Orbán Viktor új stratégiája

2002-09-19

Orbán Viktor részéről az európai uniós csatlakozás kritikája tudatos, hosszabb távú, előkészített stratégia, amely arra is épít, hogy a kormánypárti kommunikáció segíteni fogja működését. Ha ugyanis a kabinet vagy a miniszterelnök azt válaszolná, hogy Orbán nyitott kapukat dönget, azzal ellehetetlenítené ezt a populista taktikát, esetleg szélsőséges, az emberek számára nem elfogadható feltételek szabására kényszerítené a volt miniszterelnököt. Egyelőre azonban Orbánnak sikerült jobb pozícióba kerülnie, hiszen téma-meghatározóvá lépett elő és a felvetett kérdések alkalmasak az emberek aktivitásának növelésére, ami nem mellékes szempont egy hónappal az önkormányzati választás előtt.

HÍR: Orbán Viktor szeptember 10-én Bicskén kijelentette, hogy az ellenzék csak bizonyos feltételek mellett szavazza meg a Magyarország uniós csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítást. A feltételek között említette a földtörvény módosítását, a három százaléknál nagyobb béremelést a versenyszférában, valamint azt, hogy ne fojtsák meg a Széchenyi-tervet. Később újabb feltételt is említett, arról beszélt, hogy nem lehet átengedni a külföldieknek az autópálya-építés és egyéb infrastrukturális fejlesztések lehetőségét. Kormánypárti politikusok zsarolásról, politikai kalandorságról beszéltek Orbán Viktor kijelentései kapcsán, az MDF elnöke pedig hihetetlennek nevezte a volt miniszterelnök szavait. Medgyessy Péter kormányfő először úgy nyilatkozott, hogy haragszik Orbán Viktorra, később közölte, megvárja Orbán ötleteinek végét.

ELEMZÉS: Orbán Viktornak - akárcsak az országgyűlési választások két fordulója között - ismét sikerült magára vonnia a média és a politikai erők megkülönböztetett figyelmét. A volt miniszterelnök, az önkormányzati választás előtt tartósan felkerült a politika napirendjére egy olyan témával, ami sokkal erőteljesebb reakciókat váltott ki a politikai elit körében, mint a sajtószabadság védelmezése, amellyel Orbán Viktor korábban próbálkozott. Míg az országgyűlési választások idején Orbán irracionális vádakat hangoztatott, a most felvetett problémák - Széchenyi-terv és a vállalkozók segítése, földkérdés, béremelés - nagyon sok embert érintő, lényeges, ugyanakkor a csatlakozás szempontjából kényes kérdések. Tehát Orbán Viktor második visszatérési kísérlete a magyar belpolitikába már sikeres volt.

Orbán Viktor politikai visszatérésének lehetőségei szűkösek voltak. A volt miniszterelnök számára nem kedvező egy, az önkormányzati választások elé néző, országgyűlési választásokat elvesztett párt vezetőjeként újabb vereséggel szembesülni. Ugyanakkor, Orbán Viktor számára kedvező, ha a teljes magyar jobboldal vezetőjeként léphet fel, ehhez pedig még nem adottak a megfelelő szervezeti keretek. Minden olyan politikai akció, amely a pártpolitikához köti Orbán Viktort, kiemeli őt a pártok felett álló politikus szerepéből. Ezért nem jelenik meg Orbán Viktor a Parlamentben, és ezért nem beszél a Fidesz szónokaként. Ezért kénytelen az utcát választani, amelyhez a politikát is hozzá kell illeszteni.

Ugyanakkor minden fontos belpolitikai téma vagy közvetlenül érinti Orbán Viktor személyét, vagy a jobboldalt megosztó témává válik. Egyedül a szélsőjobboldalnak tetsző témák nem ártanak a jobboldalon, mert ha nem is támogató, de sok esetben eltűrő állásponton van a jobboldali szavazó a szélsőjobboldali témák esetén. Ezért választhatta Orbán Viktor a médiaegyensúlyt, mint utcai politizálási témát, első visszatérési lehetőségként. A téma azonban könnyűnek találtatott, nem volt fontos a közvélemény számára. Orbán politikai visszatéréséhez stratégiát váltott: külpolitikai témába csomagolta be belpolitikai üzeneteit. Az EU-kritika éppen ezért másodlagos. Ami fontos: Orbán Viktor populista gondolatokkal tudott visszatérni a magyar politikába.

A volt miniszterelnök mostani stratégiája hasonló eddigi szerepléseihez: kritikáit kezdetben nagyon keményen fogalmazta meg, majd fokozatosan "lágyított" a hangnemen. Első beszédeiben az EU-csatlakozás parlamenti vétójával fenyegetőzött, később már arról beszélt, hogy valójában nem a támogatási forma a lényeges, hanem az, hogy mindenképpen jól járjanak a magyar vállalkozások. Először tehát a megdöbbentés eszközével élt, majd levezette a feszültséget azzal, hogy higgadtabb hangra váltott és bevonta beszédeibe a szeretet és az összefogás jelszavait. Megnyilvánulásaiban mindvégig hangsúlyos a nemzeti retorika, mely kiválóan alkalmas arra, hogy a közvélemény a nemzeti beszéd segítségével előidézett pozitív érzéseket a szónoknak tulajdonítsa. Ezt a taktikát alkalmazta Orbán Viktor a tavaszi választások két fordulója között is, tehát volt már alkalma arra, hogy megtapasztalja a folyamat dinamikáját.

Orbán Viktor miniszterelnökként is tett olyan kijelentéseket, melyek vagy az EU egyes képviselőit vagy a hazai politikusokat késztették állásfoglalásra. Kifejtette például, hogy bár az EU-tagsággal bizonyos jogkörök átkerülnek az unióhoz, ha jól csatlakozunk, akkor még növekedhet is a nemzet szuverenitása. A Laeken-i uniós csúcstalálkozó előtt arról beszélt, hogy véleménye szerint az EU zsákutcába jutott a csatlakozás kérdésével. Az idei év elején pedig kijelentette, hogy az új tagok csatlakozásáról szóló uniós feltételek éles ellentétben állnak Magyarország érdekeivel. A "gazdasági élettér" fogalom használatáról (2002. február 12.) az EU liberális demokrata csoportjának elnöke úgy nyilatkozott: az ilyen érzelmek összeegyeztethetetlenek az EU-felvétel követelményeivel. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos Orbán-felvetés (2002. február 25.) itthon és az érintett országokban is nagy vihart kavart, és a V4 együttműködés befagyásához vezetett. Az országgyűlési választási kampány során Orbán nagy hangsúlyt fektetett a külföldiek földvásárlásának kérdésére (2002. április 15). Már a választások elvesztése után nyilatkozott a halálbüntetés visszaállításáról (2002. május 24.), aminek kapcsán arról beszélt, tudja, hogy az EU-hoz való csatlakozás a halálbüntetést nem teszi lehetővé, de meggyőződése, később ismét a nemzeti jogalkotás hatáskörébe kell kerülnie ennek a kérdésnek.

Jelenleg a parlamenti pártok álláspontjában nincs eltérés az uniós csatlakozást illetően. Orbán Viktor véleményéről sem lehet azt mondani, hogy az "euroszkeptikus" vagy csatlakozásellenes volna, sokkal inkább belpolitikai előnyszerzés, a visszatérés igénye motiválhatja a volt miniszterelnököt. Mint Tabajdi Csaba a napokban kifejtette, Orbán mostani kijelentései teljesen ellentétesek azzal, amit néhány héttel ezelőtt mondott Günter Verheugen bővítési biztosnak. Tehát inkább a téma-megjelenítés az, ami eltérőnek láttatja az álláspontokat, és nem tartalmi nézetkülönbségek. A kormánypártok idáig jórészt a csatlakozás előnyeit hangsúlyozták, próbálva ezzel az emberek kockázatkerülésére építeni. Azt hangsúlyozták, hogy az EU-nak nincs alternatívája. Orbán Viktor mostani stratégiája a saját érdekek kiemelésére épít, arra, hogy ezekért vállalható a konfrontáció.

Kellemetlen helyzetbe valójában nem önmagát hozta a volt miniszterelnök, hanem pártját illetve a kormánypártokat is, akik, úgy tűnik, nem tudják a helyén kezelni ezt a problémát. A Fidesz nem győzi hangsúlyozni, hogy Orbán tulajdonképpen nem is feltételeket szabott, hanem garanciákat kért az EU-csatlakozás kapcsán (Szájer, Áder). A kormánypártok pedig nem érdemben reagáltak a volt miniszterelnök feltételeire, csupán a felvetés módját ("zsarolás") és időzítését ("kalandorság") kifogásolták. A probléma-észlelés mikéntjét jelzi, hogy Szent-Iványi István azonnal összehívta a parlament külügyi bizottságát a helyzet tisztázása érdekében, ugyanezt tette a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos Orbán-kijelentés után is. Vagyis maguk a kormánypártok gerjesztenek mind nagyobb nyilvánosságot a volt miniszterelnöknek.

KOMMENTÁR: Orbán Viktor részéről az európai uniós csatlakozás kritikája tudatos, hosszabb távú, előkészített stratégia, amely arra is épít, hogy a kormánypárti kommunikáció segíteni fogja működését. Ha ugyanis a kabinet vagy a miniszterelnök azt válaszolná, hogy Orbán nyitott kapukat dönget, azzal ellehetetlenítené ezt a populista taktikát, esetleg szélsőséges, az emberek számára nem elfogadható feltételek szabására kényszerítené a volt miniszterelnököt. Egyelőre azonban Orbánnak sikerült jobb pozícióba kerülnie, hiszen téma-meghatározóvá lépett elő és a felvetett kérdések alkalmasak az emberek aktivitásának növelésére, ami nem mellékes szempont egy hónappal az önkormányzati választás előtt. Az új stratégia politikai sikeressége azonban kétséges, hiszen a magyar társadalom döntő része támogatja a csatlakozást, az annak megtorpedózásával való fenyegetés emiatt könnyen hátrányos kimenetelű lehet Orbán Viktor számára.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695