Pokorni Zoltán lemondása

2002-07-08

Gyakorta hallani a Fidesszel kapcsolatban, hogy a párt kommunikációja jól tervezett, stratégiája megalapozott és átgondolt. E hét azonban bebizonyította, hogy a Fidesz sem tévedhetetlen; a Fidesz vezetői sem rendelnek mindent alá a kommunikációs szempontoknak. A Fidesszel is megeshet, hogy a politikai racionalitás ellenében cselekszik.

Pokorni Zoltán lemondása bizonyíték a fentiekre. A pártelnök-frakcióvezető távozása megítélésünk szerint nem volt megtervezve. Ennek belátásához elegendő ennek az akciónak az összehasonlítása Pokorni pártelnökké választásával. Akkor az elnökváltás előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlott. A döntés előtt hetekkel "felvetődött" az elnökváltás gondolata, aminek következtében biztosított volt a hír napirenden való megjelenése. Ezek után a Fidesz különböző testületei egymás után biztosították támogatásukról Pokornit. Végül, a konkrét döntés meghozatalakor a Fidesz politikusai méltatták az új elnök erényeit.

A most történtek nem követték a fenti forgatókönyvet. Pokorni lemondására hirtelen került sor. Az akcióról bejelentését megelőzően nem láttak napvilágot "találgatások"; a bejelentés - a nagyközönség számára - teljesen váratlan volt. A bejelentés kommunikációja során az őszinteség hitelesnek tűnt. Valószínű, hogy Pokorni valóban személyes okok miatt, s nem a Fidesz politikai stratégiai céljait követve mondott le. Ezt a tényt leginkább az erősíti meg, hogy a lemondásnak a Fidesz számára kellemetlen következményei is vannak.

Ezen következmények közül a legfontosabb, hogy a Fideszben Pokorni lemondása nyomán "vezetési űr" keletkezett. A Fidesz a választások elvesztése után nehéz helyzetbe került, ám a párt vezetése érintetlen maradt. A jobboldal vezető ereje a "parlamenti" és a "mozgalmi" politizálás kettősségével próbálta a választások után kialakult helyzetet kezelni. Ebben a felállásban a Fidesz politikusainak többségére, különösen pedig Pokornira a "parlamenti" Fidesz megjelenítésének kötelessége hárult. A Fidesz "parlamenti" részének kellett az MSZP-vezette kormány napi működését kritizálnia, részt vennie az aktuálpolitikai konfliktusokban, felvállalnia a mindennapos konfrontációkat. Ez a politizálási stílus nem javította a Fidesz vezetőinek népszerűségét, jóllehet kiemelt napirendi jelenlétet biztosított nekik. A Szonda Ipsos felmérései szerint a "parlamenti" Fidesz vezető politikusainak népszerűsége a kormányváltás óta csökkent. Ez volt a helyzet Pokornival is, de Áder és Kövér népszerűségi indexe is negatív irányba változott. Ezzel szemben a pártonkívüliséget megtestesítő Orbán népszerűsége emelkedett a kormányváltás óta. Ezzel együtt Pokorni a kormányváltás óta a legtöbbet szereplő ellenzéki politikussá vált, akinek szerepléseit a kormányoldalon is egyedül a kormányfő múlja felül.

Pokorninak tehát egyértelműen az volt a feladata, hogy sok szerepléssel felvállalja a konfliktusokat, miközben a "mozgalmi" Fidesz Orbán vezetésével integratív politikai erőként jelenik meg, s így növeli támogatottságát. A Fidesz vezetése láthatóan nem számolt Pokorni "kiesésével". Ez látható abból, hogy neki adták mind a pártelnöki, mind a frakcióvezetői posztot, és abból is, hogy nem készítettek fel senkit, hogy utódja legyen.

A Fidesz most láthatóan gondban van; nem igazán találta még meg a jelenlegi gárdát most pótolni, a távolabbi jövőben pedig leváltani képes politikusokat. Márpedig a mostani vezető gárda közül egyre többen alkalmatlanok a Fidesz megjelenítésére. Kövér László "köteles" nyilatkozata óta kevesebbet szerepel, aminek nyilvánvaló oka, hogy e nyilatkozata - és más, hasonló megnyilvánulásai - közrejátszhattak a Fidesz vereségében. Bár bizonyos, hogy Kövér szerepe a stratégia-alkotásban továbbra is meghatározó, a Fidesz megjelenítésére nem alkalmas - már csak azért sem, mert a legnagyobb ellenzéki párt egyik legkevésbé népszerű politikusa. Pokorni lemondása után csak Deutsch és Áder maradtak "talpon" a Fidesz eredeti vezető gárdájából, ám az ő képességük a Fidesz megjelenítésére szintén kérdéses. Ádert még a Fidesz szimpatizánsai is meglehetősen színtelen politikusnak tartják, ráadásul népszerűsége Pokornié alatt van. Márpedig a pártelnöki funkció a tapasztalatok szerint tovább csökkentheti egy politikus népszerűségét - ez történt az utóbbi idők valamennyi megválasztott pártelnökével; Pokornival, Kováccsal, Demszkyvel, Kunczéval. Deutsch Tamás pedig minisztersége alatt, de már azt megelőzően is elveszette korábbi támogatottságát. Mivel Orbán Viktor a "mozgalmi" Fidesz reprezentánsa, a Fideszben jelenleg nincs olyan ismert és népszerű politikus, aki a párt megjelenítésére alkalmas lenne.

Nem kizárt tehát, hogy a Fideszt Pokorni lemondása után eléri az a válság, ami törvényszerű egy zárt klubként alakult, s vezetését tekintve máig ilyen módon működő politikai alakulatnál. A Fidesz erényei - az összehangolt akciók, az egységes stratégia - mind annak a következményei, hogy a Fidesz aktív döntéshozó magja csupán néhány emberből áll. Ami azonban eddig erény volt, az most hátránnyá válhat, miután e magból már szinte senki nem alkalmas a Fidesz megjelenítésére a nagyközönség előtt. A megoldás hosszabb távon is nehéznek tűnik, ugyanis a Fidesz vagy e szűk magból választ vezetőt - ami a nyilvánosság előtt népszerűtlen politikusok felvállalását jelenti -, vagy új arcokat keres. Ez utóbbi esetben viszont a párt kénytelen lenne bővíteni döntéshozói körét, amit a jelenlegi vezetés nem feltétlenül fogadna szívesen.

Pokorni lemondása tehát azért is nevezhető spontán akciónak, mert az így kialakult helyzet egy komoly válság lehetőségét vetíti elő a Fideszben. Márpedig aligha vélelmezhető, hogy a Fidesz tudatos döntéssel maga kívánt volna hozzájárulni e válság kialakulásához.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695