Salgó László múltja

2002-07-11

Salgó Lászlóról az ORFK új vezetőjéről kiderült III/I-es hírszerzői múltja. A Fidesz számára ügynöki múltja és törvénytelen intézkedései miatt elfogadhatatlan személlyé vált Salgó László országos rendőrfőkapitány - jelentette ki Pokorni Zoltán a párt elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: Magyarország államformájáról korábban talán tévesen állapították meg, hogy az részvénytársaság, ma már inkább azt lehet mondani, a hálózatok kormányának országa. Lamperth Mónika arra a kérdésre válaszolva, volt-e Salgó László, az ORFK vezetője III/III-as ügynök, és tudták-e ezt kinevezésekor elmondta: tisztában volt a tábornok szakmai múltjával.
Közölte, hogy Salgó László elemző tisztként dolgozott, nem volt ügynök, hanem az ügynöki jelentések regisztrálásában, továbbításában és kódszámmal ellátásában működött közre. Megjegyezte, hogy ezzel az előző belügyminiszterek - köztük Pintér Sándor - is tisztában voltak.

Összefoglaló

Salgó Lászlót támogató érvek:
- Salgó szakmai múltjának minden részletét ismerte minden belügyminiszter, akivel eddig alkalma volt együtt dolgozni: Horváth Balázs, Boross Péter, Kónya Imre, Kuncze Gábor, Pintér Sándor - jobboldaliak és 'ballibek' egyaránt
- Salgót pár hónapja éppen a Fidesz-kormány nevezte ki Tolna megyei rendőrfőkapitánynak

Salgó Lászlót kritizáló érvek:
- Salgó hírszerzői múltjából következő zsarolhatóság miatt alkalmatlan a rendőrfőkapitány tisztségére
- Salgó nem maradhat az ORFK élén, mivel a titkos ügynöki múltja akadályozhatja a rendőrség munkájához szükséges nemzetközi együttműködést
- Salgó 1985-ben makói rendőrkapitányként a Történeti Hivatal dokumentumai szerint napi operatív információs jelentést készített Lezsák és más írók tevékenységéről



Salgó László országos rendőrfőkapitány: (In: Lindner András, Horváth Zoltán: Salgó László országos rendőrfőkapitány, HVG, 2002. június 27 .) "úgy történt, hogy a rendőrtiszti főiskolán angolul tanultam, és - tekintettel arra, hogy a hírszerzés nyelveket beszélő fiatalokat keresett - megkerestek engem is. Én pedig úgy éreztem, hogy ez olyan terület, ahol - mivel mindig kitűnő voltam - még a legjobbak közt is a legjobb lehetek. (...) amit ott tanultam, nyelvet, szituációs elemzéseket, az emberi lélek árnyaltabb megismerését, azt mind életem fontos részének tartom. (...) Miután nyelveket beszélő embert nagyítóval sem találtak, így én ott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságnál néhány évig kémelhárítással foglalkoztam. Azt követően 1983-86 között értékelőtiszt lettem, így a megyei főkapitánynak s a helyettesének készítettem elő éves összefoglaló jelentéseket, kriminálstatisztikai elemzéseket".

Pokorni Zoltánt (In: A Fidesz szerint a kormányfő után már az országos rendőrfőkapitány is alkalmatlan, Magyar Hírlap, 2002. június 27.) "Fidesz számára ügynöki múltja és törvénytelen intézkedései miatt elfogadhatatlan személlyé vált Salgó László országos rendőrfőkapitány. (...) most, hogy Salgó Lászlóról kiderült III/I-es hírszerzői múltja, érthető, miként foglalhattak le 'törvénytelen módon, az ügyészség figyelmeztetése ellenére iratokat a Fidesz kampánycégénél. (...) Salgó hírszerzői múltja a feladatra alkalmatlanná teszi: 'a rendőrfőkapitány zsarolhatósága miatt. A Fidesz elnöke utalt rá: a Medgyessy-kormány éppen egy hónapja lépett hivatalba. A Fidesz politikusának megfogalmazása szerint ez alatt az egy hónap alatt az ország 'visszaesett a múlt posványába, amit a volt ügynökök, hálózati emberek, besúgók, kémek hoztak vissza'".

Salgó László országos rendőrfőkapitány közleménye szerint (In: Kis Ferenc: Ügynök volt az első számú rendőr is, Magyar Nemzet, 2002. június 28.) "szolgálati időm teljes tartama alatt pontosan ismerték az arra illetékesek életrajzi adataimat". Salgó nyilatkozatában beismerte: "1974-1977 között a BM tisztjeként hírszerzéssel foglalkozott, majd pályát módosított, és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos tisztjeként dolgozott. Eközben 1977-től 1983-ig a megyei főkapitányságon belül a III/II-es osztályon volt elhárítótiszt, majd 1987-ig értékelő tiszti feladatokat látott el".

A Fidesz szerint Salgó nem maradhat az ORFK élén (u.o.), "mivel a titkos ügynöki múltja akadályozhatja a rendőrség munkájához szükséges nemzetközi együttműködést".

A Magyar Hírlap szerint (Salgó tábornok, Magyar Hírlap, 2002. június 29.) "meglepő lett volna, ha az elmúlt napok fölajzott ügynökhangulata után az ellenzék nem köt bele Salgó László rendőr tábornokba is, miután köntörfalazás nélkül beszámolt szakmai életútjáról. És még meglepőbb lett volna, ha megint nem lehetünk tanúi tudatos félremagyarázásoknak, ferdítéseknek. Salgó tábornok egyebek között elmondta, hogy kijárta a rendőrség hírszerzőtanfolyamát, de a szimatolómunkát már nem vállalta, más beosztást kért. Ebben a munkakörében pedig kémelhárítói feladatokat is ellátott. Ilyen egyszerűen mondta, szépítés nélkül. De mindez elég volt Pokorni Zoltánnak és a Fidesz más vezetőinek arra, hogy nyomban 'Salgó-ügy' legyen, amelyben az ő tolmácsolásukban immár mindennek más az értelme. A rendőrtiszt 'ügynök', 'spicli' és még ki tudja, mi, méltatlan az országos főkapitányi sarzsi betöltésére. Pokorni szellemi főnökére, Orbán Viktorra is rálicitált, mert köztársaságunk szerinte immár nem is részvénytársaság, hanem főcsoportfőnökség, hálózat. Kiváló jelszó, amelyet aztán buzgón lehet ismételgetni, nem kis károkat okozva még önmaguknak is. A gond azzal kezdődött, hogy az ellenzék Salgó tábornokban emberére talált, aki tud riposztozni. Fölidézni például, hogy szakmai múltjának minden részletét ismerte minden belügyminiszter, akivel eddig alkalma volt együtt dolgozni: Horváth Balázs, Boross Péter, Kónya Imre, Kuncze Gábor, Pintér Sándor - jobboldaliak és 'ballibek' egyaránt. És emlékeztetni tudott arra, hogy az ő munkájára minden korábbi és mai kurzusnak szüksége volt. Amíg politizálási szándék nélkül szolgálta a Fidesz-MDF kormányt is a közbiztonság védelmében, nem volt semmi baj vele, de most, hogy a mai baloldali kormánytól fogadta el a sarzsit, egyszerre csak úgy 'ügynök' lett, akivel 'kísért a múlt'. Ne egyszerűsítsünk, nem szimplán propagandáról van szó. A kulcsszó is Salgó tábornoktól származik. Idézte Pokorni Zoltánnak az egyik mondatát: 'A rendőrség a mi bőrünkre vadászik' - így a Fidesz-elnök, vagyis közreműködik a gyanított anyagi visszaélések föltárásában. Hogyne volna hát ellenség az ilyen tábornok..."

Tanács István szerint (Móres, Népszabadság, 2002. július 1.) "Pokorni Zoltán elolvasta a HVG-ben az országos rendőrfőkapitánynyal közölt interjút, amelyben dr. Salgó nemcsak hogy nem tagadja kémelhárító múltját, hanem még hangsúlyosan hivatkozik is rá - mindjárt meg is vonta tőle a Fidesz a bizalmát. Amikor mondták neki, hogy ezt a kémelhárítót pár hónapja éppen a Fidesz-kormány nevezte ki Tolna megyei rendőrfőkapitánynak, és hogyhogy akkor még megbíztak benne, Pokorni azt felelte: azok nem ők voltak, hanem valami Pintér nevű. Akit érdekel, hogy ez a Pintér miért bízott meg Salgóban, az keresse meg őt magát, és kérdezze meg tőle. Úgy tűnik, a Fidesz elnöke már nem is emlékszik, ki az a Pintér, meg hogy mi közük volt hozzá, amíg nem hágtak ekkora erkölcsi magaslatokra. A következetes jobboldali logika szerint Medgyessyben az az erkölcstelen, hogy letagadta a főcsoportfőnökséget, Salgóban viszont éppen az, hogy sosem csinált titkot belőle. Persze erkölcstelen itt a nép is: egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 69 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Medgyessy Péter ne mondjon le kémelhárító múltja miatt. Mivel vannak véleményformálók liberális körökben is, akik ennek az ellenkezőjét gondolják, itt is felmerül a kérdés: mi a helyzet, ha a közvélemény nem akar hallgatni a véleményformálókra? Ilyen esetben lehet-e a népnek igaza, és következik-e ebből valami? Vagy inkább úgy áll a helyzet, hogy akkor még igaza volt a népnek, amikor kiszavazta Orbánt a hatalomból, de most, amikor a nép azt akarná, hogy a Medgyessy ne magyarázkodjon reggeltől estig, hanem kormányozzon, már nincs neki igaza?"

Mészáros Tamás: (A Salgó-abszurd, 168 Óra, 2002. július 4.) "láttam Salgó Lászlót, az országos rendőrfőkapitányt, amint épp egy héttel ezelőtt egy reggeli tévéműsorban mintegy mellékesen elmesélte, hogy 1974 és 1977 között hírszerzőkiképzést kapott, majd 1983-ig kémelhárító volt Csongrád megyében. Jóllehet a beszélgetés a tábornok egész eddigi életpályáját felölelte, és legfőképpen választott hivatásának személyes vezérelveiről szólt, nem kellett különös éleslátás ahhoz, hogy az ember felismerje: aligha véletlen egybeesés, hogy a főkapitány éppen most, a Medgyessy-ügy idején nyilatkozik a múltjáról. Úgy tetszett, mintha Salgó elébe akarna menni a nemsokára várható ellenzéki támadásnak; talán megtudta, mire készülnek ellene, talán úgy gondolta, mindenesetre jobb, ha megelőzi őket".

Mészáros szerint "a főkapitány tökéletesen, már-már feltűnően nyugodt volt azon a reggelen. És annak mutatkozott késobb, az Aktuális adásában is. Semmi magamentséget, semmi kétértelmű bizonykodást nem hallhattunk tőle. Egyszerűen és tényszerűen elmondta, mikor mit vállalt, mit végzett - majd nem minden rátartiság nélkül, emelt fővel közölte, hogy valamennyi életrajzában, pályázati anyagában feltüntette szolgálati adatait, mindenkori felettesei pedig mind a mai napig a teljes szakmai életrajza ismeretében tartottak igényt szolgálataira. Az ember óhatatlanul arra gondolt, nohát, itt van ez a múltból 'átívelt' rendőrtiszt, akinek a rendszerváltás után mindahány belügyminiszter, tehát Horváth, Kónya, Boross, Kuncze és Pintér urak egyaránt egyengették a karrierjét, mígnem Lamperth Mónika jóvoltából most pályája csúcsára érkezett - tessék, ezzel kezdjenek valamit a Fidesz ádáz Savonarolái, ha tudnak".

Mészáros szerint "Salgó ellen átgondolatlanul, mondhatni mohón beindított hecckampány azonmód leleplezte, milyen álságos a Fidesz 'morális' propagandája. De még valamit nyilvánvalóvá tett. Megmutatta, hogy ha rajtuk múlna, az önös politikai praktikum jegyében nem ismernének korlátokat mindazok diszkreditálásában, akik kényelmetlenek a számukra - és életkoruknál fogva valamilyen szerepet vállaltak a 'létező szocializmus' évtizedeiben. Ha ugyanis egy profi rendőrnek váratlanul minden további nélkül terhére írható, hogy szükségképpen végigjárta a szolgálat különféle fajtáit, és elsajátította azok képzési metódusait, akkor nincs megállás. Azontúl csupán politikai pragmatizmus kérdése, hogy mindazok közül, akiknek a rendszerváltás nem törte ketté a szakmai pályafutását, kiket és mikor minősíthetnek visszamenőleg is szalonképtelennek".

Balsai István az MDF frakcióvezetője szerint (In: Varga Gergely: Az MDF újabb fehér foltot talált Salgó főkapitány múltjában, Magyar Hírlap, 2002. július 5.) Salgó László országos rendőrfőkapitány 1985-ben makói rendőrkapitányként "a Történeti Hivatal dokumentumai szerint napi operatív információs jelentést készített Lezsák és más írók tevékenységéről, amelyben az ellenséges ellenzék képviselőiként tüntette fel Lezsák mellett Csoóri Sándor, Ilia Mihály, Baka István, Nagy Gáspár és Zalán Tibor írókat. Mint mondta, a jelentésben az információ forrását megbízhatónak és ellenőrzöttnek nevezték, a tartalmát viszont nem ellenőrzöttnek. A megbízhatóságot Salgó jelentette, akinek ebben az időben már Makó rendőrkapitányaként kellett volna dolgoznia, azonban úgy látszik, ez csak fedő munkahelye volt - fogalmazott Balsai. Hozzátette, a napi operatív jelentéseket a belső elhárítás munkatársai készítették, amely korántsem azonos a Salgó által több nyilatkozatban is elismert kémelhárítással. A frakcióvezető szerint nem tévedett Pokorni Zoltán lemondott Fidesz elnök, amikor korábban azt mondta, részvénytársaság helyett hálózati kft.-vé kezd átalakulni a jelenlegi hatalom. Kiemelte, a Salgó hivatalba lépését követő nyilatkozatai nem egyeznek a most napvilágra került dokumentumok tartalmával. Az MSZP és az SZDSZ szerdán azt mondta, hogy le kell zárni a múltat, és a jövővel kell foglalkozni, ami szép kijelentés, de csak akkor lehetséges, ha mindenki feltárja rendszerváltás előtti tevékenységét. Balsai hangsúlyozta, ragaszkodnak a Medgyessy Péter múltjával foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozásához, de ehhez hosszabb időre van szükség, mint amit a kormány támogat".

Tar Zsuzsanna, Czirják Imre szerint (Kihagy Salgó László emlékezete?, Magyar Nemzet, 2002. július 6.) "Salgó László országos rendőrfőkapitány az Origónak kijelentette: soha nem szerzett adatokat és nem dolgozott a III/III-as csoportfőnökségnek. Ugyanakkor elmondta, hogy értékelő tisztként 'átmehettek' rajta olyan iratok, amelyeket a III/III-as és más szolgálatok szereztek. A Heti Válasz tegnap olyan dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyet a III/III-as csoportfőnökség készített, és az irat alján a jelenlegi főkapitány neve olvasható. Az irat 1985-ben keletkezett; benne Lezsák Sándor jelenlegi MDF-es képviselő megfigyeléséről és tevékenységéről olvasható néhány sor. Az irat megemlíti még Csoóri Sándort, Baka Istvánt és az irodalmi élet más szereplőit is. Salgó közölte: nem emlékszik a jelentésre, nem ismeri a forrást sem, és a jövőben nem is kíván foglalkozni a témával".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695