Száznapos program

2002-07-19

A kormány betartotta ígéreteit, ötven nap alatt megvalósította a lakosság többségének javát szolgáló száznapos programot - hangzott el az MSZP-frakció budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a kabinet száznapos programját és a parlament munkáját értékelték. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) úgy véli, hogy az ellenzék azért szavazta meg a költségvetés módosítását, mert az olyan intézkedéseket tartalmazott, amelyek az emberek nagy tömegeit érintik kedvezően.
A költségvetés módosításáról szóló törvény értelmében átlagosan ötven százalékkal emelkedik a közszférában dolgozók bére, húsz százalékkal lesz magasabb a családi pótlék, és bevezetik a 13. havi családi pótlékot. A nyugdíjasok egyszeri, 19 ezer forintos kiegészítést kapnak. Szeptember 1-jétől adómentessé válik a minimálbér, és csökken az alkalmimunka-vállalók után fizetendő munkavállalói járulék.

Összefoglalás

A kormányt támogató érvek:
- az MSZP-SZDSZ-kormányzat állja, amit vállalt
- a költségvetés módosítása során a várható államháztartási hiányt nem módosította T. Ház
- az ellenzék is megszavazta a költségvetés módosítását, mert az olyan intézkedéseket tartalmazott, amelyek az emberek nagy tömegeit érintik kedvezően
- a döntések nyomán négymillió ember életében várható pozitív változás
- a Medgyessy-kormány intézkedése ezúttal nem a gazdagokat segítette a szegényekkel szemben, hanem mindenkinek adott, s ez most - helyzetüknél fogva - érezhetően jobban használt a szegényeknek
- kárpótlás a nyugdíjasoknak, személyenként 19 ezer forintos jövedelemkiegészítés július végén
- a pedagógusok fizetését szeptember 1-jével 50 százalékkal megemelik
- az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bérét október 1-jével 50 százalékkal emelik
- adómentes lesz a minimálbér, és minden átlagos vagy átlag alatti kereset adóterhe csökken szeptember 1-jétől
- módosították a Munka törvénykönyvét, visszaállították a heti két pihenőnapot, melyből az egyiknek a vasárnapnak kell lennie
- a termőföldről szóló törvény módosításával társadalmi ellenőrzés alá vonják a nemzeti földalap működését, külföldi állampolgár sem közvetlenül, sem gazdasági társaságon keresztül nem vásárolhat földet
-a szőlő- és bortermelők érdekében módosították a jövedéki törvényt, csökkentik az adminisztratív kötelezettségeket
- a magyar mezőgazdasági termelők érdekében felgyorsították az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, a pénzügyi feltételek javítása céljából
- megszüntették az Országimázs Központot, s a megtakarított pénzt átcsoportosítják az ingyenes gyermekétkeztetés céljaira
- ezentúl minden augusztusban, az iskolakezdés előtt a családok kétszeres összegű családi pótlékot kapnak, s az ellátás összege szeptembertől 20 százalékkal emelkedik
-a főiskolai és egyetemi ösztöndíjakat szeptember 1-jétől 30 százalékkal emelik
- a tévé-előfizetési díjakat július 1-jétől eltörölték
- aezdeményezik az Orbán-Nastase-paktum újratárgyalását
- párbeszédet kezdeményeznek a civil szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal
- helyreállították a parlament hetenkénti ülésezését
- beindítják az üvegzsebprogramot, az átláthatóbb, ellenőrizhetőbb állami gazdálkodást
- egy középkorú, kétgyermekes házaspár havi jövedelme akár 120 ezer forinttal növekedhet a most elfogadott jóléti intézkedések következtében

A kormányt kritizáló érvek:
- az új kormány így akarja megvásárolni a szavazóit
- a minimálbér szeptembertől adómentes lesz, sőt az annál lényegesen magasabb bér hazavihető része is nő, aminek az árát - legalábbis részben - a gyerekes családok fizetik meg
- a kampány idején beharangozott új adózási szisztémáról (eva) idejekorán tudni lehetett, hogy nem igazán életképes
- az MDF frakció azért tartozkodottt a szavazásnál, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy a jóléti intézkedéseket olyan oda nem illő változtatásokkal kapcsolták össze, mint a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének csorbítása vagy a földtörvény módosítása
- az árfolyamnyereség-adó megszüntetése a gazdagokat segíti a szegények helyett



Emőd Pál szerint (A "magyar modell" csapdája, Magyar Hírlap, 2002. július 17.) "történelmi pillanat tanúi lehettek tegnap a parlamenti közvetítést figyelők. Európában ugyanis aligha találni példát arra, hogy az ellenzék - bár az MDF képviselői tartózkodtak - az igen gombot nyomja meg, amikor a kormány 160 milliárdos költségvetési módosító csomagot terjeszt be. Nálunk bekövetkezett a csoda. Ami csak első pillantásra az, hiszen az Orbán-kormány már jó éve meghirdette az új magyar gazdasági csodamodellt. Ennek lényege, hogy az állam bátran költekezzen. Így született meg a Széchenyi terv, majd annak felturbózott, Széchenyi pluszra keresztelt ikertestvére. A két egymáshoz kapcsolódó program, ha jól számolok, tavaly és idén összesen 800 milliárd forintnyi állami pénzt pumpál a gazdaságba. Ami nagyon népszerű lehet, hiszen ingyenpénzt vagy a banki kamatnál jóval olcsóbb hitelt mindenki szívesen vág zsebre. Hasonlóan jó érzést váltottak ki az állami alkalmazottak borítékait duzzasztó fizetésemelések. A gazdaság törvényszerűségeit azonban nem lehet tartósan megkerülni. Előbb-utóbb súlyos hiány keletkezhet az államháztartásban, és megbomolhat a külső egyensúly is. Az elméleti felvetés május végére valósággá vált: az első öt hónap után az államháztartás hiánya elérte az egész évre tervezettet, az 500 milliárdot! Hasonló a folyamat a fizetési mérlegnél is. Találóan fogalmazta meg Várhegyi Éva a Mozgó Világban: 'Az Orbán-kormány nem azzal okozott maradandó kárt a gazdaságban, hogy retorikájába beépítette a csodagazdaság magyar modelljét, hanem azzal, hogy egy idő után maga is hinni kezdett benne.' Bizonyára ezért (is) szavazott tegnap igennel az ellenzék".

Emőd szerint kérdés "vajon szakít-e az előző kormány által deklarált 'magyar modellel' a Medgyessy-kabinet? A száznapos program most elfogadott költségvetése a szociális és jóléti kiadásokkal nem egyenes folytatása-e a Fidesz koncepciójának? Igaza van-e Békesi Lászlónak, aki alig egy hete így írt e lap hasábjain: 'A Medgyessy-kormány - figyelmen kívül hagyva a gazdaság állapotát, a világgazdasági környezetet, amelynek hatása alatt áll, valamint a konkrét időpontot, amikor döntéseit meghozza - éppen egy második, Kornai János által is elkeresztelt 'koraszülött jóléti állam' kiépítésén fáradozik.' Mind Békesi, mind egykori utóda, Bokros Lajos arra figyelmeztet, hogy az ország versenyképessége az utóbbi évben vészesen romlott, s ha a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, akkor ezt a folyamatot nehéz lesz visszafordítani. Bokros az Élet és Irodalomban arra emlékeztet, hogy 'a gazdasági rendszerváltásnak egyik legfontosabb mozgató rugója: a közép- és kelet-európai fogyasztó többé nem akarta megvásárolni azokat a közepes minőségű árukat, amiket termelőként maga állított elő'. A politika természetesen mindig felülbírálhatja a szakmai érveket. Legalábbis rövid távon, amikor az önkormányzati választások jelentik a tétet. Hosszabb távon azonban már jóval nagyobb a tét: romló versenyképesség mellett ugyanis aligha tudnak talpon maradni a magyar termelők az Európai Unióban, ahol az állam már képtelen védőernyőt tartani vállalatai fölé. Ebben az évben - a most elfogadott bérkiigazításokat is figyelembe véve - a bruttó keresetek 14-15 százalékkal nőnek, s ha ezt az 5-6 százalékos várható inflációval vetjük össze, akkor 10 százalékos termelékenységjavulásra lenne szükség, hogy ne romoljon versenyképességünk. Márpedig ilyen növekedési tempó nem lesz, azaz a magyar áruk versenyképessége romlik. Lehet, hogy ezt nem érezzük meg azonnal, de a gazdasági törvényszerűségek nem kerülhetők meg. Vagyis gazdaságpolitikai fordulatra van szükség? A válasz egyértelműen igen, s ezt a (fél)fordulatot már meg is hirdette a napokban a pénzügyminiszter. Ha a következő évek költségvetése visszatér az 1996-2000 között követett pályára, talán sikerül elkerülni a 'magyar modell' csapdáját".

A Magyar Hírlap beszámolója szerint (A Fidesz is megszavazta a költségvetés módosítását, Magyar Hírlap, 2002. július 17.) "ellenszavazat nélkül elfogadta a kétéves költségvetés módosítását, így a kormány száznapos programját tegnap a parlament. A fideszes képviselők megszavazták a törvénymódosítást, míg az MDF-frakció tartózkodott. A teljes program nettó 164 milliárd forintba kerül, s a kormány állítása szerint nem növeli tovább az amúgy már rekordnagyságú államháztartási hiányt. A száznapos program jegyében, miután azt tegnap ellenszavazat nélkül elfogadta a T. Ház, jövő héten megkezdik a nyugdíjasok 19 ezer forintos egyszeri kiegészítésének postázását. Már július elsejétől nem kell fizetni a tévé-előfizetési díjat. Az eredeti javaslat szerint a költségvetés csak három hónapra vállalta volna át a tévé-előfizetési díjakat, ám a díj eltörléséhez a médiatörvényt kellett volna módosítani, ami csak kétharmados többséggel lehetséges. Így azt a megoldást választotta a koalíció, hogy az év hátralévő felére átvállaja a költségvetés a tévé-előfizetési díjakat, ennek következtében 3,7 milliárd forinttal nőtt a száznapos program költsége az eredetileg tervezett 160,3 milliárd forinthoz képest. A jövő hónapban folyósítják az új iskolakezdési támogatást, ami a családi pótlék 13. havi összegének felel meg. A családi pótlék összegének 20 százalékos emeléséről is rendelkezik a tegnap elfogadott törvény. Szeptemberben 50 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak, vagyis a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók alapbére, illetve 30 százalékkal emelik az ösztöndíjakat. Az alkalmazottak minimálbére ugyancsak szeptembertől adómentes, már ami a személyi jövedelemadót illeti, a tb-járulékot továbbra is meg kell fizetni. A személyi jövedelemadótörvény módosításában alkalmazott technikának, az adójóváírásnak köszönhetően valójában évi 1,6 millió forintos jövedelem alatt mindenkinek csökken az adóterhelése. A költségvetés módosítása során a várható államháztartási hiányt nem módosította T. Ház, így az hivatalosan továbbra is 505,5 milliárd forint lehet, noha a Pénzügyminisztérium becslése szerint ezt 172,5 milliárd forinttal túllépik. Ez a hiánybecslés a kormányváltás idején, még Varga Mihály expénzügyminiszter irányításával készült, így ezt a deficitnövekedést elődjére hárítja a jelenlegi kormányzat. Ennek ellenére változatlan marad a hiány mértéke".

Czinege János szerint (Már fizetjük a csomagterápiát, Magyar Nemzet, 2002. július 17.) "a száznapos program ígéreteinek megvalósítása következményeként kezdettől fogva számítottunk az újabb 'Bokros-csomagra' vagy annak alteregójára. A csomag még nem jelent meg - és még az is lehet, hogy csomag formájában nem is fog megjelenni -, de a jelek arra mutatnak, lesznek (leszünk) néhányan, akik az ígéretek árát megfizetik, egyelőre a kisebb adagokban továbbított intézkedések kényszerítő hatására. A minimálbér szeptembertől adómentes lesz, sőt az annál lényegesen magasabb bér hazavihető része is nő, aminek az árát - legalábbis részben - a gyerekes családok fizetik meg. Az üzemanyagok jövedéki adója nőtt, ami a személyautók üzemeltetésének költségeit három-öt százalékkal növeli, a zömében gázolajjal üzemelő tehergépkocsik üzemanyagának mérsékeltebb emelkedése is továbbgyűrűzik a fogyasztói árakba. (...) A gáz árának ötszázalékos emelése csak a nagyfogyasztókat érinti ugyan, de kisebb-nagyobb mértékben, s talán időben elnyújtva sok-sok fogyasztási cikk, szolgáltatás árában meg fog jelenni. A pénzpiacon - a kormány kívánsága szerint - a forint az utóbbi napokban két-három százalékkal gyengült az euróhoz képest. Ez az exportra gyártó multiknak jó ugyan, de drágítja az importot, köztük a fogyasztási cikkeket és a beruházási javakat is. A jegybanki alapkamat az előző években megtapasztalt dinamikus csökkenést követően 8,5 százalékról előbb kilenc, majd 9,5 százalékra emelkedett. Ez jó ugyan minden befektetőnek, amiből főként külföldiek vannak szép számmal, de nem jó annak, aki hitelt akar felvenni, például fejlesztés céljából. A nem támogatott gyógyszerek ára is nőtt, amit, ugye, a kormány nem tud befolyásolni. Nagy bajuszú, országmentő közgazdászunk is előkerült - most a Világbank egyik főosztályvezetője -, és közölte, hogy folytatni kell a privatizációt. Olyan nagy cégeknél, mint a Dunaferr és a Malév (név szerint csak ezeket említi) megfelelő stratégiai döntés után végre kell hajtani a privatizációt. Ez megkíméli a költségvetést a további többmilliárdos kiadásoktól. Éppen ezért lehet, hogy olcsón is érdemes megszabadulni ezektől a cégektől. Ez is fontos üzenet! Vajon kik fogják megvenni ezeket a cégeket?"

Czinege: "az egyik kedvencem, az eva (egyszerűsített vállalkozói adó). A kampány idején beharangozott új adózási szisztémáról (félmillió vállalkozást érinthet) idejekorán tudni lehetett, hogy nem igazán életképes. Az eredeti elképzelés alapján kalkulálva ez a módosítás százezreket hozhatott volna az érintettek konyhájára. Aki a vállalkozók közül megértette, nyilván örült is a lehetőségnek. A Pénzügyminisztériumból származó nyilatkozatokból azonban ma már látszik, hogy szakmailag átgondolatlan volt az ötlet. A költségvetéstől tízmilliárdokat elvonó technika bevezetése túl drága. A szabályalkotók olyan gondokkal küszködnek, mint például hogyan illeszthető az áfarendszerbe; kell-e módosítani a számviteli törvényt; mi legyen az iparűzési adó alapja; hogyan lehet a kiskapukat bezárni stb. A MAKSZOE (Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete) elnöke, Zara László nyilatkozata szerint az egyesület szakmai véleményét a pénzügyi tárca még nem kérte ki. Az lehet, de a javaslatot Zara László a Világgazdaság április 24-i számában már üdvözölte. Mindezek ellenére meggyőződésem, hogy eva márpedig lesz. Lehet, hogy nem olyan szép, nem olyan előnyös külsejű, mint sokan hitték, hiszen akkor túl sokba került volna, de legalább a neve megmarad. Kis ország vagyunk, jó nekünk a kisebb eva, a kisebb adókedvezmény is".

A Magyar Nemzet beszámolója szerint (Elsöprő támogatás a jóléti csomagnak, Magyar Nemzet, 2002. július 17. "fenntartásai ellenére, a jóléti intézkedések támogatása érdekében a Fidesz-frakció is megszavazta a költségvetés módosítását. Egyetlen fideszes képviselő, Pósán László tartózkodott, az igennel szavazók közt volt Orbán Viktor korábbi kormányfő. Az MDF képviselőcsoportjának tagjai tartózkodtak a szavazásnál. A frakció azért döntött így, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy a jóléti intézkedéseket olyan oda nem illő változtatásokkal kapcsolták össze, mint a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének csorbítása vagy a földtörvény módosítása".

Medgyessy Péter szerint (u.o.) "a parlament nagy és jelentős munkát végzett az elmúlt ötven napban. (...) a döntések nyomán négymillió ember életében várható pozitív változás".

Tállai András (Fidesz) a családi adókedvezmények továbbfejlesztését ígérő kormányprogramra utalva interpellációt és azonnali kérdést is intézett Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez (u.o.). "Szerinte ugyanis a kormány ahelyett, hogy továbbfejlesztette volna a kedvezmények rendszerét, a minimálbér adómentessé tételével a legszegényebb családoktól vonta meg az adókedvezményt. Feltette a kérdést: mit kíván tenni a kabinet a szegényeket sújtó lépés kompenzálására? Csehák Judit az interpellációt azzal az indoklással utasította vissza, hogy az adórendszer kérdése nem tartozik a szociális és családügyi miniszter hatáskörébe. Az azonnali kérdések órájában megismételt felvetésre Csehák úgy fogalmazott: csodálkozik Tállai András feledékenységén, és újból megismételte korábbi érvelését. A fideszes politikus válaszában kifogásolta, hogy Csehák Judit 'kioktatta' őt ahelyett, hogy érdemi választ adott volna a kérdésre".

Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő (In: Hunyor Erna: Buktatók tucatja a salátatörvényben, Magyar Nemzet, 2002. július 17.) "köztudottá vált, hogy a költségvetési törvény módosítása olyan szerteágazó területeket érint, mint a családi pótlék emelése, a Magyar Fejlesztési Bankra (MFB) vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát érintő, és a 19 ezer forintos egyszeri nyugdíj kifizetésének kérdése. Azért tartom ezt sajnálatosnak, mert semmi nem indokolta, hogy ezek a kérdések egy törvényben módosuljanak. Szerinte mindennek az az oka, hogy a Fidesz megígérte: megszavaz minden, a szociális területhez tartozó, a polgárok életének javítását szolgáló módosítást. Ám a kormánypártok belekeverték a salátatörvénybe azokat a módosításokat is, mint az ÁPV Rt. szerkezeti struktúrájának megváltoztatása, a Paksi Atomerőmű és a Mol Rt. állami tulajdonrészének csökkentése, a Magyar Posta ÁPV Rt.-hez rendelése".

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint (In: Egy szavazás két szemszögből, Magyar Nemzet, 2002. július 17.) "össze nem tartozó dolgokat kapcsolt össze az MSZP-SZDSZ-koalíció a költségvetés módosítása címén. Ezek közül támogatjuk az embereknek pénzt juttató intézkedéseket, hiszen ezek forrását még az előző kormány biztosította a költségvetésben. A szocialista-szabad demokrata kabinet azt a 200 milliárd forintot osztja szét a nyugdíjasok és a közalkalmazottak között, amelyet a polgári kormány teremtett elő a működése során - tette hozzá a politikus. Ugyanakkor elmondta: nem szavazták meg a parlamentben, és a jövőben sem támogatják a földtörvény módosítását, mert az lehetetlen helyzetbe hozza a gazdákat. Hasonló a Fidesz álláspontja a jegybank függetlenségét korlátozó törvénymódosítás és az árfolyamnyereség-adó eltörlése kapcsán. Rogán Antal ez utóbbiról megjegyezte: a tőkejövedelem adójának megszüntetése a gazdagokat segíti a szegények helyett. Éppen ezért minden ilyen inkriminált lépésre külön törvényjavaslatot készítünk elő, és még ezen a héten benyújtjuk az Országgyűlésnek - fogalmazott. - A parlament így már az ősz elején megszavazhatja az előbb felsorolt negatív intézkedések korrigálását szolgáló javaslatainkat - hangsúlyozta". Kérdésre, hogy mit tesz a Fidesz, ha mindezt a kormánytöbbség nem fogadja el, a politikus úgy válaszolt: "nem szabad visszariadni semmilyen alkotmányos lépéstől, amellyel nyomást lehet gyakorolni a parlamentre".

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: (u.o.) "az MSZP örömmel veszi, hogy a Fidesz is megszavazta a költségvetés módosítását, és úgy fogja fel, hogy ez részben a parlamenti vitának, részben a választóik akaratának köszönhető. Így azt nem valamilyen gesztusként fogják fel - tette hozzá. A frakcióvezető Orbán Viktor volt kormányfő korábbi kijelentésére reagálva elmondta: megnyugvással veszik tudomásul, hogy a Fidesz úgy véli: a száznapos program jó az embereknek. Szerinte a Fidesznek kellett eldöntenie, hogy a törvénycsomagban milyen arányban voltak olyan intézkedések, amelyeket támogatni tudtak. Utalva arra, hogy a csomag részeként nyújtotta be a kormány például az ellenzék által élesen bírált földtörvény-módosító javaslatot is. Hozzátette: a támadott intézkedések - például a földtörvény megváltoztatása, az MNB-vel kapcsolatos rendelkezések és a privatizációs társaság, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. közötti vagyonmozgások - nem járnak pénzátcsoportosítással. Így Lendvai úgy gondolja, a helyzet nem hasonlítható ahhoz, amikor például az MSZP nem szavazta meg a nyugdíjemelést egy hasonló csomag részeként. Leszögezte: helyes volt, amikor erre az MSZP annak idején nemmel szavazott, mert az előre lekötött forrásokra kértek tőlük utólagos felhatalmazást. A nyugdíjemelés elutasításakor az azt tartalmazó zárszámadási csomagban akkor szerinte több, nem támogatandó módosítás szerepelt, mint most, a jelenlegi változtatásokban, a Fidesz által nem támogatott javaslat".

A Medgyessy-kormány hatalomra kerülése után az első száz napra pontos cselekvési tervet dolgozott ki. (Kik is a jóléti fordulat nyertesei?, Magyar Hírlap, 2002. július 18.) "A kabinet tehát nem kért türelmi időt, s ötven nap után tizennégy területen hozott döntéseket:
1. Kárpótlás a nyugdíjasoknak, személyenként 19 ezer forintos jövedelemkiegészítés július végén.
2. A pedagógusok fizetését szeptember 1-jével 50 százalékkal megemelik.
3. Az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bérét október 1-jével 50 százalékkal emelik.
4. Adómentes lesz a minimálbér, és minden átlagos vagy átlag alatti kereset adóterhe csökken szeptember 1-jétől.
5. Módosították a Munka törvénykönyvét, visszaállították a heti két pihenőnapot, melyből az egyiknek a vasárnapnak kell lennie.
6. A termőföldről szóló törvény módosításával társadalmi ellenőrzés alá vonják a nemzeti földalap működését. Külföldi állampolgár sem közvetlenül, sem gazdasági társaságon keresztül nem vásárolhat földet.
7. A szőlő- és bortermelők érdekében módosították a jövedéki törvényt, csökkentik az adminisztratív kötelezettségeket.
8. A magyar mezőgazdasági termelők érdekében felgyorsították az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, a pénzügyi feltételek javítása céljából.
9. Megszüntették az Országimázs Központot, s a megtakarított pénzt átcsoportosítják az ingyenes gyermekétkeztetés céljaira.
10. Ezentúl minden augusztusban, az iskolakezdés előtt a családok kétszeres összegű családi pótlékot kapnak, s az ellátás összege szeptembertől 20 százalékkal emelkedik
11. A főiskolai és egyetemi ösztöndíjakat szeptember 1-jétől 30 százalékkal emelik.
12. A tévé-előfizetési díjakat július 1-jétől eltörölték.
13. Kezdeményezik az Orbán-Nastase-paktum újratárgyalását
13+1. Párbeszédet kezdeményeznek a civil szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Helyreállították a parlament hetenkénti ülésezését. Beindítják az üvegzsebprogramot, az átláthatóbb, ellenőrizhetőbb állami gazdálkodást".

A Magyar Hírlap cikke szerint "a minimálbér adómentességével nem élhetnek azok, akik jelenleg sem munkaviszonyban kapják a jövedelmüket. Így nem számíthatnak adómentességre az egyéni vállalkozók, azok a betéti társaságok, ahol egyetlen beltag van és az egyszemélyes kft.-k sem, ha alvállalkozóként dolgoznak, illetve más céggel nem állnak munkaviszonyban. A minimálbér ugyanis úgy válik adómentessé, hogy a számított adó nagyságával egyenlő alkalmazotti kedvezményt kapnak. Nem a minimálbérnek megfelelő jövedelem lesz adómentes, hanem az alkalmazottként kapott minimálbér (...) Az APEH álláspontja szerint az egyéni vállalkozó és az egyszemélyes társaság beltagja (a többségi tulajdonos) saját magával nem köthet alkalmazotti szerződést. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke az egyéni vállalkozóknál elfogadja ezt, mivel itt nincs két jogképes személy. A társaságoknál viszont vitatja az APEH álláspontját. Megítélése szerint a cégeknél a társaság (még ha csak egy tagja van, akkor is) köthet alkalmazotti szerződést. Ezt a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság határozata is kimondta. A Munka törvénykönyvére is hivatkozott, ami szerint a munkajogban érvénytelen szerződéseket érvényesnek kell tekinteni a feltárás időpontjáig. Értelmezése szerint pont ezért APEH-ellenőrzés esetén a revizor nem büntethet, mert addig érvényes volt a szerződés".

"Jelenleg a magas képzettségű, jelentős szakmai gyakorlatú közalkalmazottak havi bére 60-70 ezer forint, miközben a pályakezdők és a kevésbé képzettek bére sem lehet kevesebb az ötvenezer forintos minimálbérnél. A szeptember 1-jétől módosuló illetménytábla tíz fizetési osztályból és 14 fizetési fokozatból áll.
A pályakezdő diplomások garantált illetménye legalább havi százezer forint, az egyetemi végzettségű pályakezdők illetményminimuma 107500 forint lesz. A szakképzettek és diplomások járnak a legjobban mindenütt, különösen akkor, ha már hosszabb ideje dolgoznak. Az egészségügyben nagyon bonyolult a bérszámítás, itt a bértábla módosítása ugyanis csak egy, igaz nem jelentéktelen része a bérrendezésének. Összességében a mostani központi fizetésrendezés körülbelül csak 20 százalékát viszi el annak a 30 milliárd forintnak, amit idén a bérek emelésére lehet költeni az ágazatban. Nagyon sokan dolgoznak vállalkozóként: az összes háziorvos, de egyre többen a szakorvosok közül is. A szocialista-szabaddemokrata kormány az egészségbiztosítási kasszán keresztül nekik is biztosítja jövedelmük 50 százalékos emelkedését".

Ferge Zsuzsa szociológus úgy látja (u.o.): "a Medgyessy-kormány intézkedése ezúttal nem a gazdagokat segítette a szegényekkel szemben, hanem mindenkinek adott, s ez most - helyzetüknél fogva - érezhetően jobban használt a szegényeknek. A kedvezmények nem kifejezetten erre irányultak, mégis nagyon fontosak a szegényebb rétegek számára, miközben a gazdagoktól sem vettek el semmit, hanem ők is részesültek a kedvezményekből".

Szalai Erzsébet szociológus szerint (u.o.) "a 'Medgyessy-csomag' a legkomolyabb jóléti fordulat a rendszerváltás óta. Nem osztja meg a különböző társadalmi rétegeket, mert mindenkinek tesz gesztusokat, és valamilyen formában mindenki élethelyzetét segíti. A családi pótlék emelése, a köztisztviselők bérének rendezése, a nyugdíjasok segítése és más intézkedések szinte minden családot érintenek. 'Nagyon pozitív dolognak tartom, hogy a Fidesz ezt a törvényt megszavazta, és azt várom ettől, hogy a jelenlegi polgárháborús légkör csillapodik - mondta a szociológus. - A botrányokat háttérbe szorítja ez az intézkedés, és az emberek jövedelmi helyzetüket tekintve is fellélegezhetnek.' (...) a jóléti csomag különösen fontos az európai uniós csatlakozás szempontjából, amely jelentős terheket ró majd a magyar családokra, ám az intézkedések hatására ezek a terhek érezhetően csökkennek majd".

A Magyar Hírlap számítása szerint "egy középkorú, kétgyermekes házaspár havi jövedelme akár 120 ezer forinttal növekedhet a most elfogadott jóléti intézkedések következtében. A szeptemberi átlag 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, az augusztustól utalt 20 százalékkal magasabb családi pótlék, s a szeptembertől megszűnő minimálbér-adóztatás mind-mind több jövedelmet jelenthet a családoknak. A képzeletbeli magyar család havi jövedelme, lapunk számítása szerint 121042 forinttal emelkedik a kormány száznapos programjának köszönhetően. A főiskolai diplomát szerzett, 20 éve tanító apuka fizetése a jelenlegi 83 ezer forintos havi jövedelemről, 127,5 ezer forintra emelkedik szeptemberben. Ez nettó 40 ezer forintos többletjövedelmet jelent, ám a minimálbér adómentessé tétele további szűk kétezer forintos jövedelmet hoz a család konyhájára. A statisztikák szerint a 20 éve dolgozó szakorvos anyuka eddig is jobban keresett a családfőnél, az ő jövedelme a korábbi 91200 forintról havi 163200 forintra nő, ami az adóteher csökkenését is figyelembe véve, havonta 66960 forintos pluszjövedelemet jelent a Miniszterelnöki Hivatal adatai alapján végzett számításaink szerint. A közalkalmazotti béremeléssel szemben a családi pótlék 20 százalékos emelése minden gyermekes családot érint. A kétgyermekes magyar család eddig havi 9400 forint gyermeknevelési támogatást kapott, ami augusztustól 11280 forintra nő. Viszont ezentúl minden augusztusban iskolakezdési támogatást is fizet az állam, 13. havi családi pótlék gyanánt, így valójában a családi pótlék havi összege 12220 forintra emelkedik".

Dési János szerint (Száz Nap, Népszava, 2002. július 19.) "a száznapos program megvalósult az első ötven alatt - hallhattuk a kicsit piárízű nyilatkozatot. De ettől még a tény tény maradt. A kormány elfogadtatta a jogszabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ősztől a pedagógusok, az orvosok több pénzt kaphassanak, a nyugdíjasok hozzájuthassanak a 19 ezer forintos kiegészítésükhöz, legyen emelt családi pótlék és így tovább. Egyes számítások szerint egy átlagosnak mondható, alkalmazottként dolgozó középkorú, kétgyermekes tanár-orvos házaspár havi jövedelme akár 120 ezer forinttal is nőhet, ami már egészen rendes kis összeg. De a változás szinte minden társadalmi csoportnál érzékelhető lesz - nyilván nem véletlen, hogy a Fidesz-frakció is megszavazta mindezt. (...) Akadnak persze, akik júdáspénzt emlegetnek, meg hogy az új kormány így akarja megvásárolni a szavazóit. De hát tudjuk be mindezt az elmúlt hetek-hónapok mesterségesen felturbózott hangulatának. Lehet ugyan azzal előállni, hogy biztosan csaltak a szavazatszámlálással, de ha nem is csaltak, akkor is gyanúsak (...), ám érezhetően mindez már csak szomorú erőlködés. Egyrészt az MSZP-SZDSZ-kormányzat állja, amit vállalt. Másrészt legyünk igazságosak: biztos, hogy ha nyer, a Fidesz is teljesíti az ígéreteit. Csakhogy most éppen nincs alkalma ezt bebizonyítani. Meg aztán az előző négy évben az is kiderült, a Fidesz sok tekintetben másként gondolja a jövedelmek elosztását. A minimálbér megemelése jelentős lépés volt, ugyanakkor előszeretettel támogatták azokat, akik egyébként erre kevésbé szorultak rá. A filozófia egyértelmű volt: azoknak kell adni, akiktől a leginkább elvárható majd, hogy a Fideszre voksolnak. E politika nem jött be. S talán ebből is okulva az új kormány nekiállhatott kidolgozni egy igazságosabb rendszert. Ennek politikai sikerét mutatják a fideszes igen szavazatok a parlamentben".

Dési szerint "elő lehet még azzal jönni, hogy hát persze, könnyű éppen most osztogatni, amikor a gazdaság, minden baja ellenére, viszonylag jól teljesít. Egyrészt a kormányzáshoz - mint annyi minden máshoz - szerencse is kell. Másrészt a szocialista-liberális kormányzat bőven megfizette ennek az árát a Bokros-csomaggal, amikor elvenni kényszerült. Kapott is ezért eleget az akkori ellenzéktől - pedig az intézkedések egy tekintélyes része közgazdaságilag indokolt volt, még ha a megvalósítás módja erősen vitatható. Mindenesetre az MSZP-SZDSZ- kormányzat többek között éppen abba a Bokros-csomagba bukott bele, amellyel megteremtette a későbbi fejlődés alapjait, s amelyből még jut arra, hogy most új kormányként ismét színre lépve egy kétségkívül hatásos belépővel indítson. Fontos a pénz, de legalább ilyen lényeges az, hogy a Medgyessy-kabinet megmutatta: társadalmilag igenis fontosnak, hasznosnak tartja például a tanárok, az orvosok munkáját - s nem kényszeríti arra őket, hogy a nyomor szélén egyensúlyozzanak. Nagy baj lenne mindazonáltal, ha most azt hinnék, e területeken hosszú időre mindent megoldottak. Egy pedagógus még mindig jóval kevesebbet keres, ha az iskolát választja, mint ha kifog egy közepes állást valahol a versenyszférában. Azért ne legyünk telhetetlenek, kezdetnek ez is jó. És jön még sok ötven nap".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695