy középfokú nyelvvizsga ingyenes megszerzési lehetősége
- a szakiskolát végző fiatalok átképzési, továbbképzési támogatása
- ingyenes tanfolyamok a mezőgazdasággal foglalkozóknak
- a kormányprogram számos a demokrácia melletti határozott kiállásról szóló elemet tartalmaz, ilyen a hetenkénti országgyűlés, az Országgyűlés ellenőrző szerepének erősítése, a vallásszabadság diszkriminációmentes biztosításának és általában a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépésnek az ígérete

A kormányprogramot kritizáló érvek:
- a kormányprogram nem tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek megállíthatnák a népességfogyást
- a 'jövőbe mutató beruházások' leállításával kívánják megteremteni a száz napra szóló ígéretek fedezetét, az ÁPV Rt. vezetőinek menesztése azt sejteti, hogy a maradék állami vagyont is kiárusítják
- a kormányprogram fölhígult a Pilvax kávéházi ígéretekhez képest, kimaradt például a 10 ezer forintos gyes-, a 20 százalékos családipótlék-emelés, megnyirbálták a beharangozott 50 százalékos közalkalmazotti béremelést, nem ösztönzik járulékcsökkentéssel a 45 felettiek munkába állását
- a száznapos ígérethalmaz beváltásához a beruházások leállításával teremtik meg a fedezetet, így nem épülnek majd autópályák és nem újítanak fel kórházakat, illetve iskolákat
- eltörlik a tőkejövedelmek adóját, ezáltal azokat támogatják, akik helyett a pénzük dolgozik
- kormány árliberalizációjának egyik várható következménye lesz, hogy egy átlagos családi ház gázszámlája 68-70 ezer forinttal, lakótelepi lakásé pedig negyvenezer forinttal emelkedik majd évente
- a kormányalakítás előtti időszakban elhangzott, de a kormányprogramban már nem olvasható ígéretek:
a gazdasági növekedés 2006-ra elérheti a 6 százalékot (Medgyessy Péter), 300-400 ezer új munkahely (Medgyessy Péter), négy év alatt 25 ezer szociális bérlakás épül (Medgyessy Péter), a gyógyító-megelőző ellátások jelenlegi 4,4 százalékos GDP-részesedése a kormányzati ciklus végére legalább a 6,5 százalékra emelkedik (Csehák Judit),még legalább egy évig nem kerül sor lakossági gázáremelésre (Csillag István)
- kormányprogramnak nem jó, de kampánykiadványnak sem igazán, mert azok az egyértelmű állítások, világos célkitűzések, számok, amelyeket Medgyessy Péter a kampányában megfogalmazott, azok már kimaradtak ebből az anyagból
- a családok támogatását a kormányprogram a szociálpolitikai fejezetbe sorolta, ez azt jelenti, hogy egy paternalista, családellenes filozófiát kívánnak feleleveníteni, hogy a gyereket vállalók segélyben részesítendők
- a száznapos programban a közalkalmazottak bérének, fizetésének ötvenszázalékos idei emeléséről beszéltek, ez ma már nincs sehol, két évre elnyújtva kívánják ezt az ígéretet bevezetni
- eltűnt a tízezer kollégiumi férőhely létesítésének vállalása a kormányprogramból
- a kormány egyidejűleg ígéri a bőkezűbb állami osztogatást és az adócsökkentést, ami értelemszerűen csökkenti a szétosztható összegeket
- bár a miniszterelnök azt mondta, hogy megtartják a családi adókedvezményeket, ez a programból nem olvasható ki, és joggal lehet feltételezni, hogy a kedvezmények értékének csökkentését tűzték célul
- a kormány nem határolódik el a tandíj ismételt bevezetésétől
- nem emelik az államilag finanszírozott képzésben részt vevők számát
- veszélybe került a diákhitel intézményének fejlesztése



Medgyessy Péter reagált a kormányprogram vitájában elhangzottakra a program elfogadása és a kormányfő megválasztása előtt. (In: Hivatalba lépett az új kormány, Népszava, 2002. május 28.) Medgyessy "többek között hangsúlyozta, hogy az új ellenzéki képviselők vádjaival ellentétben az infláció leszorítását, a családtámogatási rendszer fenntartását és kiegészítését, továbbá a határon túli magyarok kérdését is fontosnak tartja. Ezzel összefüggésben megismételte korábbi kijelentését, miszerint 10 millió magyar miniszterelnöke lesz (ezt ezúttal azzal egészítette ki, hogy közjogi értelemben nem is lehet más), ugyanakkor 15 millió magyarért érez felelősséget".

Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint (Kun J. Viktória: Mit ígér az új kormány családpolitikája?, Népszava, 2002. május 28.) "a most elfogadott kormányprogram családtámogatási elképzeléseiben egyértelműen a szociálpolitikára helyezi a hangsúlyt. (...) Az Orbán-kormányt megelőző négy év támogatási rendszere egyértelműen a stratégiai gyermekvállalást ösztönözte, amelynek komoly veszélye volt akkor, hogy szegénységcsapdába zavarja a családokat: nem tud ugyanis olyan jövőképet mutatni, amely biztosítja, hogy később is képesek lesznek a szülők a gyermeket felnevelni". Pongrácz Tiborné az új kormánynál nem látja azokat a fő szempontokat, amelyek megállíthatnák a népességfogyást.

Pongrácz szerint "a most elfogadott program egyelőre keret, azaz nem látni, mi kerül ki, illetve be a jövőben, mi erősödik, illetve gyengül majd. A legfontosabb népesedéspolitikai lépés azonban az lenne, hogy hosszú távon kiszámítható támogatási rendszer alakuljon ki. Még akkor is, ha esetleg az intézkedések nem mindenkinek tetszenek. Az a fontos, hogy azokkal valóban tartósan tervezni lehessen".

Kun J. Viktória szerint "a tegnap hivatalba lépett koalíció azonban egyértelműen a családi pótlékot tartja a legfontosabb segítő eszköznek. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek érdekeit szem előtt tartó kormányzati cselekvés egyben jövőorientált politika is. A kormány a gyermekek életét javító intézkedéseket és támogatást stratégiai beruházásnak tekinti. Javítani kíván minden gyermeket vállaló család, minden gyermek helyzetén. Családtámogatási rendszerünk ezért nem tesz különbséget érdemek és családtípusok, támogatási formák és támogatási csatornák szerint. Boldogságot a család ad gyermekeinknek, ennek anyagi feltételeit megteremteni közös felelősségünk is. - szerepel a kormányprogramban".

Mózer Péter, az MSZP szakembere elmondta (u.o.) "a már meglévő támogatásokat nem vesszük vissza, a kormány szerint azonban minden gyermek egyenlő, anyagi, jövedelmi helyzete miatt senkit sem lehet megkülönböztetni. Éppen emiatt a központi elem a családi pótlék lesz. A későbbi tervek szerint megszűnik az iskoláztatási támogatás, azaz az a rendszer, hogy hatéves kor után csak az kapja a családi pótlékot, akinek gyereke iskolába jár. Kiderült ugyanis, hogy ez alkalmazhatatlan: jó volt a cél, az eszköz azonban rossz, a szakemberek nem tudták alkalmazni mindezt a mindennapokban. A változtatásokkal tehát ismét egységes lesz a családok alanyi jogú támogatása".

Mózer elmondta "az adókedvezmény megmarad, de kiterjesztik, s azok, akik azt nem tudták teljesen kihasználni, a különbözetet kapják majd meg. Módosul az is, hogy míg eddig csak a házasok tudták megosztani az adókedvezményt, azt a jövőben az élettársak is megtehetik majd. A változásokat egyelőre a most érvényes adókedvezményen lehet bevezetni, azaz az egy gyermek után járó 3 ezer, a két gyermek után járó 4 ezer és a három vagy több gyermek után járó 10 ezer forintot nem kell majd befizetni".

Mózer szerint "a kiindulási pont az, hogy minden gyermek egyformán fontos, a családok életkörülményeit szeretné javítani a kormány, az egyenlőtlenségeket pedig csökkenteni, s a gyermeknevelés anyagi terheihez is hozzájárulni. Ehhez tartoznak még olyan újabb ellátási elemek is - mert úgy igazságos -, hogy a rosszabb helyzetben lévők gyermekeit jobban támogassák, különösen az olyan életszakaszokban, amikor nagyobb kiadással jár a gyermekvállalás. Ilyen például az iskolakezdés, a szülés előtti időszak vagy például a téli fűtési szezon. Mindezt a gyerekek jogán is támogatni kell, különféle ellátásokkal. A gyermek születésekor az anyasági támogatást 50 százalékkal kell növelni, az egyszeri juttatás így a nyugdíjminimum 150 százaléka helyett 225 százaléka lesz. A kormány célja a családok közti egyenlőtlenségek csökkentése, ehhez pedig szükség van a bölcsődék és az óvodák funkciójának erősítésére. Így várhatóan emelni kell a fenntartásukhoz, működtetésükhöz szükséges támogatást, elsősorban természetbeni juttatásokkal. Ez ugyanis sokat segíthet abban, hogy mindkét szülő munkát vállaljon, gyermekekkel együtt is".

Béki Gabriella (SZDSZ) szerint (u.o.) kormányprogrammal kapcsolatban "a legnagyobb csalódás, hogy a gyes emelése nincs például benne az első 100 nap programjában, holott ez égető kérdés: ma ugyanis azzal, hogy értéke a minimálbér 40 százalékán van, egyszerűen nem alternatíva a gyermekvállalók számára. A családi pótlék emelése közös célkitűzés volt. Arra pedig a szocialista partner ígéretet tett, hogy az adókedvezményekből adódó igazságtalanságok megszüntetésére valamilyen konstrukciót ki fognak dolgozni. Így tehát egyenlőre elfogadható a megállapodás, a tervek alapján pedig reményeim szerint valóban a jelenleginél igazságosabb lesz később a családtámogatás".

Pokorni Zoltán szerint (In: Ízekre szedik a kormányprogramot, Magyar Hírlap, 2002. május 30.) 'Medgyessy Péter programjából az derül ki: a 'jövőbe mutató beruházások' leállításával kívánják megteremteni a száz napra szóló ígéretek fedezetét. Az ÁPV Rt. vezetőinek menesztése azt sejteti (...), hogy a maradék állami vagyont is kiárusítják'.

Bodnár Lajos szerint (Közpénzmosás, Magyar Hírlap, 2002. május 30.) "az új kabinet hivatalba lépésének első pillanatától vizsgázik a kormányprogram, amelynek talán az egyik legmarkánsabb eleme a korrupció elleni határozottabb fellépés. Hamvukba holt parlamenti vizsgálódások, eredménytelen vagy eleve félretett nyomozások, gyanús cégeladások s tranzakciók sora magyarázza az elhatározást. A Happy End Kft. ügyében most elrendelt rendőrségi nyomozás mintha azt mutatná, hogy a választások után nyomban megkezdődött az üvegzseb program végrehajtása. Ám a dolog nem ilyen egyszerű. Akik ismerik a korrupció természetrajzát, lehűtik a túlzott várakozást. Óvatosságra int az ÁSZ-jelentés is. Mert az ugyan megállapította, hogy 'a közpénzek útja a végső felhasználóig követhetetlen', ám nem találta főbenjáró bűnnek - az autópálya-megbízásoknál - a közbeszerzési pályázat negligálását. Kellő fenntartással érdemes kezelni azokat a szándéknyilatkozatokat is, hogy a törvény eszközeivel kivizsgálnak minden ügyet, amelyre a 'gyanú árnyéka vetül'. A gyanú ugyanis még nem bizonyíték, s most az új kormányra szállt át a bizonyítási teher. 'A kormány igyekszik elzárni a korrupciós helyzetek kialakulásának lehetőségét, ennek érdekében elindítja az üvegzseb programot' - hirdette meg jó előre Medgyessy Péter. Ám igazságügy-minisztere bizottsági meghallgatásán jelezte, nem ígérhet gyors sikereket ott, ahol állami döntésekbe csomagolták a törvénysértés határán mozgó magánügyleteket".

Pokorni Zoltán úgy fogalmazott a Fidesz gazdasági kabinetjének rendezvényén: (In: Kis Ferenc. A Fidesz a jövőt félti, Magyar Nemzet, 2002. május 30.) "a konferenciasorozat mottóját a Vissza a jövőbe című amerikai film adhatná. Megjegyezte, a Medgyessy-kormány programja alapján úgy tűnik, az országba a múlt tér vissza. Az MSZP-SZDSZ-kabinet vezetői által hangoztatott vélemény, amely szerint kiürült az államkassza, hasonlatos Horn Gyula 1994-es nyilatkozataihoz. (...) Pokorni attól tart, hogy a száznapos ígérethalmaz beváltásához a beruházások leállításával teremtik meg a fedezetet, így nem épülnek majd autópályák és nem újítanak fel kórházakat, illetve iskolákat. A jövő felélésére utal az ÁPV Rt. lefejezése, amely első lépése a majdani privatizációs döntéseknek - vélekedett a pártelnök".

Pokorni Zoltán "az új kormány gazdaságpolitikájának sarkalatos pontjaként értékelte, hogy eltörlik a tőkejövedelmek adóját, ezáltal azokat támogatják, akik helyett a pénzük dolgozik. A kormány árliberalizációjának egyik várható következménye lesz, hogy egy átlagos családi ház gázszámlája 68-70 ezer forinttal, lakótelepi lakásé pedig negyvenezer forinttal emelkedik majd évente".

Csaba László közgazdász szerint (Csintalanságok, Népszava, 2002. május 30.) "az új kormány mindenképp kitart a száznapos program mellett, még akár az államháztartási hiány 5 százalék fölé futása, az infláció áprilisban megindult gyorsulása és a kamatszint e hónapban megindult emelkedése mellett is. Nyilvánvaló, hogy aritmetikai lehetetlenség - és egyben felelőtlenség - is lenne, ha az idei évben mind az Orbán-, mind a Medgyessy-kormány által megtett ígéreteket egyidejűleg beváltanák. A gazdaság lehetőségeit szétfeszítő költekezést mindenképp korlátozni kell, és ez aligha történhet csupán az önkormányzati választások után".

Eörsi János szerint (Megalakult az új kormány - Mit akarnak?, Figyelő, 2002. május 30.) "fontos fejlemény a gazdaságirányítási, gazdaságpolitikai hatáskörök át- vagy inkább visszarendezése. Újra a Pénzügyminisztérium (PM) játssza majd a gazdasági csúcstárca szerepét, akár korábban, az Antall-, majd a Horn-kormány alatt. Sőt, László Csaba, a tárca vezetője minden eddigit fölülmúló befolyásra tehet szert. Ő vezeti majd a gazdasági kabinetet, amit annak idején, 1996-ban Medgyessy is feltételként szabott, amikor elvállalta a pénzügyminiszterséget. 'Hangsúlyozni szeretném, hogy a gazdasági kabinetnek, amelyben természetszerűleg a reálszféra, illetve a Pénzügyminisztérium is helyet kapna, a jelenleginél sokkal fontosabb szerepet szeretnénk adni' - mondta László Csaba a költségvetési bizottsági meghallgatásán. Tárcájához kerül a privatizáció meg a kincstári vagyonkezelés, erről máris kezeskedik a miniszterek fölsorolásáról szóló, múlt héten elfogadott törvény".

Eörsi szerint "a pénzügyminiszter legnagyobb horderejű újítása azonban az 'Üvegzseb' program lehet. Ennek keretében a 'lehető legnagyobb mértékű' adatnyilvánosságot biztosítaná a költségvetési forrásból finanszírozott programoknál. Vagyis, ha jól értjük, a nyilvánosságot hívja segítségül a PM takarékosságért vívott harcához, amelyben a tárca éveken át meglehetősen gyengének bizonyult az eddigi belterjes ügymenetben. Az is tisztulást hozhat, hogy a köztulajdonba tartozó vagyonelemeket 'túlnyomórészt' nyilvános pályázat alapján, a döntési eljárás dokumentálásával értékesítik".

A Pokorni Zolrán szerint (u.o.) "a kormányprogram fölhígult a Pilvax kávéházi ígéretekhez képest, kimaradt például a 10 ezer forintos gyes-, a 20 százalékos családipótlék-emelés, megnyirbálták a beharangozott 50 százalékos közalkalmazotti béremelést, nem ösztönzik járulékcsökkentéssel a 45 felettiek munkába állását".

Eörsi szerint (u.o.) "valamennyit csakugyan visszavett Medgyessy a választási ígéretekből. Így például a program 'csak' a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók idei - nem kismértékű - béremelésére vállalkozik, a többi közalkalmazott egyszeri bérrendezését 2004. január elsejéig, fokozatosan hajtaná végre. A minimálbér korábban október elsejére ígért adómentessége a jövő év elejére tolódik ki, az eredetileg elképzelt 13, 25 és 40 százalékos szja-tábla pedig megjárta a koalíciós egyeztetést, így jövőre 19, 25 és 40, 2004-re pedig 18, 25 és 38 százalékos kulcsokat terveznek. Mégis el kell ismerni: ha nem is minden részletében, de többnyire beépültek a kormányprogramba a választási ígéretek. László Csaba újabban 150-160 milliárd forintra taksálja az első száz nap kiadásait nettóban, azaz például a megemelt pedagógusbérrel visszajövő többlet adóbevétel levonásával".

A kormányprogram az első száz napra a következőket ígéri: (u.o.) "az augusztusi dupla családi pótlék rendszerének bevezetése, egyszeri juttatásként 19 ezer forint a nyugdíjasoknak, augusztustól a Nemzeti Földalap társadalmi ellenőrzése, szeptember elsejétől 30 százalékos főiskolai és egyetemi ösztöndíj-emelés, szeptember elsejétől a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók fizetésének 50 százalékos felemelése, a minimálbér adómentessé tétel, heti két pihenőnap garantálása a Munka Törvénykönyvében".

A kormányprogram a következő négy évre szóló ígéretei: (u.o.) "800 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út építése, az állami újraelosztás a GDP-n belül évi 1 százalékponttal mérséklődik, az államháztartási hiány - az EU módszertana szerint - a GDP 2,5 százalékára csökken 2006-ig, az európai uniós csatlakozás után megnyíló közösségi források maradéktalan igénybevétele, a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése 2006-ig, regionális közigazgatás létrehozása a ciklus végéig, 2003-tól 19, 25 és 40 százalékos, a ciklus végére 18, 25 és 38 százalékos kulcsokat tartalmazó szja-adótábla, a minimálbért kereső alkalmazottak adómentessége a 2003-2004-es adótörvényben, az egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése, egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetése, a helyi adózás felülvizsgálata, ingyenes eljárási jogi képviselet a szociálisan rászorultaknak, ingyenes óvodai étkeztetés a rászorultaknak, a középfokú oktatásban legalább egy szakvégzettség ingyenes megszerzési lehetősége, a Európai elvárásoknak megfelelő számítástechnikai képesítés (ECDL) térítésmentesen, a B kategóriás jogosítvány és egy középfokú nyelvvizsga ingyenes megszerzési lehetősége, a szakiskolát végző fiatalok átképzési, továbbképzési támogatása, rászorultság esetén, ingyenes tanfolyamok a mezőgazdasággal foglalkozóknak".

A kormányalakítás előtti időszakban elhangzott, de a kormányprogramban már nem olvasható ígéretek: (u.o.)
"a gazdasági növekedés 2006-ra elérheti a 6 százalékot (Medgyessy Péter), 300-400 ezer új munkahely (Medgyessy Péter), négy év alatt 25 ezer szociális bérlakás épül (Medgyessy Péter), a gyógyító-megelőző ellátások jelenlegi 4,4 százalékos GDP-részesedése a kormányzati ciklus végére legalább a 6,5 százalékra emelkedik (Csehák Judit),még legalább egy évig nem kerül sor lakossági gázáremelésre (Csillag István)"

Eörsi szerint "a 'senki ne legyen beteg azért, mert szegény; senki ne szegényedjen el azért, mert beteg' elvét tűzte zászlajára Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. Ennek érvényesítése a gyakorlatban azonban bizonyára nem lesz egyszerű feladat. A jelek szerint az MSZP vezette kormány szociális és egészségügyi politikájának egyik fő célcsoportja a nyugdíjasok lesznek. Ez persze nem újdonság, hiszen Medgyessy már az év elején a Pilvax kávézóban bemutatott, Egyetértésben a nemzettel című, első programjában megígérte: a nyugdíjas szervezetekkel közösen alakítja ki a nyugdíjemelés új rendszerét, és az érintettek visszakapják a tőlük 1999-ben törvénytelenül elvett 52 milliárd forintot, ami átlagosan 19 ezer forint lesz személyenként. A május 27-én megalakult kormány láthatóan mindent a 'száz napra' tesz fel a szociális és egészségügyi politikában is. Az ígéretek betartása azonban nem elég, átfogó reformok nélkül nem lehet e téren sikeres a kabinet".

Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke: (In: Mi lesz az ígéretek völgyén túl?, Hetek, 2002. május 31.) "Ez a több mint százoldalas anyag az én szememben nem üti meg azt a mértéket, amit kormányprogramnak nevezhetünk, sokkal inkább hasonlít egy választási programhoz. A beszéd is, amit Medgyessy Péter úrtól hallhattunk, nem annyira a megvalósítás módját, céljait, részleteit vagy filozófiáját fejtette ki, sokkal inkább a már gyakran ismételt száznapos, tizenhárom plusz egy pontos programpontok óvatos ismertetése volt. És talán ez az egyik legfontosabb probléma: ez a látványos óvatosság. Mert kormányprogramnak nem jó, de kampánykiadványnak sem igazán, mert azok az egyértelmű állítások, világos célkitűzések, számok, amelyeket Ön a kampányában megfogalmazott, azok már kimaradtak ebből az anyagból; óvatosan, párolva, főzve, fölpuhítva már a viszszavonulás jeleit mutatják. Olyan ez, mint a hús nélküli kocsonya: meg lehet enni, csak utána hamar éhes lesz az ember".

Pokorni szerint "szomorú és sokatmondó, hogy a családok támogatását Ön a szociálpolitikai fejezetbe sorolta. Ez azt jelenti, hogy egy paternalista, családellenes filozófiát kívánnak feleleveníteni, hogy a gyereket vállalók segélyben részesítendők. Nem gyámkodásra, nem segélyre van szüksége a gyermeket vállalóknak, hanem munkára, és arra, hogy a munkával keresett pénzüket gyermekeik nevelésére fordíthassák, és ne vegye el tőlük azt az állam, hogy azután egy részét kegyesen visszaadja, míg más részét másoknak juttatja. A kampány során Önök azzal hitegették a választóikat, hogy nem nyúlnak a családtámogatási rendszerhez.

Pokorni szerint Medgyessy Péter azt mondta, hogy "a pedagógusok fizetését ötven százalékkal meg fogja növelni. Ebben a füzetben már nem ezt találjuk. Már csak a fizetés egy hányadát kitevő alapbér ötvenszázalékos emeléséről szól ez, de így szól az Önök miniszterjelöltje is ebben a kérdésben. A száznapos programban a közalkalmazottak bérének, fizetésének ötvenszázalékos idei emeléséről beszéltek. Ez ma már nincs sehol. Két évre elnyújtva kívánják ezt az ígéretet bevezetni. Nem erről volt szó. Eltűnt a tízezer kollégiumi férőhely létesítésének vállalása. A diákhitel továbbvitelének vállalása helyett nyilatkozatokat hallunk, hogy erkölcstelen a diákhitel összegét emelni".

Hack Péter szerint (Repülőrajt, Hetek, 2002. május 31.) "a programmal kapcsolatban két elem érdemel figyelmet. A program - ebben igazat kell adni az ellenzéki kritikáknak - inkább választási programra emlékeztető ígéretek sokaságát tartalmazza. Ezek feltehetően rendkívül népszerűek lesznek, hiszen a tizenharmadik havi nyugdíj és családi pótlék, az adócsökkentés, az oktatás és az egészségügy területén megígért ötven százalékos béremelés, a nyolcszáz kilométer autópálya és autóút megépítése, mind-mind sokaknak örömet szerző változás. A gondot mindössze az jelentheti, hogy az ígéretek teljesítése nehézségekbe ütközhet, hiszen a kormány egyidejűleg ígéri a bőkezűbb állami osztogatást és az adócsökkentést, ami értelemszerűen csökkenti a szétosztható összegeket. A Fidesz-kormány példátlan választások utáni kiköltekezése tovább nehezítheti az ígéretek teljesítését, illetve ha a Fidesz 'hűvös lehelete' miatt a kormány mégis teljesíti az ígéreteket, hosszabb távon idézhet elő gazdasági válságot".

Hack szerint "a kormányprogram másik sajátossága, hogy számos a demokrácia melletti határozott kiállásról szóló elemet tartalmaz. Ilyen a hetenkénti országgyűlés, az Országgyűlés ellenőrző szerepének erősítése, a vallásszabadság diszkriminációmentes biztosításának és általában a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépésnek az ígérete. Ezen ígéretek mellett az új kormány egyes tettei is tanúskodnak (például a parlament hetenkénti ülésezése), ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt beszédében leendő kormányát mindvégig a meglehetősen homályos 'nemzeti közép kormányaként' emlegette. (....) Az új kormány előző kormányhoz való viszonya is felvetett néhány ellentmondást. Mint emlékezetes Medgyessy Péter a választási kampányban kijelentette, hogy kormánya 'ugyanazt, csak jobban' fogja tenni, mint elődje. Ebben a kijelentésben nem annyira a 'jobban'-nal mint az 'ugyanaz'-zal van probléma".

Hack szerint "ha a szocialista-liberális koalíció nem tud olyan alternatív jövőképet nyújtani, amivel a vidékiek és a fiatalok jelentős része érzelmileg is azonosulni tud, akkor már az őszi önkormányzati választásokon kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Tévedés azt hinni, hogy csupán a népszerű kormányzati döntések szavazók százezreinek tartós támogatását vásárolhatja meg a kormány számára. Orbán sikere azt mutatja, hogy a társadalomban komoly igény van olyan jövőképre, amely a korábbiakhoz képest erőteljesebb érzelmi és politikai azonosulást eredményez".

Kiszelly Zoltán politológus, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa szerint (In: Sümegi Noémi: Bruttót mondok, nettó lesz belőle, Heti Válasz, 2002. május 31.) "a kormány a 'bruttót mondok, nettót értek' csapdájába esett, s az is látható, hogy a felfokozott várakozásokat kielégítő emelések után a ciklus további részében csupán reálértéken tartanák a béreket. Medgyessy vállalásainak egy részét - ösztöndíjemelés, iskolakezdéskor kéthavi családi pótlék, 19 ezer forint a nyugdíjasoknak, adómentes minimálbér - kipipálják az első száz nap feladatai között, ám a hosszú távú kormányprogramban az ígéretek többi része már nem szerepel. A kampányban az is keveseknek tűnt fel, hogy nem lehet egyszerre adót csökkenteni és a szociális juttatásokat növelni".

Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint (u.o.) "Medgyessy Péter azt vállalta, hogy tízezer forinttal megemelik a gyest, húsz százalékkal a családi pótlékot. A konkrét ígéretek a programban már nem szerepelnek, vagy csak olyan formában, hogy azokat ne lehessen számon kérni a kormányfőtől. (...) bár a miniszterelnök azt mondta, hogy megtartják a családi adókedvezményeket, ez a programból nem olvasható ki, és joggal lehet feltételezni, hogy a kedvezmények értékének csökkentését tűzték célul. A Fidesz szerint a családok gyarapodásának garanciái mellett hiányoznak a munka értékének megbecsülését szolgáló javaslatok is. Medgyessy korábban 300-400 ezer új munkahely megteremtéséről és teljes foglalkoztatottságról beszélt. Ebből csupán általános ígéret lett, menetrend, számadat, területi megoszlás bemutatása nélkül, s hiányoznak a 45 év felettiek munkához juttatásának eszközei is. Míg a miniszterelnök ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést ígért, addig a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók mellett e szféra többi dolgozójának fizetését a kormányprogram szerint csak fokozatosan emelik 2004 januárjáig. A 13. havi nyugdíjat szintén négy év alatt kívánják bevezetni".

Varga szerint "a Medgyessy-program nem biztosítja a tudáshoz való egyenlő hozzáférés esélyét. Nem határolódik el a tandíj ismételt bevezetésétől, s Magyar Bálint oktatásiminiszter-jelölt meghallgatásán az is egyértelművé vált, hogy nem emelik az államilag finanszírozott képzésben részt vevők számát. A Fidesz szerint veszélybe került a diákhitel intézményének fejlesztése, s a dokumentum nem tartalmazza a Medgyessy Péter által ígért tízezer új kollégiumi hely létesítését sem. A szocialisták programja ingyenes internethasználatot ígért az iskoláknak, könyvtáraknak és művelődési intézményeknek, ez a lehetőség a kormányprogramból eltűnt".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695